Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-12-29 / 52. szám

A közgyűlés sajnálattal vette tudomósúl a balaton tavi gőzhajózási részvénytársaságnak a megye alispánjához intézett azon értesítését, melyben tudatja, hogy mivel Somogymegye törvényhatósága legutóbbi közgyu lésében előbb hozott és miniszteri jóváhagyást nyert határozatát megváltóztatván, a társaságtól oly szolgálmánvokat követelt, melyeket teljesítenie lehetetlen, a második gőzös megrendelésétől elállott. Mivel azonban ez országos érdekű ügy és mivel a gőzhajózás újból való megszüntetése megyénket s legtőkép megyénk balaton melléki részét érzékenyen sújtaná: a közgyűlés Somogy megye közönségét átirati lag felkéri, hogy a balatoni hajózás érdekében előbb hozott és miniszteri jóváhagyást nyert határozatát ugyan azon megye balaton melléki lakosságának jól felfogott érdekében fen tartván, a részvénytársaságot erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni s így a balatoni gőzhajózás újjászervezésének ügyét előmozdítani < szíveskedjék. Előterjesztetett Veszprémniegye közönségének a Veszprém-balaton füredi út fentartása tárgyában hozott határozata. A Veszprém és ii. Füred között Felső-Eőrsön át létező összekötő vonalnak felhagyása s a Csopaktól a noszlon völgyön át Veszprém felé kiépített útvonalnak jövőre mily mérvben leendő ientartása, valamiut Felső-E jrstől Alsó-Eőrs és Almádi felé a megye határáig vezető új összekötő vonal létesítése iránt szükségessé vált tárgyalás megtartására kirendelt küldöttség azon kijelentését, hogy a szóban forgó útvonalon Csopaktól kiindulva 2285 öl hosszúságban hajlandó a további fentartás kötelezettségét elfogadni, a közgyűlés helyeslőleg tudomá»úl vette s halarozatilag kimondotta, hogy csak ezen 2285 öl hosszúságú utuak, úgy a \ eszprémtől Felső-Eőrsöu át Füredig kiépített régi összekötő útvonalnak tertartásáró! fog a jövőben is gondoskodni. Végül a Felső-Eőrstől Alsó Eőrs és Almádi leié a megye határáig tervezett keresztösszeköttetés létesítését is elhatározta a közgyűlés s a szükséges műszaki felmérések teljesítésével a kir. építészeti hivatalt megbizta. A községi penzkezslesról es számvitelről szoio szaúalyrendelet tervezete. (Folyt) Minden bevétel és kiadás a pénztárnok által a teljesítés után azonnal, rendszerint sajátfcezüleg feljegyzésbe veendő és pedig az ezen feljegyzések befogadásara szolgáló pénztári naplókba és illetve beszedesi lajstromba. Ugyanis mindazon bevételekről és kiadásokról, melyek külön elszámolási ágot képeznek, mint külön községi közköltség, szegény alap, betegápolási alap etc. külön pénztári naplók vezetendok. Ezen egy egész évre szóló füzetben készítendő naplók lapszaoiozaudók, zsinórral összetiizendők és rendezett tanácsú városokban a polgármester és a számvevő, nagy és kis községekben a járási főszolgabíró vagy annak törvényes helyettese által a napló küllapján a lapok számát jelző hitelesítési zárradékkal ellátandók. Egy nemű oly bevételek, melyek sűrűen fordulnak elő, mint különösen a községi pótadó és egyéb készpénzbeli kivetések után befolyó összegek nem közvetlenül vezetendok az illető naplókba, hanem külön jegyzékbe vagyis beszedési lajstromba gyűjtetnek, a honnan azután a napi (esetleg heti vagy havi) zárlat után az addig felgyűlt összeredmén) nyel a pénztári naplóba átviietuek. Minden egyéb bevétel, valamint kivétel nélkül minden kiadás azon idő és sorrendben, melyben előfordultak, a