Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-13 / 28. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1884. jvilivis 13. 28. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság julius havi ülése főispán úr Őméltóságának gyengélkedése miatt Svastits Benó alispán úr elnöklete alatt f. hó 8-án tartatott. Az alispáni havi jelentés szerint a közegészségi állapot a lefolyt junius hóban mind a felnőtteknél, mind a gyermekeknél egyaránt kielégítő, sőt a megye legtöbb részében kedvező volt, a betegforgalom — a pacsai járás kivételével, hol váltólázak és csorvás bántalmak nagyobb számban fordultak elő — a megye egész területén csekély volt, a gyógykezelés alá került, kórnemek közt felnőttek — és gyermekeknél is a légző- és emésztő szervek bántalmai képezték a legnagyobb százalékot, váltóláznak egye.s esetei csak a hónap vége felé észleltettek. A gyermekek közt Kis-Lakosban uralgott vörheny járvány — mely alig volt járványosnak mondható — megszűnt; e kórban megbetegült összesen 8 gyermek, kik közül meggyógynlt, 5, meghalt 3. A Koppányban és Kehidán mult hóban még fennállt kanyaró, mely a kifejezések téves értelmezése következtében himlőnek jelentetett, szintén megszűntnek tekinthető, amennyibén csupán Koppányban van még egy beteg gyógykezelés alatt; e két községben megbetegült összesen 84 gyermek, kik közül meggyógyult 69, meghalt 14, további gyógykezelés alatt maradt 1. — A vörhenynek szórványos esetei észleltettek A.-Lendván, Lippán, Gumiliczán, N.-Kanizsán és a szent-balázsi kör községeiben. — Az alispáni jelentés szerint a májusi közgyűlés alkalmával a perlaki állatorvosi állásra megválasztott Csidey István oki. állatorvos, kabár megválasztatásáról a budapesti fővárosi hatóság utján értesíttetett, állását ez ideig még nem foglalván el, az állatorvosi teendőkkel egyelőre Maar Nándor állatorvos lett megbízva. A pacsai járási orvosnak a megyei főorvoshoz intézett jelentése szerint a bókaházi népiskola sötét, bűzös és szűk állapota miatt túltömött és közegészség ellenes levén, a segéd tanfelügyelő, járási orvos, járási szolgabiró urakból álló bizottság küldetett ki az iskolai épület megvizsgálására azon utasítással, hogy az észlelt hiányok pótlására a község még a szünidő alatt szigorúan utasíttassák. Az alispáni jelentés meleg hangon emlékezett meg a mult hó végén elhunyt Krób Pál kir. tanfelügyelőről, a közigazgatási bizottság egyik szakreferenséről s a közigazgatási bizottság eme buzgó tagjának elhunyta felett jegvzőkönyvileg fejezte ki részvétét s a gyászoló családhoz részvétirat küldését elhatározta. Olvastatott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériumnak a közigazgatási bizottsághoz intézett leirata, mely szerint az új ipartörvényről szóló 1884. évi XVII. t. c. 175. §-a alapján a közigazgatási bizottságot az ipartanács megalakítására felhívja. A törvénynek megfelelőleg a titkos szavazás megejtetvén, a megyénk területén másodfokú iparhatóságként működendő ipartanácsba Hencz Antal (NagyKanizsa), Horváth Miklós (Z.-Egerszeg) rendes, Eitner Sándor (Sümeg), Goldfinger János (Z.Egerszeg) póttagoknak megválasztattak. — A zala-egerszegi szolgabírói jelentés szerint a Z.-Egerszeg város területén levő bőrszárítóknak beszüntetése és azoknak a városon kivül való elhelyezése iránt a szükséges intézkedés megtétetett, mely jelentés tudomásúl vótetettt. A zala-egerszegi szolgabírói jelentés szerint a közigazgatási bizottság utasításához képest a Zala folyó medrének A.