Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-16 / 42. szám

vasút áldásaiba nem csak ezen osztály, hanem részesül kisebb nagyobb mérvben a lakosság minden egyes tagja. Ha tehát a megye áldozatot akar hozni a vasutak letesitésére, hozza meg ezt a megye lakósságának egyeteme. Miért nem lehetne évenként egy bizonyos százalékot pótadó gyanánt e célra kivetni, tudva, hogy ez saját jólétünk érdekében van teve! igaz, hogy pótadó csakis közmüvelkedési célokra vethető ki, de közvetve nem-e idézik elő a létesítendő vasutak a közművelődést. Csak is ez uton pótolhatnánk a veszteséget, mit a vasutak nélkülözésével szomorúan kell éreznünk és csakis ily módon láthatnánk el megyénket érdekeinknek teljesen megfelelő vasúthálózattal, mely által megyénk gyarapodását s a meghozott áldozatnak dús kamatját érnők el. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hó 11-én tartotta a nagy- I megyeház üléstermében e havi ülését. Az alispáni havi jelentés felolvasása és tudomásul vétele után felolvastattak az árvapénztárak kezelésének megvizsgálása végett a mult ülésből Csertán Károly I alispán ur elnöklete alatt kiküldött bizottságoknak eljárását feltüntető jegyzőkönyvek, melyek szerint az esetleges csekélyebb mérvű hibák orvoslása iránt a szükséges intézkedés azonnal foganatba vétetett. — A nagykanizsai árvaszéknél tapasztaltatván, hogy több adóslevél nincs bekebelezve, e szabálytalanságok megszüntetése iránt intézkedéstételre a közigazgatási bizottság által a városi tanács felhivatik. Olvastatott a kerületi esendői-parancsnokságnak a közigazgatási bizottság részéről tett megkeresésre adott ama válasza, hogy a csendőr őrsállomások utasítva vannak, miszerint történt feljelentésekre a saját állomásuk keretén kivül is tartoznak szolgálatot tenni s a személyés vagyonbiztonságot fenyegető egyéneket üldözni. A letenyei hid jobb hídfője áradás által alámosattatván, az építészeti hivatal által partbiztositási mű létesíttetett, melynek költségeire 1500 frt kiutaltatott. Előterjesztetett Nagy-Kanizsa városának kérvénye, melyben a pécsváradi államuton a király utcában levő híd kiigazítását illetve kiszélesítését kérelmezik. A kérvény a kir. építészeti hivatalnak azzal adatik ki, hogy a kiszélesítésre nézve költségvetést készítsen s a jövő évi közmunka- és utépitészeti költségvetés keretébe annak kiépítése vétessék fel. A kir. tanlelügyelő ur havi jelentésében előadta, hogy a védhinilőojtás állami intézményét az 1887. évi XXII. t. c. különösen iskolalátogatás tekintetében az eddiginél részletesebb és szigorúbb módon megállapitván az igazgatók és tanitók közreműködésének igénybe vételére való tekintetből, a törvénynek erre vonatkozó s a magas minisztérium által külön rendeletben méltatott határozmányait a megye összes állami, áll. segélyezett községi 8 községi iskolái igazgatóinak és tanitóinak megkiildötte. — Ugyancsak a magas minisztérium a phylloxera

