Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-10-26 / 43. szám

elfogadtatik és a járási szolgabirák jelen végzés kiadásával utasíttatnak, hogy mindazon községeket, melyek saját temetővel nem birnak, összefrassák, azokkal 'a törvény rendelete értelmében a temető felállítása iránt a tárgyalást és annak alapján a temető berendezését még ez év végéig okvetlen foganatosítsák és erről jelentéseiket az intézkedés hatálya alá esett községek névjegyzékeivel együtt a megyei közigazgatási bizottságnak 1885. évi január havi ülésére nmlhatlanúl beterjeszszék. V közigazgatási bizottság fegyelmi választmányánál egy választott és egy kinevezett bizottsági tagsági hely üresedésbe jővén. Cserfán Károly úr mint választott tag és Árva} István úr, mint a kormány által kinevezett tag. a fegyelmi választmányba beválasztattak. — Olvastatott a soproni kir. póstaigazgatóság javaslata Bőrönd községben kir. postahivatal életbe léptetése tárgyában. A kir. póstaigazgatóság javaslata elfogadtatván, az igazgatóság felhivatik, hogy e tárgyban a szükséges felterjesztest a közmunka- és közlekezésügyi minisztériumnál tegye meg. Az árvaszéki elnök úr jelentése szerint a fogalmazási karnál augusztus hó végén volt hátrálék 2110, szeptember hó folyamán beérkezett 2047 ügydarab s így a feldolgozandó ügydarabok száma 415G-et tett. Ebből elintéztetett 2024 ügydarab, hátralékban maradt 2123, melyek között 28 van 1883. évről. Az irodai személyzetnél hátrálék volt augusztus hó végén 2108, leirás végett átadatott szeptember hó folyamán 2034 s így összesen 4142 ügydarab, melyekből leíratott' 2149, hátrálék ban maradt 1793 ügydarab. — Az előjegyzett gyámok közül ez ideig 193 nem adott számadást. Az adófelügyelő úr jelentése szerint augusztus hó végén az adó hátrálék volt 1089327 frt. 16'

2 kr., ebből szeptember hóban 146070 frt. 08 kr. lefizettetvén, a hó végén 943257 frt 08' , kr. hátrálék maradt. 1883. év szeptember havában 128410 frt 64'j kr. adó fizettetvén le, a f. év szeptember havában 17659 frt 43' . krral több folyt be. — 1883. év szeptember végén az adóhátrálék 1025169 frt 35 kr. volt s igy a f. év szeptember hí;váriak végén a mult évhez képest 61910 frt 26' . krral kevesbedett az adóhátrálék. Bélyeg- és közvetlen illeték, szőlődézsmaváltság, fogyasztási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozások cimén szeptember hóban befolyt 204527 frt 73 kr.. melyet az 1883. évi szeptember hóban befolyt 198641 frt 25'

2 krral egybehasonlítva, a f. év hason szakában 5886 frt 47'j krral több folyt be. Fizetési haÍ J lasztás egv esetben sem engedélyezteti, házmentességi adó 18 esetben. Tekintettel ama körülményre, hogy a t. évi augusztus hóban tartott közigazgatási bizottsági ülés határozata értelmében a járási szolgabirók felhivattak, hogy a közadók behajtására nagyobb gondot fordítsanak; mert ha f. évi szeptember hó végcig a hátralékok behajtva det a gonosz világ elől, mert megront téged is mint. . " Itt elakadt szava, s hangos zokogásban tört ki. Többet sohasem mondott. Igy multak az évek. Szegény nevelő anyámat előttem titkolt szomorúsága anynyira emésztette, hogy veszélyes beteg I -tt. A kis birtokot lassanként felemésztette a sok gyógyszer, s nemsokára az orvos is, ki a közeli városból szokott beteg nevelő-anyámhoz kijárni, látván, hogy már már fizetésképtelenek leszünk, elmaradt. Ily kétségbeejtő helyzetben egy mentő gondolatom támadt. Rábeszéltem beteg nevelő-anyámat, hogy hagyjuk ott a kis falut, s jöjjünk M. városba, hol talán kapok oly kézi munkákat, melyeket a beteg