-Bagód körüli kitisztítása iránt a szolgabiró úr jeleidétében tartott érdekeltségi értekezleten a megállapodás létrejött s a terv el is készíttetett. A jelentés tudomásul vétetvén, a beküldött iratok a szolgabírói hivatalnak azon utasítással küldetnek vissza, hogy azok alapján a kitisztítás mielőbb foganatosíttassák. — Olvastatott a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumnak a balatoni hajózás tárgyában kiadott következő rendelete: „A Balatonon a hajózás az utóbbi időben örvendetes emelkedésnek indulván, az 1869. évi ideiglenes folyó-, csatorna- és tó hajózási rendszabályokhoz, függelék gyanánt a következő, egyedül a tóhajózásra vonatkozó szabályzatot állapítottam meg: 1. Az ideiglenes hajózási rendszabálynak cikkei, mint általános hajózási szabályok, a mennviben azok nem különösen folyamhajózásra vonatkoznak, a tóhajózásra nézve is kötelezők. 2. A gőzerővel járó hajók a tavakon éjjel 2 egymás felett függélyesen álló fehér fényii jelző lámpást tartoznak előárboeukon, vagy más e célra alkalmas rúdon kifüggeszteni. 3. Ugyanazon hajózási vonalban, de ellenirányban, tehát egymással szemközt jövő gőzhajók egymásnak mindig jobbra, azaz akként tartoznak kitérni, hogy a hajóknak baloldaluk találkozzék.—A folyamhajózásnál kivételképen megengedett visszára való kitérésnek a tavakon nincs helye, 4. Az ugyanazon hajózási vonalban és egy irányban is haladó gőzhajók közül, ha a hátulsó az előtte haladót elakarja haladni, köteles annak baloldala felől elhaladni. 5. A gőzösök az evezős és vitorlás hajókat kerülni és kimélni tartoznak. Felhívom a bizottságot, hogy ezen rendeletem megfelelő közhírré tétele iránt saját hatáskörében intézkedjék." A felolvasott miniszteri rendelet a tapolczai és keszthelyi szolgabiróságoknak a legtágasabb értelemben való közzététel végett kiadatni határoztatott. A soproni kir. kerületi póstaigazgatóság Szoboticza, Dekánovecz és Hodosán, Belicza, Czirkovlán, A.-Miliályovecz és Szent-Mária, A.Vidovecz muraközi községekben, továbbá Pölöskén kir. postahivatalok felállíttatását hozza javaslatba. A közigazgatási bizottság a tett javaslatot elfogadván, a kerületi kii-, póstaigazgatóságot megbizza, hogy ez érdemben a közmunka- és közlekedésügyi in. kir. minisztériumhoz a szükséges felterjesztést tegye meg. Göde Lajos keszthelyi szolgabíró jelentése szerint Hévvizen a tóra vezető faludnak a közigazgatási bizottság mult évi határozata által elrendelt befedése folyamatban van és folyó hó „Zalamegye

4' tárcája. Kaktusz házassága. — Búskomoly történet. — Irta: Kó'váry Béla. (Vége.) Kaktusz jólelkű tíú létére neui üttette le az öreg Micziszlav fejét, sőt engedelmet kért, hogy a „Méltóságos grófnő"-nél is tiszteletét tehesse. A lengyel hős habozott, sokáig küzdött önmagával s végre szemmel látható lelkiharez után kimondá: Ám legyen! teljék meg a pohár csordultig! Fiatalember, én önt saját lakásomon togom ellogadni, s bemutatom az éli imádott gyermekemnek, az aranyhajú Boguszlavának. Három napig a lenti szivrázó jelenet után hiába várta Kaktusz Mieziszláv grófot a „Gyolesos-Tót"-nál, három nap múlva azonban címeres, koronás látogató jegyet kapott, melyen a következő emlékezetes sorok tüudököltek : Vrróf Palacsinszky Micziszlav nyugalmazott tábornok és Lengyelország öregapja, valamint szeretett leánya: Roguszlava Palacsinszka grófnő ma esti 7 órakor saját lakásunkon szívesen látják Nagyságos Thuróczi Lipthay Kaktusz urat. Hol volna toll, mely hősünk boldogságát méltóan tudná leírni ? Rögtön kibújt a leopardos schlafrockból