J elleni védekezésben a néptanítók buzgó közre működésére rámutatván, e nagy fontosságú rendeletre egyelőre a megyei tantestület figyelmét a tantestületi elnökség által oly célból hivta fel, hogy az összes tanitói járáskörök ezen ügy gyakorlati kivitelének, kezeié sének és a növendékekkel való megértésének összes szempontjait már az őszi járásköri üléseken tüzetesen megbeszéljék s az eszmének szőlőgazdaságban kiváló megyénk községeit példával és szóval magnyerjék. — Ezen időközben Nagy-Kanizsán a községi iskolaszékkel a helyi iskolázás t'ontosabb ügyeit megtárgyalta. Ugyanitt megtekintette a nádorutcai óvodát és a fejlődésnek indult iparostanonciskolát. — Jelenté, hogy a szalapai r. k. iskola már tényleg elkészült. — átadatott rendeltetésének a Muraköz egyik legújabb iskolájának, a turniscsei iskolának helyisége is. — A már elrendelt építkezéstől a régi célwerütlen iskolahelyiség javitgatása cimén jövő tavaszig ujabb felmentést kérő Nagy-Lengyel községet a kora tavasztól tett nyilt hatósági intézkedésekkel szemben az építés vagy célnak megfelelő bérlés kötelezettségének sürgős teljesítésére felhívta. — Jelenté, hogy a kis-apáti r. k. iskola ügyének rendezése céljából a kerületi esperességgel együtt a szükséges tárgyalást megindította. — Kir. segédtanfelügyelő ur megvizsgálta a zala-lövői községi iskola személyi és dologi viszonyait; meglátogatta a pakodi és szepetki iskolákat, rendezte a dötki iskola tanitójának személyi ügyeit s végül a berendezendő csatlakozás céljából tájékozást szerzett az ebergényi iskolához csatolható hegyvidéki csoportok távolságairól. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter a perlaki Filanda épületre tervezett 12 osztályú fiú- és leányiskola helyiségeit magában foglaló épület tervezetét a főlépcsőnél és az igazgatótanitói lakásnál teendő változások miatt leküldvén, új árlejtés tartását rendelte el. — A csáktornyai községi iskolaszék a tanítói választásra vonatkozó jegyzőkönyvet beterjesztvén, a megválasztott Thorday János állomásán a közigazgatási bizottság által megerősíttetett. — Belicza községi elöljárósága felhivatik, hogy a második tanterem megnyitása iránt a kellő intézkedéseket sürgősen tegye meg. Petőfy István hetési tanitó hátralékát illetőleg a járási főszolgabíró megbizatik, hogy az érdekeltek meghallgatása mellett a hátraléki összeg nagyságát megállapitván, annak behajtása iránt intézkedjék. Botfa község iskolaszéke a számadások mielőbbi beadására felhivatik. A perlaki, bagladi, gánicsai, hodosáni, molnárii, pórszombati állami és mihályfai államilap segélyezett községi elemi, a keszthelyi, zala-egerszegi, tapolczai felső népiskolák, a keszthelyi és zala-egerszegi polgári iskolák 1887/

8. tanévi költségvetései a minisztériumhoz pártolólag felterjesztetnek. — A kir. adófelügyelő úr jelentése szerint augusztus hó végén az adóhátralék 1.555,694 frt 83", kr. volt, melyből szeptember hó folytán 157.140 frt 46' 2 kr. lefizettetvén, maradt szept. hó végéin hátralék 1.398,554 kr. — Bélyeg- és közvetlen illeték, szőllődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi dij és egyéb tartozékok cimén szeptember hóban befolyt 318,737 frt 81 kr., melyet az 1886. év hason szakában befolyt 259.245 frt 12

l/

2 krral egybehasonlitván, ez év szeptember havában 59.492 frt 12' 2 krral folyt be több. — Adófizetési halasztás szeptember hóban egy esetben sem, házadómentesség négy esetben engedélyeztetett. — Az árvaszéki elnök ur jelentése szerint a fogalmazói karnál augusztus hó végén hátralék volt 1894, szeptember hóban beérkezett 2230 g igy elintézés alá került 4124 ügydarab. Ebből elintéztetett szeptember hónapban 2382 db. s hátralékban maradt 1742. — Az irodánál augusztus hó végén hátralék volt 531, szeptember hóban letisztázás végett kiadatott 2377, s igy feldolgozás alá került 2908 tigydarab. Ebből letisztáztak és expediáltak szeptember hóban 2178 darabot s a hó végén maradt hátralék 730 ügydarab. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos ur a megye területén szeptember hónapban észlelt közegészségi állapatról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatást bizottság e havi ülése ' elé: Időjárás tekintetéből a hónap legnagyobb része száraz volt, derült napokkal, csupán a hó utolsó harmadán észleltetett néhányszor a hőfok sűlyedésével eső. A feljegyzett meteorologiaí észleletek szerint a légnyomás maximuma volt 756 m m., minimuma 740 m'm., havi közép 750'3 m/m. A hőmérő legmagasabb állása f 31-6°C., minimuma f 4"C, havi közép f 18-2"C. A középnedvesség százalékokban 62

c/

0, csapadék havi üszszege 41 41 m/m. Szelek irányára nézve leggyakrabban figyeltetett É, ÉNy. és DNy, azután DK- és ÉK. A közegészségi állapat a felnőtteknél kedvező, a gyermakeknél szintén legtöbb vidéken jó volt, azonban egyes helyeken az emésztő és légzőszervi hurutok nagyobb betegforgalmat idéztek elő, a halálozás mindamellett nem emelkedett. Fentebb említett kórnemeken kivül gyógykezelés tárgyát képezték még felnőtteknél hasi hagymázuak, orbáncnak és váltóláznak egyes esetei, gyermekeknél szórványosan vörheny, továbbá Lendván és Keszthelyen egy-egy dyphteritesz. A mult hóban Szepetken uralgott vérhas és A.Domborún volt kanyarójárvány megszűnt. Szepetken vérhasban a járváuy egész tartama alatt megbetegült 2 férfi, 1 nő, 15 gyermek; ezek közül meggyógyult 2 férfi, 1 nő, 13 gyermek, meghalt 2 gyermek. Domborúu kanyaróban megbetegült 1 férfi, 2 nő, 98 gyermek, meggyógyult 1 férfi, 2 nő, 94 gyermek, meghalt 4 gyermek. Ujabban szeptember hó folyamán a hevenyfertőző kórok közül a kanyaró Zala-Egerszegen és Kottoríban öltött járványos jelleget. A járvány mindkét helyen szelíden foly ugyan le, azonban különösen az iskolás gyermekeket oly rohamosan támadta meg, hogy az elemi tanodának a járvány tartamáia leendő bezáratása vált szükségessé. Bellatínczon a roncsoló toroklob szintén járvány alakjában ütötte fel fejét; rövid idő alatt megbi t'-gült 2 nő, 9 gyermek, kik közül meggyógyult 1 nő, 3 gyermek, meghalt 1 nő, 5 gyermek ; a hónap végé.i további ápolás alatt maradt egy gyermek. Boncvizsgálat teljpsíttetett 12; ezekből hat törvényszéki megbízás folytán, hat pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál egy agyvérömleny, egy agyrázódás, 2 sorvadás, egy elvéi ^és és egy fulladás. A rendőrieknél 2 fulladás, 2 elvérzés, egy mérgezési gyomorlob és egy agyguta. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 8; súlyos sértés bejelentetett 5. Öngyilkosságot 7 egyén követett el, kik közül egy magát íelakasztá (Kovácsné sz. Kiszelák Kati Kanizsán), egy (Csiszár Sáudor sümegi) phosphoroldatot ivott, egy (Panka Ferenc Lendván) hasát felmetszve elvérzett, egy (Streifer János Válluson) kútba ugrott, 3 pedig (Keifenstein László Keszthelyen, Nagy Pál és Németh József Egerszegen) lövéssel vetett véget életének. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 11 egyén esett áldozatává és pedig vizbe fullt 3 (Weber Rikárd varasdi, Szabó Mari csáfordi és Bogdán Jstván orehoviczai), kocsi által elgázoltatott 2 (Holcz János újvári és Pintér István káptalan tóthii), leomlott föld által eltemettetett 2 (Markó Mihály és unokája), lőfegyvernek véletlen elsülése folytán agyonlövetett egy (Belek János Pákán), vasúti kocsi által elgázoltatott egy (Horváth György fityeházai), tűzvészkor szenvedett égési sebekben halt meg egy (Hagyor Mihály nyavaládi), egy pedig (egy vidoveczi 13 éves fiú) a fáról való leeséskor agyrázódás tünetei közt mult ki. Elmekórnak egy esete merült iel, at illető tébolydába szállíttatott. Értéktőzsdei hetiszemle. (A „Magyar Mercur" tudósítása) oktob. 12. A tőzsdeüzlet a közelebb mult héten változó irányzattal folyt le. Az a kommentár, a inelylyel az európai sajtó Crispi olasz miniszterelnök utazását Bismarck herceghez kisérte, felette alkalmas volt a tőzsdei irányzat megvalósítására és különösen a Nordd. Alig. Zsg. erre vonatkozó cikke, mely ünnepélyesen proklamálta az Olaszország, Németország és Ausztria-Magyarország közti szövetséget, keltett örvendetes hangulatot. Másrészről azonban az osztrák-magyar bank kamat lábemelése kellemetlenül érintette a tőzsdét, noha kétségtelen, hogy a tőzsdei kötelezettségek most csekélyebbek, semmint a pénz drágulása komolyabb bajt okozhatna. A részletekre térve megemlítjük, hogy a járadékra nyomást gyakorolt az a körülmény, hogy a zárszámadásról nyilvánosságra került adatok külföldön kedvezőtlenül Ítéltettek meg. Ellenben Mtelrészvények iránt kedvező volt a hangulat és különösen osztrák hitelrészvény emelkedett. Egyéb bankrészvények közül keresreggeli vonattal haza induló zalaegerszegiektől. Már pedig a válás fájó érzete mellé még eczetes bor is —kissé sok, még ha pompieri is az emberfia! . . . Kénytelenek valánk tehát a mi kedves zalaegerszegi barátainktól csak ugy szárazan elbúcsúzni; mert arra, hogy más vendéglőt keressünk fel, már későre járt az idő ! — — — — * Hazatérve lefeküdtem, de részben a tengeren élvezett két órai tényes tengeri szerenád és tűzijáték által okozott szellemi izgatottság, részben pedig az én kedves szobatársom és jóbarátom Trsztyánszky Lajos Készt hely főparancsnokának a bibliai hirnevii jérikói trombitákat megszégyenítő horkolása miatt nem jött álom szemeimre. . . . Igy elgondolkodva, valószínűleg a Szerenád behatása következtében, felújult előttem a három évvel ezelőtt Selmeczbányán tartott Vll-ik orsz. tűzoltó közgyűlés alkalmából, Selmeezbánya városának a tűzoltók tiszteletére eszközölt gyönyörű kivilágitása És felélénkült lelki szemeim előtt feledhetlen barátomnak Kempelen Bélának, a budapesti fővárosi tűzoltók akkori főparancsnokának emlékezete, kivel most három éve, mielőtt a láz ágyba döntött volna, együtt néztük a mély völgykatlanban amphitheatrumszerüleg épült Selmeezbánya házainak díszes kivilágítását, a várost környező hegyek magaslatain lobogó óriási öröm tüzeket és együtt dévajkodtunk a város szélén most félig romokban heverő, hajdan bevehetlennek hitt „Leányvár