ágyánál is végezhetek, és szorult helyzetünkön valahogy csak segíthetek. Feljöttünk, de reményemben csalatkoztam. A hány helyen esak munkáért könyörögtem, mindenütt visszautasítottak, részint ismeretlenségemet, részint a niunkahiányt vetvén okul. E nyomasztó helyzetünk még inkább sulyosbitá állapotát, előttem pedig az éhség rémei kezdtek irtózatos alakjaikkal mind fenyegetőbben feltűnni. Ahhoz menekültem tehát, ki nem veti meg a hozzá folyamodók köny rgését, az irgalmas Istenhez. S ő meghallgatta kérésemet, mert elküldte vigasztaló angyalát, önben asszonyom, ki letörülte a szenvedő könyeit. A jóságos Isten áldja meg érte!" Itt elnémult a szegény leány, s forró könvek öntötték el halvány arcát. Az urihölgyet nagyon meghatották a leány érzékeny szavai, s résztvevő hangon igy szólt: ..Legyen most már nyugodtan jó leány. Forduljon hozzám ezentúl bizalommal, bennem igaz barátra s pártfogóra talál.A jószívű nő ezután a szükségesekkel ellátván a szegényt leányt, igy szólt hozzá: „Mintán megmondta, hol van lakásuk, a legközelebb, talán még holnap meglátogatom szegény beteg nevelő anyját!" „Hozza Isten asszonyom, s látogatásával nagyon megfog örvendeztetni bennünket." — Yiszonzá hálásan a leány és megvigasztalva távozott el jótevőjétől. ' (Vége köv.) nem lesznek, úgv ellenük az 1883. evi XLIV. t. c. 81. §-ában körülirt felelősség kimondatni fog, mégis a pacsai, letenyei és novai szolgabirói járásokban a hátralékok folyton aggasztó mérvben szaporodnak : a kir. adófelügyelő úr indítványára nevezett járások szolgabirái ellen a felelősség alkalmazását a közigazgatási bizottság olv megjegyzéssel mondotta ki. hogy az esetben. ha a mulasztás 14 illetve Letenyén szolgabírói változás állván be ez idő alatt—30 nap alatt nem pótoltatik, úgy a kir. adófelügyelő felhatahnaztatik arra, hogy nevezett szolgabirók terhére és költségére állami végrehajtó kiküldessék. Egyúttal ugyancsak az adófelügyelő úr indítványára a többi szolgabirók is, valamint . N.-Kanizsa város polgármesteri hivatala a köz- I adók erélyes behajtására felhivatnak. — A kir. tanfelügyelő úr felolvassa terjedelmes havi jelentését, melynek tárgyai: a bókaházi iskola ügve, a zalavári apátsági iskolák, Zala-Apáti, Szabar, Kis- és Nagy-Rada. A tanfelügyelő úr látogatása a szombathelyi püspök úr őméltóságánál. A balaton-füredi szeretetház meglátogatása, a balaton-fürodi vincellér képezde, evang. ref. iskola meglátogatása. Jelentés a tapolczai gazdasági felső népiskola állapatáról; a tapolczai róni. kath. iskola megtekintése. A sümegi községi elemi leány- és liií iskolák, az izr. elemi iskola és községi óvoda meglátogatása. A zala-mifálvfai községi iskola meglátogatása. Perlaki tanácskozások, a perlaki járás zúgiskoláinak és nem a törvény magaslatán álló iskolái állapotának tüzetes megbeszélése és megállapítása az illető községek egyházi, iskolai és községi elöljáróságával. Turcsiscsa elfogadja a csatlakozást Hráscsánnal, Orehovicza állami iskolát óhajt Vnllária csatlakozásával. Sztrelecz község Derzsimorecz és Palvovecz csatlakozásával rendes pályázat kiírására utasíttatik. Kottoriban az öreg tanító nyugdíjaztatik, a segédtanító elboesáttatik. Simon Károly tanító fegyelmi ügve. Andráshida iskola ügye. A hegyvidéki iskolák hittan oktatása. — A gondos iskola vizsgálat alapján égybeállított terjedelmes tanfelügyelői jelentést a közigazgatási bizottság elismerőleg vette tudomásul. A kir. tanfelügyelő úr bemutatja Hoífmann és Bátorfi által szerkesztett „Zalaniegve földrajza'' cimű könyvnek Ilí-ik. tetemesen nagyobbított és