Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-07 / 23. szám

És midőn a fizetésekről van szó, felháborodással kell gondolnom azon abnormalis, egy művelt egyénre dehonesztáló, egyedül a munkakedvet megrontani hivatott intézkedésre, mely az orvost kiszolgáltatja a tálnyomó többségben műveletlen paraszt biró szeszélyének, mely mintegy arra kötelezi az orvost, hogy a biró jóakaratát kinyerni törekedjék, mert e nélkül fizetését nem kapja rendesen. Hogy küzdjön idealismussal telve a nép jólétén, hogy lelkesedjék szép és nemes célokért az az ember, ki minden alkalommal büszkeségét félre tenni, önérzetéről lemondva, porig alázkodni kénytelen, még működésében a függetlenséget sem tarthatva fenn, hogy a biró jóakaratát kockára ne tegye ? !! Ne követeljék, hogy ideálisán gondolkodjék azon egyén, kire mint egy ráoktroyálják a megélhetés lehetőségének feltételéül — a viszonyokkal való megalkuvást! Aki előtt első célként áll a pénz szerzése, az nem fog az idealisták soraiban harczolni tudni! Függetlenséget, teljes függetlenséget követe! a szabad cselekvés lehetősége ! Függetlenítsék az orvost legalább működési körének lakóival szemben, hogy ne kössék meg mellékérdekek kezét egészségügyileg szükséges intézkedések foganatosításának követelésében; függetlenítsék másodszor, hogy több munkakedve legyen és ne rontsa ezt le a paraszt biróval szemben a megalázkodás szükségessége és függetlenítsék harmadszor, hogy a körorvost ne idegenkedéssel, ne gyűlölettel környezze az a nép, melyet az orvosi fizetés behajthatása céljából meg-megexequálnak. Hogy tekintsen bizalommal, hogy forduljon szeretettel az orvoshoz az a paraszt, ki rajta csak imént végzett végrehajtás után, az orvosban ellenségét látja. Szedje az állam vagy megye a körorvosok részére a fizetést, akkor az orvos rendesen jutván fizetéséhez, nagyobb tekintélylyel, több munkakedvvel, a szabad cselekvés lehetőségével lesz felruházva. Hogy az a közjó nagy előnyére lenne: minden gondolkozó előtt világos dolog. Dr. Koréin Adolf. Reményi Ede Zala-Egerszegen. Ritka műélvezetben részesül a jövő héten Zala-Eírerszeg' és vidékének közönsége. © o ö Reményi Ede. hazánk szülötte, a jövő héten városunkba érkezik, hogy f. hó 11-én hangversenyt rendezzen. Megsértenők olvasó közönségünket, ha hosszasan azt akarnók magyarázgatni, hogy tulajdonképen ki az a Reményi Ede? Nincs az országnak, sőt nagyítás nélkül elmondhatjuk, a világnak a művelt elnevezésre jogot formáló egyéne, aki nem hallott, vagy legalább nem olvasott volna azokról a csodával határos hatásokról, melyeket ez az ünnepelt művész művészetének elragadó hatalmával tesz mindenütt, hol világ kőrútjában megfordul. S ha más nemzetek oly kitüntető figyelemmel ünneplik és erdőszámra hordják a babért világ-körutjában lábaihoz: nekünk, magyaroknak, százszorta nagyobb okunk van az ujongó öröm- és lelkesedésre; mert világ liirnévre kapott pillanatban ugy tetszett neki, mintha élni sem lehetne a nélkül. Az apa csititotta Pétert. — Ne sirj Péterkém, ne sírj. Hozok majd a vásárból cifra kis lovat, amivel fütyülni lehet. Olyan szépen fütyül, hogy no. A Pöhöly familiánál ez a hasonlat gyakran elő- ; fordul. Azt lehet mondani, családi örökség. Nagy jelentősége is van: annyit tesz, mint a diák non plus ultra. Péterke lejebb eresztette az orgonát és igy szólt: — Hát fütyülj apám. Péterke ezzel a békeföltételek első paragrafusát szavazta meg. Ha a Pöhöly apa fütyül, Pöhöly gyermek hallgat és el fog aludni. A Pöhöly gyermekek szerették, ha Pöhöly apa fütyült, mert nagyon