Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

Ha Noszlopinak vallomása valamit még is bizonyít, úgy csak azt bizonyítja, hogy midőn ő kardosan és revolverrel nyilvános helyen megjelent; midőn nem lévén v. képviselő a városi képviselő gyűlésre hívatlanul betolakodott és ott egyesek ellen támadókig lépett fel, — midőn a rendőrség kezében levő letartóztatottat a rendőrség jelenlétében nyilvánosan megragadta és azt kérdőre vonva jogtalanul a hatóság hatáskörébe nyúlt: akkor ő is egyike volt azon izraelitáknak, akik kihivó magaviseletükkel a népben tagadhatlanul meglevő zsidó gyűlölet parazsát meggondolatlanul szították és végre a dolgot oda juttatták, hogy a hencegő revolverlövések azt lángra gyújtották és a föld népe zavargásban tört ki. — I)e feltéve, hogy Bali K. a Noszlopi állította nyilatkozatot tette volna; ezen nyilatkozat a vádbeli cselekményre uézve Bali K. ellen még sem bizonyítana, sőt ellenkezőleg inkább mellette szólana, a mennyiben Bali K. a zsidózavargás miatt és bűntelenül letartóztatottnak tudván magát, ama nyilatkozatot bűntelensége érzetében a letartóztatás szégyene miatt, az elkeseredés is sajtolhatta ki ajkairól. Steru Miksúué tanú, a kinek anyanyelve a német s a ki a magyarnyelvet csak törve beszéli, a vbiró előtt azt állította, hogy midőn a in. é- aug. 24-én este 9 óra tájban lakását egy csoport megtámadta, ő a padlásra menekült s hallotta midőn a többek között valaki azt mondotta: Bali hát merre kelt menni/" De ugyanazon tanú a végtárgyaláson a hozzá intézett kérdésekre még azt is mondja, hogy arról nincs tudomása, miszerint a magyarnyelvben „Bali" keresztnév létezik, és úgymond lehetségese, miszerint ezen „Bali" keresztnevet és nem a rBali" vezetéknevet mondotta az illefő. És ez t. trvszék annál is inkább lehetséges, mivel a „Pali" és „Bali" szók annyira hasonhangzásuak, hogy azok megkülönböztetésében közvetlen közelből, nvugott kedélyállapot mellett is az egyedül magyarnyelvet beszélő is igen könnyen tévedhet; — mivel továbbá a német csak a leg.iitkább esetben képes a kemény „B" hangot a puha „B" hangtól megkülönböztetni, a tanú pedig saját állítása szerint is félelemben volt és így valami nagy és osztatlan figyelmet nem is fordíthatott a körüle történő dolgokra; s mivel végre a kérdéses napok után, mint a 14 letartóztatott egyikének, Balinak is szóba jött a neve, s ennek folytán jöhetett a tanú is azon gondolatra, hogy megtámadtatása estéjén az a bizonyos hang a „Bali" nevet említette. Feni/vem Miksa és Fenyvesi Miksdné tanuk szerint aug. 25-én midőn gyermekeiket falura szállították Bali K. következőleg szólt Fenyvesi M.-hoz: _hiúba küldi el fattyuit, mert még ma verőkben fürdünk." Kitekintve attól, hogy Fenyvesi M. ezen nyilatkozatot mind a v. biró előtt, mind a végtárgyaláson máskép adja elp és neje is máskép mondja be a nyilatkozat szerkezetét feltéve, hogy Bali K. ezen nyilatkozatot aug. 25-én délután csak ugyan tette — ezen nyilatkozat bármily durván és visszataszítóan hangozzék is, egymagában büntetendő cselekményt nem képez, de még terhelő körülményt sem képezhet, mert hisz Fenyvesi M. nem is állítja, hogy ezen nyilatkozatot követőleg ellene vagy családja ellen bármily támadás is intéztetett volna; sőt még az sincs igazolva, hogy aug. 25-éu Bali K. a zavargásban egyáltalán részt vett volna. Ezen nyilatkozat tehát — a kir. ügyész úr szavaival élve nem egyéb, mint egy illetlen, ildomtalan ember ellenszenves nyilatkozata. — Haas Samu tanú azt állítja, hogy ő a m. é. aug. 23-án este 9 és 10 óra között az olai utcában egy csoportnak élén Bali K.