Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-18 / 20. szám

Melléklet n „ZALAMEGYE" 1S90. évi 20-ik számához. A hivatal meg megnevezése :: — • a ' O S - -5 s ~z s <x u = .Oij -jj p Alispáni hivatalnál Megyei árvaszéknél „ számvevőségnél N.-Kanizsa v.j tanácsánál Z.-Egerszeg v. tanácsánál Tapolezai jár. főszolgabíró Sümegi „ „ Szent-Gróthi „ Keszthelyi „ „ Kanizsai „ „ Pacsai „ . „ Z. Egerszegi „ Novai „ „ A.-Lendvai„ „ Letenyei „ „ Perlaki „ „ Csáktornyai „ 74:i 19703 2044619155 205217917 57 63 25 56 9 6 60 29 7 16 76 117 3357 6814 5376 5472 2689 2388 3224 3791 2385 3089 2554 36611 2706 2332 4382 19969 17683 3414 2877 6877 5401 5528 2697 2390 3233 3797 2385 3089 2554 366* 2722 4499 6816 5340 5494 2686 2384 3222 3789 2385 3108 2555 3653 2710 2319 4409 1291 2286 537 61 61 34 11 6 11 8 41 28 15 12 N9 90 Összesen: Kelt Zalu-Egerszegen 3326|9184019516b 90585 4581 1890. évi ápril hó 20-án. Csertán Károly sk., Zalavármegj'e alispánja A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlése. A zala-egerszegi tanítói járáskor f. hó 8-án Kiss Dénes járásköri elnök elnöklete alatt Szepetken népes gyűlést tartott, melyen a helyi ph bánoson, a községi elöljáróságon, mint vendégeken kívül a járáskör tagja nagy számmal vettek részt. Elnök üdvözölvén a megjelent vendégeket, úgy a járásköri tagokat, a gyűlést megnyitottnak nyilvá nította. Sdrváry József szepetki tanitó gyakorlatilag kisért előadásbau bemutatta növendékeivel a 4 ik osztályban a törtek tanítása körül elért eredményt. A közgyűlés örömmel győződött meg a növendékek közt tapasztalt példányszerü fegyelemről, azok értelmes és szabatos feleleteiről, valamint arról, hogy a törtek ismeretét gyakorlati uton sajátították el s jegyzőkönyvileg fejezte ki ezért elismerését Sárváry József tanítónak. Bödy József zala egerszegi polgári iskolai tanár értekezett az Eötvös alap ügyének rendezéséről. A helyesléssel fogadott értekezés alapján a közgyűlés az Eötvös alap kezelésére vonatkozólag a következő határo zati javaslatokat ajánlja a IV

7. egyetemes gyűlésnek elfogadás végett: ') az egyetemes gyűlés vegye át az Eötvös alap kezelését, melyet egy, kebeléből kikülden lő bizottság által foganatosít, azonban e bizottságnak csak olyanok lehetnének tagjai, akik egyúttal az Eitvös alap nak alapitó, rendes vagy pártoló tagjai, 2) a befolyó évi jövedelemnek csak '/

3 része tőkésíttessék, mig a másik -/

3 rész tanítók gyermekeinek ösztöndíjára, vagy szegény, elaggott, munkaképtelen tanítók, illetve azok özvegyeinek segélyezésére fordíttassák olykép, hogy az ösztöndijakra az évenként felhasználható résznek - ,-da, segélyezésre pedig 1 3-da essék. Novak Mihály andráshidai tanitó olvasta fel értekezését „az állami szakszerű tanfelügyelet szervezéséről, tekintettel a néptanítók előléptetésére." Felolvasó a szakszerű felügyeletet mostani szervezetében nagyon is fekete színben tüntette fel, aminek — felolvasásának befejeztével — egyesek a maguk részéről kifejezést is adtak. Eltekintve indoklásától, javaslatait — némi módosítással — következőleg fogadta el a közgyűlés: ') minden vármegyében legyen egy tőtanfelügyelő, aki szakember legyen s közigazgatási ügyekben végrehajtó hatalommal birjon; 2) minden járásban