Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-18 / 20. szám

Béla, Szily Dezső, ifj. Háczky Kálmán, dr. Czinder István, báró Putheány Géza, Csertán László, Csutor János, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi egyszersmind titkár. Elnök üdvözli a megjelent tagokat s az ülést megnyitja, ezen a következő tárgyak intéztettek el: 26. A jelen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek Skublics Jenő és Königmayer János urak. 27 40. Az egyesület 1889. évi működéséről és vagyoni állapotáról szóló évi jelentés: Jelentése Háczky Kálmán üyyvezetö elnöknek, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület M89 ik évi működése- es vagyoni állapotáról. Az egyesület 1889. évi működéséről szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém a tek. közgyűlés elé terjeszteni : Az elmúlt év megyénkre gazdaságilag nem sorolható a kedvezőbbek közé; mert sem a kalászos, sem a takarmányfélék a gazda fáradozásainak megtelelő jutalmat nem nyújtottak, a szőlő is csak a megye egyes részein sikerült, míg ellenben a megye nagy részében a pusztítólag fellépett szőlőlevél penész a bortermést silány nyá tette, gyümölcs és burgonya is csak szórványosan adtak kielégítő termést, általában azonban nem sikerültek. A szarvasmarha között a ragadós száj- és körömbetegség is járványszerüfeg fellépett ugyan, de a kellő óvintézkedések folytán, melyeket buzgó és erélyes megyehatóságunk azonnal és a legszigoruabban foganatosított, csakhamar meg is szűnt, anélkül, hogy nagyobb mérvben elterjedhetett volna. Az időjárás s elemekkel szemben tudvalevőleg hiába való minden küzdés s így egyesületünk is tehetetlen volt ezen bajok elhárítására, csakis egy irányban, a nálunk eddig nem ismert pusztító szőlőlevél betegség ellen léphetett a küzdtérre s igyekezett annak jövőbeni terjedésének lehető meggátlására minden tőle telhetőt elkövetni. Ebből kifolyólag az egyesület titkára a szomszédos Stájerországba küldetett, hogy az ott már több éven át ismert betegség leküzdésére alkalmazott óvszerek s azok gyakorlati alkalmazását tanulmányo?za és itthon megismertesse. A titkár egy, a nép használatára alkalmas, a betegséget és az az elleni védekezést röviden ismertető értekezés szerkesztésével bízatott meg, mely elkészülvén, az egyesület költségén 1000 példányban kinyomattatott s úgy a községek, mint egyesek között szétosztatott. Ugyan egyesületünk a védekezéshez szükséges s legjobbnak bizonyult Alweiler-féle permetezők s kékgálic beszerzését is közvetíti tagjai részére s a permetezőkből 80 darab, a gálicból pedig 18 méter mázsa rendeltetett meg. A mult évben kezdte meg egyesületünk a műtrágyák beszerzését is, s már első évben is 700 méter, mázsát — leginkább feltárt csontlisztet —- közvetített, mi eléggé igazolja a gazdaközönség érdeklődését s áldozat készségét ezen, a külföldön általános használatban levő póttrágya iránt; kívánatos, hogy a fokozott termési eredmények által a költség bőségesen megtérüljön, hogy igy a gazdaközünség a műtrágyák okszerű alkalmazására buzduljon. Az állattenyésztés szép lendületnek indult már megyénkben, mi első sorban a nmts. ministerium azon áldozat készségének eredménye, hogy a szarvasmarha tenyész apaállatok beszerzésére egy alapot teremtett oly képen, hogy ugyan oly összeget adott, mennyit az illető gazdasági egyesület e célra felajánlott. Egyesületünk bőkezű áldozatkészségének adta tanújelét akkor, midőn e célra 5000 frtot szavazott meg, mely összeg a nmlts. miniszter ur adomáuyával 10,000 írtra emelkedett. — Ezen összeggel mult 1889. év március havában kezdetett meg a tenyész apaállatok beszerzése s kihelyeztetett az egyesület utján 20 drb tenyészbika. Ugyan az állattenyésztés iránti érdeklődés fokozására 3 tenyészállat díjazás terveztetett és pedig ZalaEgerszegen, Alsó-Lendván és Sümegen; ebből azonban csak kettő tartatott meg, és pedig Alsó-Lendván julius hó 1-én s itt a szarvasmarha tenyésztés meglepő haladást igazolt be szépen sikerült nagy számban kiállított növendék állataiban, és julius 2-án Sümegen, hol szintén szép példányok voltak találhatók; a Zala-Egerszegen tervezett kiállítás nem volt megtartható az időközben fellépett száj- és körömbetegség miatt. Alsó-Lendván a tenyészállat díjazással egyidejűleg cseléd jutalmazás is tartatott; állatdíjazásra 120 forint, cseléd jutalmazásra 85 frt, Sümegen pedig 17 drb 10 frankos arauy, azaz 85 frt o. é. osztatott ki, mely öszszegek az egyesület által adományoztattak. A balatonmelléki szőlőkben pusztító phylloxera vész ellensúlyozására, a vidékbeli érdekeltség óhajtását teljesítendő, az egyesület a magas minisztériumtól egy vincellér képezdével egyesitett szőlőiskola felállitását kérelmezte Tapolczára, s két tanuló ellátására két alapítványi helyet rendszeresített évi 120 frttal tejenként. A magasminisztérium felismerve a mindinkább