Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-07 / 23. szám

E terv kivételével Barcza László s Szűcs Zsigmond kérettek fel. - A költségvetés pedig a következőkben állapíttatott meg. Bevétel. Melléklet a „ZALAMEGYE" 1891. évi 23-ik számához. 1. hátralékos 140 frt tagdíj 1 .,-ada 46 frt 66 kr. 2. Eves tagok tagdíja 1890 ről . . . 78 3. Gazdasági egylettől kért segély . . 300 ;; — n „ 4. 1891. évi rendes tagdíj " 3 ada . . 50 )) n „ 5. Eves tagok díja 189 l-re .... 80 7? — » összesen: 554 frt 66 kr. Kiadás. 1. Mult évi szénkéneg tecskendő 41 frt 84 kr. 2. Perenospora fecskendő Bogyay urnák 44 n — V 3. Ügyviteli költségek 50 ti — •n 4. Schnitzler állatorvos segélye 50 V — D 5. Gazdasági hirdetőre 80 frt — kr. 6. Szántó verseny s kiállításra 20 n — V 7. Gépek javítása 20 n — r> összesen: 305 frt 82 kr. Filloxera ellen védekező egyesület megalakítása. Elnök úr élénken tárja elő ezen védekező egye sülét megalakításának felette fontos szerepét, s végül a kör abban állapodik mt-g, hogy a kör területén minden egyes szőlőhegy birtokosaiból szövetkezet alakítandó, melynek feladata lesz a filloxera terjedését minden rendelkezésére álló eszközökkel meggátolni, vagyis szén kéneget nagyobb mennyiségben beszerezni, ámerikai vessző iskolákat alakítani, ennek kezelésére alkalmas egyént előállítani, s a népet illetőleg a kis birtokosokat a védekezés módjával s eszközeivel közelebbről mégis- ' mertetni. — A védekező egyletek megalakítása tehát elvben kimondatott minden egyes szőlőhegy területére, a kör tagjai közöl egy eluök választatott, kiknek fel­adatuk maguknak a viszonyokról tájékozást szerezni, a szőlőbirtokosokkal magukat ez érdemben érintkezésbe hozni s végül az elért eredményről a kör tek. elnökét akár írásban, akár szóval tudtósíani, ki ezen apróbb kö­röknek mintegy központi elnöke lévén, a sikerrel biztató helyeken személyesen is meg fog jelenni s ezen véde­kező egyletet végleg meg fogja alapítani. — Megválasz­tattak tehát a csab-rendeki hegyre Bareza László, Tür jére Gyötnörey Gáspár, Csátordra Klasz József, Ara­nyodra Herényi Jenő, Sümegre Takács Alajos, Zala­bérre Kozáiy A urcl, Tekenye s Huszonyára Veledics Lajos, Döbiőcze, Kis- és Nagy-Görbőre Pály János, Zala Szt L'iszló s Udvamokra Csepy Zsigmond, Kehidára Domonkos György, Koppányba Petracsek Fereuez, Csehi­Bazsí s Prágai hegyre Sümegi Tivadar urak. VI. folyó ügyek s netáni indítványok tárgyalása. Varga Tamás gyomoréi plébános ur a kör s az anyaegyesületből kilépését írásban terjeszti be. Sajná­lattal tudomásul vétetik s az anyaegyesülethez beterjesz­tetni határoztatik. Szalay László kir. aljárásbiró ur magát az 5 frtos tagok névsorába felvétetni kéri, mely kérésé;.ek hely adatván, az anyaegyesület ez uton kéretik erről tudomást venni. Végül pedig a hátralévő tagsági díjak beszedésére Barkóczy Károly ügyvéd ur Soos Pongrácz tagtárs ur segítségével kéretett fel. Elnök ur megköszönvén a jeleidevők szíves íürel inét s a jegyzőkönyv hitelesítésére Takács Alajos s Heiyey Károly urakat kérvén fel, a gyűlést bezárja. Süineg 1801. évi február hó 28-án. Bareza László Hetvey Károly elnök. Szűcs Zsigmond Takách Alajos. egyL ÍegyZ Ő" 50/40. Tekintetes Csertán Károly alispán ur a következő megkeresést intézi a gazdasági egyesülethez: Tekintetes megyei gazdasági Egyesületnek Zala-Egerszegen. A szarvas marha és sertés tenyésztés emelése ér­dekében alakított vármegyei központi bizottság határozata alapján tisztelettel m egkeresem a tekintetes