Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-01 / 5. szám

X. évfolyam Zala-Egerszeg, 1891. február 1. 5. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirde­tésnél 7 kr. Bélyejrdii 30 kr. " ° ' Nyilttér pelitsoni 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető' közlemények a szer­kesztőséghez kUdendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fo­gadunk cl. Kéziratokat nem kllltlllnk vissza. A „Zalara egyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 0. evi < KX Vármegyénk s az 1890. évi népszámlálás. A népszámlálás vármegyénkben minden fennakadás nélkül, teljes rendben folyt le a kitűzött időre. A számlálás befejezte után a köz­igazgatási felügyelő tisztviselők a kellő ellenőr­zést az egyes rovatok helyes betöltésére nézve megtették. A számlálás felülvizsgálata után a számláló­lapok lakófelek szerint összekötve, házankint egy házi gyüjtőlajstomba fektetve s úgy újból össze­kötve s községenként csomagolva a járási szolga­bírói hivatalokhoz küldettek be, ahol a járási kimutatások állíttattak egybe olykép, hogy a járásban levő minden község, puszta, major házai­nak, férfi és nő lakosainak száma kimutattatott. E járási kimutatások alapján állíttatott egybe az alispáni hivatalban a megyei kimuta­tás mely az egyes járások házainak, férfi és nő lakosainak számát tünteti fel. A nagy gondot, sok körültekintést és kiváló pontosságot igénylő mű megyénkre vonatkozólag elkészült s feldolgozás végett az országos statisz­tikai hivatalhoz fel terjesztetett. Azon tudatban, hogy vármegyénk közön­ségét a most lezajlott népszámlálásnak várme­gyénkre vonatkozó adatai érdekelni fogják, a/,okat alábbiakban usyportosítva közöljük. Az egyes járásokra vonatkozó adatok : I. A tapolczai járásban van 2 nagy község, 60 kis község, 16 puszta, 23.113 férfi, 23.339 no = 46.452 lakos. II. A sümeghi járásban van 2 nagy község, 2') kis község. 12 puszta, 13 major, 13.100 férfi, 13.116 nő — 26.2 i 6 lakos. III. A szent-gróthi járásban van 28 kis község, 9 puszta. 16 major, 10.661 férfi, 10.644 nő 21.305 lakos. IV. A keszthelyi járásban van 2 nagy község 24 kis község, 2 puszta, 14 major, 13.424 férfi, 13.401 nő 26.825 lakos. V. A nagy-kanizsai járásban van egy nagy község, 38 kis község, 13 puszta, 14 major, 17.164 férfi, 17.168 nő = 34.332 lakós. VI. A pacsai járásban van egy nagy község 39 kis község, 27 puszta, 14 major, 13.660 férfi, 13.414 nő • 27.074 lakos. \ II. A zala egerszegi járásban van 68 kis köz­ség, 28 puszta. 5 major, 13.728 férfi, 14.504 nő = 28.232 iakcs. VIII. A nouai járásban van 57 kis község, 13 puszta, 14 major, 9.457 férfi, 9.303 nő 18.760 lakos. IX. Az alsó lenduai járásban van 78 kis köz­ség, 22.550 férfi, 22.905 nő = 45.455 lakos. X. A letenyei járásban van 47 kis község, 25 puszta, 7 major, 12.534 férfi. 12.525 nő - 25.059 lakos. XI. A perlaki járásban van 4 nagy község, 33 kis község, 3 puszta, 1 major, 17.805 férfi, 19.105 nő = 36.910 lakos. XII. A csáktornyai járásban van 2 nagy köz­ség. 70 kis község, 3 pu?zta, 1 major, 18.877 férfi, 19.334 nő " 38.211 lakos. Zala Egerszeg rendezett-tanácsú városban van 3.755 férfi, 4046 nő 7.801 lakos. Nagy Kanizsa rendezett tanácsú városban van 9.893 ierfi, 10.537 nő 0.430 lakos. A járási adatokat ös- --.'"