Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 1-26. szám)

1891-02-01 / 5. szám

Legtöbb község van alsó-lendvai járásban (78), legkeveszebb a keszthelyiben (26). Alakosuk számát tekintve legtöbb lakosa van a tapolczai járásnak (46.452), legkevesebb a novainak (18.760). A vármegye 14 nagyközsége a lakosok számarányához képest következő sorrendben következik: Tapolcza (5.855), Keszthely (5.742), Sümegh (5.065), Csáktornya (4.U35), Ivotton (3.638), A.-Domború (3.330), Guricsán (3.213), (Jsabrendek (3.171), Légrad (2.791), DrávaVásárhely (2 211), A.-Vidovecz (2.102). B.-Füred (1.786), özabar (1.348), Rezi (l.346j. Ezeret meghaladó lakossal biró kis község van a tapolczai járásban 1 1, u. m. : B.-Ederics, Díszei, Gyula-Keszi, Ivöves-Kálla, Kővágó-Örs, Kapolcs, Les.-Tomaj, Les.-Istvánd, MonostorApáti, Nemes-Vita, Tal.-Dörögd ; a siimeghi járásban 2 : Káptalanfa, Nyirád; a .szent-gróthi járásban 8: Csáford, Fakód, özt-Grotlj in. v. J (2.235J, Szt-Gróth p. v., Tűrje, (Jdvarnok, Zalaber, Z.-Koppány ; a keszthely i járásban 8: Oserszeg-Tomaj, Gyenes-Diás, T.-Asid, Z.-Özántó, Karmacs, A.-Fahok, Sármellék, Zalavar ; a nagykanizsaiban 11: Kis-Komárom, ivomárváros, B.-Magyaród, Galambok, Gelse, N .-Bakónak. Szepetnek (2.127), Mura-Keresztur-Kollátszeg, Eszteregnye, N.-üecse, Z.-Szt-Balázs; a pacsai járásban 8: L.-Apáti, Dióskál, ISzt-Peterúr, E.-Hahóth, Fölöske. N. és Kis-Kapornak, Facsa, Szt-Mihály ; a zala-egerszegi járásban 3: AlsóEelső-Eözep-Nemes-Apáti, Bak, iSójlor (2.102j; a novai járásban 2: Nova, Tárnok; az alsolendvai járásban 11 : Adrtáncz, Baksu, Bellatmcz, Cserencsócz, Dobrónak, Hosszúfalu, A.-Leudva (2.003), N.-Falnia, líedics, Szent-György völgy, Turnischa; a letenyei járásban 6: Eetenye, Egyeduta, Tót-Szerdahely, Becsehely, Bánoközent-G) orgy, F.-Magyarod; a perlaki járasban M ; Perlak (3.748J, tízt-Mária, A.-Miüályovecz, Jzirkovlyán, A.-l\.ialjevecz, liodosan, Dumasinecz, JNovakovecz ; a csáktornyai jarásbuu 6 : Bottornya, V. hegy Kerület, Muraszeruaiiely, \ li. hegykerület, Belicza, v >rseg. A 84 kis község közül egynek lakosai a 3000-et, négyé a 2UU0-et meghaladják, a többi 79-é pedig J.0U0 es 20U0 kozt van. A r v a ü g y. Csesznák Sándor megyei árvaszéki elnöknek a közigazgatási bizottság január havi ülésébe,i a- 1890-ik év második feléről beterjesztett félévi ]eí".itésé'>ől megyénk árvaügyére vonatkozólag közöljük a következő adatokat: A gyámoltak és gondnokoltak létszámát illelőieg 1890. juuius vegén gyámság alatt maradi 23.2ÓÍ5, az 1890. év 11-ik telebeu gyámság ala Ro..iit 2.030, Összesen 25.28rt. Az 189Ü Jk ev 11-ik leleoeu gyámság alól felszabadult 1.033, az 1891. ev január 1-en gyámság alatt maradt 24.255. — Az 1891). e* juuius 30 an gondnokság alatt maradt 194, az 189J. ev 11-ik telében gondnokság alá helyeztetett 18, összese.i 222 ; az 1890. év 11-ik telében gondnokság alól felszabadult 3, az 1891. év januar 1-én gondnokság alatt maradt 219. A gyamuk. száma 1890. juuius 30 án volt 11.690, az 1890. ev 11-ik telében szaporodott 535 tel, összesen 12.225. Az 1890. év 11-ik felében megsziint gyám lenni 249; az 1891. év január 1 én maradt <'yám 11.976. *