legyenek járási tanfelügyelők a gyakorlati tanítás terén kitűnt tanítókból, akik a járásukba tartozó iskolák szellemi vezető sét közvetlenül gyakorolnák ; 3) a tanitóképezdék a fő tanfelügyelő felügyeletére bízatnának; ••) a járási tanfelügyelők fokozatos előléptetésben részesülnének. Kovács György alsó-nemes-apátii tanitó ezután szó val terjesztette elő az általa kidolgozott tételre vonat kozólag — idő rövidsége miatt — következő javaslatát: a jelenlegi felekezeti, községi, állami iskolák megszülitettetvén, helyökbe igységes magyar nemzeti iskola állíttatnék az állam által s a működő tanítók fizetésüket az állampénztárból kapnák; az iskolaszékek intézménye továbbra is fenntartatnék olykép azonban, hogy hatásköre csak az iskola dologi ügyeinek vezetésére irányulna. Az indítványt elfogadta a közgyűlés, mint az iskolázás leghelyesebb és legbiztosabb alapon való szerzezését, bár meg van győződve, hogy ezen szép ideá- Iis célért egyelőre' csak lelkesülnünk kell, mert kivitele igen sok akadályba ütközik. A közgyűlés mind három előadónak jegyzőkönyv vileg fejezte ki köszönetét. Előterjesztetett a számvizsgáló bizottságnak jelen tése az egyesületi segélyalap állapatáről. A felolvasott jelentés szerint a segélyalap vagyona áll: 92(5 frt 83 kr. kint levő egyleti Követelésből, 13 frt 53 kr. tagsági hátralékból, 410 frt 45 kr. takarékpénztáriig elhelyezett tőkéből és 3 frt 59 kr. pénzkészletből, összesen 1354 frt 40 krból. A jelentés örömmel vétetett tudomásul és i énztárnoknak a felmentvény megadatott. Az Eötvös-alapot és országos tanitói árvaház alapot kezelő bízottság nevében Bődy József jelenté, hogy az őszi gyűlés óta az árvaház-alapra adomány nem folyt be; az Eötvös-alapra 14 frt tagsági díj befizetés történt, melyet a kezelő bizottsághoz beszolgáltatott. A jelentés tudomásul vétetett. A közgyűlés elnök előterjesztésére jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét Radocza Jánosnak, a zala egerazegi választó kerület szeretett képviselőjének, aki újabban is 25 frtot volt kegyes a segélyalap javára adományozni. Az utolsó őszi gyűléstől fogva az elnöki jelentés szerint Süineghy József sárhidai tanító rendes tag el hunyt, dr. Fischer Miksa, dr. Hajós Ignác, Martonfalvi Annin és Krosetz István zala egerszegi lakósok pedig az egyesület pártoló tagjai sorába beléptek. Tekintve, hogy a számvizsgáló bizottság jelentése szerint a segélyalap vagyon i az 1300 frtot meghaladja, a közgyűlés határozatikig kimondotta, hogy jövőben minden rendes tag elhalálozási alkalmával az özvegy részére tiz frt a temetési költségekre kiutaltatik. Ugyancsak a segélyalapra nézve folytatólag kimondatott, hogy mivel már oly összeggel rendelkezik, hogy a kölcsönük fedezésén kivül is 400 frt marad fenn, ezen összegen kamatozó állami sorsjegy vétetik, mely az alap tulajdonát képezendi: egyúttal azon határozat, hogy egy-egy tag csak 100 frtig lehet jótállásban, kölcsönét is bele értve, olykép módosíttatott, hogy a jótállás 200 frtig terjedhet, melybe a már eszközölt részlettörlesztések bele számíttatnak. Az őszi közgyűlés helyéül Pakod jeleltetett ki s a közgyűlés tárgysorozata megállapíttatott. Végül elnök megköszönvén a jelen volt vendé geknek szives türelmét, a közgyűlést 1'.