terjedő veszedelmet, a kérelemnek helyt adott s igy örömmel jelenthetem, hogy a Tapolczán létesíteni kért vincellérképezde már legközelebb életbe lépend. Ugyan a mult évben kegyeskedett a nmlts. minisztérium az egyesület kérelmére szederfa csemetéket megajánlani, melyekkel a balatonmelléki kopárságok vagy kipusztult szőlők telepíttetnének be, hogy igy a phylloxera lepte vidéken a selyemipar is meghonosíttathassék. A meszes-györki szőlőtelep nem áll ugyan az egyesület közvetlen kezelése alatt, mert az a keszthely-vidéki gazdakör által teljesíttetik, azonban oly szakszerűséggel, hogy ott az amerikai tőke állomány már a 40,000-et meghaladja ; a telep kiadásainak fedezésére az elmúlt évben 360 frtot adott az anyaegyesület. Szintén az elmúlt érben küldetett ki az egyesület kebeléből azon bizottság, melynek feladata volt a balatonmellék geologiai és égalji viszonyainak tanulmányozása folytán, az ott meghonosítandó és legcélszerűbben liasz Bálható vagy termelhető iparágak vagy iparszerüleg feldolgozható nyersanyagokról javaslatát az egyesülethez terjeszteni. Ezen bizottság javaslatát,be is terjesztette, s azt már az 1890. évi 1 ső számú „Értesítő"-ben volt szerencséin közzé tétetni. Az egyesületi épületnél levő kertben az 1889-ik évben felállított méhes ugyan ezen évben 11 kassal be is népesíttetett. Az egyesület kertjéből az 1889. évben kevesebb nemesített facsemete szolgáltathatott ki, mint más években, mi egyedül abban találja okát, mert a gyümölcsfa nevelésre nézve épen nem alkalmas belső kertből az 18S8. évben lettek a facsemeték az ujabban szerzett egyesületi kertbe áttelepítve s így a sokkal jobb talaj dacára, az első évben az átültetés folytán visszamaradtak, de annál szebben fejlődtek az év végéig. Egyesületünk az 1889. évben egy kisebb kísérleti telepet is állított fel az említett külső kertben, s itt tavaszi gabona félékkel, újabb tengeri fajokkal s takar mány félékkel tett kísérletet, azonban a mult évi nagy szárazság folytán a tavasziak, a tengeri kivételével, általán gyengén sikerültek, némely újdonság, p. o. a Kafferkom takarmány növény pedig éppen ki sem kelt, míg a takarmány répát nagy részben a pajor (csimasz) pusz tította ki. Az egyesület az elmúlt évben 5 rendes közgyűlést tartott s ezeken 218 ügydarabot intézett el. Örömmel jelenthet in, hogy az 1889-ik évben az egyesület alapító és rendes tagjai sorából senki sem halt el, azonban letelvén a 6 évre kötelező tagsági cyklus, a rendes tagok sorából 17-en jeleutették be: távoli lakás, a megyéből eltávozás, aggkor stb. ciméu, hogy az egylet nek továbbra tagjai nem maradnak ; ellenben belépett az 1889. évben 11 új tag s így az egyesület rendes tagjainak száma 6-tal kevesbedett. Az 1889. évben a rendes tagok sorából kiléptek : Sommer Sándor, Zagyvay Ferenc, Neubauer József, Botka László, Bándy László, Czigány Imre, Dergovics József, Gaal Ferenc, Gaal László, Hertelendy István, Kolosváry Sándor, Lázár Bernát, Német Dezső, Simonfy János, Tamás Ferenc, Tornyos Gábor, Somsich Lőrinc. Beléptek az 1889. évben rendes tagokul : Vastagh János, Thiry János, Semetke József, Hirschel Ármin, Petrieh Lajos, Gaal János, Pirkner Lajos, Haydin Sándor, Kondor Ferenc, Augusztin Ágoston, Fárner Márton. Az egyesületnek 1888-ban volt: alapító tagja 136 rendes tagja 250 1 frtos pártoló tagja . . 215 tiszteletbeli tagja .... 12 közreműködő tagja ... 16 • összesen : 629. Az 1889. évben pedig volt, leszámítva a 17 kilé pőt és hozzá véve a 11 belépőt : alapító tagja 136 rendes tagja 244 1 frtos pártoló tagja . . . 215 tiszteletbeli tagja .... 12 közreműködő tagja ... 16 összesen: 623. Az első magyar biztosító társulattól egyesületünk az 1889. évre kapott: tűz elleni biztosítási jutalék címén 300 frt — krt, jégkár biztosítás címén . . . . 117 frt 63 krt, összesen : 417 frt 63 krt. Az egyesület vagyonáról, annak bevételei és kiadásairól szóló részletes jelentését a számvizsgáló bizottság már beterjesztette az 1890. évi január hó 27-én tartott közgyűlésre, ezen számadás teljesen rendben találtatván, a közgyűlés által el is fogadtatott, jelenleg tehát csak összegezve van szerencsém jelenteni, miszerint az egyesület vagyona az ingatlanok kivételével 1889-ik évben 42,230 frt 52 kr. volt, míg az 1888-ik évben az egyesület vagyona 38,513 trt 20 krt tett ki, és így az egyesületi vagyon 1889-ik évre 3,717 frt 23 kr. javuíást tüntet fel. Ezekben volt szerencsém az 1889-ik évről szóló jelentésemet a tv-k. közgyűlés elé terjeszteni, kérve azt tudomásul venni. Zala-Egen.zegen, 1890. május 4-én. Háczky Kálmán sk., ügyvezető elnök A jelentés tudomásul vétetik s az „Értesítő"-ben közzé tétetni határoztatik. 