teljesítés alkalmával esetenkiut naplóztatnak. A beszedési lajstrom egy egész évre szóló lapszámozott, átfűzött s hitelesítési záradékkal ellátott füzetbeu készítendő. A naplók és beszedési lajstrom mindig a pénztár nok (pénzkezdő) által rend szerint saját kezűleg vezetendok, ellenben a törvényhatóságikig megállapított költségvetési hiány fedezésére engedélyezett községi pót adón.ik, vala emt a községi lakosokat terhelő minden egyéb készpéuzbeli köztartozásoknak kiszámítására, illetve kivetésére szükséges, az euilített tartozásoknak az egyes adósokra való felosztását vagyis az egyénenkénti kivetést kitüntető, továbbá az ekkép megállapított tartozásokat, mint községi követeléseket előírásban és az ezekre teljesített befizetéseket, mint lerovásokat és ezek egybevetése utján a netáni hátralékot vagy esetleges túlfizetést kitüntető kivetési főkönyvet, rendezett tanácsú városokban a városi számvevőség, nagy és kis községekben a községi illetve körjegyző vezetni tartozik. Ugyanezeknek feladata az egyes adózók összes köztartozásainak kitüntetésére szolgáló adókönyvecskék kiállítása, illetőleg a tartozásoknak ezen adókönyvecskékbe való előírása, megjegyezvén, hogy a lerovás! adatok a teljesített fizetés alkalmával a pénztárnok által leirandók. A községi pótadó kivetési főkönyv a költségvetésnek törvényhatósági jóváhagyási után azonnal elkészítendő s a kiszámított adótételek előirandók. A községi lakósok által a reájuk kirótt pótadó törlesztéséül teljesített részlettizetések a beszedési lajstromban azonnal beirandók s ezenkívül még a kivetési főkönyvbe is bezeteudők. A pénztári naplóba mindenek előtt az előbbi évi napló bezárásakor maradt pénztári készlet az első tétel alá áthozandó, azután következnek a bevételek és kiadások keltezésük sorrendje szerint, a napló minden lapján mihelyt betelt, oldalösszegezést kell tenni s a bevételi és kiadási oldjjJösszesitéseket, mint áttételt a következő lapra átvinni. Ha a napló vezetésében hiba fordulna elő, a hibás szöveget vagy számot ugy kell keresztül húzni, hogy az olvadialó legyen, így iratik azután a helyes szöveg vagy száui a kihúzott fölébe vagy a Iá. Ha valamely bevétel tévedésből a kiadási, vagy &iadás a bevételi rovatba íratott s a lapösszegezés máimegtörtént: akkor a visszairásnak (storno) van helye, t. i. a kiadásba tett bevétel, mint uj bevétel a bevételi rovatba iratik, ez által helyre állván az egyensúly, ugyanazon tetei valódi nevezete alatt bevételbe tétetik. Hasonló eljárás követendő a tévedésből bevételbe tett kiadás visszairásáuál is. A beszedési lajstromban és pénztári naplóban minden tétel külön sor, vagy folyószamot kap. A sorszámuk az egész számadási éven át szakadatlanéi végig folynak. Oly bevételeknél vagy kiadásoknál, melyek levonásokkal vaunak egybekötve, a bevétel vagy kiadás egész összegben, vezettetik be a naplóba, mig a levonások ezen tételekre való hivatkozással megfelelő helyen bevételbe vagy kiadásba helyeztetnek. A pénztári napló egyes tetelei időszakonkint átviendők az egyszerű Kincstári számvitel szerint szerkesztett szainadasi főkönyvbe. A számadasi lőkönyv, mely a községi törvéuy 141. § ban érintett számadással azonos, a költségvetésnek megfelelően szerkesztendő, miért is annyi es oly cimü rovatokkal kell bírnia, mint a mennyi a törvény- i hatóságilag jóváhagyott költségvetésben feivetetett, meg | jegyezvén, liogy meg a költségvetésben nem szereplő — a vagyon