Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-07 / 36. szám
testület az ajánlatot egyhangúlag elfogadta s a tanacsot utasította, liogy annak idején a bérszerződést kösse meg. A hídmérleg helyéül a vásártér azon része, mely a iehérképi vendéglő kertjének hozzácsatolásával létesült, jeleltetett ki. Egyúttal elhatároztatott, hogy egy i darab marha méréséért 10 krajcár, egy szekér méréséért j 20 kr. fizetendő díjúi, azonban ezen utóbbi díjban a j visszamérés is benn foglaltatik. Ezzel kapcsolatban uta- i síttatott a képviselőtestület, hogy a járlati levelek átirá- j sához szükséges hivatalos helyiséget, valamint a hídmérleg felállításához szükséges építkezéseket házilag foganatosítsa. Segélyt a tüzfeárosultaknak! Az országos tüzkárosultak segélyezése érdekében a m. kir. belügyminiszter /. évi 56.587 sz. a. a vármegyék törvényhatóságaihoz a következő kör rendeletet intézte : „Gyakoriak a tüzek az ország különböző vidékein. A belügymiuiszteriumhoz úgyszólván mindennap érkeznek jelentések, hirt adva, hogy ma itt, tegnap amott pusztított a tüz. A sok közül felemlítem Püspök-Hatvant, Moórt, Mező-Livádiát, Oudódot, Rozsnyót, Szent-Hubertet, Tokajt és Kabát. Az elhamvadt házak romjai felett segélyt kérő szó hangzik; megsemmisült kazlok, élelmi szerek s bennégett barmok vesztét panaszolják a szegény károsultak és a küny nemcsak az elvesztett javakért, hanem több helyütt a tüz áldozatává lett ember életért is omlik. Ezen szerencsétlenségekkel szemben kötelességemnek tartqm hivatali hatáskörömben minden lehetőt megtenni arra nézve, hogy a szerencsétlenek sorsán lehetőleg enyhítsek. E kötelesség késztet arra is, hogy a törvényhatóságokat könyöradományok gyűjtésére szólítsam fel. Teszem ezt annál is inkább, mivel ezen felszólítás a károsult községek illető törvényhatóságainak kérésén is alapul. Midőn tehát a törvényhatóságot a könyöradomány gyűjtés azonnali megindítására jelen köriratommal utasítom, egyszersmind meg vagyok győződve, hogy ezen iratom már előre is a siker biztosítékaival bir a részvét és felebaráti szeretet azon meleg érzelmeiben, mely az ország törvényhalóságait ily esetekben, az intézkedésekben vezérelni szokta. A begyült adományok — annak felemlítése mellett, hogy „az országés tüzkárosultak javára" avagy bizonyos községek részére tétettek-e, — mihelyt 100 frt együtt van, rögtön felküldendők hozzám. Végül megjegyzem, hogy a nyugtázás a „Budapesti Közlöny" utján fog történni. Budapesten, 1890. évi augusztus hó 28-án. Gróf Szapáry." Városunk 1891. évi költségvetése. Városunk 1891 ik évi költségvetésének főbb tételeit összegeztük s amint azt a pénzügyi és gazdaságügyi bizottság a képviselő-testületnek elfogadás végett ajánlotta, a következőkben egybefoglalva adjuk. Bevételek. A.) Rendes bevételek. I. Állandó jövödelmek 10.901 fr. 83' , kr. II. Változó jövödelmek 6846 fr. 73.' 2 kr. III. Elemi iskola 4089 fr. 64 kr. — IV. Alsófokú ipariskola 1465 fr. 50 kr. — V. Regalejog 1543 fr. 37 kr. B.) Rendkívüli bevételek. I., Különfélék 3223 fr. 15 kr. — II. Uj utcák nyitása 30 fr. 57 kr. — III. Csatornázás 2422 fr. 74 kr. — IV. Átfutó bevétel 83 fr. 25 kr. Rendes bevételek főösszege 24.847 fr. 08 kr. Rendkívüli bevételek főösszege 5.759 fr. 71 kr. Az 1891. évi összes bevételek 30.606 fr. 79 kr. Kiadások. A.) Rendes kiadások. I. Személyi járandóságok, a) Tiszti fizetések 12.115 fr. 70 kr. b) szolgák, rendőrök I stb. fizetései 4.717 fr. c) személyi mellék járulék 822 | fr. 24 kr, összesen 17.654 fr. 94 kr. II. Különfélék' 16.012 fr. 10 3/ 4 kr. III. Elemi iskola 9.485 fr. 10 kr. IV. Alsófokú ipar- és kereskedelmi iskola 1.351 fr. 12 kr. V. Regálejogi 3.078 fr. 47 kr. B.) Rendkívüli kiadások. I. Csatornázás 3.000 fr. II. Különfélék 3.653 fr. 16 kr. Átfutó kiadás 83 fr. 25 kr. IV. Nem várt esetekre 2000 fr. Rendes kiadások összege 47.581 fr. 73 3/ 4 kr., rendkívüli kiadások összege 