Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-12-29 / 52. szám

Melléklet, a „ZALAMEGYE" 1880. évi 52-ik szíiinához. A miniszter kegyes ajánlatát feliratilag megköszönni határozza a közgyűlés s a szükséghez képest az ingyenes faiskola területekről gondoskodni fog; egynItal a phylloxera vész ellensúlyozására alakuló egyesületeknek s az erdészeti albizottságnak a miniszter úr ezen kegyes ajánlatát tudómására hozandja. 105 113. A Keszthely vidéki gazdakör beküldi f. évi november hó 19-én tartott ülésében felvett jegyzőkönyvét s annak 9-ik és l()-ik pontját az anya egyesület közgyűlése elé kéri tárgyalás végett terjeszteni. 9. A jegyzőkönyv 9 ik pontja szerint bizonyos Fürst Lajos hatóságilag kiküldött állami állatorvos több községben visszaéléseket követett el. A keszthelyvidéki gazdakör ezen jegyzőkönyv alapján felkéri az anyaegyesületet további intézkedés foganatosítására. Az anyaegyesület közgyűlése a jegyzőkönyvben felemlített hivatalbeli visszaéléseket a megye főispánjához határozza felterjeszteni, felkérve őméltóságát, hogy ezen ügyet mielőbb elintéztetni kegyeskedjék. 10. A jegyzőkönyv 10. pontjában Rajky Lajos fölhívja a közgyűlés figyelmét azon sajnos körülményre, hogy Zalamegye területén a közös hadsereg lószükségletét közvetítő remonda vásár sehol nem tartatik, kéri a közgyűlést, hogy egy remonda vásár rendszeresítése iránt vármegyénk területén a szükséges lépéseket meg tegye; megkeresvén az iránt a zalamegyei gazdasági egyesületet, miszerint a magas kormánynál Keszthely város részére rendszeres remonda vásárt kieszközölni szíveskedjék. A közgyűlés a fennemlített remonda vásárt a magas kormánytól azon okból nem látja szükségesnek kérni, mert a Kanizsán székelő állandó katonai lóavató bizottság bárhová a legkészségesebben kimegy, ha nála eladásra kész lovak jelentetnek be. Ezen körülményt a gazdaköröknek tudomására hozni határozza a közgyűlés. Célszerűnek látja azonban a gazd. egyesület az iránt felírni a magas minisztériumhoz, bogy a m. kir. honvédség által eszközölt pótlóavatások alkalmával is inkább a tenyésztők, mint a lóközvetítők által kiállított lovak vétessenek figyelembe; főcélja lévén ezen lóava tásoknak, hogy a tenyésztők buzdíttassanak a sikeres eladás által a jó anyag előállítására. A gazdasági egye sülét tehát az iránt kívánja megkeresni a miniszter urat, miszerint megengedni méltóztassék, hogy a pótlóavatások alkalmával mindig egy gazdasági egyesületi tag is küldessék k ; ez altal a tenyésztők bizalmát fokozni óhajtván, a kiküldött tag pedig jogosítva is legyen az esetleg eltérő véleményét a felveendő jegyzőkönyvben kifejezhetni. Az egyesület ügyvezető elnöke, ha a magas minisztérium az egyesület ezen kívánságát teljesítendi, jogosítva legyen a pótlóavatásoklioz egy gazdasági egyesületi tag ldküldésére. 106 110. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium 36107. sz. alatti leiratában felhivja a gazdasági egyesületeket, mi szerint tekintve, hogy a magyaroszági szilva aszalványok a külföldön mindinkább nagyobb keresletnek örvendenek, a termelőket kellő aszalás és pontos csomagolásra buzdítsa. Tudomásul vétetik. 107/119. A m. kir. földmivelésügyi miniszter úr hirdetmény utján tudatja, hogy a phylloxera ellen alkalmazott gyérítés! eljárásra, a szőlőbirtokosok által szükségelt szén kéneg árát, mely eddig métermázsánkint 24 frtban volt megállapítva, i5 frtra szállítja le. A szénkéneg ára az illető ménesi tarczali, budapesti raktárok helyén értendő. A raktárból a inegren- j delési helyre való szállítás, nemkülönben a szénkéneg edények visszaszállítási költségei a megrendelőt terhelik. Azok, kik .jzénkéneget megrendelni szándékoznak, a földmivelésügyi minisztériumhoz, esetleg a fennevezett raktárokra nézve a ménesi, tarczalira ugyanoda, a budafoki raktárra nézve a budapesti vincellér iskolák igazgatóságához forduljanak. A szénkéneg utánvéttel küldetik. Tudomásul szolgál. 