Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-20 / 12. szám

VI. évfolyam Zala-Egerszeg, 1887. március 20. 12. szám. .1. ÉiÉelsí és i A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minclen vasárnap. Néhány tájékoztató szó a gőzkazánokról. A gőzgépek alkalmazása ugy az ipar, mint a mezőgazdaság terén mai nap igen általános, de a veszély, mely a gépek üzeme, főleg pedig a gőzfejlesztésre szolgáló gőzkazánok szerkezetének hiányossága, szilárdság á n a k csekélysége, vagy a kezelés és felügyelet szabálytalansága folytán előállhat — nagyságából a legújabb időkig sem veszített. Ez okból, a gőzgépek behozatala és alkalmazása óta, a gőzfejlesztők — a gőzkazánok minden államban hatósági felügyelet alatt állanak. Hazánkban a gőzkazánok hatósági felügyelete még az 1854. évben kiadott cs. kir. kereskedelmi miniszteri rendelet határozmányai alapján — némi (időközben elrendelt) módosításokkal — gyakoroltatott, legújabban azonban a közm. közi. m. kir. minisztérium 22790. 1886. sz. a. kimerítő rendeletet adott ki, mely 1887. évi január hó elsején lépett életbe és melynek rövid ismertetése e lapok hasábjain a gőzgéptulajdonos t. olvasó közönség s főleg a t. gazdaközönség érdekében bizonyára nem leend fölösleges. Mindennemű gőzfejlesztők, melyeknél a képződő gőz zárt — tehát a külső levegővel közvetlenül nem érintkező— térben összegyűl; melyeknél tehát a gőzfeszélye nagyobb, mint a külső légnyomása: hatósági felügyelet alatt állanak. Ez okból minden gőzfejlesztő (gőzkazán) szilárdsági és szerkezeti tekintetben próbának lesz alávetve; a kezelés szabályszerűsége ellenben az időszakonkint megejtett k a z á n s z e m 1 é k alkalmával ellenőriztetik. Ugy a szilárdsági próba, mint a ka- j z á n s z e m 1 e a megyebeli kir. építészeti hivatal egyik kiküldött mérnöke, mint vizsgáló biztos által foganat.osíttatik. Szilárdsági próba a következő esetekben tartandó meg: a) a gőzfejlesztő (gőzkazán) első üzembevétele előtt, ha az még Magyarország határain belül a legutóbbi öt év alatt vizsgálva nem lett. b) Helyhez kötött (befalazott) kazánoknál, ha azok más helyen újból befalaztatnak. c) Minden ötödik esztendőben. dj Ha a kazánlemezeken oly újítás történik, mely a gőzkazán összes felületének 1 j,,-ad részét meghaladja. e) Ha a gőzkazán biztonsága iránt komolyabb aggodalom merül fel. t) Valahányszor azt a kazántulajdonos kívánja. A szilárdsági p r ó b a iránt mindenkor a kazántulajdonos — a kir. épíszeti hivatalnak a közigazgatási bizottságban résztvevő első híO O o vatalnokához (főnökéhez) tartozik folyamodni, mely folyamodvány a következőkkel szerelendő fel : 1. az esedékes kincstári illetéknek a kir. adóhivatalban történt lefizetéséről szóló nyugta; 2. a gőzkazán vázrajza, melyből a rostélv és a fíítőfeliilet kiszámítható s melyen a normális vízállás világosan meg van jelölve; 3. a kazán részletes leírása. A folyamodvány beérkezése után 8 nap alatt megtartatik a kazánpróba, melyhez a szükséges eszközöket és a segédszemélyzetet a kazántulajdonos tartozik díjtalanul a vizsgátó biztos rendelkezésére bocsátani. A szilárdsági próba megtörténtéről a vizsgáló biztos jegyzőkönyvet vesz fel és a vizsgálat kedvező eredménye esetén idei glenes használati engedélyt állít ki s azt a kazántulajdonosnak legott kézbesíti. Ha a vizsgálat eredménye kedvezőtlen, a vizsgáló biztos tartozik a kazán használatát megtiltani, szükség esetén megakadályozni, miért is megkeresésére az illetékes közigazgatási hatóságok vagy rendőri közegek őt támogatásban tartoznak részesíteni. A vizsgálati jegyzőkönyv alapján a végleges használati engedélyt a közigazgatási bizottság adja meg. A k a z á n s z e m 1 e állandóan üzemben lévő kazánoknál évenkint kétszer, az év csak bizonyos szakában üzemben lévő kazánoknál évenkint egyszer ejtetik meg a vizsgáló biztos által és pedig a kazán tulajdonos előzetes értesítése nélkül. A kazánvizsgáló biztosnak a vizsgálat vagy szemle alkalmával kiadott utasításai és hozott határozatai a kazántulajdonos vagy megbizottja által felelősség terhe alatt végrehajtandók, mely határozatok ellen a közigazgatási bizottsághoz — eltérő határozat esetén a kőzni. közi. m. kir. minisztériumhoz — — a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek helye. Hogy a kazánok kezelésének szabályszerűsége biztosítva legyen, megkívántatik, miszerint azok fűtésére és a gőzgép önálló kezelésére csak teljes gyakorlati jártassággal és a szükséges elméleti képzettséggel biró egyének — kik ebbeli minősítésüket a magyar korona területén érvényes bizonyítványnyal igazolni tudják, alkalmaztassanak. A kazánokra való felügyelet gyakorlása s az ellenőrzés és nyilvántartás eszközlése végett a kazántulajdonosok kötelesek minden nj kazánt, vagy a réginek lényegesebb javítását egyáltalán mindén körülményt, melynek alapján kazánpróbának vagy kazánsze mlének lehetne helye; továbbá mozgó kazánoknál azoknak egyik helységből a 111 ávan - a „Zalamegye" tárcája. MIT BESZÉLNEK A VIRÁGOK. (Botanikus csevegés virág nyelven.) A nagy-kanizsai társaskörbon 1887. ínáre. 11-én felolvasta : Tó'ttőssy Béla, a társaskör elnöke. Megenyhült a lég, vidul a határ. Eloszlik a tél vad tagya Kis ibolya kebléről A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyiljék, ha jő a szép kikelet, S midőn újra zendül a madárdal, újra hajt minden virág, — miről beszélnék másról, mint a virágokról, ezekről a kedves kis vendégekről, melyek minden tavaszszal újra, meg újra felkeresnek, sziniik pompájával, illatuk árjával elbájolnak bennünket, vidáman mosolyognak felénk, üdvözölnek, mint régi ismerősöket, s beszélnek hozzánk olyan szavakat, melyeket senki sem hall, s mindenki megért. — Elmondják, honnét jöttek, — abból a csodás világból, melybe az emberi tudás még be neui hatolhatott, mely öröktől togva létezik, s folyton működik, melynek semmijéből élet származik, melyet csak eredményeiben ismerünk, de felfogui, megérteni nem tudunk, s a titokban teremtő erő előtt meghajolva kérdezzük a kis virágtól: „Hol vetted magad ? s erre a virág, mint valami hamiskás kis leány, azt feleli: Sem anyától lettem, Rózsafán termettem. Piros püDkösd napján Hajnalban születtem. S még sem értjük meg, honnét jött, csak azt tudjuk, hogy itt van, hogy virul, hogy illatot ád, — de a teremtés titka nincs megfejtve előttünk. Vagy talán azt feleli pajzánul a kis virág: Nem jöttein én ide Senki kérésire. Hej, barna kis lány s eme Csalogatott ide. S talán igaz is; mert ha az Isten nem teremtett volna leányt, minek teremtene virágot ? Hisz a népdal is azt zengi: „Leányt illet a rózsa." S mi lenne az élet leány és virág nélkül! Ez a kopár földnek, az a sivár életnek zománca. Ezekről zeng a dal, ezekről énekel a költő: ..Kikelet