-t, egy másik csoportnak élén pedig Unger Ferencet ismerte fid hangjáról„ Ezen vallomásának hitelét azomban teljesen lerontja többi liitsorsosaiuak és Miklós Mihálynak egyhangú ama vallomása, miszerint ezen este tökéletes setét volt, Haas Samunak saját azon beismerése, hogy ő az utca északi oldalán haladó csoportoktól 20—25 lépésnyi távolban az utca déli oldalán állt, s hogy ő a Zala-Egerszegről 7 évig távol volt és csak a mult évi aug. Ki-án visszaérkezett Bali K.-uak visszaérkezése óta, sőt gyermekkora óta nem beszélt, de nem is találkozott, — lerontja továbbá mindenek felett a tanúnak a végtárgyaláson történt kihallgatása végén tett azon nyilatkozata, hogy Z.-Egerszegen és környékén több eni beinek is lehet olyan hangja, mint Ungernek és Balinak, és hogy ennélfogva ő Unger Ferencet és Bali Kálmánt határozottan fel sem ismerhette, hanem — úgymond csak gyanúja volt ezekre és ezen okból meg is kérte a közig, hatóságot, hogy Unger Ferencnél és Bali Kálmánnál házkutatást tartsanak; a tanú gyanúját pedig nem erősíthette meg a házkutatás, mert Ungernél és Bálinál mi sem találtatott. — Ugyanezen tanú továbbá azt is mondta a végtárgyaláson, hogy midőn a Bali Kálmánnak vélt egyén bezúzta a tanú ablakját ezen szavakat mondván: „ne neked Számi, neked is adok egyet" a tanú azt kiáltotta oda: .köszönöm ,Bali' a szívességedet," az az illető pedig az kiáltotta vissza: „azután köztünk maradjon a szó." A tanú ezen vallomása sem szolgálhat Bali ellen bizonyítékul, mert 1-ör ezen tanú a vizsgáló biró előtt tett vallomását a végtárgyaláson egész terjedelmében megváltoztatta és 2-or ezen most említett vallomásában is ellentmond önmagának, a mennyiben mig a végtárgyaláson azt állítja, hogy ő azt kiáltotta volna: „köszönöm, Bali a szívességet" — a vizsg. biró előtt azt állította, hogy ő azt kiáltotta volna oda a Balinak vélt egyénnek: „köszönöm Kálmán a szívességedet." Ez pedig oly lényeges eontradictio, amely a tanú vallomásának nem csak bizonyító erejét, de hitelét is teljesen megdönti. A fogházból Bali K. által küldött levélnek én más értelmet tulajdonítok, mint a kir. ügyész úr. A kérdéses levél igy hangzik: „kedves B. Pista, kérlek, hogy gondolj rám, tudod, hogy én bűntelen szenvedek. — tehát ha nem akarsz ide kerülni, akkor anyámnak adjatok pénzt, hogy nekem küldje kezembe ami nekem kell: az Melléklet a „Zalamegye" 1884. 31. számahoz. Ungernak pedig megmond, hogy reszkedjen, ha én megtudom. hogy nem segített, mert ö volt és te a fökezdök: csak pénzt adjatok össze, mert ha nem. akkor meglátjátok. mi lesz veletek, mert ha látom, hogy nem, majd rátok vallok; szerető barátotok Baly Kálmán stb." Bali K. e levelet az ő tetteit ismerő bizalmas barátjához intézvén, semmi ok sem forog fen arra. ho,y bizalmas barátja előtt önmagáról valótlanságot és (-ivat állítson, a minek ellenkezőjéről van a címzett jó barátnak tudomása. Ezen psyschologiai indokból el kell fogadnunk. hogy a levélnek azon része, melyben Bali K. azt mon Íja magáról ,én bűntelen szenvedek' a valóságnak megtelel; el kell fogadnunk ezt annál is inkább, mivel a levél a bűntelenség fogalmának magyarázgatásába nem bocsátkozván, ebben a bűntelen szó egyedül a letartóztatás okának a zavargásnak fen nem forgását vagyis azt akarja kifejezni, hogy Bali K. a zsidózavargásban részt nem vett. De Unger Ferenc ellen sem képez bizonyítékot a levél vonatkozó része. Mert eltekintve attól, hogy a vádlott nyilatkozata a vádlott társ ellen bizonyítékul figyelembe nem jöhet. Bali K. a végtárgyaláson