J Az 1890. évi június 30-án számadással tartozott 726 gyám, az 1890. óv II ik telében szabadást adott 380 gyáin, az 1890. év december ló végével szám adással tartozik 34, gyám. Ezen számadásból 1888-ik érre esik 30, 1889-ik evre 316. Az árvaszék fogalmazói karánál 1890. június 30 án | hátralékban uiaradt 2.127, az 1890. év II ik telében beér- j kezett 16.040, összesen 18.167 ügydarab; ebből az 1890. év II ik telében elintéztetett 15.395 s így 189 ). december végén hátralékban maradt 2.772 ügydarab. A kiutalványozást vagyis az árvaszéki végzés leirá »át és kiadását illetőleg az 1890. év jú nus végén hátra lékban maradt 458, az 1890. év II ik telében az irodába érkezett 14.816, összesen 15.^74. At 1890. év év LI-ík. felében leíratott és kiadatott I5.0IJ0, az 1890. december végén hátralékban maradt 274. A gyámpénztár állását illetőleg 1890. június végével maradi 16.364 frt 03 kr. készpénzben, 821.948 frt 0-5 kr. magáu kötelezvényekben, 33.110 frt értékpapírokban, 960 frt 34 kr. drágaságokban és ékszerekben, összesen 872.382 frt 42 kr. Az 1890. év II. felében befolyt 232.7U9 frt 16 kr. készpénzben, 16.414 frt 84 kr. magánkötelezvényekben, 4.820 fit értékpapírokban, 30 frt 94 kr. drágaságok és ékszerekben, 253.974 frt 94 kr. s így az összes bevétel 249.073 frt 19 kr. készpénzben, 838.362 frt 89 kr. magánkötelezvényekben, 37.930 frt értékpapírokban, 991 frt 28 kr. drága ság- és ékszerekben, összesen 1,126.357 frt 36 kr. Az 1890. év 11-ik telében kiadatott 234.685 frt 77 kr készpénzben, 26.941 frt 05 kr. magán kötelezvényekben, 1465 frt értékpapírokban, 18 frt 77 kr. drágaságés ékszerekben, összesen 263.110 frt 59 kr. A gyámpénitár állása 1890. december végével 14.38 7 fi-t, 42 kr. készpénzben, 811.921 frt 84 kr. 'magánkötelezvényekben, 36.465 frt értékpapírokban, 972 frt 51 kr. drágaságba ékszerekben, vagyis összesen 863.2+6 frt 77 kr. A magán feleknél kamatozás végett elhelyezve levő tökepénzeket illetőleg 1890. juuius végeu elhelyezve volt 021.948 frt 05 kr., az 1890.11-ik felében magán feleknek kölcsünadatolt 16.414 frt 84 kr., összesen 838.362 Itt 89 kr. Ezen tőke pénzekből az 1890. év 11-ik felében visszafizettetett 26.941 frt 05 kr., maradt 1890. december végével 811.421 frt 84 kr. A magán teleknél elhelyezett tőkepénzek utáni kamal tejében az 1890. éí június végével hátralékbau maradt 23.587 frt 29 kr., az 1890. év 11-ik felébeu betizetendő volt 16.879 frt 30 kr., összesen 40'466 frt 59 kr. Az 1890. év 11-ik telében befizettetett 20.650 frt 42 kr., az lö90. év december végével hátralékbau maradt 19.816 frt 17 kr. A jelentés szerint a fogalmazói karnál kitüntetett 2772 darab hátralékból 24 db esik az 1890. szeptember hóbau beérkezett beadványokra, 385 az október hubau, 806 a novemberben, 1551 a december hóban beérkezett beadváuyokra. Ez ügyre vonatkozólag a jelentésben megjegyzi, hogy az előadók az elmúlt évben lokozatos szorgalmat es tevékenységet fejtettek ki s ennek dacára a hátralékoknak a kimutatott mérvben való létezését egyedül az ügy torgalomuak fokozatos emelkedése okozia. Ugyanis a lelolyt 1890. év ügyforgalma az 1089-ik ev ügyforgalmát 813 darabbal haladta meg, az előadók pedig lö72 darabbal többet intézlek el, mint 1889. évben. Az iroda terhére kitüntetett hátralék a december hó második telében elintézett ügyekre esi*. A községi árvatárak uégynek kivételével leszáuioltattaK s e négynek leszámolását