kezelésre végleges betiatással nem bíró, átfutó bevételeknek es kiadásoknak is megtelelő rovatok nyitaudók. Minthogy pedig a számadási főkönyv nemcsak a bevételek és kiaiásokuáli a költségvetési rovatok alá való osztályozására szolgál, hanem arra is, hogy valamint a szain adók,- ugy a peuztart ellenőrző, illetve az utalványozási |oggal ielruházott közegek is valamennyi bevételek es kiadások iránt, részletes atnézetet s erezhessenek, meg pedig nem csupán arról, ami valósággal betolyt vagy kiadatott, llanem arról is, a mi bevételezendő vagy kiadandó lett volna; ennélfogva a számadási főkönyvnek, „tartozás", „Lerovás-', „Hátralék", cimü hasabokkat kell bírnia. A „Tartozás"

1 hasába elsősorban az előző évről áthozott bevételi vagy kiadási hátralék, másod sorban a számadasi évre jovaliagyolt községi költségvetésből, esetleg szerződésből, az illetékes utalványozásból megállapított illetőség mutatandó ki. A „Lerovás" adatait a pénztán napló szolgáltatja. A „Hátralék," a „Tartozás" és „Lerovás" cimü hasábok egybevetése utján a beveteli vagy kiadási hátralékot, illetve a kuzség készpénzbeli követeleseit vagy tartozásait mutatja ki. Rendezett tanaesu városokban e számadási főkönyv elkészítése es az etoirások teljesítése a városi szamvevöseg évközbeui vezetése és az év végéveli lezárása pedig a péuztarnokkal együtt az ellenőr feladatához tartozik. Nagy és kis községekben a főkönyvet a községi illetve körjegyző vezetni köteles. Ugyanezen közegek a község tartozásainak és követelesemek esedékességéről nyilvántartást vezetni és ennek alapjau a tanács, illetve községi előjárósághoz mindenkor jelentést tenni tartoznak. A pénztárt rendezett tanaesu városokban, a polgármester, az ügyész és számvevő közben jöttével, nagy és külön péuztáruokkal ellátott kis községben a bíró egy előljárósági taggal és a jegyzővel, havonként legalább egyszer váratlanul azaz a pénzkezelő előleges tudósítása nélkül megvizsgálni tartozik. Oly kisközségekben pedig, a melyekben a bíró pénzkezelő is egyszersmind, a vizsgálat teljesítésére a képviselő testület által minden év elején az illető évre saját kebelébűi elöljárói állást el nem toglaló két értelmesb tag lesz kijelölendő, kik a. havonkénti vizsgálatot a körjegyzővel együttesen ejtik meg. Azon kivül pénztári vizsgálat a pénztárnok (pénzkezelő) személyében történt változás esetén, úgy szintén akkor is foganatosítandó, ha a pénztári álladék véletlen események (tűzvész, tolvajlásj folytán inegkárosíttatott. A pénztári vizsgálat mindenkor nem csak a pénztári álladék megállapítására, hanem az ügykezelésre és számvitelre is kiterjesztendő. A pénztári vizsgálat megtartása a pénztári naplóknak a maradvány megállapítása végett történt lezárása a naplók szöveg hasábjába vezetendő és úgy a pénzkezelők, mint a vizsgáló küldöttség tagjai által aláírandó megállapítási záradékkal bizonyítandó. A pénztár vizsgálat eredményéről a vizsgáló küldöttség mindannyiszor a tanács iiletve községi elöljáró ságnak jelentést tesz. A pénztárnok (pénzkezelő) köteles az évi zárszámadást rendezett tanácsa városokban a pénztárnok és ellenőr által aláírva, az év letelte után (50 nap alatt, kis és nagyközségekben a pénzkezelő és körjegyző által aláírva, az év letelte után 30 nap alatt az okmányokkal együtt a tanácsnak, illetőleg elöljáróságnak beadni. Helyi, megyei és vegyes liirek. Boldog új évet kiváltunk lapunk tisztelt előfizetőinek és nagyrabecsiiíl