Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-20 / 12. szám

sikba való szállítását a megyebeli kir. építészeti hivatalnak bejelenteni. Ugyancsak a hatósági felügyelet és ellenőrzés szempontjából minden kazánra nézve üzembevétel előtt a kazántulajdonos, által saját költségén egy kazánnyilvántartási könyvecske beszerzendő; (üzletben lévő kazánok ily könyvecskével legkésőbb ez évi március hó végéig ellátandók). Kazánrobbanás esetében a kazántulajdonos vagy nxegbizottja a járási főszolgabírónak (illetőleg a polgármesternek) köteles azonnal jelentést tenni, mely tudósításra utóbbi a kir. építészeti hivatal kiküldöttjével haladék nélkül a helyszinén megjelenik s az esetről vizsgálati jegyzőkönyvet ves/. fel. Mig a vizsgáló bizottság a helyszinére érkezik, a kazántulajdonosnak vagy megbízottjának arról kell gondoskodni (esetleg a helyhatóság segélyének igénybevétele mellett), hogy a kazán azon helyzetben és állapotban maradjon, melybe a robbanás következtében jutott s hogy a robbanás helyszinén semmiféle változások ne történjenek. A romok alá temetett vagy megsérült emberek megmentéséről és ápolásáról azonban halasztás nélkül gondoskodni kell. — Mindazon kazánrendőrségi kihágások, melyek folytán az életbiztonság és az egészség veszélyeztetik, az 1879. évi XL. t. c. 111. §-a és az 1880. évi XXXVIII. t. c. 41. és következő §§-ai értelmében büntetendők. A kazán vizsgálati és szemleköltségekre nézve következők érdemesek a megemlítésre : 1. Az üzletbevétel előtti első, valamint az időszakonkinti szilárdsági próbáknál fizetendő: a) a kincstári illeték, mely 2

11 négyszög méterig fűtőfelülettel biró kazánoknál 5 irt, 10 négyszög méterig 10 frt, 50 négyszög méterig fűtőfelülettel biró gőzkazánoknál 15 frt. 50 négyszög méteren felül 20 frt, mely összeg az illetékes adóhivatalnál lefizetendő. b) A kazánvizsgáló biztos utazási számlája a kazántulajdonos által fizetendő. 2. A kazánszemlék alkalmával a vizsgálóbiztos utazási számláját a közm. közi. m. kir. minisztérium fizeti; — kincstári illeték ily szemle alkalmából nem fizettetik. 3. Midőn az ellenőrzési szemle a kazán körül észlelt hiányok, továbbá a kazántulajdonos mulasztása, végre egyenes kérelme miatt nem a rendes időben hajtható végre, a biztos utazási szándáját a kazántulajdonos fizeti. 4 Kazánrobbanások alkalmával felmerülő útiköltségek és napidíjak a kazántulajdonost terhelik. 5. A szükséges nyomtatványok költségei mindenkor a kazántulajdonos által viseléndők. Végül még a kazánfelszerelésre nézve fontos ezen miniszteri rendeletben azon követelmén), mely szerint „minden g ő z k a z án o n egy Whitworth-féle 3 i angol h ti v e 1 k n y i anyacsavar alkalmazandó, hogy arra az e11e n ő z ő f e s z é 1 y mérőt (m anometer) a 1 k a 1mázni lehessen. Ez bizonyára oly rendelkezés, mely amellett, hogy nagyon szükséges — a kazántulajdonosokat zavarba ejti. Legcélszerűbb azon gyároshoz fordulni, kinél a gőzgép készült s annál megrendelni a mondott méretű átmérővel és csavarmenetekkel ellátott anyacsavar csövet, mely a kazánon megfelelő helyen alkalmazandó. A C 1 a y t o n és S c h u t h 1 ewort-féle lokomobilok ilyen Whitworthféle csavarral el vannak látva. Ezeknél ugyanis a vízállás mutató felső részén egy hatszögletű csavarorsó van alkalmazva ; — ha ez lecsavartatik. akkor a kivánt 3 4 ang. hüvelykes anyacsavar áll előttünk. Ennyit tartottunk szükségesnek a t. közönség tájékozására előadni; további utmutatás az idézett miniszteri rendeletből meríthető s szükség esetén a zalamegyei m. kir. építészeti hivatal megkeresés folytán készséggel megadja a további