u mondája felett! ... A ki ügyvéd volt, tisztviselő is volt, de nyughatatlan lelke és nemesen érző nagy szive elhagyatták vele e nyugalmas életpályákat, hogy egy küzdelemteljes pályán egész életét embertársainak s a jótékony ságnak szentelje. — És lett testtel lélekkel tűzoltó; hivatásának élve és hivatásának teljesítésében áldozta fel életét az eszméért! Most már lenn nyugszik a hideg földben, a hálátlan világ s a bajtársak elfeledék ... a közgyűlésen senkinek sem jutott eszébe, hogy jegyzőkönyvileg megörökíteni indítványozta volna ! . . . En ezúttal nem levén egyleti képviselő, szólási joggal nem bírtam, tehát az indítványt sem tehettem meg. . . . Azért e sorokat szentelem a kipróbált hű barát emlékének és könyes szemmel sóhajtám : Nyugodjék békével I — Áldott legyen emlékezete! . . . A szerencsétlenségben is van néha szerencse. E mondást török közmondáskép hallottam olyan embertől, a ki azt állitá, hogy ő tud törökül és hosszabb ideig tartózkodott Törökországban. Egész határozottan nem merem tehát állítani, hogy ama mondat török közmondás, — de azt, hogy Fiúméban rajtunk beteljesedett s igy igaz . . . szükség esetén hittel is kész vagyok erősíteni. A fiumei „Deák" czimű vendéglőst eczetes bora miatt valósággál elátkoztuk, pedig a következés megmutatta, hogy ő valóságos jótevőnk volt. Hazatérésünk után mintegy másfél óra múlva oly irtózatos vihar tört ki, hogy nincs oly elnevezés (égi háború, orkán) a melylyel a valósághoz hiven leírni lehetne. Nem esett, de ömlött, szakadt az eső, orditott a szél, bömbölt a tenger, harsogott a menydörgés, hullottak a menykövek és csattogott a villám — — — egy szóval az utolsó ítélet napja látszott elérkezni! Mily jó most itthonn födél alatt az ágyban ! Pedig hát: ha nem lett volna a Z>ea'A:-korcsmároBnak a bora eczetes, mi tovább elmaradtunk volna s ekkor künn rekedénk vala I Hogy ez nem történt : ez az egyik szerencse. A másik pedig az, hogy a vihar zúgásától s s az ég zengésétől nem hallám a szobatárs — horkolását! Okos emberek a törökök, kétszeresen igaz a közmondásuk ! Reggel hat óra tájban — a már megszokott trombitaszó (ébresztő) helyett — tűzjelzés riasztott fel ál mainkból. Eleinte azt hittem, hogy csak azt akarják produkálni fiumei bajtársaink : mily gyorsan össze tudnak jönni a tüzlármára. Azonban ablakomon kitekintve meggyőződtem arról, hogy valóban tüz van A „ Via del Corso