beismerte Unger Ferenc azon állításának valóságát, mi zerint köztük régóta ellenséges viszony van, és azt is kijelentette, hogy ő csak kószahír alapján állította azt, hogy Unger F. a zavargásban részes volt: — de más részről a levélnek félremagyarázhatlan és tisztán kifejezett intentiója az, hogy fenyegetéssel Ungert is pénz,segély adására kényszerítse, és Bali K.. bár nem bírt tudomással Ungernek a zavargásban részvételéi ől, ezen módot igen alkalmasnak találta a pénzszerzésre, mivel biztosan számított arra, hogv Unger, is jól tud ja, miszerint hamis vallomás alapján már számtalan ember került fogságra és igy Unger bár ártatlannak tudja is magát, félelmében is fog neki pénzsegélyt küldeni. Gráner Géza azt állítja, miszerint a m. é. aug. 22-én este a kaszaházi fahídon állva tapasztalta, h >gy innét több mint 1000 lépésnyi távolságban a kismalom alatt tanácskozás, gyiilésezés volt, hogy többen egyszerre mondották volna ezen szót: „esküszünk" és ezen hangok közül Bali K. hangját vélte felismerhetni. Tekintve, hogv a tanú azon vélelmét, miszerint az illető helyen a réten tanácskozás, gyiilésezés tartatott, csupán azon körülményből meríti, — mivel úgymond beszédet hallott. — tekintve a nagy távolságot, melyből akármely szót, különösen midőn azt egyszerre többen mondják, tökéletesen tisztán kivenni teljes lehetetlenség, — tekintve azon körülményt, hogy Bali K. 7 évig Z.-Egerszegről távol volt s ide a kérdéses esetet megelőzőleg csupán egy héttel előbb tért vissza, a tanu pedig vádlottal visszaérkezése óta sem nem beszélt, sem nem találkozott Gráner ti. ezen külömben is esak vélelmet magában foglaló vallomásának terhelő volta önmagában megsemmisül. Ugyan ezen tanu továbbá azt is vallja, hogy ezután a kaszaházi tahidról a városba jött s miután az ott tapasztaltakról a v. kapitányságnál jelentést tett, a templomhoz ment; és midőn itt fel s alá sétált, egv csoportot látott, melyből Unger Ferencet 10 lépésnyiről felismerte, ennek folytán azután azt állítja, hogy Unger Ferenc a többivel együtt a kismalom alatt általa észlelt összeesküvésről jött. Abban, hogv Graner G. aug. 22-én este a város közepén többek társaságában Unger Ferencet felismerte, — még ha a tanúnak ezen állítása bebizonyítottnak volna is tekinthető — épen semmi sincs, a mi miatt Ungernak habár csak szemrehányást is lehetne tenni. Midőn pedig Gráner G. beismeri, hogv az Ungernak vélt egyén az illető rétnél sokkal közelebb eső, a kaszaházi utcába torkoló három mellék utcából is jöhetett elő; — sőt midőn az jöhetett épen Kaszaházáról is, avagy mig a tanu a v. kapitánynál jelentést tett. a városból is mehetett kifelé és ismét visszajőve találkozott Gránerrel, — és a tanu ezen beismerése dacára és ezen lehetőséggel szemben még is határozottan az állítja, bár indokolni semmivel sem tudja, hogy Unger az összeesküvésnek vélt állítólagos tanácskozásból jött, a tanúnak ezen állítása, ezer parforce vallomása bírói figyelembe annál kevésbbé jöhet, mert bebizonyított dolog az, hogy Gráner G.