felvilágosítást. L. K. "~T zTlASÍEG Y ET G A zT) V 8i «MEGY ESÜLET~~* HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Meghívó. A zalamegyei gazdasági egyesület 1887. évi április ho 3-án d. e. 10 órakor Zala Egerszegen saját háza termében RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST tart, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak s a megjelenésre kéretnek. — A közgyűlés kiválóbb tárgyát a szarvasmarha díjazás iránti részletes intézkedések - és eshetőleg a „Sümeg vidéki gazdakör" megalakítása iránti előterjesztés; — végre folyó ügyek tárgyalása képezik. Zala Egerszegen, 1887. évi március hó 8-án. Háczky Kálmán s. k. ügyvezető elnök. A zalamegyei gazdasági egyesület igazgató választ mányának tagjai Zala Egerszegen a f. 1887. évi április ho 3-an délelőtti 9', orakor tartandó igazgató választmanyi ülésre, melyen az ugyan az nap d. e. 10 órakor tartandó közgyűlésen felveendő ügyek előkészitőleg tárgyaltatni fognak, minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Zala-Egerszegen, 1887. évi március hó 8-án. Háczky Kálmán s. k. ügyvezető elnök. Közegészségügy. Dr. Manyin Károly megyei főorvos úr a megye területén 1887. évi február hónapban észlelt közegészségi állapotról é. egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság március havi ülésén-. Az időjárási viszonyok kedvezők voltak. A még január hónapban beállt kemény hideg e hó közepéig folyton tartott; ezentúl a hónap második felében éjj<• lenkénti fagyás mellett enyhébb napok következtek. 8-tól 3—4 napig egyes vidékeken erős havazás észleltetett. E napok kivételével a hónap legnagyobb része derült időt nyújtott. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a légnyomás maximuma volt 768'7 m m., minumuma 749-5 111 111., havi közép 7604 m/m. Léghőmérsék maximuma f. 8-3°C, minimuma — 13°C, havi közép — 2°C. Csapadékok havi összege 15-27 m m. Szelek irá nyára nézve leggyakrabban figyeltetett K és DK, ENy, gyérebben K, EK. A közegészségi állapat a felnőttek- és gyermekeknél is általában kielégítő, sőt részben kedvező volt; az előfordult betegségek legnagyobb százalékát a légzési szervek különféle bajai képezték, mint rendes következményei a hosszan tartott hideg időjárásnak. — Tüdőlob a más hónapokban észleltekhez arányosítva több került gyógykezelés alá. Ezen kívül gyógyeljárás táigyát képezték itt-ott a hasi hagymáznak egyes esetei, továbbá fültőmirigy daganatok és a csúzoknak több nemei. Gyermekek közt Légrádon és Galambokon enyhe lefolyású vörheny szórványosan fordult elő. — A mult január hónapban 7 községben uralgott különféle fertőző járvány február folyamán hat községben megszűnt, újabban sehol fel nem lépett és így a hónap végén csak B.-Edericsen maradt további ápolás alatt vörheny ben szenvedő 7 gyermek. A Döbrétén, Rámbán és Tormaföldön megszűnt himlőjárványban megbetegült összesen 1 férfi, 2 nő, 20 gyermek = 23; ezekből meggyógyult 1 férfi, 2 nő, 19 gyermek — 22, meghalt 1 gyermek. A Szerdahelven uralgott kanyaró járványban megbetegült 10 gyermek, meggyógyult 7, meghalt 3. Keszthely, Bükk és B.-Ederies községekben pedig vörheny ben megbetegült összesen 109 gyermek, ezek közül meggyógyult 79, meghalt 23 s további ápolás alatt maradt — mint fennebb említem — 7 gyermek. A perlaki járásban e hó elején felfedezett szemcsés köthártyalob ügyére vonatkozólag vau szerencsém tisztelettel jelenteni, hogv a Kottoribau létem alkalmával javaslatom alapján elrendelt vizsgálat újabb kóresetek felfedezésére vezetett, minélfogva szükségesnek mutatkozott a Kottorival szomszédos Alsó - Vidovecz községbeli iskolás gyermekeknek orvosi megvizsgálása is, amit a járási orvos teljesítvén, ezek között hat kóresetet constatált, minek következtében a felnőtteket is vizsgálat alá vette, kik között 9 ily szembeteget talált. A kór állása a járásban jelenleg következő: Kottoriban 23, A.