gazdasági egyesületet, hogy miután az alsó lendvai, perlaki és csák­tornyai járásokban a szarvasmarha tenyésztés oly elha­nyagolt állapotban van, hogy annak közigazgatási tekin­tetekből szükséges emelése érdekében általános intézke­dések teendők, ezt megelőzőleg azonban a helyi viszonyok alapos ismerete szükséges: szíveskedjék a tekintetes gaz­dasági egyesület kebeléből egy küldöttséget kirendelni a végből, hogy az, közreműködésem mellett az alsó lendvai, perlaki és csáktornyai járások szarvasmarha tenyésztési viszonyait a helyszínén tanulmányozván, a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében szükséges intézkedésekre vonatkozólag javaslatot készítsen s azt a tekintetes gaz­dasági egyesületnek mutassa be. * Zala-Egerszegen, 1891. évi április hó 17-én. Csertán Károly alispán. 1* >egyesület köszönettel fogadja az alispán úr klődését s a küldöttségbe a következő tagtárs ura­kasztja: Ziegler Kálmán, Wrana Frigyes, Szabó | ^-ó Knesevics Viktor. l 51/26/31. Nyaltatott Goricsán és Fűzvölgy községek hasonló Ttü kérvényei. Goricsán község elöljárósága az m JLvásárolt tenyész bika árából hátralékos vételár Efre f. évi október hó 15-ig, Fűzvölgy ugyan ily érdemben f évi május 20-ig kér halasztast. Mindkét községnek a kívánt halasztás megadatik. 52 28. Olvastatott Botka Lászlóné szül. Sényi Aglája k asszonyság kérvénye, melyben édes atyja néhai Senyi úr után, - az alapítótagsági jogot kér. szeme­aTTuházni. A közgyűlés az alapszabályok 6-ik §a értelmében a következő határozatot hozza: folyamodó asszonyság igazolni tartozik, ha édes atyja végrendeletileg kijelelte-e ezen jog élvezetére, ha pedig ez meg nem történt, a többi törvényes örökösök közös akarattal kijelelik-e ezen jog bírására. Az esetben, ha a jogosultság bárme­lyik módon igazolva lesz, a kivá.it jog akadály nélkül átruháztatik folyamodóra. Miről folyamodó asszonyság ezen végzés által értesíttetik. 53/38. Hertelendy Ferenc úr, a Tapolczán tartandó állat­díjazás és cseléd jutalmazás rendező bizottság elnöke, a következő megállapodást közli, — és ennek elfogadá sát kéri: 1. A díjazás napja f. é. julius hó 14-re tűzetik ki Tapolczára a városház udvarára. 2. Miután a díjazás kiterjed a sümegi és keszthelyi járásokra is, a rendező bizottság kebelébe választja a keszthelyi járásból: Bogyay Máté, Deininger Imre és a gazdasági intézeti intéző urakat, a sümegi járásból Bar­cza László, Gyümörey Gáspár és Szűcs Zsigmond urakat. 3. Egyebekben, teljesen elfogadja az 1890. évi augusztus hó 19-én Zala-Egerszegen tartott állatdijazás és cselédjutalmazás programmját, azon megjegyzéssel, hogy ha a díjak száma a díjazandókhoz arányítva feles leges lenne, úgy az egyes díjak arányosan felemelve osztassanak ki a bizottság által. Az elfogadott programúi a ..Zalamegyei gazdasági Érlesítő" 1890. évi IV-ik számában 20-ik oldalon talál­ható „Értesítés és lelhivás" cím alatt. A rendező bizottság határozata közgyülésileg jóvá­hagyatik és elfogadtatik. 54/29. A vasmegyei társegyesület értesíté a zalamegyei gaz­dasági egyesületet, hogy eddigi elnöke Radó Kálmán úr tisztéről lemondván, f. évi március hó 14 én tartott közgyűlés bizalmából Szegedi György cs. és kir. kaina rás és földbirtokos úr választatott meg a vasmegyei gazdasági egyesület elnökévé." Örvendetes tudomásul szolgál. 