Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 27-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

VI. évfolyam 30. szám. Előfizetési díj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 7 ft. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Jíyilltér petitsorn 12 kr. JL 1. közművelődési és 1 aeti A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől .fogadunk el. Kéziratokat nem kflldiliik vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák. II. (Vége.) Lehetnek sokan talán, akik a mult számban elmondottakba belenyugosznak, azonban azon hitben vannak, hogy a kereskedelmi szakoktatás betetőzését a kereskedelmi akadémiák végzik, hová az önálló, vagy a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolát végzett növendékek jutnak, ott magasabb szakoktatásban részesülnek és esetleg magasabb állások elnyerésére srereznek maguknak képesítést. Talán oly folytatását képezik a kereskedelmi akadémiák a középkereskedelmi iskolának, mint a hogy folytatásai p. o, a jogakadémiák a gymnasiumoknak ? Esetleg csndálkozhatnak az olvasók közül egyesek, hogy a kereskedelmi iskolákról, illetve a kereskedelmi szakoktatásról írván, a kereskedelmi akadémiákról mélységesen hallgatunk s úgy tűnhetik fel eljárásunk, mintha ezen legfelső kereskedelmi szakintézetet kicsinylenők. Ilogy a kereskedelmi akadémiákról hallgattunk, ennek oka tulajdonképen abban rejlik, hogy a kereskedelmi iskoláknak sem az 187'2-iki, sem az 1884 iki, sem pedig az 1885-iki, tehát a legutóbbi szervezetében a kereskedelmi akadei r/i miákról, mint kereskedelmi szakintézetről egy hanggal sincsen említés téve s oly értelemben, mintha az a kereskedelmi szakoktatás folytatását illetve betetőzését képezné, kereskedelmi akadémia nem létezik. Nem egyéb az, mint középkereskedelmi iskola . . . akadémia cimmel. Mint fentebb a kiadott miniszteri szervezetek alapján kimutattuk, a kereskedelmi szakoktatás terén a középkereskedelmi iskolánál magasabb szakképző intézetünk nincs és nem is volt. E középkereskedelmi iskolák közül a legrégibb : a budapesti, akadémia cimmel volt felruházva, de szervezete megegyezett, valamint a jelenben is megyez az ország többi középkereskedelmi iskolájának szervezetével. Talán azon kiváltságos helyzeténél fogva, hogy hazánk fővárosában állíttatott fel, kapta az akadémia cimet; lehet más részt, hogy a régi időben azon okból ruházták fel e cimmel. hoerv ez által is o J felkeltsék a közönség figyelmét a kereskedelmi szakoktatásra. Az 1885. évi szervezet kibocsátásáig középkereskedelmi iskoláink meg- is elégedtek a mű~ O ködési irányuknak megfelelő eme cimmel. Midőn azonban életbe lépett az 1885. évi szervezet, mely szerint a polgári iskolákkal kapcsolatosan is állíthatók fel középkereskedelmi iskolák ugyanazon jogok és kedvezményekkel, melyek az önálló középkereskedelmi iskolákat megilletik : az önálló középkereskedelmi iskolák ezt féltékeny szemmel nézték s hogy magukat a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskoláktól megkülönböztessék, egymásután folyamodtak a nagymélt. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz ... a kereskedelmi akadémia címért, így nyertek hamarosan a soproni, pozsonyi középkereskedelmi iskolák akadémiai cimet. Kétségkívül, hogy a kevésbbé jártas azt hiheti, miszerint a kereskedelmi akadémia magasabb intézet mint a középkereskedelmi iskola s lehet, hogy az „akadémia" cimmel a közönségnek az ügyhöz nem értő, a dologgál tisztában nem levő része előtt más sziliben tűnnek fel s így ezek azon hitben ringatják magukat, hogy a kereskedelmi akadémia előnyösebb életpályákra készít elő, több képzettséget nyújt, mint a középkereskedelmi iskolák. A kereskedelmi akadémiákat, önálló kereskedelmi iskolákat, a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolákat a közönség úgy tekintse, mint teljesen egyrangú szakintézeteket. Mindezen iskoláknak célja, hogy a belőlük kilépő, az egész tanfolyamot sikerrel elvégzett ítjak mindazon szaktudományt elsajátíthassák, melyeknek segítségével a kereskedés bármely ágában helyet foglalhatván, ott rövid idő alatt liazafiafias, művelt, szakmájukban teljesen jártas és kiválóan használható munkaerőkké váljanak. Ónálló kereskedők nevelésén kivül célja ezen intézetnek oly ifjaknak is tudományos kiképzése, kik nem a szoros értelemben vett kereskedelmi pályán, hanem az állami közigazgatás egyes ágainál óhajtanak alkalmazást nyerni. A tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. törvénycikk értelmében úgy a kereskedelmi akadémiák, valamint az önálló, nemkülönben polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolát sikerrel elvégzett és érettségi vizsgálatot sikerrel kiállott növendékek minősülteknek és illetékeseknek vannak nyilvánítva a következő életpályáknál : a) a póstai szaknál mint pósta-főtiszti, tiszti és gyakornoki tisztviselő; b) a pénztári szaknál mint központi állampénztári és adóhvatali tisztviselő, köztör vényhatósági pénztárnok, alpénztárnok, ellenőr; c) a kezelési szaknál dnhányárulási, raktári, lottoigazgatósági hivatalnok, telekkönyvvezető; d) továbbá az államszámviteltani. jegyzői, tanári stb. vizsgálatoknak annak idején való s külön készültség utáni letevése ezen életpályákat is megnyitja számukra; e) a v a s utak n á 1 mint forgalmi gyakornokok, felvételi vizsgálat nélkül léphetnek be. A középkereskedelmi iskola továbbá átmeneti iskola gyanánt szolgál olyan ifjaknak, kik a mezőgazdasági szakpályára készülnek. Ugyanis a nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak 1882. évi április hó 30-án 4756 szám alatt kelt magas rendelete a középkereskedelmi iskolát jó sikerrel elvégzett növendékeknek biztosítja a hazai összes gazdasági akadémiákba való felvételt. Ezen rendelet alapján nincs kétség az iránt sem, hogy a középkereskedelmi iskolából a növendékek minden fennakadás nélkül átmehetnek a selmeczbányai erdészeti és bányászati akadémiákba is. „Zalamegye" tárcája. A kintornás. Ebéd után volt, alom környezett, Pihentem édes ábrándok között: Kint hó esett, tombolt a fergeteg, Mi él s mozog, menhelyre költözött. Meleg szobából nézni mint havaz: Elandalító, mint a szép tavasz. De hát kinek saját tanyája nincs S keresni kell még a kis zúghelyet, Hová lehajtsa gonddal telt fejét, Talán az a viharban elmehet !•! Oh ! mert tanyája csak egy éjihely, Még arra a bért megkeresni kell! 8 ím felsivít most egy kintorna is, Áttörve a zúgó vihar zaját: Az is nyomor szülöttje — gondolám — Ki itt zenél, ez is hol kap tanyát?! Kis lánya is mellette lépeget, Kell ennek is bérelni menhelyet. Ily érzelem fogott el a midőn jx kis leány csendben hozzám benyit, Átfázva bár, mint nyárlevél remeg, Nem érzi, mert jó atyjának segít. Magasztos ily gyermeki érzelem, Nyomorban is virágokat terem ! Ábrándaim közt elfogult valék, Nem mérlegeltem, kellőn tettemet: Egykedvüleg tiz krajcárt adtam át, Jelezve mintegy, hogy most már mehet. Ment is szegény, pedig vigan, holott Milyen csekély volt, mit tőlem kapott. Utána néztem még önkéntelen, Midőn sietve, le