-Vidoveczen 15, A.-Králjeveczen 3, Domborún és Hodosánban 1 — l, összesen 43. A betegek rendszeresen gyógykezeltetnek, lehetőleg elkülönítvék, az is kolások az iskola látogatásától eltiltattak; a betegek az orvosi rendeletet készséggel teljesítik, a gyógykezelés már eddig is kedvező eredményt tüntet fel, a Perlakon és Domborún volt 3—3, tehát ti könnyebb eset köziil 5 már meggyógyult, a Kottoriban előforduló s részben igen súlyos eseteken is határozott javulás észlelhető. — A perlaki járás összes iskola látogatóinak orvosi megvizsgálása folyamatban van. — Törvényszéki boncolat volt 9. A halál legközelebbi oka ti esetben agyrázódással egybekötött agyvérötnleny, 2 esetben külső elvérzés és egynél hashártyalob volt. — Rendőri tekintetből 6 boncvizsgálat teljesíttetett. Ezeknél a halál legközelebbi okai voltak : 2 szívszélhűdés, 1 fuladás, 1 eskór, 1 elvérzés és 1 megfagyás. — Külső hullaszemle nyolc esfjtben volt rendőrileg szükséges. Öngyilkosságot 5 egyén követett el; 2 (Horváth György Les.-Tomajon, Dani Antalné Eszteregnyén) félakasztás által, 2 íHofman Gábor Sáskán és DeischS a mint az ember felveszi a virágneveket, ép ugy a növényeknek is vannak az állatvilágból, vagy emberről vett neveik: árvalányhaj, emberábrázatu fű, madársóska, tyúkhúr, varjuborsó, békalencse, kakastaré, libatopp, őzláb. — Egész menu kikerül belőle, még a zsardinett sem hiányzik: ott van a császárkörte, farkasalma, zsidócseresnye, papsajt. Hanem hát talán elég is lesz ebből az étkezésből. Tegyünk ugy, mintha ebéd után lennénk, tartsunk egy kis siestát, csevegjünk a virágokkal. De hát csakugyan beszélnek a virágok ? Hogy ne beszélnének, mikor saját nyelvük van: a virágnyelv. Beszél mind, a fagyon született hóvirágtól a fagyon elhaló őszi kikircsig, a puszta katangjától az alpesi rózsáig, beszél mind, csak meg kell hallgatni s meg kell érteni, mit beszél. Beszélnek szerelemről, boldogságról, örömről, fáj dalomról, virulásról, hervadásról, gyászról, halálról. Mily jól esik lelkünknek, mikor tavaszszal a rég nem látott kedves kis ibolya, Tompa szerint: „A szép tavasznak első mosolya" beköszönt hozzánk, s azt mondja: itt a tavasz, boldog uj évet! — Csak akkor kezdődik igazán az uj év, a szép uj év, tavaszszal; — a chinaiak és japániak elég bölcsen, nem is boldog uj évet, hanem boldog tavaszt kívánnak egymásnak. — A mi addig lefolyt, az zord tél volt, csak kalendáriumba való! — Oda is adnák a kalendáriumcsinálóknak szívesen, ha abban nem esnék a farsang. S ez a kis tavaszhirdető ibolya, a szelídség, a megelégedés, az ártatlanság, a boldog szivnyugalom jelképe, — hasonlít ahhoz a kis lányhoz, aki csendes otthonában, a házi körben jól érzi magát, betölti helyét és szépségének öntudatára nem is emelkedve, nem vágyik a nagy világba, nem kiván ragyogni, pompázni, s ki épen oly ártatlanul tud mosolyogni, mint a kis ibolya. S ez a kis virág, az ibolya, azt mondja magában: „Ne legyek én rózsa, vagy liliom, Legyek illatos, szerény ibolya!"