55/50. Olvastatott Gyarmati Vilmos zala-egerszegi lakós kérvénye, melyben mint elhalt Mayer Jakab alapító tag jogutóda és örököseinek megbízottja, kéri az egyesit i letet, hogy a nevezett és elhalt alapító tag után fenn maradt alapítótőke kamatjai engedtessenek el, az ala­pító tőkét azomban hajlandó befizetni ; erre határoztatik: Minthogy úgy az alapító tőke, mint annak hátralékos kamatai jelzálogilag biztosítva vannak ; de mert az egye süLt már szerény viszonyaihoz képest úgyis igen tekin­télyes összegeket volt kénytelen teljes vagyontalanság címén törölni, a kérelemnek nem volt hely adható, miről folyamodó és az egyesületi pénztárnok úr ezen végzés kiadásával értesíttetnek. 56 47. Az országos gazdasági egyesület felhívása az olcsó mezei munkások igénybe vételéről. Minthogy a megye területén munkás kézben hiány nincs és a mennyire az mégis hiányoznék, —- a sürii népességű szomszédos Vasmegye Vend vidékéről könnyen pótolható, a felhívás tárgyalás alá nem vétetik s egysze­rűen tudomásul szolgál. 57 44. Egyesületi titkár jelenti, hogy az 1891. január 1 tői az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelent­keznek : Bakó Gyula felső-rajki, Szalay László kir. aljárásbiró sümegi, Szabó Mihály mérnök keszthelyi, Wolt József eger-aracsai, Deutsch József kámánházi, Kemény Andor sármelléki, Udvardy Ignác zala-egers?egi, Lichtenstein Jenő csabrendeki lakosok, továbbá Zala­Szent György, Letenye és Balaton Füred községek. Jelentkezők 1891. évi január 1-től az egyesület rendes tagjai sorába felvétetnek, részükre a felvételi okmány, az alapszabályok és a tagsági kötelező meg­küldetni, felvételükről a gazdasági „Értesítő" kiadója és az első magyar általános biztosító társaság főügynök­sége Nagy-Kanizsán, és az egyesületi pénztárnok úr értesíttetni rendeltetnek. 58/45^ Gróf Andrásy Aladár a mezőgazdák szövetkeze­tét pártolni ajánlja. Tudomásul szolgál. 59/46. Hirdetmény a vincellér iskoláknál alkalmazott gyéritő szakmunkások — egyes birtokosoknál lehető alkalmazásáról. Hirdetmény. A vincellériskoláknál alkalmazott gyéritő munkavezetőknek a szőlőbirtokosok által való igénybevétele tárgyában. A folyó 1891. év elejétől kezdve a budapesti, érdiószegi, ménesi, nagy-enyedi és tarczali vincellérisko­láknál gyéritő munkavezetők vannak alkalmazva oly célból, hogy az okszerű szénkénegezési eljárás bemuta tása, s a szénkénegezési mukálatok vezetése végett a szőlőbirtokosok által igénybe vehetők legyenek. Azon szőlőbirtokosoknak, a kik a jelzett célból a gyéritő munkavezetőket igénybe venni kívánják, ez iránt az említett vincellériskolák valamelyikének igazgatóságá­hoz kell tordúlniok. A gyéritő munkavezetők az illető szőlőbirtokosoktol naponként (beleszámítva az oda és visszautazás napját is) 1 frt napibért és teljes ellátást kapnak, s útiköltségük is az illető szőlőbirtokos által viselendő. Az itt megál­lapított dÍjazásnál többet a gyéritő munkavezetők semmi körülmények közt sem követelhetnek. Ha a gyéritő munkavezető ngyanazon kiutazása alkalmával, vagy egy napon több szőlőbirtokosnál mű­ködik, útiköltségei, illetőleg napibére aránylag megosztva, az illető szőlőbirtokosok által közösen viselendők. A gyéritő munkavezetők munkakönyvvel láttatnak el, a melybe az általuk végzett munkák neme, helye, ideje s az illető szőlőbirtokosok nevei bejegyzendők. Budapest, 1891. március 18-án. Földmivelésügyi m. kir. minisztérium. 