108/107—108, 109. A cs. és kir. hadsereg és a magyar, kir. honvédség részére szükségelt termények és tüzelő anyagra vonatkozó hirdetmények. Tudomásúl szolgál. 109/117. Csertán Károly alispán úr azon feltételek közié sét kéri, melyek mellett községeknek tenyész bika adatik az egyesület által. mai ülésben 100 105. sz. alatt elfogadott ezen tárgyra vonatkozó javaslat a tek. alispán urnák kiadatni rendeltetik. 110. Titkár jelenti, hogy Königmayer Zsigmond nesze leji lakós 1890. január 1-én a gazdasági egyesületi rendes tagok sorába felvételre jelentkezik. A közgyűlés Königmayer Zsigmond urat a rendes tagok sorába felveszi, részére a felvételi okmányt, a biztosítási díj kedvezmény jegyzékét és a szőlőszeti pálya munkát megküldeni rendeli. Felvételéről az első magy. ált bizt. társaság főügynöksége N.-Kanizsán, a „Zalamegye'" című lap és „Értesítő" kiadó tulajdonosa és az egyesületi pénztáros úr végzésileg értesitendők. 111/118. Egyesületi titkár jelenti, hogy Baán László gazd. egv. rendc-s tag lesencze-tomaji lakós meghalt, továbbá hogy Neubauer Józzef gazd. egy. tag előbb gógánfai lakós ismeretlen helyre távozott. Ezekre nézve a közgyűlés a tagok sorábóli törlést rendeli el s erről Csutor János pénztáros úr végzésileg értesítendő. 112. A gazdasági egyesület f. évi julius 7 én Keszthelyen tartott közgyűlésében hozott 62 62. sz. alatti határozatával Szalay Ferenc nemes-apátii, néptanítónak a fanemesítés és nevelés körüli érdemeiért :!0 frt jutalmat szavazott. Ezen jutalmat közgyűlés kiutalja, erről az egye sülét pénztárnokát végzésileg értesíteni határozza. 113. Az 1889. évi egyesületi számadások megvizsgál A- i sára kiküldettek a közgyűlésből : Háczky Kálmán elI nöklete alatt: Csertán Károly, Skublics Jetiő, KönigI mayer .János, Szily Dezső és Orosz Pál egyesületi tagok ; miről végzésileg értesitendők. 114. Roller István 2-od elnök úr indítványozza, hogy a gazdasági egyesület intézzen kérdést a kőbányai sertés trágya ára, minősége iránt a sertés hizlalda igazgatóságához, egyszersmind a szállításra nézve is szerezzen tájékozást a vasút igazgatóságnál. Az indítvány elfogadtatván, titkár a többiekre nézve megbizatik. 115. A gazdasági egyesület a jövő 1890. évben Bécsben tartandó általános gazdasági kiállításban gyűjteményes kiállítással (collectív) szándékozik részt venni. Erre nézve a közgyűlés egy felhivás szétküldését határozza és az „Értesítőben" ezen felhivás k'nyomatását elrendeli. 116. Hertelendy Ferenc tagtárs úr által szerkesztett igen gyakorlati s hiányt pótló 1890 ik évi „gazdasági zsebnaptárt" titkár bemutatja ? azt mint igen célszerűt a tisztelt gazdaközönségnek ajánlja, ára l fi't 5) kr ; megrendelhető : a szerzőnél L:sencze-Tomajon, a gazd. egy. titkárságánál, vagy Breisach Siiuuel könyvkeres kedésében Zala-Egerszegen. 117. Indítványoztatok több részről, hogv a tisztelt tagtárs urak a gazdaság körében tett tapasztalataikról, észleléseikről vagy ujabb kísérleteik mikénti sikeréről az egyleti titkárságot értesíteni, vagy tapasztalataikat személyesen előadni szíveskedjenek. Ezen indítvány kapcsán az egyesületi titkár tel hivást intéz a t. tagtárs urakhoz, hogy ez idő szerint egyik napi renden levő kérdésről t. i. a műtrágyák mikénti alkalmazása, annak hatásáról, illetve eredményéről értesíteni, vagy azt személyesen előadni szíveskedjenek. 118. Ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek Skublics Jenő és Königmayer .János tag urak. Egyéb tárgy nem levén, miután elnök úr a tagok szives és figyelmes részvétét megköszöni, az ülést bezárja. Közli: Orosz Pál sk., titkár. Megyei rendes közgyűlés. (Folyt, és vége. i Tárgyalás alá vétetett az 1890-ik évben természetben leszolgálandó közmunkabeosztási tervezet, melyet a közgyűlés elfogadott. Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg városok részére a tervezetben kimutatott szükségletekre beosztolt természetbeni szolgálmány és az előirányzott váltságösszeg rendelkezésre bocsáttatik és pedig a váltságot illetőleg Nagy-Kanizsa részére a tervezetben kimutatott szükségletekre, Zala-Egerszeg részére pedig azon kötelezettséggel, hogy a készpénzben teljesíttetni szándékolt munkálatokról a szabályszerű tervet és költségvetést felülvizsgálás végett a kir. építészeti hivatalnak esetről esetre bemu tatni köteles. Köteles továbbá még a város belterületén kivül eső utakra, illetve az építészeti hivatal által kije lelendő útszakaszra száz prizma rostált kavicsot saját erejével termelni és kiszállítani. Köteles mindkét város az átengedett váltságösszegnek felhasználásáról okmányokkal igazolt számadást készíteni s azt az áliamépíté szeti hivatalnak beterjesztani, az építészeti hivatal pedig utasíttatik, hogy a közmunka leszámoláskor szerezzen meggyőződést az iránt, váljon az átengedett természetbeni közmunka célszerűen használtatott-e fel ? Ezek után a közgyűlés a járási leszámoló bizottságok által az egyes községek vagy magánosok folyamodványaira tett javaslatait tárgyalás alá vévén, az állandó választmány véleményéhez képest a következő határozatokat hozta: Vászoly, Petend, Talián-Dörögd és Balaton-KisSzőllős községek azon kérelmükkel, hogy az 1890. évi igás és kézi közmunkájuk községi utjok helyreállítására engedtessék át, elutasíttattak, mig Pala községnek ugyanily célra igás és kézi közmunkájának fele átengedtetik. Lesencze-Tomaj és Lesencze Németfalu községek 1890-ik évi megyei közmunkáját a közgyűlés a leszámoló bizottság javaslatára a Lesencze-Tomaj- Zsid községi útra azon hozzáadással osztotta bé, hogy a jelzett községi útnak teljes kiépítése és folyton! jó karban tartása végett a csoportosítási eljárás megindítása iránt a főszolgabíró a szükséges lépéseket tegye' meg. Alsó-, Felső- és Kis-Dörgicse azon '^érelmét, hogy az akali mencshelyi községi út helyreállítására 400 frt segély adományoztassék, a közgyűlés nem teljesítette. A sümeghi járásban a természetben leszolgálandó közmunka beosztási tervezet megvizsgálása és tárgyalása alkalmával kétely merülvén fel ffz iránt, hogy Gsabrendelc és Dabroncz községekben a közmunka összeírás a valóságnak megfelelőleg teljesíttetett-e, ez okból nevezett két községre vonatkozólag ,y közmunka összeírás helyesbítése, illetve a téves va;/y hiányos összeírás kiigazítása végett a vizsgálat elrendeltetett, annak foganatosítására Gyömörey Gáspár útfelügyelő elnöklete alatt a járási főszolgabíró, járási utbiztos azzal küldet nek ki, hogy eljárásuk eredményét az alispáni hivatalhoz mielőbb terjeszszék be. Tüske-Szent-1'éter, Aranyad községek kérelmére a a tüskeszentpéteri határban levő községi hid használatáért a f. évben is 30 frt utalványoztatik ki Keszthely város azon kérelmének teljesítését, hogy a vasúti állomás felé vezető útnak kőalappal leendő kiépítésére az 1890. évi utfentartási költségelőirányzatban felvett :>00 frt és jövő évbe a költségvetésbe még 500 frt segély vétessék, az egyéb építkezések tervezé sénél és végrehajtásánál elérendő megtakarításokból, vagy az új utvonalak kiépítésére költségvetésileg felvett 6000 írtból oly feltétel mellett helyezte kiállításba a közgyűlés, hogy a város az építési terveket megbirálás végett az építészeti hivatalhoz beterjeszteni, az építést 1890. év nyarán megkezdeni s legalább 2000 frt költség összeg erejéig előállítható útrészt be is fejezni fertőzik. A Légrád bidcoveczi útvonalon levő s az árviz által alámosott határhidon az átkelés veszélyessé válván, annak mielőbbi helyreállítása elhatároztatott, miért is a megye alispánja ezen, Horvátországgal közös hid megépítése iránt a tárgyalás megindításával megbízatott. Pölöskefő és Dúzsnak községek kére.mére méltányossági szempontból a közgyűlés az építészeti hivatalt felhívta, hogy amennyire lehetséges, nevez.