*) A mi prózai nyelven annyit tesz, hogy nem szabad a kis lánynak hiúnak lenni, s legszebb erénye a nőnek a szendeség. *) Tompa Mihály: Virágregék, Ibolya. A hajnalka reggel nyílik ki, az estike alkonyatkor; egyik jó reggelt kiván, a másik jó estét. A legbeszédesebb az a virág, a százszorszép, a melyiktől a kis lány dobogó kebellei, bizalmasan kérdi: szeret, nem szeret? — szívből, igazán? — Oh ez annyi szépet el tud mondani, avval óra számra el lehet beszélgetni;— sokat mond, és nem árul el semmit a bizalmas társalgásból, pedig tudja a kis leánynak minden titkát, látta, melyik feleletre mosolyog, hallotta, melyikre sóhajt, — de nem mondja senkinek. — Igaz, hogy mire a kis lánynak minden feleletet megadott, akkorra szirmai széthullottak, — meghalt. — Mily kegyetlenség is ez! — Igy némítja el a kis lány a kis virágot, melylyel titkát közölte. Ne tudja azt élve senki, még a virág se. — Oh, de nagy is lehet az a titok ! A legegyszerűbb növények egyike az árvalány haj; nem bokorban, hanem szálanként nő, növény levél és virág nélkül, tulajdonképen alig tudni, hogy miből áll, s mégis, mikor csomóba kötik, csokor lesz belőle: „Arvalátnhaj a süvegem bokrétája," Tompa regéje szerint egy gyönyörű szőke hajú árva Isis lány haját alvásközben levágták az irigy ki rálykisasszonyok, mert a szomszéd király fia nem ő közülük választott feleséget, hauem Arvalányt jegyezte el. Árvalány szíve meghasadt bánatában, mikor felébredt ; vőlegénye eltemette rozmarinbokor alá. Szép Arvalány haját a várnak ablakán Kiszórván mérgesen a két irigy leány. Jött egy nyájas szellő, s egy szálig felszedé, Es elrepült a lány temetője felé A sírnak halmára három szálat letett: Aztán a merre szállt, a merre lebegett, Szálankint hanyta el, völgyön, hegyen, mezőn, Útjában mind csak azt suttogva érthetőn : — Kelj ki, kelj ki árvalányhaj ! Föld, fogadd őt kebledbe ! Szállj le, szállj le enyhe harmat! Süss ki, süss ki, napsugára ! Nyargaló szél, fel ne gyomláld ! Emlékére Árvalánynak : — A ki nyugszik" sír ölében, Rozmerínnak árnyékában ; Kelj ki, kelj ki árvalányhaj !" S az árvalányhaj azóta ott tenyészik : S susogja: szende „A rét vidékinél. Lágyan ringatja anyja A csendes esti szél." kis virág néma ajka olv érthetőn Legények a lányhoz Hogv hívek legyetek : Bús Arvalány hajából Bokrétát kössetek !"**) Miről beszél az égőszerelem? — Miről beszélne másról, mint égő, lángoló szerelemről, mely megcsalatva sem változik : „Hü maradtam, hűn szeretlek Az életben, a halálban "***) Különös, hogy a napraforgót tartják a változékonyság jelképének, mintha arra tanítana, hogyan lehet hol erre, hol arra kacsintani, köpenyeget forgatni. Pedig e balitéletet csak rokonszenvtelen alakja kelthette ellene, mert hisz ez a leghívebb virág; ugy kiséri a. napot, mint a hold a földet,—vagy mint egy szerelmes anglus valami vándor énekesnőt; mintha mindig azt beszélné: szeretlek, szeretlek ! Csakhogy ennek a tátott szájú fajankónak nem áll jól a szerelmi ömlengés, azért nem adnak rá semmit, nem méltányolják érzelmeit, — csúfot űznek szegényből ! Vannak virágok, melyek keveset beszélnek, s oly röviden kifizetnek bennünket, hogy nem igen van kedvünk soká időzni társaságukban. Ezek a virágok között a makrancos hölgyek. — Nebáncs-virág, nenytiljhozzám. — Mihelyt a nevét kimondja, hideg borzadással áll odább az ember, mintha ezek nem is arra volnának teremtve, hogy bennük gyönyörködjünk. Tudják-e, hogy melyik az agglegények virága? Tessék megmondani, ha valaki tudja. — Mennvien vannak itt, s egy sem ismeri a saját virágát! — Pedig hát ezt is szépen megénekelte Tompa : „Nőt keresni, kit szeretne. Vagy gyötörne legalább , Elindult a szark alább " A ki már nem dobogó kebellel, nem forró szerelemmel, hanem ugy indul el nőt keresni,'hogy gyötörje, — ez a nemes virág nem lehetett más, mint agglegény: a zalamegyei nagyszámú úgynevezett fiatalság virág pátrónusa. **) Tompa Mihály: Az Arvalánylíajról. ***) „ „ Égőszerelem.