azon körülmény akadaiyozza, hogy a leszámoláshoz szükséges iratcsomók lelebbezések folytán a felsőbb hatóságual vannak ; az iratok visszaérkezte után ezekre nézve is a leszámolás azonnal fogauatositiatui tog. A zna-egerszegi K.r. tör^enyszéK 1890-iK évi ügyforgalmi kimutatasa. Altalános ügyforgalmi kimutatás. Az 1889-ik évi hátralék 176, az 1390-ik évben beérkezett 17.449 s így elintezes ala került összesen 17.625 ügy darab. Ebből l»90-ben elintéztetett 17.511 s az év végeu hátralékban maradt 114. Az összes 17.62j ügydarabból polgári beadvauy volt 6.108, telekkönyvi beadvány 6.108, büntető beadvauy 3.572, legyelmi beadvauy i5, elnökségi beadvauy 1235. Az elintezett 17.511 beadvanyból polgári beadvány volt 6.630, telekkönyvi beadvauy Ü.U91, búuteio beadvauy 3.j41, fegyelmi oeadvany lo, elnóksegi beadvány 1.234. A hátralékban maradt 114 bead v.inybol polgári beadvauy 65, telekkönyvi beadvauy 17, büntető beadvauy 31, eluöksegi beadvauy 1. A polgári ügyekről s azok elintézési módjáról készi telt kimuiaiás auaiai szeriül közpolgári per volt 598, melyből 231 iielet, 57 végzés, 2 egyezség altal intéztetett el, mig 308 az év- vegén tolyamatban maradt. Csodügy volt 23, melyből'4 jlintéztetett, 19 folyamatban uiaraui. Örökösödési ügy volt 171, ebből eliutezteiett 78, folyamaiban maradt 93. Cégbejegyzés volt 33. Eliulezteteu 9 egyéni, 4 társas, 19 pótcegbejegyzés, folyamatban maradt 1. Cégkitörlés volt 4. Ebből elintéztetett 3 egyem, 1 társai cegkuörlés. Úrbéri és roko ügy volt 27. niliuiéztetett 4 neiettel, 3 egyezséggel, folyamatban maradt 20. Egyéb folyó ügy volt lö3, melyből 155 elintéztetett, 2ö tolyamatban maradt. Felebbviteli ügy fel terjesztetett a másod- vagy harmadtoku bírósághoz 120. Leerkezett a másodfokú bíróságtól 97 helybenhagyó, 35 megmásító, iO teloldó iteletiel; a harmad bíróságtól 34 helybenhagyó, 15 megmásító, 6 teloldó ítélettel. A bűnvádi ügyekről s azok elintézése módjáról egybeállított kimutatás szerint bünügyi vizsgálat volt 162, ebből 141 befejeztetett, 21 befejezetlen maradt. Bűnvádi per volt 400; ebből befejeztetett más bírósághoz történt áttétel vagy más vizsgálatba olvasztás által 41, a vizsgálat megszüntetésével 198, Ítélettel 157, folyamatban maradt 4. Folyó ügy érkezett 56, melyek mind elintézést nyertek. lelebbviteli ügy leiterjesztetett a uiásodvagy harmadbirósághoz 258; leérki íett a másod- vagy harmadbiróságtól 234 helybenhagyó, 63 megmásító, 9 teloldó ítélettel. A telekkönyvi ügyek s azok elintézése módjáról készített kimutatás szerint beérkezett összesen 24 per. Ebből elintéztetett 9 ítélettel, 9 végzéssel, folyamaiban maradt 6. Folyó ügy volt összesen 3640, melyből 3.636 elintéztetett, 4 hátralékban maradt. Felebbviteli ügy fel terjesztetett 27. Leérkezett a másod bíróságtól 9 helybenhagyó, 3 megsemmisítő, 3 feloldó, a harmadbiróságtól 1 helybenhagyó, 1 megmásító ítélettel. A fegyelmi ügyekről s azok elintézése módjáról szóló kimutatás szerint fegyelmi ügy baérkezett 2 s elintézést nyert. Folyó ügy volt egy s elintéztetett. Felebbviteli ügy felter|esztetett 2, leérkezett 1 megmásító itelettel. A váltó- és kereskedelmi peres és perenkivüli ügyeket illetőleg váltóper volt összesen 372. Ebből elintéztetett, illetve befejezcetett 6 hivatalból való visszautasítással, 