javított kiadását, melyet a zalamegyei általános tantestület kebelében levő tankönyv biráló bizottság jónak talált s mely mű első kiadását annak idején a közigazgatási bizottság a. megyei népiskolák részére tankönyvül ajánlotta. A tanfelügyelő úr előterjesztésére a közigazgatási bizottság a kérdéses könyvet a megyei taukeriiletben levő népiskolák részére tankönyvül melegen ajánlja. Löb Ignác csabrendeki tanító engedélyt kér arra, hogy szabad óráiban, illetve kedden és pénteken 9—12-ig a csabrendeki takarékpénztár könyveit vezethesse. Miután az igazgató tanító és gondnoksági elnök által felmutatott s a kir. tanfelügyelőség' által elfogadott órarend adatai szerint jelzett napokon és időben folyamodó az állami iskolában előadást nem tart, kérelme a jövőre nézve oly feltétel alatt teljesíttetik, hogy a tantestület munkatervének bármely alkalomból szükségesnek mutatkozó új beosztásánál folyamodó és a csabrendeki takarékpénztár igazgatósága közt esetleg fennálló időbeli egyezségre az iskolai hatóság tekintettel nem lesz. A kir. tanfelügyelő úr a megye egy részére iskola látogatók kinevezése tárgyában tesz előterjesztést. Az előterjesztettek kinevezés végett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjeszteti lek. (A névsor lapunk hirrovatában olvasható.) A balaton-edericsi zúgiskola bezáratásával a járási szolgabíró megbízatott. Gellénháza az iskola és a tanítói lak számára régebben beszerzett épületet időközben korcsmának adván ki. a járási szolgabíró megbizatik, hogy Gellénháza és a csatlakozott községek iskola ügyében tartson tárgyalást. A baksai és pórszombati iskola mulasztások tárgyában a járási szolgabíró felhivatik, hogy az illető szülők a törvény értelmében pénzbüntetéssel kényszeríttessenek gyermekeiknek iskolába küldésére. — Margitai József csáktornyai képezdei tanárnak és Békéi Ignác keszthelyi polgári iskolai tanítónak ötödéves pótlék ügyében intézett kérvényeik pártolólag terjesztetnek fel a ma 'as minisztériumhoz. A gánicsai, csabrendeki, totovecz- kursaneczi állami elemi, a szepetki és zánkai községi népiskola, a keszthelyi polgári-, felső leány- és elemi iskola, a zala-egerszegi polgári, felső leány és a zala-egerszegi polgári iskola mellett szervezett inűasztalossági tanműhely 188 '<'-,. tanévi költségvetései, a költségvetések alapján kért államsegély tárgyában a vallás- és közoktatásügyi ni. kir. minisztériumhoz pártolólag terjesztetnék fel. — A hegyvidéki állami iskolák hittani és erkölcstani oktatásának tárgyában a közigazgatási bizottság felterjesztést tesz a vallás- és közoktatásügyi íniniszeteriumlioz. — E ni lék irat a balatoni halászat érdekébe a. (Vége.) A halaknak egy másik veszedelme a rövid bérlet ben keresendő. A tulajdonos kiindulva abból, hogy annyival elő nyösebb a bérlet reá nézve, mennél rövidebb időre köttetik az, mert tetszése szerint rendelkezhetik izzal — rendesen a többet Ígérőnek adja tulajdonát. Figyelmen kivül marad tehát a bérlők érdeke: a nagy uvereség valamint nem gondol arra sem, vájjon a bérlő nem fogja-e a halászatot a halorzásig vinni; pedig az ilv rövid irőre kötött bérletnek csak ez lehet következménye, miután ily körülmények közt hiányzik az ok, mely őt a biztosabbnak látszó jelennek a bizonytalanabb jövőért leendő feláldozásával kíméletre bírhatná. Nem válogatva tehát az eszközökben, az időbeniparkodik az általa bérelt vízterület minden lakóját hatalmába keríteni. Hátrányára, van halaink szaporodásának minden oly gát, zsilip, avagy egyéb ínűépítinény, mely a halakat ívásukat megelőző vándorlásukban