s oly nagyszerű toilettet csinált, hogy a „Kriváni Duda" cimű tót divatlap vezércikket irt róla. Elérkezvén a fogadtatásnak oly türelmetlenül várt pillanata, hősünk Palaesinszky-ékhoz rohant, s behatolt a túlságosan szerény lakosztály kegyetlenül nyikorgó ajtaján. Roppant meglepetés várta! A nyomorú szobácska közepén két invalidus bőrönd éktelenkedett, s azokon a lengyel szabadságharcs hőse, a bájakban dús Roguszlava grófnővel igen siralmas állapotban foglalt helyet. Mindenütt a legnagyobb szegénység, a legnagyobb nyomor jelenségei! Kaktusz érzékeny szive elszorult mindezek láttára, s a részvét könnyei megint záporként hullottak Palacsinszky gróf elnyűtt kabátjára. Tehát ez az oka visszavonultságuknak. Kaktusz most már értette és méltányolta Micziszlav gróf habozását, midőn ő látogatását kilátásba helyezte. Oh, hogy Kaktusznak ily példátlan szerencsétlenséget, ennyi méltatlan szenvedést kellett látnia! — Ön könnyezik fiatal barátom ? — tőré meg a megható csendet Micziszlav gról — önt pocsékká tette az elérzékenyülés ? Lesc-sinszky Szaniszló szakállára mondom, nem csodálom! -— Mi, kik egykor a Visztula nyájas partjain fejedelmi birtokok, roppant urodalmak jövedelmeiben duskáltunk, mi kik vérszerinti atyafiságban állunk a Czartoriszky-akkal és Sapiehákkal, kiknek tíz palotája és kastélya emelkedik a szegény, porba gázolt Polonia földjén, — mi mondom itt nvomorgunk e silány viskóban, megfosztva az élet minden kényelmeitől. — Atyám! — szólt közbe hősnői ábrázattal Boguszlava grófnő — Atyám! légy erős, gondold meg, hogy egy Palacsinszky soha sem panaszkodik ! — Csendesen gyermekem — felelt Micziszlav — Kaktusz barátunk előtt ne legyen titkunk. Ismerje meg szerencsétlenségünk nagyságát minden részletében. Fiatal ember! felhívom önt, hogy bizakodjék el, mert gróf Palacsinszky Micziszlav még soha sem tárta fel kínszenvedéseinek titkait senki előtt, ön az első és egyedüli! Gróf úr!— Kész vagyok életemet, vagyonomat, üdvösségemet, mindenemet feláldozni önökért. Térden állva kérem önt, rendelkezzék mindkettővel, mert, mert... vakmerősködék Kaktusz — ón Roguszlava grófnőt szeretem ! E hatásos szavak után az öreg libertádor oda borult Kaktusz nyakába, s most meg a Miciszlav könnyei tették pocsékká Kaktusznak a la Devrient kerekített frackját. Azután méltóságteljesen emelkedett fel, s így szólt: Fiatal ember! Kaktusz! Fiam! Áldott legyen a pillanat, melyben először megláttalak, áldott legyen a „Gryolcsos-Tót", mely első találkozásunknak méltatlan szinhelye vala! Nyugodtan térhetek még tehát őseimhez, imádott Roguszlavám egy uagylelkü féfiá által vezetve fog átevezni az élet háborgó tengerén ! Szeretett gyermekem, nyújtsd kezedet Kaktuszodnak, s fogadjátok el bánat által megtört ősz atyátok áldását. — Micziszlav gróf ismét bőségesen könnyezett; Roguszlava pirulva nyújtotta kezét Kaktusznak, s végre térdelve fogadták el a papa zengzetes áldó szavait. * * * Kaktusz a hetedik menyországban járt. Almában sem merte reményleni, hogy a büszke aristokrata, Pa lacsinszky gróf, kinek ősi családja a lengyel királyokkal rokon, leánya kezével őt, az igénytelen, bár gazdag kisvárosi patyikust fogja megajándékozni! Négy hét múlva a fentebb elbeszélt események után a „Kriváni Duda" rózsaszínű szegélyben hozta a következő hirt: „Hymen. Thuróczi Lipthay Kaktusz úr, a felvidék egyik legelegánsabb gavallérja mai napon vezette oltárhoz Palacsinszka Roguszlava grófnőt, Palacsinszky Miciszlav grófnak, a lengyel szabadságharc nyugalmazott