348 sommás végzéssel, 4 perletétel vagy megszüntető végzéssel, 8 érdemleges ítélettel; folyamatban maradt 6. Kereskedelmi per volt 6, ebből érdemleges ítélettel elintézést nyert 3, hátralékban maradt 3. Perenkivüli kereskedelmi ügy volt 5, melyek mind elintézési nyertek ; elintéztetett még^ 3 közkereseti társasági bejegyzés, l részvénytársaság bejegyzés és egy szövetkezeti kitörlés. A kir. törvényszék, mint 11-od fokú bíróságnak a kisebb polgári peres ügyekről készített kimutatása szerint beérkezett 21 polgári peres ügy, melyek mind elintézést nyertek, még pedig 20 esetben a semmiségi panasznak elvetésével, egy esetben a panasz pótlásával. A kir. törvényszék, mint ILod fokú bíróságnak a járásbíróságok részéről felterjesztett bűnvádi ügyekről egybeállított kimutatása szerint beérkezett 185 bűnvádi ügy. Elintéztetett 132 helybenhagyó, 21 megmásító Ítélettel, 2 megszüntető, 2 elutasító, 5 kiegészítő végzéssel, folyamatban maradt 23. Felterjeszietett a harmad bírósághoz 36; leérkezett 34 helybenhagyó, 3 megmásító, 21 elutasító ítélettel. Közuiunkaügy. Lányi Kálmán, a zalavármegyei kir. építészeti hivatal főnöké, a közigazgatási bizottság január havi ülése elé az 1890. év Ilik feléről a IcővetkezÖ jelentési terjesztette be : Az országos közmunka a lefolyt évben Zalavármo gye területén általában kielégítő eredménynyel szolgaitatott le s a kivetve volt váltságok befizetése körül sem mutatkozott lényegesebb hátramaradás. A törvényhatósági úthálózat fejlesztésére sa törvényhatósági közutak szakszerű fentartására nézve a vármegye törvényhatósága az elmúlt évben is mindent elkö vetett, mely körülménynek köszönhető azon — bár most szerény — haladás, mely e téren megyeszerte észlelhető. A vármegyei uthalózat törvényhatóságiig meg állapíttatott s messzemenő előkészületek tétettek az 1890. évi I. t.-c. fokozatos életbe léptetése érdemében. Legnevezetesebb momentum az utóbb említett téren a törvényhatósági közutak műszaki szolgálatára vonatkozó részletes szolgálati utasítás, mely az ez iránt kiküldött albizottság javaslata alapján a decemberi havi közgyü lésen alakszerű határozattá emeltetett. Ezen szolgálati utasítás, mely a törvényhatóság közigazgatási bizottságának az 1»J0. évi I. t.-c. 19. §-ábau foglalt felügyeleti és ellenőrzési befolyását a törvényhatósági közutak közigazgatásaban kellőképen biztosítja, korszakot alkotó mű s remélui lehet, hogy annak szigorú, pontos és lelkiismeretes végrehajtása Zalavármegye törvényhatósági közútjainak állapatára a legjobb hatással leend. A törvényhatósági közutakou levő hidak és átereszek közül, melyeknek száma 1440-re rúg, az 1890-ik évben újra építtetett 31 és alapos kijavításban részesült 219 műtárgy, minek folytán a műtárgyak állapata kielé gítő helyzetbe hozatott. Megjegyzendőnek tartom, hogy az újból való építéseknél a beton anyag az azt megillető alkalmazásban reszesült s vannak műtárgyaink, melyek e téren minta szerű kivitelt nyertek. A törvényhatósági utszemélyzet, mely 13 utbiztos ból és ÓL) utkaparóból áll, a lefolyt évben a dolog természeténél fogva leginkább a közmunka leszolgálása korul ténykedett, s a culajdonképeni útfenntartás körül csekély munkásságot fejtett ki. Az utbiztosok közül kettő, nevezetesen Dávid János tapolczai és Simon János alsó-lendvai