Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

ben példányképül szolgált és igy Ungerről, aki magasabb humanisticus eszmékkel is szokott, foglalkozni, fel sem tehető, hogy a zavargásokra és zavargók közé alacsonyította voliía le magát teljes tiszteléttel kérem a tek. kir. törvényszéket, méltóztassék védenceimet a vád terhe alól felmenteni. — A kir. trvszék julius hó 27-én délelőtt 8 órakor hirdette ki az Ítéletet, mely szerint lázadásra való fel hajtásért és a lázadásban való részvételért mint tettesek Schreiner Ferenc 7, Gerencsér István 5, Bab Kálmán 4 évi fegyházra; lázadásért mint tettesek Hajgató Pál 1

1 j, Unger Ferenc, Mór György, Pucher Károly. Horváth József Andor, Csaló Kis Mihály, Fehér László, Szabó János, Vörös IWonyák György egy-egy évi börtönre, Reinagli Juli, Borsics Anna. B írsics Róza, Horváth Viktória, Bor Teréz, Csiszár Mária 10—10 havi. Horváth József í> havi, Kőcse Teréz Varga József, Csiszár Teréz, Horváth György, Soós István, Horváth János, Gál József. Molnár György, Horváth István, Kerkay Vendel, Nagy János,' Sohár József. Csiszár Vendel, Janzsó György, Vörös Péter. Kerkai Géza fi- (> havi börtönre; súlyos testi sértés vétségeért Hajgató József 4 havi fogházra, hatóság elleni engedetlenségre való izgatásért Farkas Kenyeres Ferenc. Kovács Bagó Károly -'3 napi államfogházra és tiz forint pénzbirságra, könnyű testi sértés vétségeért ifjú Boronyák Vendel 2 havi fogházra és tíz forint pénzbüntetésre, talált tárgyak jogtalan elsajátításáért Farkas Erzsébet, Kis Szabó' Anna, Németh Pete Katalin, Rektörik Takács Terézia * * napi fogházra és tiz forint pénzbüntetésre Ítéltettek. Többi 7ti vádlott fölmentetett. Vádlottak három kivételével, mind fellebbeztek. Schreiner, Gerencsér és liali kivételével a letartóztatottak szabad lábra helyez tettek. A Zalamegyei gazdasági enyasület hivatalos .-Értesítője