a lány, virág a szerelem." ,.S szereleni nélkül az ember élete Elszáradt fa, melynek nincsen levele " Mielőtt azonban áttérnénk a virágok beszélgetésére, lássuk, minő viszonyban állanak azok az emberhez, az állatvilághoz. Furcsa viszony; az ember gyönyörködik bennük, az állat megeszi őket. — Igaz, hogy ez a legbensőbb viszony. De az emberhez való is elég benső viszony. Az ember kezdettől fogva szerette a virágot; erre vall az, hogy a legrégibb időből származó tárgyakon is találunk virágdiszítést. A rózsát kedvelték és mivelték a babiloniak, a perzsák, — a zsidóknak is kedvenc virága volt, a görögök, a rómaiak is szerették, Venusnak rózsát áldoztak. A virág annyira össze forrt az ember szivével, lelkével, hogy alig van népdal, alig van költemény, melyben az öröm vagy bánat kifejezéséhez virág ne fűződnék: „Tulipántos a kalapom, Virágos a kedvem, Hej, pedig sok barna kis lány Rászedett már engem !" „Árva vagyok, nincs öröme szivemnek. Benne csupán búvirágok teremnek." Vagy pedig midőn azt mondja a dal a kis leányról a legénynek: hej, ne indulj utána, Bánatvirág virágzik a nyomába!" De hát hiszen a dal és virág oly közel is állanak egymáshoz. Mindennek meg van a maga virága, így a szív virága a dal, az ember virága az ifjúság, s a költő hazáját nevezi a kerek föld virágának : „Ha a föld Isten kalapja, Ügy hazánk bokréta rajta,'' Valamint csillagot, ugy virágot is választ magának mindenki. — Egyiké a szerény ibolya, a másiké a büszke rózsa. Még ennek a korhadt fának, ennek a rozzant vén Európának is meg van a maga virága. — Nem a mi szép hazánk ám, - nem is a büszke francia, nem is az ifjú orosz, — sokkal szerényebb, sokkal igénytelenebb : az olajág. —- A mióta hordozzák, a mióta a békét hirdetik vele, már bizonyára kivirágzott; ha gyümölcse megérhetik, ha jó idő jár rá, — bizonyosan ágyúgolyó lesz belőle. De nem csak virágot választ magának az ember, hanem felveszi a virágok neveit is, vezetéknévnek, ugy mint keresztnévnek. — Ott van régi irónk Virág Benedek; Rózsa, Rózsika, .Jácint, Hajnalka, Ibolyka. Azt se tessék gondolni, hogy az „Aranlca" a legnemesebb érctől vette nevét, — ez is virágnév, még pedig nevéhez képest nem is szép virágé. — A nő Arankák sokkal szebbek szoktak lenni, mint a virág-aranka. A szerelmesek is, hogy elhalmozzák imádottjukat virágnevekkel: rózsám, violám, rózsabimbó galambom. A legszebb virág, annak is a bimbaja. Hát még mikor a költő azt mondja a kis leányról : ..Nem anyától lettél, Rózsafán termettéi, Pirns pünkösd napján Hajnalban születtél." Az a kis lány, a kiről ezt dalolta a költő, jobban meg volt tisztelve, mint Constantin császár, kiről azt mondták, hogy: bíborban született — mert olyan bi bort, a mi felérne a hajnalpirral piros Pünkösd napján, nem ismertek sem a phoeniciek, sem a görögök. Különben a hajnal is virág, az ég virága. Azért mondják, hogy: rózsa-hajnal. Már Homér költészete is összekapcsolta e két fogalmat a rododaktylos eos-ban, a rózsa-ujju hajnalban. S az ember nem csak maga veszi fel a virágok neveit, de ráadja azokat szelleme szülötteire, költeményeire: „Rózsák és virágok", — Százszorszépek", — „Búzavirág", — „Fehér rózsa." S még tovább megy az ember, oda tulajdonítja a növényeknek saját érzelmeit: szomorú fűz, bús fenyő, — mintha ezek is éreznének! Jelen szamunkhoz egy negyediv hirdetés melléklet van csatolva.