1 evei távozott, Apró kezében feltartva a tizest, Mutatta, hogy atyjának mit hozott. De a szegény atyának nyomorán, Nem enyhít oly csekély adomány. A mit kapott szállásra is kevés, Nem nyughatik még, menni kell tovább ; Bár egyre tombol, nem szün a vihar S feltornyosúl útjában a fuvát ; Pedig, ha csak egy forintot adok, Meleg tanyán tölthet ily zord napot. Szabó Samu. A „Pöcset urasá g." (Vége.) Eljött a „zöld-farsang". A kikelet betakarta szegény Csendes Rozi sir ját zöld pázsittal: ellepte tarka virágokkal. Vajh mit álmodott ott a mélységes szerelemnek halottja, aki sirba vitte fájdalma, halála titkát ? ! Igen, de annak a titoknak egyik fele ittten maradt Séta Vendelnél s nem maradhat az már titok (csak nagy-nagy ritkaságképen) ami élőember birtokában van. Ha el nem mondja szóval, elárulja a szemével, egy tekintetével, valami tettével. Az emberek, a világ nem kérdezik, hogy mit rejtegetsz, mit titkolsz édes atyámfia, — hanem szemmel tartják léptei, megkémlelik ott is, ahol nem is sejti, akkor, amikor rá se gondol. Egyszer csak lehull a lepel . . . s a titok suttogó szavak szárnyain járja be a világot. így történt az is, hogy Csendes Rozika halála után többször látták Séta Vendelt Pöcsét Pistáék lakása körül bandukolni. Megszomjazott; egy korty vizet kért a Pöcsétnétől — szokta mondani a vele találkozónak s azután visszament a nyáj mellé, a puszta melléki legelőre, ami csak úgy 200 lépésnyire feküdt a pusztától. Séta Vendel beszédjét valami csmdesebb természetű férfi társaság még talán készpénznek vette volna; de hát a férfinépság künn dolgozott a mezőn; asszonyokhoz volt a mentegető szó intézve mindenkor. Ez azután óriási különbség! Soha egyik se mondta Sétának, hogy ugyan ne füllents már Vendel szógám, ismerjük mi jól a te gonosz vesédet. Nem mondta egyik sem, hanem legtöbben (az incselkedési korszakot túlhaladottak) vállat vontak rá, hogy szegény bolond, ki kérdezett? A fiatalabbja csíptetett egyet-egyet az égő szemével Vendel szeine közé. Azt tette az a gonosz tekintetet, hogy beszélhetsz jó mákvirág; ismerjük mi jól a te szomjuságodat, nem víz annak az eloltója. Ily módon elsőben az asszonyok s később ezek révén a férfiak megtudták, hogy egy idő óta Séta Vendel igen sokat szomjazik s hogy l'öesétnének valami nagyon bűbájos lehet a vize, hogy mindig ahhoz jár be egy-egy korty vizre. Az egész puszta beszélte ezt már. csak azok előtt hallgatott róla mélységesen mindenki, akiket legközelebbről érdekelt. — Most már egyik másik arra is emlékezett, hogy Séta Vendelt már Csendes Rozika halála előtt lehetett látni Pöcséték lakása körül több alkalommal. De ki gondolt volna akkor rá, hogy Pöcsétné egyetlen szemsugarat is vessen Séta Vendelre olyan derék, szépséges, becsületes ember oldala mellett, mint Pöcsét Pista! Pedig hát rávetette bizony mind a két szemét s ez okozhatta szegény Csendes Rozika halálát. Az elbűvölt legény azon a szomorú emlékű vasárnapon bizonyosan azt mordta meg Csendes Rozinak, hogy ne várja többé édes csókra, édes ölelésre; felejtse el, íiem szereti többé; kihűlt iránta a szíve, nem tehet már róla. Ezt mondhatta akkor Séta Vendel gonosz szívvel, gyilkos szóval annak a jóságos leánynak. Megvolt a halál titka! Mindenki csak arra gondolt, hogy jaj mi lesz, ha ezt a felfödözött titkot Pöcsét Pista is megtudja! Rettenetes ítélet nap lesz az ! Jelen számunkhoz egy negyediv melléklet van csatolva.