-nak a tárgyalás alatt I -vő zavargás előidézésében nevezetes része volt. Tanúsítja ezt Kovács Károly ügyvéd s beismeri ezt a tanu maga is. Beismeri, hogy aug. 23-án este a városban revolverrel futkosott s a rendőrség tiltakozása dacára abból szerteszét lődözött, ugy hogy Miklós Mihály foglár őrmester tanúsítása szerint, még ez is félt, hogy Graner G. őt meglövi; s midőn Miklós Mihály Gr.inert figyelmeztette, hogy ne lövöldözzön, ez hetykén azzal felelt vissza, hogy mit sem törődik vele. ha valakit meg lő is. Beismeri továbbá Graner (4. azt is, hogv lődözése miatt a nép ellene annyira felbőszült, hogy egy kocsiban bújva a vidékre volt kénytelen menekülni. Mayer Karoly ugy emlékszik, hogy a m. é. aug. 25-én délután, midőn Pál József olai korcsmájából a mezőn keresztül a fehérképi korcsmába mentek, útközben Unger Ferenc és Prem A. beszédet tartottak, hogy menjenek Csácsba és Botfába bőszíteni a népet. Unger Ferenc és Prem A. tagadása mellett Mayer Károly ezen állításának hitelét lerontja 1-ör azon körülmény, hogy Mayer K. lázadás címén szintén vád alatt áll és 2-or az, hogy inig Mayer K. a vizsg. biró előtt ezen vádját határozottan állította, addig a végtárgyalá son Ungerrel és Premmel szemben már csak „ugy emlékezik." holott a többi társak arra egyáltalán nem emlékeznek és 3-or Mayer K. beismeri, hogy a kérdéses alkalommal borittas állapotban volt. No de tegyük fel, hogy Mayer Károly állítása való, hogv Unger és Prem csakugyan tartottak beszédet; vájjon lehet erre Unger ellen a btk. 153. és 09. £-a a) pontja értelmében vádat alapítani? — Nem. Mert bár kimentek a csácsi korcsmába, de ott a nélkül, hogy a faluba be is mentek volna megérkezésüktől 3 órától fogva egész estig a korcsmárossal együtt tekéztek és mulattak, este pedig a korcsmából egyenesen Zala-Egerszegre haza távoztak és nem is volt senki, aki Gsácsból vagy bármely faluból is Ungernek és Premnek felbujtása folytán Z.-Egerszegre jött és a zavargásban részt vett volna. Itt tehát a felhajtásnak egyetlen kriterionja sem található fel. Itt megjegyzem, hogy Bali K. és Unger F. védenceim a m. évi aug. 2:!. 24. és 25-ére vonatkozólag tanukkal igazolták alibijüket, névszerint aug. 23-ikát illetőleg Bali K. alibijére nézve Kellerman István igazolta. hogy esti 9 órakor Bali Kálmánt látta, hogy ekkor Bali K. az udvaron többekkel beszélgetésbe eredt; másnap reggel 5 órakor pedig vele együtt kelve munkához fogott, már pedig ha Bali K. az előző éjjel a zavargásban részt vett és éjjel otthon nem aludt Volna, úgy bizonynyal nem lett volna képes másnap reggel a szokott időben munkájához felkelni. — Unger Ferencre nézve pedig igazolta Nagy Imre. hogy Unger neki zsindelyt lerakni segített és ekkor műhelyes ruhában volt. és ezután pedig Ebedli Ferenchez ' ment, ahol ezen tanú igazolása szerint egész 9 óráig maradt; Mikii Ferencné pedig ugyancsak hit alatt vallotta, hogy ő aug. 24-én reggel 5 órakor Ungeréknél megjelent és ő a tanú beszélte el Unger Ferencnek az éjjel történteket és pedig Unger Ferenc kérésére. Gerencsér István ellenében a vád támogatására felhozat'k Molnár György, Molnár Györgyné, Horváth István, Szabó János vallomása. Molnár György és Molnár Györgyné azon állítását, miszerint Gerencsér I. a végett hívta volna Molnár Györgyöt, hogy a zsidókat üssék, megerőtleníti azon körülmény, hogy Molnár György a lázadással hasontermészetü bűntett miatt már büntetve volt és ezúttal is mint vádlott szerepel. Molnár Györgyné pedig azt hiszi, hogy vádlott férjén segíteni fog. ha Gerencsért férjének felbujtásával vádolja, külömben pedig Molnár Györgyné a védelem részéről nyert kérdésekre kénytelen volt beismerni, mikép nem tudja, vájjon férjét Gerencsér a zsidókat ütni hivta-e, avagy csak nézni, hogy ütik a zsidókat, és hogy szabad üzlet vati. Ezen vallomások a btk. (19. íj. a) pontjában körülirt felbujtás tényálladékát annál kevésbbé állapítják meg, mivel a többi hegyről bejöttek: Simon János, Simon Ferenc, Horváth István mindnyájan azt mondják, hogy Gerencsér I. csak nézni, do nem zsidókat ütni hivta be őket; továbbá nincs bebizonyítva, hogy Molnár György a lázadásban részt vett, vagy ha igen, nincs bebizonyítva, hogy Gerencsér I. hívása nélkül részt nem vett volna, mert Molnár György nem is együtt jiitt Gerencsér Istvánnal X.