28 34. Gróf Bethlen András Ő Nagyméltósága, m. kir. földmivelésügyí miniszterré történt legkegyelmesebb kinevezését az egyesülettel tudatja, egyszersmind azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy bizton számithat az egyesületek hazafias és ügy buzgó támogatására, viszont O Excellentiája legfontosabb feladatának tartja hazánk földmivelési érdekeinek fejlesztését s biztosítja az egyesületet, hogy örömmel ragad meg minden alkalmat, hogy az egyesület által célba vett és közgazdasági érdekeink fejlesztésére üdvös törekvéseit előmozdíthassa. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadja miniszter ur kegyes leiratát s O Excellentiájához üdvözlő felirat küldését határozza, annak szerkesztésével a titkárt megbízza. 29. Ezután a mult évben megyénkben is pusztítólag fellépett szőlőlevél penész (peronospora viticola) leküzdésére az egyesület utján beszerzendő „Alweiler"-féle permetezők vétettek gyakorlati kísérlet alá s azok a jelenlévő tagok előtt működésbe hozattak; mely alkallonimal azon meggyőződést szereztük, hogy a nevezett permetezők ugy gyakorlatias és hozzá férhető szerkezetük, mint kitűnő működésük által minden kivánálomnak megfelelnek. Ezekből ezideig az egyesület utján 70 drb. rendeltetett meg. A permetezők hasonló szerkezet mellett 2 féle anyagból szerkeszt vék, és pedig: vörösréz tartályunk ezek ára 26 trt., és ónozott vasbádog tartályúak ezek ára 18 frt ; mind kétféle permetezők Zalamegye bármely vasúti állómására bérmentve és csomagolva a fenn kitett árban szállittatnak s a gazdasági egyesületi titkárság utján megrendelhetők. Ennek kapcsán jelenti az egyesületi titkár, hogy a védekezéshez szükséges I-ső osztályú rézgálic- kékkőből az egyleti tagok részére 20 métermázsa rendeltetett meg s ebből 10 mázsa a nagyobb megrendelőknek a kivánt állomasra közvetlen küldetett; a kisebb mennyi séget rendelők részére érkezett métermázsa: pedig, Horváth Miklós ur füszerkereskedésében Z.-Egerszegen 36 kr. kilónkénti árban bármikor átvehető. Tudomásul szolgál. (Folyt, küv.) Koller István földbirtokosnál A'só-Rajkon (u. p. Gelse) eladó egy pár kocsis-ló és pedig egy 5 éves 16' 1" pej herélt és egy 16' markos 8 éves fekete kanca. — Áruk 550 frt. Alispáni jelentés a meqyei törvényhatóság május 5-iki közgyűlésére. (Vége) A közmunka ügy és utépítészetre nézve tisztelettel jelentem, hogy a mult évi decemberi közgyűlés által megállapított közmunka beosztás és költségelőirányzat szerinti munkálatoknak foganatosítása megkezdetett, s a fedanyag előállítása iránt az intézkedés a vármegye összes kő- és kavicsbányáiban lehetőleg megtétetett ugy, hogy a szükséges mennyiség tolyó évi május havi kihordásra készletben legyen. A megyei utak újból felmérettek, a hidak és kilometer oszlopok újból számoztattak, s az utkaparók beosztása és székhelyeinek megállapítása szintén újból foganatosíttatott, szóval a rendszeres utkezeléshez szükséges adminisztratív és külső intézkedések nagy részo már végrehajtva van. A községi közmunka leszolgálása körül, kivált némely vidékeken, kielégítő eredmény éretett el. Vasutügy tekintetében említésre méltó, hogy az Ukk—Szeut-lván—Zala-Egerszeg—-Csáktornyai vasútépítése nagy gyorsasággal halad előre, az összes földmunkák, nei. különben az össze, fahidak és kőátereszek nagy része már teljeseu elkészült, s az egész vonal megnyitása az őszi hónapok elejére várható. A közmunka váltságból a központi számvevői nyilvántartás szerint a folyó évre előirt, s részben előző évi hátralékul fenmaradt tartozások törlesztésére befizettetett folyó évi március hó végéig az utépitészeti alapba összesen 55,431 frt 20 kr., maradt tehát még betizetendő 65,011 frt 31 kr. A vármegye erdészeti ügyeit illetőleg mély tisztelettel jelentem, hogy az állam kezelésbe átvett erdők törvényszerű tartamosságának biztosítása és az erdőtörvény egyéb rendelkezéseinek végrehajtása iránti intézkedések részint már megtétettek, részint azok kivitele folyamatban van. Tisztelettel jelentem továbbá, hogy az erdők nyilvántartásáról vezetett törzskönyvben feltétlen erdő talajnak minősített erdőkre vonatkozó törvényes intézkedések sikeresebb végrehajtása érdekében s főleg azért, mert a vármegye területén a feltétlen erdőtalaj kijelölve nincs, és igy ezek sem a hatóság, sem a telek által nem ismertetnek, következéskép azok rendszeres helyszinén való meghatározás és kijelelés nélkül nem is ellenőrizhetők, de mert a magán erdőbirtokosok rendszeres üzemtery készítésére nem is kötelezhetők, a tek. közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz feliratot intézett az iránt, hogy a vármegye területén levő feltétlen erdőtalaj kijelöltetése iránt mielőbb intézkedni kegyeskedjék. Ez alkalommal van szerencsém Zalavármegye erdőségeinek 1889. évi állapotáról szóló évi jelentés hivatalos másolatát /. alatt tisztelettel bemutatni. \ vármegye különböző alapjainak mikénti állásáról az alábbi kimutatás ad kellő felvilágosítást. Katona beszállásolási alapnál mult év szep. 1-én hátralék volt 36761 frt 65'/