8.736 fr. 42 kr. s így az 1891-ik évi üsszes kiadás 56.318 fr. 15 : ,/ 4 kr., melyből a .">0.606 ír. 79 kr. összes bevételt levonván, mutatkozik több kiadás 25.711 fr. 36' 4 kr. Mivel azonban az alant közölt külön előirányzat szerint az o50.000 fr. kölcsön törlesztésére lekötött városi jövedelmekből 8.272 fr. 16 kr. felesleg marad, ezt a 25.711 fr. 3ó' 4 kr. I hiányból levonván, valódi túlkiadásképen 17.439 fr. 20' 4 j kr. mutatkozik, s mivel a községi pótadó kivetés alapI jául szolgáló 1889. évi összes egyenes adó (az általános jövödelmi pótadót és fegyveradót ide nem értve) az adómentes föld- és házak adóival együtt 40.345 fr. 74 krt tesz ki, ennélfogva minden adóforintra 43 : l i n kr. küzségi pótadó esik. Részletes költségelőirányzat, a pesti magyar kereskedelmi banktól a város által felvett 550.000 fr. kölcsön törlesztés fedezetéül lekötött katonai és egyéb városi jövedelmekről. Bevételek: pénzügyi palota évi bére 1850 fr., Bárány vendéglő évi bére 1500 fr., adótérítmény 238 fr. 28 kr, körkemencénél termelendő 1.500.000 tégla á 13 fr. 19.500 fr., 103.000 fr. regáléváltság kötvény után 4'/. i°/ l l-os kamat 4635 fr., vágóhídi díj 1927 fr. 25 kr., vágóhídi lakásbér 94 fr. 20 kr., napi- és heti vásár helypénz 6116 fr. 66 kr., országos vásári helypénz díj 3058 fr. 34 kr., laktanya, lovarda, raktár, altiszti lak, kocsiszín s egyéb oda tartozó épületek után évi bér 16.962 fr. 27 kr., helypénz szedők által fizetendő adótérítmény 366 fr. 13 kr., összes bevétel 56.248 fr. 13 kr. Kiadások: a pesti magyar kereskedelmi banktól felvett 550.000 fr. után évi 5' 2% ;os törlesztés 30.250 fr., nyugta bélyegek 228 fr. 06 kr., Ösztreieber Zsigmondnénál 15.000 fr. után 450 fr. kamathátralék és 900 fr. évi kamat, megyének térítmény hátrálék 100 fr., ugyanannak f. évi térítmény 100 fr., körkemencénél termelendő 1.500.000 db. légl.i előállítási költsége á 9 fr. 13.500 fr., laktanyai kiadások 2.447 fr. 83 k., kiadások összege 47.975 fr. 97 kr., melyet az 56.248 fr. 13 kr. bevételből levonván, marad a közpénztár részére 8.272 fr. 16 kr. Szabályrendelet a hordár- vagy bérszolga iparról. 1. Hordár- vagy bérszolga-iparra az engedély ugy egyes egyéneknek, mint válalkozóknak adható. Engedélyt azonban — még vállalatra is — nem nyerhet oly egyén, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért büntetve volt, vagy a hatóság előtt mint inegbizhatlau egyén ismeretes. 2. §. Az üzlet biztosítéktétel kötelezettségével van egybekötve. Es pedig a vállalkozó által leteendő biztosíték minden általa alkalmazott egyén után 40 frtban, azon egyénre nézve pedig, ki saját személyében kívánja az üzletet gyakorolni, 40 trtban állapíttatik meg. A biztosíték az engedély kiszolgáltatása előtt kész pénz vagy biztosítékul elfogadható értékpapírokban a hatóság pénztárába befizetendő. 3. §. Minden egyén részére kiállított engedélyért engedélydíj fejében 2 frt fizetendő a község pénztárába. 4. §. A szolgálatukat ajánlható hordárok vagy bérszolgák száma 60 ban állapíttatik meg. közös az a gyermeteg öröm is, amit az első hó leesése okoz, midőn szűzi tisztaságával takargatja a kecseit vesztett anya földet. Sok jóakarat kell hozzá, mert könnyelmű anya ez a mi földünk; neki meg pláne nem is anyja. A magyaros „anyaföld" kifejezés nem áll egyedül; a föld neve minden idegeu nyelvben nőnemű szó. Fényes tanúsága az emberiség közös eredetének ; abból az időből való es»me lehet, mikor az első emberek közös elnevezésekkel éltek. Alt tartják sokan, hogy midőn habozásunkban nem tudunk gyorsan határozni, legjobb az első gondolat. Költőknél, íróknál ez nem lehet irányadó, mert tapasztalás igazolja, hogy az első dolgozat ritkán üti meg a „közülhetés mértékét", amint a szerkesztők üzenik. A biblia első nap óta már sok vita folyt a felől, hogy a Genesis könyvében Mózes csakugyan napot értett-e vagy pedig korszakot. Elég az azon, hogy: Első nap teremtette ... ad vocem! Egy gründöíő német tudós a magyar biblia láttára igy fakadt ki: „Ist das ein verfiuchtes Volk! Selbst in seiner Bibel ist schon das zweite Wort in teremtette Persze, az ő papaszemén keresztül ez szitoknak látszott. Odakint a turfon mily riadó tüntetés tárgya az első versenyló; még tán — oh! uram bocsá! ... az első primadonnának sem jut ki úgy az ünnepeltetés glóriájából. Legalább egyidejűleg nem. A lovagias elégtétel megadásánál szerfölött enyhe fültétel az első vér. Egy-egy kis karcolás árán menekülhet a félénk. De máskép van ez a csatában, ahol az első vér már eszét veszi a nyúlszivünek, de oroszlánná teszi az erőset, vérszomjas vadállattá a boszuló pajtást vagy ragaszk )dó alantast. Az első ágyúszó dörrenete idegtépő. A legedzettebb szervezet megborzong hallatára. Mikor még az erős bástya, vagy sánc sem nyújt ellene biztos oltalmat. Legjobb volna akkor kibékülni az ellenséggel — a cigány módjára. Sokan lemondanának akkor még első szülötti jogukról is, vagy inkább vállalkoznának az első kaszás terhes szerepére, ha ezzel megválthatnák ezt a borzalmas helyzetet. Otthon a faluban ő volt aE első legény, ő táncolt még a biró leányával is, de már ezúttal szeretne mégis valahol messzebb járni, túl a halál birodalmának határain. Különben ez a félsz nem tartós, csak amíg elterül az első halott. — Ennek dicsőséges és könnyű halálát ínég meg is kívánják. Nincsen földi halandó, aki ne ismerné és el ne ismerné az első szerelem végtelenül édes tyrannízmusát. Ez, ha valódi, ha az a bizonyos, amilyenről a poéta, a gerlice, a csalogány, és az alkonyi szellő, no meg az erdei csermely és maga a lomberdő, meg a csillagos ég némasága is ^beszél, ha ez az : akkor csakugyan tyrannus is az! Edes kínok, kinos reménykedés, óhajtott rabság, szándékosan szított emésztő tűz, epesztő ábrándok, féltett titok, soha el nem égő reménysugár . . . minden, minden! — Sőt még ennél is több . . . Pedig hiszen ő maga a minden, nélküle minden csak semmi . . . Hogy is mondja csak a költő? Virágod, első szerelem ! Első, utolsó, egyszeri ! Ki szellem vagy, nem földi rög, Teremtesz, ölsz, — üdv és pokol Határain uralkodol ; Oh jaj, miért nem vagy örök ? (Arany János.) Miként virággal az illat, akkép születik az első csók az első szerelemmel . . . Hanem elég! — Kicsinált dolog, hogy ez a thema naradjon utoljára ; ez le gyen a csemege, ami pedig nem jóllakásról való, csak szájíznek. Belányi Tivadar. 5. §. Minden hordár vagy bérszolga, akár vállalkozó szolgálatában áll, akár pedig saját személyére uyert engedélyt, köteles a rendőrhatóság részéről nyert sorszámát feltűnő módon fövegén viselni. 6. §. A hordár vagy bérszolga csakis rendőrható ságilag kijelölt helyén állomásozhat. 7. §. A hordárok vagy bérszolgák állomásaikon rendesen öltözve tartoznak megjelenni és kötelesek ott tartózkodni március hó 1-sőtől október végéig reggeli 5 órától este 10 óráig, november 1-től február végéig reggeli 6 órától este 8 óráig. 8. §. A szolgálatért a következő díjak állapíttatnak meg: 1. A városból a vasútra targonca használata mellett tett egyszeri szolgálatért 40 kr. 2. A városból a vasútra targonca használata nélkül tett egyszeri szolgálatért 20 „ 3. A vasúttól a városba targonca használata mellett tett egyszeri szolgálatért 40 „ 4. A vasúttól a városba targonca használata nél ki.il tett egyszeri szolgálatért 20 „ 5. A városon belül teljesített szolgálatért egy ut után targoncával 20 „ 6. A városon belül teljesített szolgálatért egy ut után targonca nélkül 10 „ 7. Ha a hordár szolgálata óránkint vételik igénybe, az első óra után ... 40 „ s minden további óra után 20 „ A hordár vagy bérszolga köteles a díjszabályt több példányban magával hordani s annak, ki szolgálatát igénybe veszi, kívánatra egy példányt átadni. 9. §. Minden hordár vagy bérszolga az 1884. XVII. t.