/vén. van "3*5ráf­megyésen, 2 reniezei: ;zn,iesu ráros, 14 azgy község, Síi k;s kösség, 151 puszié, 33 rr.zor, 133.121 fórii, 203.341 nő összesen, 403.002 Mos. Ha ezen eredményt az 1880. évi népszám­lálás végeredményével, mikor is megyénk lako­sainak száma 359.984 volt, egybeliasonlítjuk, úgy vármegyénk lakossága i:z 37 ala:í 43.33.-cal szssoroso:: s r: r a íls évi á'.lagos szavorodás Í0'6Ő%, am.ssi az stí a..agss szaporosss ru± , u. A járások tiz évi szaporodásának elbirálá sánál nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogyazlSsO. évi népszámlálás alkalmával vár­megyénknek 11 járása volt s mivel az új járás J t. 1. a szent gróthi, a sümeghi, keszthelyi, pacsai és zala-egerszegi járásokból keríttetett ki, ezen négy járás lakosainak 1880-ik évi létszámát — levonva belőle Z.-Egerszegnek lakosait, mivel a mostani népszámlálásnál külön van kimutatva — kell az :890. népszámlálásnak ezen négy régi és az új járás lakosainak létszámával egybe­vetni. Ezen egybevetésnek eredménye, hogy 1880­ban volt a sümeghi keszthelyi, pacsai és zala­egerszegi járásokban 11 5.605, jelenleg van ugyan­ezen járásokban és a szertt-gróthiban 129.652 lakos, s így a tiz évi növekedés 14.047, (10 82%.) A többi járásokat illetőleg a tapolczaiban volt. 41.705, a növekvés 4 747 (12-2:)"/,), a nagy­kanizsaiban volt. 32.153,növekedés 2.1 79 (ß-35°„), a novaiban volt 15 143, növekedés 3.617 (19 28 " n), az alsó-lendvaiban volt 40 161, növe­kedés 5.2!)4 (1 1.65 %), a letenyeiben volt 22.213, növekedés 2.846 (11-36 %), a perlakiban volt ^ 32.902, növekedés 4.008 (10.86 »„,), a csáktor­nyaiban volt 34.799, növekedés 3.41 2 (8 93 "0). Az átlagos 10 6 S "/„ növekedést ily kép a nagy­kanizsai és csáktornyai járásokat kivéve, a többi mind felülmúlta. Legnagyobb a növekedés a novai járásban (l9*28 "'»), legcsekélyebb a nagy­kanizsai járásban (6 35 "/u); Meglepő a növekedésben való eltérés megyénk két rendezett tanácsú városa között. Zala-Egerszegnek az 1S80. évi népszámlálás adatai szerint volt 5905, jelenleg van 7.s0l lakosa s így tiz év alatt a lakosok száma 1.896-tal (24-3 0 ( >) növekedett, míg Nagy-Kanizsának 18^0-ban volt 18.398, jelenleg van 20.430 lakosa s így a tíz év alatt a növekedés 2 032 (9.94 %) vagyis átlag évenként míg Zala-Egerszegen a növekedés 2-43 ° n, addig Nagv-Kanizsán egészen egy százalákot sem tesz ki. Ha Zala-Egerszeg 1.896 növekedését Nagy-Kanizsa 2.032 növeke­désével egybevetjük, Nagy-Kanizsán az utolsó tiz év alatt csak 136-tal szaporodott többre a lakosok száma, mint Zala-Egerszegé. „Zalamegye" tárcája. — meleg források Engem is csak a női szív megható gondossága tanított meg, hogy védjem, ápoljam szegény éhség­aszalt madarakat. Elégszer láttam a k it fái között fáradtan, éhségkinzottan tovább repülni <'gy-egy hollót; de azért sohasem jutott eszembe, hogy úristen ezeknek a szegény ördögöknek van e valami enn'valójok ? nem fognak e emberi irgalom, könyürület liijáu étlenül elveszni? Előbb látnom kellett egy madárvédő angyal munkáját; azután kezdtem csak én is szegényekre gondolni. És talán sokan el sem hiszik, hogy milyen lélek­gyünyörküdtető mulatság az, mikor az aféle lelketlen madarakat napi szegényekiil oktat be. Tudják azok már pontosan: mikor jön az etetés ideje: egy pillana­tot sem mulasztanak; p'dig Hele Péterrel, a svájci órással ugyancsak nincs semmiféle ismeretségük. Egyszer próbára akartain tenni az én hollóimat, hogy van e benniik egy kis városi p illérozottság ? Kitet­tem egy tálba egész darab sült hust, s/.épen letakar tam, mintegy azt mondva ezzel, hogy az nem az ő számukra van oda téve, azt nem szabad hántani! A tál köré elhintettem a nekik szánt élelmet, azután szobámba vonultam s az ablakon át lestem : mi történik a kitett sült hússal ? Az én hollóira htraar észrevették az el -delt, károgVA röpködték körül. A nekik szánt eledelt szépen felszede­gették, elköltötték. Azután körülállták a tálat és hol a tálat vizsgálgatták, hol meg ablakom felé tekintgettek. A ruhát föllebbmtették. de a húshoz nein nyúltak. Mondja azután valaki, hogy a hollókat nem lehet nevelni, finomítani. Lehat" minden állatot szeretettel, gyöngéd­ségírel. Most hogy kissé megenyhült az id>, az en raadar­káiin is szerteinentek ; nem jönnek ablaké n alá élelmet várni; fölkeresték igazi otthonjukat: a szabad termé­szetet. Bizony bizony már egész világ belefáradt a két­hónapi didergésbe; ember, állat eped az ibolyafakasztó édes tavasz után. Mai szamunkhoz feliv meiieklet van csatolva. A didergő világ. — A „Zalunegye" eredeti tárcája. — Pál fordulása napján végre még is kisütött a rég látott nap; édes, áldott melege engeszteni kezdte a fagyot, a havat. Bizonyára nagyon sok szegény szívet is fölmelegített az az első meleg napsugár a tavasz reményével. Ez a tél rettenetes volt. A legjámborabb keresz­tényi türelmet is tüz . . . . azaz fagy próbára tette. Kegyet­len volt; tartós volt; a szegény embert elvitte majd­nem a kétségbeesés határáig. Szegény era bei nek lenni sohasem mulatságos dolog; de ezen a télen szinte kétségbeejtő dolog volt. Sőt nem egy helyen csak haj­szál tartotta, hogy általános inség nem következett be; a zivatar (melyhöz a Bora és Nemere csak kis miskák) betemette az utakat; lehetetlenné tette napok tartamára a közlekedést s akárhány várost úgy körülzárolt az einbf vesztő fuvatag, hogy se ki, se be nem lehetett menni. Ilyen helyen azután hiába volt volna minden vagyon, kincs, gazdagság, élelem fogytán tönkre silá­nyult volna gazdag és szegény egyaránt. A szegény előbb, a gazdag valamivel később. Ez a tél próbára tette és pedig fagypróbára a szegényeket; próbára tette és pedig tűzpróbára a gaz­dagok szivét. Most alkalom volt megismerni azokat a jó lelkeket, kik az Ínségben siulődők felé nyújtják kezü­ket a vész pillanatában. Az a jó, hogy az angyalok szivét még a 20 R. fokos hideg ereje sem képes befagyasztani; az Ínsége­sek angyalai most is munkáltak, most is jártak szerte­szét enyhíteni a nyomort, fölengeszteni a jéggé fagyott , keserű könycseppeket. j Sokan azt mondták, hogy nagyon helyén volt ez | a zivataros tél; igen pompásan történt, hogy a vaspálya |

Next

/
Thumbnails
Contents