akadályozza. venként újból és újból tapasztaljuk, hogy a Sió berkeiben, a Balaton halainak e természetes ivarzási helyein kikölt ivadék millió és millió számra vonul felfelé, várva a kellő alkalomra, a mely őket a Balatonba bejuttatja. mert utjokat állja egy legyőzhetlen akadály, a Sió zsilipje. Itt vesztegelnek napokon át, midőn igen gyakran megtörténik, hogy a víz hirtelen leapad, s így tömegesen lelik itt halálukat. A halak ezen vándorlását a környékbeli lakosok nem szokták tétlenül nézni, hanem élve az alkalommal, merítő hálókkal óriási mennyiségben fogják azokat, hogy a nagyobbakat potom áron értékesítsék, a kisebbeket pedig sertések ós kacsák hizlalására használják. Sehol oly visszaélést közvagyonnal nem űztek, mint itt; nemcsak nagyobb nemes halakban veszít ez által a Balaton, de főleg nemes halak táplálására szolgáló takarmányhal tönkremenetele által éri óriási veszteség. Örömünkre szolgál ezzel kapcsolatban jelenthetni, hogy a magy. kii-, földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minisztérium intézkedett ezen akadály elhárítására nézve, s még e folyó év folyamában felállíttat egy úgynevezett hal lépcsőt, mely a halak szabad és akadálytalan közlekedését maradandókig biztosítja. Ezek lettek volna azon természetes okok, melyek a halak fogyását általában, tehát a Balatonban is előidézték. Ezeknek, valamint az alant még felsorolandó speciális okoknak eltávolításában, avagy korlátozásában rejlik a bajnak leggyökeresebb orvoslása. Miután halászati törvényünk nincs, 1871. március 8-án 2352. sz. a. kelt leiratban a földmivelési minisztérium felhívta Zala, Somogy és Veszprém megye közönségét, együttesen alkotandó rendszabályokkal, e reájuk nézve fontos közgazdasági ágat, az azt fenyegető veszélytől megóvni. Ebből kifolyólag hosszas tárgyalások után létrejött 1874-ben a máig is érvényben lévő „a balatoni halászat ideiglenes rendezése tárgyában hozott szabályrendelet." Mindazok, kik elfogulatlanul, menten minden önérdektől Ítélnek, elismerik annak jótékony hatását. Bár nem fejezhetjük ki számokban azon eredményt, mely ily módon eléretett, de a dolog természetében rejlik, hogy megszüntetve némileg a halászatot iparszeriileg űzők buta és esztelen gazdálkodását, az ügynek csak hasznára lehetett. Igaz, el k« ll ismernünk, hogy vannak hibái is. Nevezetesen általános tilalmi időszakot - mint ilyent ápril és május hónapokat állapítva meg -— a halászatból élőkre roppant terhet ró azáltal, hogy őket tetemes időre keresetüktől megfosztja! Nem vitatjuk, hogy a Balatonban előforduló több halfajnak ivarzása e két hónapban történik, különösen a süllőé, a Balatonnak világhírt kölcsönzött halé, ámde a legnagyobb része mégis oly időben ivarzik, a mikor már nem védi őket a szabályrendelet §-a. Egy szóval, mig a kenyerét kereső halászt működésében korlátolja, mégsem felel meg természetrajzi szempontból azon lényeges követelménynek, hogy a megkívántató nyugalmat minden halfajnak biztosítsa. Az e miatt felhangzó jogos panaszok megszüntetését célozza a javaslatban levő halászati törvény, a midőn ezen álláspontot elvetve, az individuális vagy relatív tilalmat hozza javaslatba. Szabályrendeletünknek egy másik lényeges hiányát pótolni fogja még azáltal, hogy meghatározza minden halfajra nézve azon minimális méretet, a melyet a hal nak birnia kell, hogy piacra hozható legyen, mi ismét az orvhalászat elnyomását nagyban elő fogja "segíteni. A törvény kilátásba van helyezve, s a vízjogról szóló törvényt —szerves összefüggésben állván azzal,.—hamarosan fogja követni.