u-n egy fűszeres bolt égett. Gyorsan felöltözve, a helyszínére siettem. Itt akkor már Ternajgó Caesar barátom erélyesen kommendirozott s úgy a Jiumei, mint a vendég (hogy ne mondjuk magyar) tűzoltók vállvetve dolgoztak. Rövid fél óra alatt sikerült is a tüzet elnyonmiok. Fiumei bajtársaink működését nem szándékoztam tüzetes kritika tárgyává tenni, azért csak anynyit jegyzek meg, hogy elismerésre méltó buzgalommal és igyekezettel dolgoztak, — de működésük nem volt összevágó, mert ugy látszik, nincs náluk kellő rend, fegyelem és vezénylet, hanem kiabál, vezényel mindenki s ennek következménye a fejetlenség és kapkodás. Pedig kitűnő szereik vannak, vizük a közeli tengerben elég, gőzszivattyújokkal és sok száz méter tömlőjükkel felvihetik a vizet akár a Tersa-tóra (vár a Fiume felett levő hegytetőn) — azonban főparancsnokuk egy öreges ur — ugy látszik csak dísznek és parádénak tekinti állását, embereinek imponálni pedig épenséggel nem tud ! Az is meglehet, hogy máskor jobban összevágó fiumei bajtársainknak működése, — és ezúttal az észlelhető lankadtságot és kisebb-nagyobb rendetlenséget csak a vendéglátásban átvirrasztott három éjjeli nem alvás és a sok múlatás miatti kimerültség okozta. — Jellemzésül megemlitem, hogy a valód' olasz természetűek megfelelőleg nem kürttel vezényel a parancsnok, hanem szóval, vagyis kiabál. Jó izüt nevettem azon, hogy a mikor a szivattyúk nem működtek, valamely rekedt hang kikiáltott a boltból: „pompa" I és ezt a szót mint-