szépen tudott fütyülni. Valahányszor Péterke vigasztalhatatlanul sírt, a Pöhöly apa megszólaltatta a fütyölőjét s Péterke elhallgatott. János még élénken emlékezik azokra a kínos napokra, mikor Péterkének a fogai jöttek. Szörnyű veszedelem volt az. Az egész ház talpon . volt éjjel is. Péterke hanyatt vágta magát az anyja ! ölében és olyanokat sikoltott, hogy a hamvas cica is ijedten ugrott le a búbosról és kifutott az ajtón. Ilyenkor a Pöhöly apa így szólt: — Gyere gyöngyöm Péterkém az én ölembe. Fütyülök neked a fütyülőmmel. Elfütyülöm neked az angyalok nótáját. ! művészeink között talán egy sincsen, aki oly melegen ragaszkodnék a magyar nemzethez, mint Reményi Ede. Ott volt ő igaz ügyünk védelmében a félistenek között. Mint egy magyar Tyrteusz járt szét 1848-ban a magyar honvédtáborban, hegedűjének varázshatalmával a lelkesedés szent tüzét lopva a honfi szívekbe. Száműzték érte. Evekig élt távol hazájától, de nemzetét nem feledte soha. Világot betöltő hírnevének fénye nem vakította el, mint sokakat. Mindenkor büszke volt arra, hogy a magyar föld szülte, magyar föld nevelte, Amint lehetett, haza sietett. Ki ne hallotta volna a hatvanas években tett diadalutjának hirét? Az a lelkesedés, mellyel akkor fogadták, a maga nemében páratlan. A „Repülj fecském" búsongó dallama úgy illett a gyászoló, magyar nemzet bánatához ! Könnyeket csalt a honfiak szívébe, de vigasztalt is; mert a kisírt köny enyhíti a lélek fájdalmát! Ezreket hegedült össze akkor a nagy művész, azonban alig tartott meg belőle valamit; mert a begyült összeget nemes, jótékony célokra osztá szét pazarúl. Társas életünk minden számottevő tagja siessen ünnepelni az érkező vendéget! Mozduljon meg a környék szine, java ! Rendezzünk olyan fogadtatást, mely illő a világhirű művészhez, a nagy hazafihoz, illő és méltó leend városunk és vidékének közönségéhez! Tegyük kellemessé és emlékezetessé itt időzésének perceit! Csekély fáradozásunknak bő jutalmát fogjuk talál ni azon szivet-lelket gyönyörködtető élvezetben, amelyet a világhirű művész fog nekünk cserébe nyújtani! * * * Reményi Ede összes hangversenyeit a „Harmónia" zenemííkereskedés rendezi, mely városunkba Breisach Sámuel helybeli könyvkereskedőt bizta meg az intézkedések megtételével. A nagy művészt hangverseny kőrútjában Bodó Lajos ismert zongoraművész kiséri. A junius hó 11 én Zak Egerszegen, a Zöldfa vendéglő nagytermében rendezendő hangverseny progra u.nja : 1. „ Andante és Finale

u a hegedűversenyből Mendels sohr:tói zongorakísérettel játsza Reményi Ede. 2. ^ Hősi magyar" átirta és előadja Reményi Ede. 3. a) „Nocturne•' Chopin, b) „Menuette" Paderewski, c) vBerceuse

a (Bölcsődal) íluber Károly, d) „Perpetuum mobile" C. M. Weber Előadja Bodó Alajos. 4. a) „Románcé" Chopin, b) nBarcarolle

u Schubert, c) nMazurka

a Chopin, mindhármat átirta és előadja Reményi Ede. 5. a) „Rigoletto" Ábránd Liszt, b) XV. magyar Rapszódia zongorán előadja Bodó Alajos. 6. Magyar nemzeti népdalok és „Repülj fecském" Reményi átirta és játsza Reményi Ede. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a zalarnegyei gazdasági egyesület Zala Egerszegen, 1891. évi május hó 3 án tartott rendes közgyűlésének. (Folyt és vége). Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Siimegh vidéki gazdakör által tartott közgyűlésen 1891. február 28 án. Jelen voltak : Barcza László elnök, Gyömörey Gáspár alelnök, Szűcs Zsigmond jegyző, Mojzer József pénztárnok. — Takács Alajos, Hetyey Károly, Eitner Zsigmond, Gyömörey János, Soos Pongrác, Külley József, Rezsőffy György, ifj. Háczky Kálmán, Kardos Lázár, Varga Tamás, Klasz József, Szalay László, Szabó Péterke eleinte nem sokat törődött az angyalok nótájával. Csak ugy sírt, mint előbb. De mikor a szépen szóló fütyülő megszólalt, abbanhagyta a sírást és könytől fátyolos szemei bámulva néztek a Pöhöly apa fütyölőjére. Azonban most nem akart Pöhöly apa fütyölni Azt mondta, nem illik ilyenkor, mikor halott van a házban. A fiuk nem értették ezt. Tudták, hogy az anyjukat nevezik halottnak, de azt is tudták, hogy anyjuk szereti a fütyülést. Azonban voltak esetek, mikor Pöhöly apa épen nem akart fütyölni. Ilyenkor kérni kellett, mint valami művészt s bizonyos mennyiségű kérelmek után Pöhöly apa meg is szólaltatta a fütyölőjét. Amint tehát Pöhöly apa visszautasitotta a békeföltételt, Péterke újra szepegni kezdett, János pedig hozzá futott és a térdeit átölelve esengett: — Fütyölj apánk, fütyölj nekünk. Ha nem fütyölsz, anyácska is azt fogja mondani, hogy fütyölj Az apa a két térdére tiltette a gyerekeit és fütyülni kezdett Olyan furcsa fiityillője volt. A saját szája volt a fütyülője. Mikor meginditotta a fütyülőt, a szája egy kis piros lyukká változott és szőke bajuszának szárnyai röpdösni kezdtek örömükben. Szép, szomorú nótát fütyölt ez8n az estén s mig a gyerekek áhitattal lesték a családi fütyölő bűbájos altató hangját, a fütyölő mellett két oldalt végig gyöngyöztek az arcán könyei. Gárdonyi Géza. Károly, Rédey Sándor, Scheiber Sándor, Schnitzler Jakab, Illés Mihály, Bódis Gábor, Bódis Imre. Elnök úr a gyűlést megnyítottnak nyilvánítja ki, | üdvözli a jelenvoltakat s mielőtt a közgyűlés kitűzött I tárgyairól szólna, a gazdakör kegyeletének óhajt ünnepélyes kifejezést adni. — Lelkes szavakban emlékezik meg körünk feledhetetlen elnökéről, Szűcs István úrról. — Egyéni érdemeit bővebben méltatni nem e helyen való nak tartja, úgyis ismerte azt a kör minden egyes tagja, ki őt valaha ismerni tanulta. - Ő volt első elnöke e gazdakörnek s azt zsenge korától, a kezdet csaknem leküzdhetetlennek látszó nehézségeivel dacolva, atyai gondoskodásával vezette oda, hol az jelenleg áll. — O volt az első, ki vidékünkön a gazdaság haladásának magvait elhintette, ki e kör gazdasági törekvéseinek buzgó támogatója s istápolója volt, ki e téren méltán mint vezér áll előttünk, ki saját működésének s fárad hatlan szorgalmának eredményeivel mindenkor sikert aratott, s méltó elismerést talált. — Tevékenységének legszebb jutalma volt azon határtalan szeretet s azon köztisztelet, mellyel iránta mindenki viseltetett. — Leg utóbbi gyűlésünkön tnég ő elnökölt, de már magával hordozván a betegség romboló csiráját, alig hogy tőlünk megvált, befejezte munkás életét. Ei re a gazdakör azon osztatlan óhajának ad kifei jezést, hogy elvesztése felett a gazdakör mélyen érzett fájdalma és emléke iránt való hálás kegyelete jegyzőkönyvében örökíttessék meg. Áttérve azután a gyűlés tulajdonképeni tárgyaira, hosszasan fejtegeti a gazdakör jelenlegi körülményeit, erélyes működésre, összetartásra hívja tel a kör tagjait, mert a jelenlegi súlyos körülmények között, melyek a gazdákra nehezednek, csakis ez által szállhatunk szembe a veszéllyel, mely minden oldalról fenyeget. Élénken ecseteli, hogy hazánkban a gazdaság igen sok ága még mindig mily visszamaradott, mily fejletlen, s tán egye dül a lótenyésztés terén láthatunk csak nagyobb mérvű dicséretes haladást. — Fejtegetését a kör általános helyes léssel 8 gyakori éljenzéssel fogadta. Elnök úr kijelenti, hogy Semetke József titkár úr családi körülményei