2 1 órakor bezárta. A soproni kereskedelmi kamara a vasárnapi munkasziinetröl, A kereskedelmi m. kir. miniszter az ipari munká nak vasárnapi szüneteléséről készített törvényjavaslatát véleményezés végett megkiildötte a soproni kereskedelmi és ipa rkama ránnk. A javaslatot a kamarai elnökség véleményes jelentéstétel céljából kiadta a közös bizottságnak, mely javasló tát a következőkben terjesztette elő a kamara legutóbbi közgyűlésén, mely javaslatot egyúttal a közgyűlés magáévá tett s annak értelmében a miniszterhez felirat készítése el is határoztatott. „A közös bizottság az előtte fekvő törvényjavaslatot őszinte örömmel üdvözli, hisz általa oly kérdés megoldása kiiéroltetík, melyet közel egy évtizede épen a mi kamarának vont a tárgyalások körébe, éveken keresztül felszínen tartva azt. A mi akkori agitatióink nak, kérvényeinknek és előterjesztéseinknek nem sikerült, most érett gyümölcsként hull ölünkbe s ha valami ruagzavarhatja jogosult megelégedésünket, ugy az csak azon körülmény lehet, bogy az előttünk fekvő törvényjavaslat csak az ipari munkára terjed ki s a mezőgaz dasági munka aránytalanul nagyobb terét nem is érinti. Egyebekb 'n az ••lő.tü ik fekvő törvényjavaslat oly annyira megfelelő a kamara annak idején kifejtett állás pontjának, hogy ellene, a közös bizottság nézete sze rint kifogás alig emelhető. Hasonló mondlvitó általánosságban a rendelet tervezetről is, melv azon iparnetiieket sorolja tel, melyeknek a' vasárnapi ipari munka tolytathatása engedélyeztetik. A re. delet ezen iparnemeket három csoportba sorolja, melyek eleje és utolsója ellen, melyek az üzem folytonosságának és a nyilvános közlekedés szempontjából a vasárnapi munkaszünet alól fölmentett ipará gakat tartalmazzák, a ki'zös bizottságnak mi kifogása nincs. Ellenben a második csoport némely rendelkezéseit, mely csoport a fogyás/.ók érdeke szempontjából részben vagy egészen enge lélyezendő vasárnapi ipari munkáról szól, részint a jel -niegi gv tkorUto ik , a fennálló viszonyoknak és a feniforgó szükségességnek egészen ineg nem telelőnek, részint teljesen indokolatlanoknak találja. Igv ezen fejezet 3. pontja azt mondja, hogy élelmi szerekkel kereskedőko r, nevezetesen: fiiszer, bor, téa és csemegekereskedők!] le, a szatócsoknak, kofáknak, gyümölcs , tej- és lisztkereskedó'knek a vasárnapi ipari munka feltétlenül eugedélyeztetik Köztudomás szerint a fiiszer-, bor-, tea- és csemege-kereskedők, a szatócsok és lisztkereskedők vasárnap délután sohasem tartották nyitva üzleteiket, mihez képest teljesen elengedő volna, ha ezeknek a vasárnapi munka déli 12 óráig engedélyeztetnék. Ellenben a 9. pontnál, melynek értelmében a mészárosoknak a vasárnapi munka csak déli 12 óráig engedélyeztik, ezen engedélynek az egész napra való kiterjesztése volna javaslatba hozandó: mivel a mészárosnak székét vasárnap este is ki kell nyitnia, miután a fogasztó közönség legnagyobb része nem rendelkezik olyan hűtő készülékekkel, hogy husszükségleteit, kivált nyáron, mindjárt egész napra beszerezhetnék. A 13. pontban a vendéglősöknek, koresraárosoknak, sör-, bor- és pálinkamérőknek, a kávéházaknak és kávémérőknek az ipari munka vasárnap is teltétlenül engedélyeztetik s e tekintetben a bizottság véle nénye oda irányul : hogy a pálinkámérőknek ezen munka csak déli 12 óráig engedélyeztessék, miután