-c. 99. §-a által előirt munkakönyvön kivül még egy személyleirását tartalmazó, a rendőrhatóság által láttamozott igazolványi könyvecskével ellátandó. Ezen igazolvány a szolgálatból kilépő hordártól, ha ez vállalkozónál szolgált, az üzlet tulajdonosa által elveendő ; ha pedig saját személyére bírt engedélyt, a kiállító hatóságnak visszaszolgáltatandó. 10. §. Az intézeti tulajdonos a hordár vagy bérszolga nevét, valamiut minden személy változást az iparhatóságnál és a rendőrhatóságnál bejelenteni tartozik. 11. A hordárok vagy bérszolgák részére a számot a rendőrhatóság szolgáltatván ki, erről nyilvántartást vezet, a számozás folytatólag s nem egyes intézetek szerint történik. 12. §. Az üzlettulajdonos a hordár vagy bérszolga által okozott károkért első sorban biztosítékával s ezenfelül egyéb vagyonával felelős. 13. §. A hordár vagy bérszolga tartozik a reá bi zott teendőt pontosan teljesíteni, szolgálatában becsületesen és lelkiismeretesen eljárni. A reá bizott tárgyért felelős; mulasztás, rongálás, elvesztésért stb. anyagi kárpótlással tartozik. 14. §. Az a hordár vagy bérszolga, a ki a jelen szabályrendelet 5. 6. 7. 8. és 9. §§-ai intézkedései ellen bármiként vét, a rendőrhatóság által 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 15. Az a hordár vagy bérszolga, a ki a megállapított díjszabásnál magasabb díjat követel, az 1884. XVfI. t.-c. 156. § a b) pontja értelmében a rendőrhatóság által ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 16. §, Az a vállalkozó, a ki a 9. §-a intézkedését meg nem tartja, a rendőrhatóság által 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 17. §. Azok, a kik a hordár- vagy bérszolgaipart az 1884. október l-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. 18. §. Ezen szabályrendelet ellen vétőkre kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek, ha a pénzbüntetés az 1879. évi LX. t.-c. valamely §-a alapján szabatott ki, az 1887. évi VIII. t.-c. 2. §-ában meghatározott célra, ha az 1884. évi XVII. t.-c. valamely § a alapján szabatott ki, akkor ngyanezen t.-c. 165. §-ában meghatározott célokra, végül pedig azon esetekben midőn a pénzbüntetés ezen szabályrendeletekben minősített kihágás miatt ezen szabályrendeletek valamely §-a alapján szabatott ki, — ahhoz képest, a mint a kihágás megbirálására a rendőri, illetve az iparhatóság volt illetékes, mindig a város szegény alapjának gyarapítására, illetve a város iparoktatási céljaira fordítandó. Helyi, megyei és vegyes hirek. A városi képviselőtestület f. hó 15-én 1-endes köz gyűlést tart a következő tárgysorozattal: Az 1891. évi költségvetési előirányzatnak elfogadás végett való előterjesztése. — Az alsó erdő ez idei gubacstermésének árverés utján való kiadásának jóváhagyása. — Major Károlyné szül. Korén Zsuzsánna zala egerszegi lakosnak lakásbér kiutalványozása tárgyában benyújtott kérvénye ügyében határozat hozatal. — Lányi Kálmán kir. mérnök bizottságilag megállapított 200 fr. tiszteletdíjának kiutalása. Az építendő vendeglő földszintjén levő .3 bolt nak árverés utján történt bérbeadásának jóváhagyása. — A jelenlegi szénatérnek áthelyezése a nagy szénatérre. Iskola szentelés. A perlaki áll. iskola épületének f. hó 8 iki felszentelési ünnepélyén Svastits Benó főispán, Csertán Károly alispán, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tan felügyelő is megjelennek. A helyi rendező bizottság mindent elkövet, hogy az ünnepély minél fényesebb le gyen s ünnepe legyen főleg Muraköznek. Adomány. A ságodi tüzkárosultak részére a m. kir. belügyminszterium, valamint Hídasy Kornél szombathelyi megyés püspök 100—100 forintot adományoztak. Zárda-szentelés. Zala-Apátiban a Vaszary Kolozs főapát által építtetett apácazárdát, hol az apácák leány nevelés-oktatással fognak foglalkozni, e hó 8 án Kis asszonynapján fogják ünnepélyesen felszentelni. Az apácákat — hír szerint — maga a főapát fogja bevezetni.
