Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-07 / 36. szám

IX. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1890. szeptember 7. 3fi. szám. ZALAMEGYE L HOI ii rt \rr\r i r 1 55 r I t 3 | i >1 Ml A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Meg-jelenik minden vasárnap. A békés idők harca. Örökös harc ez a mi életünk. — Nemcsak háborús időben folyik a küzdelem s nemcsak a különböző nemzetek, államok között — nemzetiségi-, nagyhatalmi-, politikai és vallási okokból : folyik az békés időben egy faj, egy ország, egy község, sokszor még egy ugyanazon család tagjai között is. — A békés korszaknak is megvan a maga harca, mely sokszor jobban kifárasztja az egyest, mint a duló csaták viharja. Harc a megélhetésért, a napról-napra való tengődésért — a nyomorultak, a szegények harca, kik a természettől nyert testi erőn kivül sem anyagi, sem szellemi tőkével nem rendelkeznek, mely megélhetésüket biztosítaná; kiknek sorsa az életviszonyok s az időszakok szerint változik, maguk és családjuk a szerint élnek, a minő munkát kapnak. Harc a tisztes lételért — az egyes harca a tömeggel szemben — az egyéni kiválás, elsőség a hasonranguak között, mely tiszteletet s jólétet biztosít. Harc a már elfoglalt positióért, — az alsóbbakkal szemben, kik arra vágyakoznak — s a felsőbbekkel, kiknek kegyétől, szeszélyétől, jóindulatától a már megszerzett állás birhatása függ. ^ És ezen kivül még mennyi harc! — Az értelem, a fölvilágosultság harca a tudatlansággal, a babonával; a munkás harca a munkaadóval vagy a munkáé a tőkével ; harc az ember-alkotta állami törvényekkel, társadalmi conventionális szokásokkal; harc az Isten által belénk oltott lelkiismeret szavával; harc saját hibáinkkal, tévedéseinkkel s az embertársaink részéről lépten-nyomon nyilvánuló kicsinykedéssel, rágalommal. Örökös harc ez a mi életünk. — Sokan kifáradnak a terhek alatt, elhullanak a küzdelemben naponta — épen úgy. mint a harcok mezején, erőtlenségük folytán jutnak önásta sírjaikba, vagy a sirnál is szomorúbb helyekre : a börtönökbe, őrültek házába. S mi a végcél mindezen küzdelmekben V A fajfenntartás, az egyéni jólét — ezt vallja a reálitás embere. De az emberi társas-élet az állatiasság színvonalára sűlyedne alá, ha csupán ezen elvek vezérelnék. — A nemesebb szivek ösztöne többet, szebbet, magasztosabbat követel. A küzdelmet nem csupán önmagunkért; de önmagunkon kivül első sorban fajbeli rokonainkért, a velünk egy nemzettestet alkotó embertársainkért. A keresztény morál a küzdelmek végcélját az összes emberiség tökéletesedésében, boldogulásában állítja elénk. Örökös harc ez a mi életünk. A küzdelmekben gyakran erőnk veszítve lankadunk, panaszkodunk, méltánytalankodunk ; de ha a megszokott munkakör újra hív, a megélhetés gondja nem enged tétlenségbe merülnünk, mások munkássága, külső körülmények vagy lelkünk vágyai tettre ösztönöznek: előkeressük ismét megpihent fegyvereinket s újra meg újra folytatjuk a harcot. / Es ha munkálkodásunkba a rideg önzésen kivül elveket, eszméket viszünk be: küzdelmünk nem is lesz oly nehéz. Munkálni, tenni, küzdeni, harcolni, értelmi és testi erőink összességével - önmagunkért, családunkért — emberi ösztön s isteni sugallat ezt teszi első sorban kötelességünkké. De munkálni másokért, embertársainkért, talán még nemesitőbb cél, szebb feladat. Közéletünk a közelmúltból két fényes példát mutat fel erre. Rökk Szilárd és Kún Kocsárd gróf példáját. Az első küzdött azért, hogy szorgalommal összegyűjtött vagyonával tudományos és emberbaráti intézmények céljait segítse elő; a második a hazafiság oltárára helyezte hosszú éveken át verejtékkel szerzett kincseit. Munkálni, küzdeni, harcolni lehet önzetlenül is. Nemcsak háborús időben, a békés években is folyik a harc. Küzdünk mindannyian az élet tengerén. A békés idők küzdelmének értelmi erőnket s lelkünk nemesebb sajátságait