azok eddig se n tarthatták nyitva üzletüket, a pálinkafogyasztást pedig nem szükséges mesterségesen feljeszteni. Teljesen érthetetlen ezen fejezet 16. pontja, mely azt mondja: minden egyéb kereskedő s iparos elárusítónak a fővárosban és legalább 20.000 lakossal biró városokban déli 12 óráig, más helyeken délután 5 óráig engedélyeztetik a vasárnapi ipari munka. Ez, a gyakorlati életbe átéve, azt. teszi : hogy p. o. a mi kamarkeriiletUnkben valamennyi ezen pont alá eső kereskedő és iparos Sopronban és Győrött csak 12 óráig, a r. t. városokban ellenben, a minők Kismarton, Kust, Szombathely, Kőszeg, Nagy-Kanizsa, Zala Egerszeg, Veszprém, és Pápa s a kamarkerület közel 1900 nagy- és kisközségekben pedig esti 5 órág tart hatja nyitva üzletét. És ez azt teszi : liogy azon iparos, ki egyúttal rendes eladási helyiséggel bir, üzletét ugyanez ideig nyitva tarthatja, inig szaktársa, ki eladási helyet nem tart, műhelyét becsukni kénytelen. A bizottság nem talál e pontra nézve elfogadható magyarázatot, sőt általa az előttük fekvő törvény javaslafot kereskedelmi osztályunk túlnyomó nagy részére nézve illuzoriussá látja téve. Mert az által, hogy kereskedőink legtöbbjének üzletei esti 5 órakor záródnak, sem az azokban alkalmazott segédek, tanoncok és munkások physikai nyugalomra való igénye, még kevésbbé azoknak szellemi tovaképzésre irányuló törekvése, mely körülmény pedig annak idején a vasárnapi munkaszünet szorgalmazásának egyik tő indokát képezé, nem lesz kielégítve. A bizotiság ennélfogva ezen pont teljes törlését javasolja." Színészet. Felelcy Miklós és Németh József vendégszereplése. A katonái lovardában berendezett színkörben kezdte meg vendégszereplését Felelcy Miklós, a budapesti nemzeti színház kitűnő művésze, akit a legfelsőbb kogy a színészet és a szininű irodalom terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréseüj a Ferenez-József-rend lovag keresztjével tüntetett ki, továbbá Németh József, a budapesti népszínház kiváló tehetségű és küzkedveltségű komikusa. Közönségünk örömmel ragadta meg a ritkán kínálkozó kedvező alkalmat és a vendégművészek félléptei alkalmával — dacára a nagy távolságnak — szép számmal gyűlt egybe a kényelmesen berendezett színkörbe. Felelcy Miklós szombaton (10 én) kezdte meg vendégszereplését „A fehérek vagy az irek lázadása az angolok ellen" kitűnő színműben. Sir Patrikot, a cselszövő, fondor titoknokot igazi művészi kidotnboritásbau adta. Meglátszott minden mozdulatán a mesteri gyakorlottság. Művészi játéka magával ragadta a közönséget, mely szűnni nem akaró zajos tapsokban adózott úgy nyílt jelenetben, mint felvonások után a vendégművésznek. — Vasárnap (11-én) Szigligeti „Lelencz"ében hasonló sikerrel és művészettel alta Bertókot. —• Kedden (13 án) „Az idegesek" francia vígjátékban, melyet ő fordított magyarra, Marteau-t adta, mely kétségkívül egyik legjobb szerepe s melyet művészi ihlettséggel játszott a közönség zajos helyeslése és tapsai között. Németh József jeles komikusunk kétszer, szerdán és csütörtökön lépett fel. Szerdán (14-én) — Bartók legjobb énekes bohózatában a „Haluska Benedek"-ben, mint Haluska Benedek. A kacagtató jelenetekben gazdag bohózatban Németh Haluskát igazi természetességgel, eleven szinezéssel és mesteri művészettel adta. A közönség rokonszenves tüntetésének