Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

VI. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1887. julius 10. 28. szám. j Előfizetési díj : Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények : '?> hasábos petit.sor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. N'yiIttcr pelitsora 12 kr. társadalmi, Mdisí k gasdászatá ki A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bénuentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat HCIII küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesillet" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A mandátum átadás. Lapunk mult számában közöltük azon fényes és szivélves fogadtatást, melyben a zalaegerszegi választó kerület küldöttségét a fővárosi társadalmi és politikai élei kitűnőségei részesítették azon alkalomból, hogy Radoeza János országgyűlési képviselő urnák a mandátumot átadták. Egyúttal kilátásba helyeztük, hogy megválasztott képviselőnknek a küldöttség tisztelgése alkalmával szónoki hévvel elmondott s egyúttal politikai hitvallását képező, a jelen voltakat mélyen meghatott remek beszedet közölni fogjuk. E beszéd válaszul szolgálván^ Balaton József esperes úrnak, a küldöttség szónokának nagy hatást keltett üdvözlő szavaira: midőn azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy" tett igéretünket beválthatjuk, a kétségkívül megható jelenet megörökítése végett első sorban közöljük Balaton József esperes úrnak üdvözlő beszédét: Mélyen tisztelt Nagyságos Ur! Szeretett képviselőnk ! A választások előtt pár nappal nekem jutott a szerencse, Nagyságodat a zala-szent-iváni vasúti állomásnál fogadni és a zala-egerszegi választó kerület nevében felkérni, hogy a képviselő jeleltséget elfogadni szíveskedjék. A kerület értelmisége ugyanis erősen hitte és bizton remélte, hogy Nagyságod nagyrabecsült nevével és mélyen tisztelt személyével a szabadelvüség zászlaját győzelemre juttathatja. Es íme, erős hitünk és szilárd meggyőződésünkben nem csalódtunk : mert a f. évi szeptember 26-ára összehívott országgyűlésre kerületünk Nagyságodat választá meg képviselőjének. Midőn az ezt igazoló iratokat átadom, engedje meg, hogv kifejezést adhassak örömünknek, melv mindnyájunk keblét betölti annak tudatában, hogv Nagyságodnak széles körben ismert nevével és köztiszteletben álló személyével a szabadság, jogegyenlőség és testvériség zászlaját győzelemre juttathattuk. „Salamegye" tárcája. Kovács Zsigmond pöspöií halálára l!sS7. évi július I-íii. Talán csak álom vagy puszta hír : lloipi földi pályád már is véget ért : Remeg ,sziriiuk a gondolatra is, Hogy már sírodra kell tennünk habért.' Oh fájdalom .' a gyászos hír való, Keblünkre többé nem ölelhetünk. Egy boldogabb hazába költözél: 1 'igasztahíst csak e hit nyújt nekünk. Itt e sorokkal hű barátaid Vesznek búcsút s hullatnak könnyeket. Kik in in felejtik el nemes, szeh'd S gyengéden érző fenkelt szíredet. Nyugodjanak hát áldott hamvaid, Itt félre ismert úgy is a világ. Mert felvilágosult nagy szellemed, A színpadon csillogni nem kira'nt. Sz. S. Az álomélet... .let édes álom vonj fátyolt szememre, Se lássam a viliig üzelmeit: Bűn és nyomor tanyáznak e rí/ágon. Vigaszt azokból a szív nem merít. Irigy s csalárd az ébrenlét világa. Hol érdek s önzés már el sem pírul. Érdem hiába vár elismerésre, Letört virág az, mely ki nem virul. Jtt i, hatalmat már jognak tekintik: Ki nem hajul meg: törni kénytelen: A cselszövök kapják a pálma ágot, Erény, igazság v.und csak ké

pzelem. Most. ez ünnepélyes pillanatban, átadjuk Nagyságodnak e szabadelvüség zászlóját, hogv ezalatt öt éven át helyettünk gvakorolja a legszebb és legszentebb jogot: a törvényhozás jogát! Ot év nagy id" úgy a nemzet, mint az állani fejlődésében, de mi azért egész nyugodtan és teljes bizalommal adjuk át Nagyságodnak az ezen időre terjedő mandátumot; mert ismerjük Nagyságodnak a becsületes munkában eltöltött múltját, ismerjük az ennek alapján megszerzett fényes jelenét, ismerjük szeplőtlen hazafiságát, melyek nekünk megdönthetetlen biztosítékot nyújtanak arra, hogy Nagyságod a magyar állam egységének és sarkalatos jogainak megvédésére. a nemzet jogos érdekeinek előmozdítására. fog mindenkor egész odaadással törekedni. Nyugodtan és bizalommal adjuk át a szabadelvüségnek győzelemre vezetett zászlóját; mert magvagyunk győződve arról, hogy Nagyságod édes hazánk iránt VÍ\1Ó kötelmeinek hű lerovása mellett a mi szerény városunk és kerületének érdekeit is szivén fogja hordani. Nyugodtan és bizalommal adjuk át a szabadelvüségnek győzelemre vezetett zászlaját; mert a mint eddig, mint budapesti polgár, hazafias kötelességének ismerte a fővárosi ipar- és kereskedelemnek fejlesztésén fáradhatlanul munkálkodni : úgy fíbből kifolyólag hiszszük és reméljük, hogv a mi kis városunk ipara és kereskedelmének fejlesztésére is lankadást nem ismerő buzgalommal fog közreműködni. o o Nyugodtan és bizalommal adjuk át a szabadelvüség győzelemre vezetett zászlóiát; mert Nagyságod tudatában van annak, hogv mi földmivelő állam levén, habár az ipart és kereskedelmet. mint a felvirágzás egyik fontos tényezőjét fel kell karolnunk, azonban a fősúlyt mégis a földmivelés fejlesztésére kell iránvoznunk; mert a földmivelés nyújtja az államnak a megélhetési módot. Már pedig a földbirtokos és földmives osztálv jelenleg nagyon is nyomasztó körülményekkel küzd, mivel a kivitel minden irányban meglevén nehezítve, a termények kellőkép nem értékesíthetők s így a föld jövödelme annak megadóztatásával arányban nem levén, a helyzet a kellő orvosszer mielőbbi alkalmazása nélkül mindinkább súlyosabbá válik. Egy szóval mi oly férfiúnak adjuk át Nagyságod nagyrabecsült személyében a mandátumot, akihez bennünket a feltétlen bizalom erős szálai fűznek s az ég áldását könyörögjük le, hogy Nagyságod honatyai legszentebb kötelmeinek a haza javára és felvirágoztatására minden irányban eleget tehessen. Mösl pedig, midőn átnyújtom a mandátumot, mindnyájunk keblének leghőbb érzelmeit tolmácsolom, midőn azt hangoztatom : „Éljen a haza! Éljen a király! Éljen K ad o c z a J á n o s, a mi szeretett képviselőnk !•' A lelkes éljenzések lecsillapúltával liadocza János képviselő úr a szónok üdvözlő szavaira a következőkben felelt: Méltóságos főispán úr! Főtisztelendő küldöttségi elnök úr! Mélyen tisztelt küldöttség! Meghatottan állok önök előtt azon nagybecsű bizalommal szemben, melylyel csekély személyemet, érdemein felül, megtisztelték és kitüntették; — meghatottan — az önzetlen hazafias tevékenység azon kiváló erejével szemben, a melynek sikerült ily rövid idő alatt a sza badelvíí párt zászlóját oly fényes győzelemre juttatni és ezen meghatottságomban eszembe jut azon r, >'i közmondás igrazsás'a liojrv az egvC O O , O» • «/ szerűség és őszinteség iker testvérek, mert valójában nem találok más szavat hálám és köszönetem kifejezésére, mint azon egyszerű, szivem melegétől sugallott őszinte szót : köszönöm. / Érzem a feladat nagyságát és nehézségét, mely megtisztelő bizalmuk folytán a mandátum átvételével osztályrészemül jutott. A jövő országgyűlésre nagy kérdések megoldása vár, lehetetlen, hogy minden komoh an gondolkozó férfiú előtt az ország pénzügyei ne legyenek azok, melyek főfontossáemknál fogva Jer álomélet, jer hát jobb hazáddal. Hol nincs gyűlölség, nincs bűn és viszály, Hol a vak is lát s bénák járni tudnak. Ilol koldus is lehet dicső király. Az öntudat bár látszólag hiányzik• Az álomország tündér fajain: De Hát ki érti lelkünk működését * Ilisz éledünk álmunk virányain. Kincset ki nem talált álmában egyszer. Ki az, ki még álmában nem röpült! S habár az ébrenlét eltörli gyorsan, Ki az, ki szép álmának nem örült ! Jer álomiélet mit/ majd eljön egykor Az örök álom. melynek képe vagy : Hol hamvaink habár elporladoznak, Feltámadásunk hite el nem hagy. Szabó Samu. V É G I N A C I M E. Mottó : ..Én ültettem a rózsafát. Más szedi le a virágát." Egy poétának olvastam a költeményeit. Legjobban megragadta figyelmi met egészséges humorával, közvetlen hangjával és naiv őszinteségevei az, amelyiknek ez volt a cime: „ Végin a cime.

a Ezzel (a nőkre nézve különösen) kedves őszinte vallomással végződött: „Szépen itthonn dorombolok. Amióta házas vagyok." Ah igen ! most már a költő neve is eszembe jutott: Hajgató Sándor. Xaev igaza volt a költőnek! Abban a két sorban teljesen és megragadóan van lutej /.v. a t.-rh állapot. Az a kedves, kimondhatatlanul boldog, minden egyhangúsága mellett is ábrándokkal teljes cica-élet: az a csendes tűzhely mellé vonulás, beké, meghuzódás a kálvha közé, szerelmes cicák módjára, kerülve, félve a külvilág hidegét. Mikor ez előtt hét esztendővel oivastan azt a megragadó költeményt, mosolyogtam rajta, megnevettetett jóizű humora; ma már (hét év után) a meghatottság, a rokonuló boldogság könye szivárog tőle szemembe. Mert akármit beszéltek: én szeretem, imádom a családi életet; szeretem, imádóin a családi szentek szentjének oltárát: az asszonyt. Az asszony-gyűlölők azt mondják, hogy az asszony minden rosznak szülőanyja. Nein gondolják meg, hogy minket: férfiakat is asszony sziilt. A kissé udvariasabb (de" azért még mindig elég udvariatlan) férfiak a nőket „szükséges ruszszak"-nak tekintik. Ezekkel is szembe állok s azt állítom, hogy az asszonyok nélkülózhetlen jók. Hiába : nem élhetünk nélkülük l Ok a mi földi üdvösségünk. Egbeemelőink! Osztályosaink az örömben, osztályosaink a fájdalomban. Ebben az osztozásban csalnak meg bennünket legtöbb ször. Az örömből adnak, a fájdalomból elvesznek ... sokat Soha sincsen egyensúly. Hát még minő egy angyali, áldott, szép nőnek szerelme! gheemelö, mint az üdvözülés gondolata. Végtelen, mint a mindenség. Forró, mint az égő nap szíve. Mindentadó, mint az édes anyatermészet. Nélkülózhetlen és pótolhatlan, mintáz éltető-levegő. Áldott, mint a mindennapi kenyér. Titokzatos, bűvös, mint a delej-álom. Ki mer hát szólni az asszonyok ellen ? Micsoda ? Évára célozott valaki ? Nagyon csalódtok, ha Évát tartjátok az első em berpár tragikumának okozójául! Éva (az első asszonyj rendeltetésének telelt meg csak akkor, midőn Ádámot a titkok tudásainak ábrájával megkínálta. Ádám volt a bolond, Ádám követte el a bűnt, hogy mohón vette. Nézzetek csak széjjel a világba! Vájjon m :n LiJeien szamunkhoz egy felív melléklet van csatolva.