miatt meg nem jelenhetett s így a mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasására, valamint a jelen gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Zsűcs Zsig mond urat kéri fel. — Mult gyűlés jegyzőkönyve fel olvastatott, Gyömörey Gáspár úr okadatolja, hogy annak hitelesítését miért tagadta meg. — Legtöbb kifogást annak stylusa ellen tett, mely szerinte sok kívánni valót hagy maga után s több dolog, miről a gyűlésen emlitéi lett téve, a jegyzőkönyvbe felvéve nem lett, így pld. a kukoricza morzsoló, melyet ő adományozott a körnek. 1. Jelentés a mult gyűlés határozatainak teljesítéséről. Az ide vonatkozó titkári jelentés tévesen állíttatott össze, mert igaz ugyan, hogy a peronospora s filloxera fecskendők későn érkeztek meg, de azok azért tényleg használva lettek Gyömörey Gáspár, Szűcs Zsigmond s Forintos Kálmán tagtársak állal. — Hogy a tagok későn jutottak a fecskendőkhöz, az csakis Orosz Pál megyei gazdasági egyesületi titkár úr azon eljárásának eredménye, hogy ő a percuospora fecskendőket nem körünk elnöke vagy titkára, hanem Bogyay János úr által váltatta ki a vasútról, ki a kör iránt érdeklődéssel nem viseltetik. — A gépekre vonatkozólag pedig kimondatott, hogy miután Semetke József titkár úr azoknak továbbra helyet adni nem hajlandó, a jövőben Szűcs Zsigmond urnái lesznek elhelyezve, ki azokat vevény mellett a tagoknak kiadni szives lesz. — A ,sertés orbánc elleni védő oltás sziutén alkalmazva lett Schnitzler állatorvos úr Írásbeli jelentése szerint 900 drb sertésen. 11. Pénztári számadások s kimutatások előterjesztése. Pénztári maradvány 1890. május 8-ról 92 frt 50 kr. 5 frtos tagdijjakból 11 tag által . . . 55 „ — „ In » „ ... ti „ „ Takarékpénztári kamatokból .... 4 „ 67 „ összesen: 157 frt 17 kr. Kiadás. 1890. évi május 18-án postadíj . . . - frt 20 kr. „ „ julius 3 án Schnitzler állatorvos urnák 12 frt 50 kr. 1890. évi oktober 1-én Schnitzler állatorvos urnák 12 frt 50 kr. 1891. évi február 25 én Schnitzler állatorvos urnák 12 frt 50 kr. Közgyűlési ineghivók 5 „ — „ összeseu: 42 frt 70 kr. Pénztári maradvány tehát 115 frt 47 kr. A pénztár megvizsgálásával Soós Pongrác s Eitner Zsigmond tagtárs urak lettek megbizva, kik azt a leg nagyobb rendben találták. 111. A gazdi kör alapszabályainak megállapítása. A gazdakör alapszabályai megerősítés végett be fognak terjesztetni az anya egylethez s a jóváhagyás után ki fognak nyomatni s a tagok közt szétesztatni.—: Miután a körnek igazgató választmánya ez ideig választva nem volt, az alapszabályok értelmében azonnal eszközöltetett. — Megválasztatott 15 egyleti tag, melynek ^Inökc s titkára mindig a kör elnöke és titkára lesz, tagjai pedig Gyömörey Gáspár, Gyömörey János, Gyömörey Vince, Klasz József, Rezsőffy György, Külley József, Szűcs Zsigmond, ifj. Háczky Kálmán, Rédey Sándor, Bezerédy László, Berényi Jenő, Zathureczky Mártou, Eitner Zsigmond, Kardos Lázár, és Schnitzler állatorvos. IV. Az 1891. évi munkarend s költségvetés megállapítása. Elhatároztatott egy, folyó év szeptember hó elején Sümegen rendezendő vetőmag kiállítás s szántóverseny, melyen csakis a kör tagjai vehetnek részt saját vető magjaikkal, ekéikkel. — A rendező bizottságba, mely e tervet bővebben kidolgozza, elnökül Barcza László, tag! jaiul Gyömörey Gáspár, Szűcs Zsigmond, Eitner ZsigI mond és ifj. Háczky Kálmán választattak meg. — I Elhatároztatott azonkivül, hogy a jövőbeu adjon ki a kör egy ingyen hirdetőt a tagok részére, melyben ela I dásra termelt gazdasági terményeit ingyen hirdethesse. —