munkatársainknak ! Szép karacsonyi ajandek. Festetics Tasshó grófné, szül. Hamilton Mária hercegnő karácsony napján kellemes meglepetésben részesítő a keszthelyi jótékony nőegyletet. Ugyanis egy igen meleg hangú levélben érte sité az egylet elnökségét, hogy a nőegylet védnökségét elfogadja s h levél kapcsán 1000 frtot küldött az egylet alaptőkéje gyarapítánára. Ezzel azonban még nincs vége a nagylelkű grófné jóságának. Ugyanazon levélben tudatja, hogy I S!)U. évtől fogva évenkint karácsonykor 100 irtot ajándékoz a nőegyletnek, hogy az a szegények gyámolítását az eddiginél nagyobb mérvben eszközölhesse. A grófnéiiak ezen netiieshdkü cselekedete a városban köztudomásra jővén, általános közörömet keltett, ilyen karácsonya még nem volt a keszthelyi jót. nőegyletnek, melynek immár 10 éves fennállása után rédnölcnó'je KXXMrtos alapítványával 5000 frt alaptőkéje van. Az országgyűlési képviselövalasztas Letenyén l. hó 23-án nagy érdeklődés és ~ héves küzdelem között folyt le. Összesen leszavaztak 1669-en s így a szavazóképes 1948 választó közül csak 279 hiányzott. Az 1609 szavasaiból Fehér Miklós államtitkár kormánypárti 849. Halász Olivér függetlenségi párti 840 et kapott s így Fehér Miklós 29 szavazattöbbséggel lett a letenyei választó kerület országgyűlési képviselője. Érdekes fololvasas. Vámbéry Ármin hírneves tudósunk ígéretet tett a keszthelyi kereskedő ifjak ön képző egyletének, hogy legközelebb Keszthelyre megy és „Kelet kereskedelme, viszonyítva a magyar államéval" ciin alatt az egylet javára felolvasást tartand. Lapunk fomunkatarsa: Szalay Sándor a Nagy Kanizsán megjelenő „Zala" szerkesztőségébe lépvén, lapunknál viseit főmunkatársi állásától a mai számmal visszalépett. A karacsonyfa egyesület ruhakiosztasa. Egész éven át csendben, zajtalanul működik városunkban ezen nemes célú egyesület, hogy a Megváltó születése napját minél több szegény gyermekre nézve tegye emlékezetessé. Az idén is sok szegény gyermek arcáról törülte le a köliyiit. —• A ruhakiosztási ünuepély karácsony estéjén a kaszinó nagytermében volt, hol egyúttal felállították a karácsonyfákat, gazdagou megrakván süteményekkel, almák és dióval. Font üt órakor nagy számú közönség részvéte mellett nyitotta meg a valóban megható ünnepélyt Kovács Károly polgármester, aki után Balaton József esperes-plebános méltatta lelkes szavakban az ünuepély jelentőségét, kiemelte az egyesület elnökének, úgy választmányának ügybuzgó működését; a gveruiekeket szorgalom- és jóviseletre buzdította, majd végül intette a gyermekek szülőit, hogy gyermekeiket vallásos nevelésben részesítsék. Végül az egyik missionárius Medics szólalt fel, szép példában tüntetvén ki a jótékonyság üdvös hatását. Ezután az egyesületi választmányi tagok kiosztották a gyermekek között a ruhákat s a kegyes adakozás folytán egybegyűlt süteményeket, kalácsokat, almát, diót stb. Igy édesité meg a jótékouyság a nyomorban szenvedőknek napját. Megemlítjük, hogy 53 fiú és 32 leány teljesen uj öltözetet kapott, azonkívül a beküldött ajándékokból 30 szegény gyermek között viselt ruhát, kendőt és kötényt osztottak ki. Hala és rayaszkodas jeléül azon város (Keszthely) elszegényedett iparosainak segélyezésére, mely uj hazát adott s több ízben bizalmával megtisztelte, Unterberqer Ferenc 1U,000 frtos alapítványt tett s ugyan e célra végrendeletileg vagyonának, mely tekintélyes pénz és értéket képvisel, '/V|-ed részét szánja. A