és elismerésének szűnni nem akaró tapsok és zajos helyeslésekben adott kifejezést nyílt jelenetben, valamint felvonások végével. Csütörtökön (15-én) hasonjó sikerrel s ugyanazon meleg érdeklődés közt játszotta „Éjjel az erdőn" népszínműben Májas Gábrist. Különösen zajos tetszést aratott „Mi újság Pest Budán" kitűnően előadott couplettjével. A vendégművészek felléptei kedvező befolyással voltak a helybeli színtársulat tagjaira is, akik szerepüket az egyes darabokban jól betöltötték s így a közönségnek élvezetes estéket szereztek. Helyi, megyei és vegyes hirek. Érdemkereszt feitüzesi ünnepély. Zala-Apátiban, f. hó 14-én ritka sz';p, magasztos ünnepély folyt le. Vaszary Kolos, főapát ekkor tüzé fel Fiissy Tamás perjel mellére az (J felsége által a derék félfiú kiváló érdemeinek méltatása végett adományozott Ferenc József rend lovagkeresztjét. A főapáton és titkárán kívül e lélekemelő ünnepélyen jelen voltak: dr. Kisfaludy Árpád Béla a Szent István társulat alelnöke, egyetemi tanár, dr. Kiss János a Szent István társulat igazgatója Budapestről, Kovács Károly zala-egerszegi polgármester, Balaton József zala egerszegi, Papp Károly kis-koináromi, esperes plébánosok, Pákhor Adorján és Berényi Aurél premontrei rendű tanárok, Csorba bonvédlőhadnagy, Lénárd Ernő urodalmi ügyész, dr. Hanny urod. orvos, Kránitz Kálmán pálioki, Szabó Antal szent györgy vári, Galdon Károly sármelléki, Csánk Béla merenyei plébánosok, a rend tagjai közül Lóskay Jeromos apátsági kormányzó, Német Gábor zalavári, Garath György csácsi, Gyürkis Auakléd zala-apátii plébánosok, Németh Rátáéi hitelemző, Kriszt Jenő keszthelyi káplán, továbbá Rieger, Kopácsy és Tóth urodalmi tisztek. Az ünnepély 1 12 órakor kezdődött a főapáti lakosztályban. A főapát szivekig ható remek beszédet intézett a kitüntetetthez, miközben feltűzte a keresztet. Füssy Tamás hasonló szép beszédben moudott köszönetet a kitüntetésért. Egy órakor nagy ebéd volt a kolostorban. Az első felköszöntőt a főapát mondotta a királyra, utána az ünnepeltre. Füssy a főapátra, majd Kisfaludy Árpádra; Kiss János Füssy Tamásra, Kisfaludy a főapátra, Kovács Károly a főapátra, Balaton József Lóskay Jeromosra. Személyi hír. Vaszary Kolos pannonhalmi főapát 14-én délután dr. Kohl Medárd főapáti titkár kíséretében szülőföldjére, Keszthelyre ment, hol a premontrei rend társ házába szállott. Másnap az apácák kápolnájában mondott misét s azután látogatásokat fogadott és ő ma^a is többeket meglátogatott.— Molnár Sándor zalamegyei kir. segédtanfelügyelő hivatalos állását f. hó 12 én foglalta el. A zala-egerszegi ügyvédi kaimra évi rendes gyűlését Szigethy Antal helyettes elnök elnöklete alatt f. hó 10-én tartotta Zala-Egerszegen a kamara hivatalos helyiségében. A tisztikar három éves mándátuina lejárván, a tisztújítás megejtése képezte a közgyűlés egyik tárgyát. Mivel azonban csak 18 szavazat lap adatott be, a választás megtartható nem volt, hanem ennek megejtése céljából új közgyűlés tűzetik ki. — A kamara 1X89. évi működéséről felolvasott jelentés tudomásul vétetett. — A pénztárnoknak a bírságpénzekről vezetett számadása szerint a birságvagyon áll 1699 frt 40 kr. pénzkészletből és 1005 frt kint levő követelésből s igy összesen 2704 frt 40 krból. A kamara egyéb vagyona következőleg állapíttatott meg a pénztárnoki előterjesztés