-tt községek ne rendeltessenek a Murára kavics hordásra, hanem valamely közelebbi útra osztassanak be közmunka szolgálatra. Bucsa, Szent-László, Szent- Tamás, Szent-András, Sándorháza és Hetés községek kérvényére, mivel a szent-iváni kavicsbányában termelt anyagot nem találtak s így közmunkájukat le nem szolgálhatták, a ter bükre kimutatott természetbeni közmunka hátralék törlését véleményezte a leszámoló bizottság. Mivel azon ban a megye alispánja által ez ügyben elrendelt vizsgálat során kitűnt, hogy a nevezett községek hátralékosai a reájuk kirótt fedanyagot nem azért nem hordták meg, mert a bányában készletet nem találtak, hanem azon okból, mivel a kirendelt időben a bányában megjelenni elmulasztották; mivel továbbá beigazoltatott az is, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv mellett bemutatott kimutatásban megnevezett egyének a reájuk kirótt fedaiij ag mennyiséget tényleg ki nem hordták, ennélfogva a közgyűlés az említett kimutatásban megnevezettek közül azokat, kik közmunkájukból semmit sem szolgáltak le, 1

t prizsma fedanyagnak kiszállítására kötelezi. A keszthely-regedei ut 21—22 kilometer szakaszán, mivel az ott levő töltés miatt az árvizek felduzzadnak és a réteket elöntik, még egy hid nyitását a közgyűlés elhatározta. A szent mihály kapornaki megyei út misefai szakaszán a f. év aug. 1 1 én tartottt helyszíni tárgyalás alkalmával történt megállapodáshoz mért áthelyezése elrendeltetett. A Zalabér-kapornaki útvonalnak a paCsai járásba eső része túlságos szűknek bizonyulván, az út kijele lésére a főszolgabiró, az építészeti hivatal és a szakaszbeli útfelügyelőkből álló bizottság azzal küldetik ki, hogy a jelzett útnak szabályos helyreállítása iránt a közgyűléshez tegyenek jelentést. A Zala egerszeq egervári út túlságos szélesnek bizonyulván, annak szabályos megépítésére a kir. építészeti hivatal felhivatik. Kemend és Ollár községek határában levő, a községi közlekedést fentartó és a közigazgatási bizottság határozatával csoportosítással felépíteni elrendel'. Zala hid építési költségeire Vöczkönd község kérelmére s az állandó választmány véleménye alapján az utfentartási alapból 500 frt segély engedélyeztetik. Gséb község kérelmének, hogy a/, 1889. évi természetbeni közmunkája és a váltság összeg engedtessék el, mert ez évben templomot épített, a közgyűlés helyt adott. A Bak-novai útnak folytalólagos, nevezetesen a baki bevágás és onnan a hidegkúti utig terjedő szakasz szakszerű kiépítését, továbbá a szívölgyi utáthelyezés're vonatkozólag a szükséges munkálatok foganatosítását a közgyűlés elrendelte. Hasonlóan elrendeltetett a tófejsöftöri utszakasa kiépítése is, mivel ez a tó te j i vasútállomással jelentőségében nyerni fog. Hemusovecz, Opporovecz, Csu'covecz, Draskovecz, Alsó-Mihálovecz, Szent Mária és Goricsán községek azon kérelmét, hogy a goricsán-heinusovecii községi út a megyei utak sorába felvétessék, a közgyűlés figyelembe vehetőnek nem találta. Alsó-Domború község kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy nevezett község 1890. évi közmunkáját a drávai védmunkálatoknál szolgálhassa !e. Perlak község kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy Perlak. Cseliovecz és Csirkovlyán községek jövő évi közmunkájukat a perlaki védgátoknál szolgálhassák le. Ellenben Vullária és Orehovicza községek azon kérelme, hogy 1890. évi közmunkájuk a Dráva mentén létesítendő védgátoknál használtatthassék fel, nevezett községek csekély közmunkájára való tekintetből figyelembe vehető n m volt. H wonlóan nem teljesíthette a közgyűlés Derzsimovecz és Strelecz községek azon kérelmét, hogy a Nagy-Kanizsáról Beliczáig vezető községi út Turcsiscse községtől Beliczáig a megyei utak sorába vétessék tel. Az V-ik Hegykerillet, Ggümolcsliegy, és Gyümölcsfáivá községeknek a közgyűlés megengedte, hogy 1890. évi igás közmunkájukat egészben megválthatják. A közgyűlés elfogadta a megye alispánjának azon indítványát, hogy ott, ahol a természetben való közmunka leszolgálás célszerűen fel nem használható s akik közmunkájukat egészben megváltani akarják, az egészben való megváltás nőm a közgyiilésileg inegálla pított kétszeres, hanem csak egyszeres váltsággal engedélyeztessék s ezen megváltásból nyr m 1 i öss/.-g erejéig fedanyag termeltessék.