60/37. Felhívás gyökeres, esetleg sima fajtiszta szőlővesszők szállítására. Az alulírott kormánybiztosnak, a balatonmelléki homokterületek betelepítéséhez, a jövő 1892-ik év tava­szán, előreláthatólag nagyobb mennyiségű gyökeres, eset­leg sima szőlővesszőkre leend szüksége a következő euroj-ai szőlőtajokból, és pedig: a.) Vörös borttermő fajokból: Nagy Burgundi, Blau­friinkisch, Nemes-Kadarka, Oportó és Szent Lőrinc; b.) Fehér borttermő fajokból : Kövi dinka, Olasz­Rizling, Zöld Sylváni, Piros-Veltehni, Semillon és San­vignon szőlővesszőkre. Felkérem a t. címet, szíveskedjék velem lehetőleg mielőbb közölni-, hogy az imént felsorolt fajokból, a fajtisztaság szavatolása mellett, mennyi gyökeres és mennyi sima vesszőt és minő ár mellett (a termelési helyhez legközelebb eső vasúti állomástól és a csomagolás költ­ségével együtt értve) volna hajlandó rendelkezésemre bocsátani ? Somogyvárott 1891. április hóban. Tisztelettel Széchenyi Imre gróf sk., balatonvidéki telepítési kormánybiztos. 61/49. Különféle hirdetések. Tudomásul szolgálnak, 62. Az 1890. év végéig Zalamegyében phylloxera zárlat alá helyezett községeknek kimutatása : Zalavármegyében az 1890-ik év végéig phylloxera­zárlat alá helyezett községek : I. A budai csoportban: Akaii, Alsó-Dörgicse, Alsó-Örs, Arács, Aszó'fő, Badacsony­Tomaj, Balatou Ederics, B.-Füred, B.-Henye, B.-Kisszől­lős, Kis-Kövesd, Kis Udvari, Csabrendek, Csicsó, Csopak, Felső-Dörgicse, Felső-Örs, Gyulakeszi, Hal ip, Káptalan­tóti, Kis-Apáti, Kis Dörgicse, Kővágó-Örs, Köves-Kálla, Lesencze-Némctfalu, Lesencze-Toinaj, Lovas, Meszes­Györök, Mindszeutkálla, Monostor-Apátj, Monoszló, Nagy­Pécsely, Nemes-Pécsely, Nemes Vita, Ö Budavár, Örvé­nyes, Paloznak, Pula, Sümegh, Szent-Antalfa, Szent Békálla, Szent Jakabfa, Szepezd, Szigliget, Tagyon, Tallián Dörögd, Tapolcza, Tihany, Tördeniiez, Vanyarcz, Vashegy, Vászoly, Vigánt, Zánka. II. A kis komáromi csoportban : Karos, Kis-Komárom, Komárváros. III. Apátii csoportban: Közép-, Felső- és Alsó Neraes-Apati, Ördög-Henye. IV. Gétyei csoportbnn : Gétye, Hosszúfalu. V. Különálló infekciók: Csáford, Cserszeg-Tomaj, Diós­káli, Homok-Komárom, Tűrje. Ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felké­rettek : Csertán László és Csillag Gyula urak. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök ur a szives érdeklődést megköszöni s az ülést bezárja. Kml. Jegyezte : Orosz Pál Háczky Kálmán e titkár. ügyv elnök. Kimutatása a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara 1890. évi tényleges bevételeinek és kiadásainak. Bevétel : Pénztári maradvány 1889. végével 18.984 frt 39'/ 2 kr. Illeték fejében befolyt .... 16.398 „ 34'/ 2 „ Kamat fejében időleg elhelyezett tőkék után 855 „ 88 kr. A kamara helyiség egy részének albérlete fejében 25U „ — kr. Védjegy lajstromozási díj lejében 30 „ — „ Visszafizetett előlegek 289 „ — „ Maculatura papir után . . . 6 „ — „ összesen: 36.813 frt 62 kr. Kiadás. Lakbér a kamara helyiségéért . . 1030 frt — kr. Evi fizetések — lakbérek — és napidijakra 7830 írt — kr. Irodaszerekre 160 „ 85 kr. Nyomtatványokra 1012 „ 47 kr. Könyvek, hirlapok és könyvkötő munkákra 328 „ 45 kr. Fűtésre 193 „ 80 „ Világításra 36 „ 58 „ Adólajstromok másolásáért . . . 316 „ 36 1 2 „ Póstabérre • V22 „ —- „ Járulék kereskedelmi és iparisko Iákra 420 „ — kr. Járulék a nyugdijalaphoz . . . 488 „ 80 „ Ösztöndíj iparos szakoktatást hallga­tóknak 200 „ kr. Utazási költségekre 611 „ 39 „ Hírlapi hirdetésekre 460 „ 30 „ Előre nem látható kiadásokra . . 276 „24 „ Túlfizetés után visszatérített kam. illeték 19 n 84'A kr. Fizetés előlegekre n n összesen7T3l>57"fr709 kr. Pénztári maradvány 1890. év vé­gével 23.156 frt 53 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents