Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-01 / 5. szám

X. évfolyam Zala-Egerszeg, 1891. február 1. 5. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyejrdii 30 kr. " ° ' Nyilttér pelitsoni 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető' közlemények a szerkesztőséghez kUdendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk cl. Kéziratokat nem kllltlllnk vissza. A „Zalara egyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. 0. evi <

KX Vármegyénk s az 1890. évi népszámlálás. A népszámlálás vármegyénkben minden fennakadás nélkül, teljes rendben folyt le a kitűzött időre. A számlálás befejezte után a közigazgatási felügyelő tisztviselők a kellő ellenőrzést az egyes rovatok helyes betöltésére nézve megtették. A számlálás felülvizsgálata után a számlálólapok lakófelek szerint összekötve, házankint egy házi gyüjtőlajstomba fektetve s úgy újból összekötve s községenként csomagolva a járási szolgabírói hivatalokhoz küldettek be, ahol a járási kimutatások állíttattak egybe olykép, hogy a járásban levő minden község, puszta, major házainak, férfi és nő lakosainak száma kimutattatott. E járási kimutatások alapján állíttatott egybe az alispáni hivatalban a megyei kimutatás mely az egyes járások házainak, férfi és nő lakosainak számát tünteti fel. A nagy gondot, sok körültekintést és kiváló pontosságot igénylő mű megyénkre vonatkozólag elkészült s feldolgozás végett az országos statisztikai hivatalhoz fel terjesztetett. Azon tudatban, hogy vármegyénk közönségét a most lezajlott népszámlálásnak vármegyénkre vonatkozó adatai érdekelni fogják, a/,okat alábbiakban usyportosítva közöljük. Az egyes járásokra vonatkozó adatok : I. A tapolczai járásban van 2 nagy község, 60 kis község, 16 puszta, 23.113 férfi, 23.339 no = 46.452 lakos. II. A sümeghi járásban van 2 nagy község, 2') kis község. 12 puszta, 13 major, 13.100 férfi, 13.116 nő — 26.2 i 6 lakos. III. A szent-gróthi járásban van 28 kis község, 9 puszta. 16 major, 10.661 férfi, 10.644 nő 21.305 lakos. IV. A keszthelyi járásban van 2 nagy község 24 kis község, 2 puszta, 14 major, 13.424 férfi, 13.401 nő 26.825 lakos. V. A nagy-kanizsai járásban van egy nagy község, 38 kis község, 13 puszta, 14 major, 17.164 férfi, 17.168 nő = 34.332 lakós. VI. A pacsai járásban van egy nagy község 39 kis község, 27 puszta, 14 major, 13.660 férfi, 13.414 nő • 27.074 lakos. \ II. A zala egerszegi járásban van 68 kis község, 28 puszta. 5 major, 13.728 férfi, 14.504 nő = 28.232 iakcs. VIII. A nouai járásban van 57 kis község, 13 puszta, 14 major, 9.457 férfi, 9.303 nő 18.760 lakos. IX. Az alsó lenduai járásban van 78 kis község, 22.550 férfi, 22.905 nő = 45.455 lakos. X. A letenyei járásban van 47 kis község, 25 puszta, 7 major, 12.534 férfi. 12.525 nő - 25.059 lakos. XI. A perlaki járásban van 4 nagy község, 33 kis község, 3 puszta, 1 major, 17.805 férfi, 19.105 nő = 36.910 lakos. XII. A csáktornyai járásban van 2 nagy község. 70 kis község, 3 pu?zta, 1 major, 18.877 férfi, 19.334 nő " 38.211 lakos. Zala Egerszeg rendezett-tanácsú városban van 3.755 férfi, 4046 nő 7.801 lakos. Nagy Kanizsa rendezett tanácsú városban van 9.893 ierfi, 10.537 nő 0.430 lakos. A járási adatokat ös- --.'"/vén. van "3*5ráfmegyésen, 2 reniezei: ;zn,iesu ráros, 14 azgy község, Síi k;s kösség, 151 puszié, 33 rr.zor, 133.121 fórii, 203.341 nő összesen, 403.002 Mos. Ha ezen eredményt az 1880. évi népszámlálás végeredményével, mikor is megyénk lakosainak száma 359.984 volt, egybeliasonlítjuk, úgy vármegyénk lakossága i:z 37 ala:í 43.33.-cal szssoroso:: s r:

r a íls évi á'.lagos szavorodás Í0'6Ő%, am.ssi az stí a..agss szaporosss ru± , u. A járások tiz évi szaporodásának elbirálá sánál nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogyazlSsO. évi népszámlálás alkalmával vármegyénknek 11 járása volt s mivel az új járás J t. 1. a szent gróthi, a sümeghi, keszthelyi, pacsai és zala-egerszegi járásokból keríttetett ki, ezen négy járás lakosainak 1880-ik évi létszámát — levonva belőle Z.-Egerszegnek lakosait, mivel a mostani népszámlálásnál külön van kimutatva — kell az :890. népszámlálásnak ezen négy régi és az új járás lakosainak létszámával egybevetni. Ezen egybevetésnek eredménye, hogy 1880ban volt a sümeghi keszthelyi, pacsai és zalaegerszegi járásokban 11 5.605, jelenleg van ugyanezen járásokban és a szertt-gróthiban 129.652 lakos, s így a tiz évi növekedés 14.047, (10 82%.) A többi járásokat illetőleg a tapolczaiban volt. 41.705, a növekvés 4 747 (12-2:)"/,), a nagykanizsaiban volt. 32.153,növekedés 2.1 79 (ß-35°„), a novaiban volt 15 143, növekedés 3.617 (19 28 " n), az alsó-lendvaiban volt 40 161, növekedés 5.2!)4 (1 1.65 %), a letenyeiben volt 22.213, növekedés 2.846 (11-36 %), a perlakiban volt ^ 32.902, növekedés 4.008 (10.86 »„,), a csáktornyaiban volt 34.799, növekedés 3.41 2 (8 93 "0). Az átlagos 10 6 S "/„ növekedést ily kép a nagykanizsai és csáktornyai járásokat kivéve, a többi mind felülmúlta. Legnagyobb a növekedés a novai járásban (l9*28 "'»), legcsekélyebb a nagykanizsai járásban (6 35 "/u); Meglepő a növekedésben való eltérés megyénk két rendezett tanácsú városa között. Zala-Egerszegnek az 1S80. évi népszámlálás adatai szerint volt 5905, jelenleg van 7.s0l lakosa s így tiz év alatt a lakosok száma 1.896-tal (24-3 0 (

>) növekedett, míg Nagy-Kanizsának 18^0-ban volt 18.398, jelenleg van 20.430 lakosa s így a tíz év alatt a növekedés 2 032 (9.94 %) vagyis átlag évenként míg Zala-Egerszegen a növekedés 2-43 ° n, addig Nagv-Kanizsán egészen egy százalákot sem tesz ki. Ha Zala-Egerszeg 1.896 növekedését Nagy-Kanizsa 2.032 növekedésével egybevetjük, Nagy-Kanizsán az utolsó tiz év alatt csak 136-tal szaporodott többre a lakosok száma, mint Zala-Egerszegé. „Zalamegye" tárcája. — meleg források Engem is csak a női szív megható gondossága tanított meg, hogy védjem, ápoljam szegény éhségaszalt madarakat. Elégszer láttam a k it fái között fáradtan, éhségkinzottan tovább repülni <'gy-egy hollót; de azért sohasem jutott eszembe, hogy úristen ezeknek a szegény ördögöknek van e valami enn'valójok ? nem fognak e emberi irgalom, könyürület liijáu étlenül elveszni? Előbb látnom kellett egy madárvédő angyal munkáját; azután kezdtem csak én is szegényekre gondolni. És talán sokan el sem hiszik, hogy milyen lélekgyünyörküdtető mulatság az, mikor az aféle lelketlen madarakat napi szegényekiil oktat be. Tudják azok már pontosan: mikor jön az etetés ideje: egy pillanatot sem mulasztanak; p'dig Hele Péterrel, a svájci órással ugyancsak nincs semmiféle ismeretségük. Egyszer próbára akartain tenni az én hollóimat, hogy van e benniik egy kis városi p illérozottság ? Kitettem egy tálba egész darab sült hust, s/.épen letakar tam, mintegy azt mondva ezzel, hogy az nem az ő számukra van oda téve, azt nem szabad hántani! A tál köré elhintettem a nekik szánt élelmet, azután szobámba vonultam s az ablakon át lestem : mi történik a kitett sült hússal ? Az én hollóira htraar észrevették az el -delt, károgVA röpködték körül. A nekik szánt eledelt szépen felszedegették, elköltötték. Azután körülállták a tálat és hol a tálat vizsgálgatták, hol meg ablakom felé tekintgettek. A ruhát föllebbmtették. de a húshoz nein nyúltak. Mondja azután valaki, hogy a hollókat nem lehet nevelni, finomítani. Lehat" minden állatot szeretettel, gyöngédségírel. Most hogy kissé megenyhült az id>, az en raadarkáiin is szerteinentek ; nem jönnek ablaké n alá élelmet várni; fölkeresték igazi otthonjukat: a szabad természetet. Bizony bizony már egész világ belefáradt a kéthónapi didergésbe; ember, állat eped az ibolyafakasztó édes tavasz után. Mai szamunkhoz feliv meiieklet van csatolva. A didergő világ. — A „Zalunegye" eredeti tárcája. — Pál fordulása napján végre még is kisütött a rég látott nap; édes, áldott melege engeszteni kezdte a fagyot, a havat. Bizonyára nagyon sok szegény szívet is fölmelegített az az első meleg napsugár a tavasz reményével. Ez a tél rettenetes volt. A legjámborabb keresztényi türelmet is tüz . . . . azaz fagy próbára tette. Kegyetlen volt; tartós volt; a szegény embert elvitte majdnem a kétségbeesés határáig. Szegény era bei nek lenni sohasem mulatságos dolog; de ezen a télen szinte kétségbeejtő dolog volt. Sőt nem egy helyen csak hajszál tartotta, hogy általános inség nem következett be; a zivatar (melyhöz a Bora és Nemere csak kis miskák) betemette az utakat; lehetetlenné tette napok tartamára a közlekedést s akárhány várost úgy körülzárolt az einbf vesztő fuvatag, hogy se ki, se be nem lehetett menni. Ilyen helyen azután hiába volt volna minden vagyon, kincs, gazdagság, élelem fogytán tönkre silányult volna gazdag és szegény egyaránt. A szegény előbb, a gazdag valamivel később. Ez a tél próbára tette és pedig fagypróbára a szegényeket; próbára tette és pedig tűzpróbára a gazdagok szivét. Most alkalom volt megismerni azokat a jó lelkeket, kik az Ínségben siulődők felé nyújtják kezüket a vész pillanatában. Az a jó, hogy az angyalok szivét még a 20 R. fokos hideg ereje sem képes befagyasztani; az Ínségesek angyalai most is munkáltak, most is jártak szerteszét enyhíteni a nyomort, fölengeszteni a jéggé fagyott , keserű könycseppeket. j Sokan azt mondták, hogy nagyon helyén volt ez | a zivataros tél; igen pompásan történt, hogy a vaspálya |