2 kr., ebből a f. év ápr. 17 ig befizettetett 2453') frt 10 kr., befizetetlenül maradt 12231 frt 51 kr., a t. évre előirt tartozás 31.216 frt 25 kr. Beteqápolási alapnál mult év szop. 1-én hátralék volt 33919 frt 37 kr., ebből a t. év ápr. 17-ig befizettetett 19651 frt 50 kr., befizetlenül maradt 14267 frt 87 kr., a f. évre előirt tartozás 23163 frt 61 kr., Erdészeti alapnál mult év szept. 1 én hátralék volt 7954 frt 09V

2 kr., ebből a f. év ápr. 17-ig befizettetett 5096 frt 14 kr., befizetetlenül maradt 2857 frt 95'/

2 kr., a f. évre előirt tartozás 9026 frt 60 kr. Megyei nyugdíj alapnál mult év szept. l-én hátralék volt 4684 frt 21 kr., ebből a t. év ápr. 17-ig lefizettetett 2701 frt 82'/

2 kr., befizetetlenfii maradt 19^2 frt 3S

r 2 kr., a f. évre előirt tartozás. Községi és körjegyzői nyugdíj alapnál mult év szept. 1 én hátralék voit 13263 frt p0 kr. ebből a f. év ápr. 17 íg lefizettetett 4180 frt 49''

2 kr. befizetetlenül maradt 9083 frt V

2 kr., a f. évre előirt tartozás 9770 frt 23 kr. A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermentesítési- és takarékpénztári-, részint padig magán kötvényekben gyüinülcsözőleg elhelyezett 22,.S00 frt 02 kr. tőke és ezután esedékessé vált 500 frt 52 kr. kamat követelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtétetett s igy ezen befolyandó kamat összeggel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga jelenleg 23,300 frt 54 krt tesz ki. A vármegye házi- és árvapénztárának törvény által rendelt havi vizsgálatait az illető bizottsággal teljesítvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyveket van szerencsém bemutatni. Mindezek után van szerencsém a vármegvei közigazgatási összes központi és járási hivatalokn ik, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását a mult évi szeptember hó 1-től folyó évi március hó végéig terjedő időszakra a következődben előterjeszteni u. in. :