utbiztos állásukról lemondván, az ennek folytán megüresedett állások betöltése iránt a szükséges lépések megtétettek. A Zalavármegye területén, átvonuló állami közutak állapatában a lefolyt évben szintén javulás volt észlelhető. Tervszerinti újra épités és kijavítás alá összesen 13 műtárgy került. Az útfenntartási általány terhére a havi pénzuaplókban elszámolás tárgyát képezve 46 áteresz és hid részesült alapos kijavításban. Mindezekuél lógva az állami közutakon levő 311 műtárgy folytatólagosan igen jó állapatba jut annyira, hogy jövő évben csakis 5 kerül újra építés alá. Megemlitendőnek tartom, hogy az 1890. évi adomány terhére lekötött hitellel a Pozsony—varazsdi állami közúton levő ü2 számú hid meghosszabbítási munkálatai folyamatban vannak és a Pécs—varazsdi állami közúton Nagy-Kanizsán levő 3 ik számú hid vas szerkezettel való újraépítése, az engedélyezési tárgyalás folytán előrehaladott építési idő szakra való tekintettel az 1891. évben tog eszközöltetni. Az államuti személyzet ezen évben általábau dicséretes munkásságot fejtett ki s az utárkok, útpadkák és általában az úttest rendbehozatala, szabványszelvéuyének helyreállítása nagy léptekkel halad előre. Köszönhető ez az utszemélyzet jó vezetés mellett kifejtett buzgóságának és annak, hogy az utfentartási általány erre fordítható része célszerűen, szakszerűen és ésszerűen felhasználtatik. Lgyéb építési munkálatok közül különösen megemlítést érdemel a vármegye székházáuak kibővítése, mely műnek kőmives munkája a téli zord évszak beállta előtt helyeztetett tető alá. Folyamszabályzási ügyek a lefolyt évben kisebb mértékben foglalkoztatták az államépítészeti hivatalt. Megemlítendőnek tartom azonban azon örvendetes körülményt, hogy a töldmivelésügyi m. kir. miniszter úr 0 Excelleutiája a letenyei államuti hid fölötti és Szemenyéig terjedő elfajult Muraszakasz terveinek elkészító sét elrendelte s ezen terveket Neugebauer Sándor kir. mérnök készíti is. A vármegyebeli Mura és Dráva folyókon az elmúlt évben 288 hajómalom volt forgásban, 274 régibb, 14 újabb engedélyezés alapján. A folyam sodráuak változása folytán 80 esetben jeleltetett ki ujabb malomállás. A vasutügyek terén a Csáktornya—ukk: h. é. vasút építése folytán előforduló felfolyamodások és kisajátítási kérdések idéztek elő jelentékenyebb ügyforgalmat. Evvel kapcsolatban kiemelendőnek tartom, miszerint ezen vasútvonal 1890. év október 16-án lett a forgalomnak átadva, annak megnyitását pedig a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 0 Excellentiája a lakósság ujongó öröme közt méltóztatott eszközölni. A lefolyt évben 222 gőzkazán volt üzemben, melyek közül vizpróba alá vétetett 53, megszemléltetett 150. Ami a zalavármegyei m. kir. államépítészeti hiva tal belső ügykezelését illeti, a lefolyt évben beérkezett az állami iktató szerint 2262, a törvényhatósági iktató szerint 1895, összesen 4157 ügydarab, melyek közül eddig még csak azok nem intéztettek el, melyek időkhöz vannak kötve, vagy amelyeknek elintézése egyelőre akadályba ütközött. Az államépítészeti hivatal személyzete egy kir. mérnöknek a vármegyei államépítészeti hivataltól történt áthelyezése folytán most már kiegészíttetett úgy, hogy a személyzet jelenleg a főnökön kivül négy mérnökből és egy díjnokból áll.