jó szívű alaptót nemeslei kiiségéért a keszthelyi ipartestület dec. hó 22-én tartott rendkívüli ülésén egyhangúlag dísztaggá választotta s elhatározta, hogy arcképét lefesteti s a kép elkészültekor az egyleti helyiségben, hol a kép elhelyeztetik, leleplezési ünnepélyt tartand. Az új evi üdvözletek megvaltasa cimén a követ kező adományok folytak be szerkesztőségünkbe: Szabó Samu 5 frtot (3 frtot a karácsonyfa egyesületnek, 2 frtot a polgáriéi középkereskedelmi isk. segélyegyesületé nek, Szigetiig Antal 3 frtot (l frtot a karácsonyfa egyletnek, 1 fortot a „Chanuka" egyletnek, 1 frtot a polg. és középkereskedelmi iskola segély egyes ületének), Varqa I ilmos 4 frtot (2 frtot a karácsonyfa egyesületnek, 2 frtot a polg. és középkereskedclmt iskola .--egélyegyesii letnek), Kovács Károly 1 frtot a karácsonyfa egyesületnek, Udvurdy Ignácz 2 frtot a polg. és középkeresk. isk. segély egyesületnek, Markovich Sándor 1 frtot a polg. es középkerer kedehni iskolai segélyegyesűletnek, Falhr József egy frtot a karácsonyfa egyesületnek. A beküldött összegeket rendeltetési helyökre szolgáltattuk. A zala egerszegi ipartestület 1. 1890. évi január hó 5-én délután 1 órakor a polgári iskola rajztermében tartja közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. A mult közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Elnökség évi jelentése. 3. Számvizsgáló bizottság jelentése. 4. A testület I. 1890. évi költségvetésének megállapítása. 5. Az elnökség és elöljáróság leköszönése. 6. Elnök választás. 7. indítványok, Meghivo a zala-egerszegi kereskedő itjak önképző egylete által 1890. évi január hó 4-én saját könyvtára javára a „Kereskedelmi kör" helyiségében (Zöldfa szálloda) rendezendő zártkörű, felolvasással egybekötött táncestélyre. Belépti díj személyenkint 1 frt. Kezdeté S órakor. A felolvasást dr. Hajós Ignác úr tartja. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A keszthelyi ipartestület f. hó 22-én Takách Imre főszolgabiró. elnöklete alatt az 1890. évre Rosenberg M., Krank E„ Mérei .1., Stefauits V., Reiman F., Oppel K., Friesz F., Nóvák M., Govorcsín Gy.,. Fizáry A., Sándor E., \ e.háp F., Stegmiiller K., Neiger K., Buchberger G., Neumark .J., Ruzsicska .1., Kenyeres .1. és Hoffman M. t. választotta iparhatósági megbízottakká. Köszönetnyilvánítás. A zala-egerszegi karácsonyfa egyesület elnöksége a leghálásabb köszönetét nyilvánítja mindazoknak, akik a kiosztott ruhák varrását elvállalni, az egyesületet pénzbeli adománynyal gazdagítani s » kiosztási ünnepélyhez bárminemű kegyes adománynyal hozzájárulni szívesek voltak. — Ruhák varrása'/ (elj'esí tették: Paukovics Györgyné, Marth Pál né, Tóth Ferencné. Kováts Károly né, özv. iahy Rozália, Handler István né. (2 ö.), Hubinszky Adolfné, Horváth Miklósué, Kroseiz I st ván né, Sipos Jánosné, Somogy Sándorné, Gózonv Lászlóné (2 ü.), isoó Alajosné (2 ö.), dr. Mangin Kj rolyné (2 ö.), dr. Ruzsicska Kálmánné, Rem Józszfné, Szabó Sámuel né (2 ü.), özv. Csillagh Lászlóné, Uoldfinger Jánosné, Sanits Sándornc, Udvardy Vinc.éné, Simon Ignácné, Kékessy István né, Baumgartner József né, özv. Sturm Györgyné, Nagy Gézáné, Thassy Kristófné, Horá esek Jánosné, dr. Czinder Istvánné, Lányi Kálmánné, özv. Háry Sándorné, Svastits Benőné (2 ö.), Szmodits üyőzőné, dr. Háry Istvánné, Skublics.Zsigmondné (2 ö.) Csesznák Sándorné. (2 ö), Hagymásy Gyuláné, Hagv másy Istvánné, Varga Vilmosué, Fangler Mihályné,