-Egerszegre. Horváth István vádlottnak azon állítását, mely szerint Gerencsér visszamenőben mondotta volna, hogy Fuchs kinézett az ablakon, de szerencséjére visszakapta tejét, mert külömben kiszúrta volna a szemét, és Molnár György vádlottnak azon állítását, mely szerint Gerencsér István azzal dicsekedett, hogy a törött favillával egy zsidó gyereket, a midőn ki akart jönni, visszalökött — megcáfolja ezen két állításnak ellentétessége, —• a többi társaknak, kik Gerencsértől ilyesmit nem hallottak és különösen Fuchs Samunak vallomása, miszerint ő ki sein nézett az ablakon és fia sem panaszkodott, hogy valaki megütötte, vagy megtaszította volna. Szabó János vádlott azon állítása, hogy Gerencsér a boltban volt, Horváth István vádlott azon állítása, mely szerint Gerencsér beismerte volna, hogy a törött favillát Fuchs boltjából hozta, nem tekinthető bizonyítottnak. mert a vádlott társ ellenében nem bizonyíték, külömben Szabó János vissza is vonta. Bizonyítottnak tehát Gerencsér ellenében csak az tekinthető, hogy az utcán egy törött favillát felvett; ámde ezen törött favilla értékkel nem bir, az értéktelen tárgy pedig még lopás tárgyát sem képezheti; igy tehát a Gerencsér I. ellen emelt vád aunál kevésbbé állhat, meg; mert én teljességgel nem osztom a kir. ügyész úr azon nézetét, mely szerint mindazok, akik a kérdéses estéken Z.-Egerszegre bejöttek, már egyedül ezen okból a lázadás bűntettében bü iösök. Nem osztom pedig ezen nézetét azért, mert minden hüntett elkövetéséhez gonosz szándék kívántatik; azon egyénnél pedig, aki pusztán kíváncsiságból és c-upán nézni jött be, gonosz szándék meg nem állapítható. Mayer Károly védencem ellen a kir. ügyész úr a btk. 153 ij-ában körülírt lázadás címén Brenner Anna tanú vallomása alapján és azon okból emelt vádat, mert — úgymond — bár a vádlott igazolta a m. é. aug. 24. és 25-ére alibijét, de az aug. 23-ikát illetőleg azt nem volt képes igazolni. Azt hiszem a kir. ügyész úr csupán tévedésből emelt vádat ezen védencem ellen. Mert egyrészről Brenner Anna tanú azt mondja, hogy egyik najon találkozván Mayer Károlyival és Gríinvald Károlyval, ezek azt mondották, a tanúnak, mondaná meg Gerencsér Istvánnak, hogy jöjjön be estére, mert ma olvan lesz, a milyen ínég soha sem volt. Feltéve, hogy a tanúnak ezen állítása Mayer és Gríinvald tagadása ellenében bebizonyitottnak volna tekinthető — noha pedig annak nem tekinthető arra a !>tk. 153. §-a alapján vád még sem volna alapith tó; de másrészről nem is való a kir. ügyész urnák azon állítása, mintha Mayer Károly az aug. 23-ára vonatkozólag alibijét nem igazolta volna; mivel Lónyai Pál és neje Maródi Mári hit alatt és egybehangzókig vallották, hogy Mayer K. a m. évi aug. 23. egész este éjféli 12 óráig velők együtt dolgozott, hogy ekkor velők együtt lefeküdt, hogy Lónyai Pál zárta be az egész lakást záró ajtót, hogy a kulcsot magához vévén a lakásból az ő tudta nélkül senki ki nem mehetett, s hogy másnap reggel Mayer K. velők együtt kelt fel a munkához. Midőn végül felhívnám a t. trvszék figyelmét a tegnap általam Unger F. védencem részéről beterjesztett azon egyleti bizonyítványra, melynek értelmében a zala-egerszegi iparosok önképző- és betegsegélyző egyletének létesítésében Unger F.-nek nevezetes része volt és Unger Ferenc az egylet tagjainak erkölcsi tekintet