kellene tökéletesítenie. Egyesek erejéből áll egy nemzet ereje. A küzdelem fejleszti erőinket; de az állat-élet szinvonalán csak úgy emel felül, ha a hazafiasság eszményét s az emberbaráti szeretet elvét bevisszük küzdelmünkbe. • R. Képviselő testületi ülés. A városi képviselőtestület f. hó 1-éu Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott, melyen előterjesztetett a városi képviselőket választók 1891 -ik évre egybeállított névjegyzéke. A kiküldött bizottság által szabályszerűen egybeállított névjegyzék egyhangúlag eltogad tátott. Felolvastatott a pénzügyi- és gazdaságügyi bizottságok együttes ülésén a város tulajdonát képező „Arany Bárány" vendéglőnek az 1891—9^-ik évekre leendő kibérlése tárgyában benyújtott ajánlatoknak felbontása alkalmával felvett jegyzőkönyv. A képviselőtestület nevezett bizottságok véleményét egyhangúlag elfogadta s az „Arany Bárány" vendéglőt Hainczmann Samu szombathelyi lakosnak adta bérbe, mint legelőnyösebb ajánlatot tevőnek, olykép, hogy az 1891. és 1892-ik évben vagyis az építési években évi 1500 torint, az utána következő hat éven keresztül évi 5000 frt bért fizet a kaszinói helyiség és a boltokon kivül. Egyúttal a tanács megbízatott, hogy ily értelemben Hainczmann Samuval a szerződést kösse meg s azt megerősítés végett a vármegye törvényhatóságához terjessze be. Továbbá megbízatott a középitészeti bizottság, hogy a meglevő tervek I alapján a vendéglő felépítéséhez szükséges részletes terveket készíttesse el s ezek, úgy a költségvetés alapján az építésre nyilvános árlejtési pályázatot hirdessen s ennek eredményét a képviselőtestület elé terjessze, egy szóval minden lehetőt tegyen meg a tekintetben, hogy az építés 1891-ik évi április hóban megkezdődjék. Előterjesztetett Fischer Miksa, Gyarmathi Vilmos és Heincz János zala-egerszegi lakósok azon ajánlata, hogy a város által az „Arany Bárány" vendéglő földszintjén építendő három bolti helyiségért évi ezer forint bért adnak. A képviselőtestület ezen ügyben határozatilag kimondotta, hogy a tervrajzok alapján a három bolti helyiség ajánlat (offert) utján adassék hat évre bérbe. Felolvastatott a zala-egerszegi kaszinó választmányának — a közgyűlés jóváhagyásának reményében — tett amaz ajánlata, hogy az építendő kaszinói helyiségekért ezer forint évi bért megadnak. A képviselő„Zalamegye" tárcája. Az első. — Csevegés. Lelki életünkben kiváló fontosság szerepe jut a rendkivüli életviszonyok és az újdonság ingerével ható külső természeti változások benyomásainak. Ezen benyo mások közül minden esetre az elsők egyszersmind a legélénkebbek s a legmaradandóbbak ; ezeknek hatása a lelket állandóan uralja, mintegy fogva tartja, és az élet további folyását következetesen szabályozza, s ekkép az egyén életének folyását is megszabja. Földi életünknek legelső eseményeire egyáltalán képtelenek vagyunk visszaemlékezni, mivel a csecsemő kor gondolkodó ereje még nem állandósít; de későbbi tapasztalatok igazolják, hogy az első szó, amit egy gagyogó apróság helyesen tagolva ejt ki, mily rendkivüli családi esemény. Tudjuk mindnyájan, melyik az első szó. Minden nemzetnél ugyanaz: mama, aztán papa! — Már Varró kimondotta: Prímum infantes matrein mamam, patrem vero papam vocare discunt, vagyis, hogy a csecsemők legelőször tauulják meg az anya és apa nevét, amazt mama, emezt papa szóval. A beszéd első élernei úgy idomulnak, amint azokat az ajakhangok ejtik; még pedig azért elsők az ajakhangok, minthogy a szopás által az ajak működése lép legelőször gyakorlatba. Az első állandó gondolatok akkor születnek meg, mikor a gyermek megszűnt magáról harmadik személyben beszélni. Hanem az első lépés fontos jelenete ezt a kort jóval megelőzi. Támogatás mellett történik meg, de a további lépések is — sokszor az egész életen át támogatásra szorulnak, mert ritka az önálló ember. Orökeralékezetii marad minden gyermek életében az első iskolai mozzanat, a beiratás stb. sokszor vált ez már egy-egy életnek végleges irányzójává. Nemkülönben örökemlékezetü az első vallási gyakorlatot illető nyilvános szereplés, mint pld. templomba-menés, első gyónás : IX. vagy Szent Lajos francia király első áldozását nevezte élete legszebb és legboldogabb eseményének. V. Sixtus pápa első miséjét — mint nagyszerű ferencrendi szerzetes — patakzó örömkönyek közt mondotta, vagy inkább zokogta el. Az élet komédiáiba is bele kell tanulni; hogy ezúttal mit jelent az első tánclecke, azt minden bakfisch tudja. S hogy mit jelent az első hosszú ruha, azt sokkal több fiatal hölgy tudja méltányolni, mint az első diák hizlaló dicsőségét a fiatal emberek túlnyomó többsége. Most ugyan megszűnt már „régi dicsőségünk", és hiába is „kérik az éji homályban", mivel az uj iskolázás elvetette a réginek ilyen sallangjait, amikor az első eminens tiszteletére megharsantak a trombiták, midőn a classificatiót palam et publice ünnepélyesen felolvasták, s beütött a „cara vacatio"; ebből is az első távollét után ízlett legédesebben. A diákéletben nem utolsó dolog az első pad sok kényelmetlensége, mikor a professzor még azt is észreveszi, ha az ember cserebogarat fog be a dióhéj-kocsiba! Sokkal kétesebb esélyei vannak azon véletlen ómennek, ha a diák neve első az abc — rendben. Hát még annak, mikor az első szivar elszivása után — ott kint a professor-mentes ligetben — táncra kerekedik körülötte az egész világ, ködös állapot környékezi stb. Alapos szakértők ítélete nyomán is, meg saját külön meggyőződésünk után is állíthatónak véleményezzük, miszerint az avatott pipázónak legtöbb élvezetet nyújtanak az első szippantások. Módos gavallérok már fele utján szokták a szivart eldobni, hogy a nem módosak ezen kezdhessék a szivarzás első delieiáját. Az első bál korszakos esemény. Ilyenkor szokatlanul tágasak a szabadság korlátai; szabad az ölelő karokba, dobogó szívhez szorítva messze ellejteni a mamától, 40—50 lépésnyire is ! — Az első látogatás etiquette szerű feszességei, törvényszerű szabatossága és következ" ményei csak olyanok, mint az első pohár bor hatása ; ha ízlik, szívesen felhorpentjük a következő kortyokat is; de ha sovány borocskával van dolgunk: örömest elengednők az izlelítőt is. Különben a legjobbik borból is könnyen válik ecet, hogyha nem gondozzuk kellőleg. Nagy tisztesség jut osztályrészedül, ha a fehér asztalnál tied az első hely, a díszhely, és ha ott emberül megülöd a széket, bátran ülhetsz a zöld asztalhoz is. Csakhogy amannál a másik zöld asztalnál, amelyet úgy szoktak kinyitni, mint valami nagy bibliát, hogy rajta ama bizonyos 32 levelű biblia is helyet találjon, ennél már egyéb szerepe jut az elsőnek. Joga van vizit adni s az elsőség sok minden előnyét élvezni. De az első nyereség baljóslatú; állítólag a cigány is megverte ezért a fiát, mert ez rossz omen. Szinházban, hangversenyen az első sor ülőhelyeinek értéke nagyon viszonylagos; hol a perspectivának, hol az akusztikának esik rovására. Azok kedvelik leginkább, akik jobban szeretnek láttatni, mint látni. Ez pedig — szó köztünk maradjon! — Éva leányainak közös gyengéje. De ezzel is csak nekünk, zord férfiaknak, szereznek lekötelező örömet. Minden érző kebel szívesen üdvözli az első fecskét, a tavasz e kedves hirdetőjét ; csakhogy ekkor már többé kevésbbé részesültünk a szép tavasz első ajándékában az első ibolya által. Babonás emberek, pedig ki ne volna babonás bizonyos dolgokban ! — mily túlzott fontossá got tulajdonítanak az első lepke színének. Valóságos orakuluma ez egy egész évre terjedő egészségügyi kérdésnek. Kinek a pap, kinek a papné! Sokan vaunak, akik őszinte ürömmel adóznak az első mennydörgés fönséges zenéjének. Szép is a szabad természet pompája. Mennydörgéskor eszmél a föuhéjázó ember arra, hogy van úr a felhők felett Van, vau, van! Mindnyájunkkal