1' Részletes programm es általános szabályzat iUt ( lő állatok nemzetközi időleges kiállítására nézve. (Vége.) E) M é h - k i á 1 1 i t á s. Magyar, Glasz, Krajnai, Cyprusi, Kattkázi méhfajok. Egész családok vagy csupán királyné. F) Tényé s z-se rtés kiállítás. Különleges minta-kiállítás. A) A tenvész-sertések következőleg űsztályoztatnak : 1. Hazai kondor sertések: <r) szőkék, feketék vagy fecskék. 2. Külföldi kondor sertések : a) szerbek, b) románok. 3. Hazai húsosabb tenyészetek. 4. Nagyfiilüek: a) lápsertések, b) hegyi sertések, e) tüskések. 5. Angol tenyészetek: a) nagyok, b) kicsinyek, c) középnagyok. fi. Keresztezések. A tenyészsertések esak jó erőben, nem pedig hizott állapotban állítandók ki, még pedig a hazai és vele rokonfajtákból legalább 8 darab. G) Hizott sertések. /. Különleges minta-kiállítás. A hizott sertések is az FJ alatt említett hat osztály szerint csoportosíttatnak, csakhogy ezekből legalább 100 darab állítandó ki. A hízott sertések lehetőleg a tenyészállatok szomszédságában állíttatnak ki, hogy ez által a tenyésztés végcélja is bemutattassék. A különleges tenyész- és hízott sertés-kiállításban levő állatoknak szükséges eleséget a kőbányai sertéshizlaló- és kölcsönt előlegező részvénytársaság napi áron szolgáltatja, a hízók ellátásáról maguk a kiállítók gondoskodnak. II. A hizott sertések általános kiállítása. A hizók általános kiállítására nézve a kőbányai összes telepek képeznek kiállítást. A hizott sertések tárlatán hizlaló-telepek is állíttathatnak ki. A hizlaló-telepeken az eladó falkák is bemutathatok. A tenyésztés érdekében kívánatos továbbá, hogy ezen hizlaló telepek azon hazai tenyészetet is megnevezzék, a honnan hizlalandó állatjukat szerezték. Az általános kiállítás területén elhelyezett sertések után térdíj nem fizetendő H) Te n y és z sza r v asm a rli a-k iá 11 i t ás. 1. A tenyész-szarvasmarhák következőleg osztályoztatnak : 1. Hazai és vele rokon fajták: a) magyar jellegű. b) erdélyi jellegű, e) szerbiai, <í) bosnyák, e) egyéb vidékekről küldöttek i római). 2. Hegyi fajták : a) borzderesek (Braunyieh), schveiczi, allgaui. montafnni, innthali, mürzthali; b) pirostarka, svájcziak és az ebből eredő, velük azonosítható tájfajták, u. m.: messkireheni, miesbaehi és kuhlandiak: e) pinzgaui és möllthali marha. .">. Lápfajták: a) a keleti tenger partvidékéről, b) az északi tenger partvidékéről. 4. Könnyen hizó fajták: «) angol, b) franciák, c) németek. 5. Egyebek: a) tájfajták, b) keresztezések. fi. Tenyész-bivalak. A szarvasmarhák a „hazai és vele rokon fajták" és „a könnyen hizófajták" osztályában kiállított állatok között a gazda saját tenyészetéből igásokat és hizott példányokat is kiállíthat, hogy ezek által a tenyészet értéke még inkább bizonyíttatbassék. I.) Ló-kiállítás. I. Televér lovak: a) angol, b) arab. II. Hátas lovak. III. Hámos lovak. I\ . Igás lovak. \ . Málhás lovak és ponnyk. Az egész lókiállítás bárom különböző részre oszlik és pedig: 1. az általános lókiállításra, hová mindazon lovak tartoznak, melyek oly tenyésztők részéről állíttatnak ki, a kik egy vagy több kanca után gazdaságilag tenyésztenek, illetőleg ily lovakat tartanak ; 2. méuesbeli kollektív-kiállításokra, melyek által a nagyobb ménesek tulajdonosai külön keretbeu kivánják bemutatni méneseiket; 3. a lótenvész-bizottmányok által rendezendő vidéki kollektív-kiállítások osztályára, melyben az ország egyes kiválóbb és egyöntetűbb jellegű lótenyésztéssel biró vidékei lesznek kollektív kiállítások által képviselendők. Ez utóbbi osztályokban csakis földmives tenyésztők lovai szerepelhetnek, s ezen kollektív-kiállítások iránt külön utasítás fog a rendezésükre hivatott megyei lótenyész bizottmányok elnökeihez kiadatni. V. Díjak és kitüntetések. A kiállított és jutalomra méltó állatok, külön kibocsátandó jury szabályzat értelmében, pénzdíjakban és kitüntetésekben részesülnek. A kitüntetések következők: 1. Nagy díszokmányok. 2. Nagy bronzérmek. Az érem mellett az érdemet bővebben kifejtő oklevelek adatnak ki. VI. Szállítási kedvezmények. A kiállításra küldendő állatok részére a vasúti és gőzhajózási társulatoknál jelentékeny szállítási kedvezmények eszközöltetnek ki. melyek idejekorán közhirré fognak tétetni. Minden bejelentőnek a bejelentett állatok kedvezményes szállítása érdekében a kiállítási hivatal által két igazolvány küldetik, melyek egyike az állatok kísérőjénél marad, a másik pedig a felállási állomáson a fuvarlevélhez csatoltatik. 177. Bejelentés. A bejelentések az országos bizottság által ingyen szétküldött bejelentő iveken két példányban, gondosan és olvashatóan irva, az alábbi határnapig meg kell történnie és pedig: 1. Baromfi és tengerinyul-kiállítás belentési határideje . - . 1885. január vége. 2. Ebkiállítás bejelentési határideje 1885. „ ,, .'?. Hizott szarvasmarha-és juhkiáilítás bejelentési határideje . . 1884. szept „ 4. Tenyészjuh kiállítás bejelentési határideje . . 1884. „ „ 5. Méh-kiállítás bejelentési határideje 1885. junius 15. 6. Tenyész- és bízott sertés kiállítás bejelentési határideje . . 1885. április vége. 7. Tenyész-szarvasmarha kiállitás bejelentési határideje . . 1884. október „ 8. Ló-kiállítás bejelentési határideje 1884. „ A bejelentő-ivek közvetlenül a kiállítási hivatalhoz (Budapest, Nákóház) küldendők. VIII. Térdíj. L o v a k titán fizetendő, ha rekeszállásokban (boxokban állíttatnak ki 10 frt, ha rendes istállói állásban állíttatnak ki 5 frt s ezenkívül a vidéki lótenyésztési bizottságok által rendezendő kollektív-kiállításoknál, ha azok kiállítása az országos bizottság direkt felszólítása folytán történik, darabonkint 3 frt. Ebek után darabonkint 2 frt 50 kr. Juhok után és pedig: egy kos után darabonkint 2 frt, bízott juh után darabonkint 1 frt, egyéb juhok után darabonkint 1 frt, szopós bárányok után térdíj nem fizettetik. B a r o tn ti és t e n g e r i n v ú 1 után ketrecenkint 1 ft; kiköttetik azonban, hogy egy ketrecbe 3 darabnál több tel nem vehető. Galambok után páronkint 50 kr. H i z o 11 sza r v a s m a r h a után darabonkint 10 frt. r eny é sz-sz ar v as m a r ha és bivaly után és pedig: egy bika után 6 frt, egy tehén után 4 frt, egy borjú után évesig 2 frt. Szopós borjú után térdíj nem fizettetik. Sertés után és pedig: kan után darabonkint 2 frt, koca és egy tél éven felüli növendéksertés után 1 frt, fél évnél fiatalabb malac után térdíj nem fizettetik. A sertések általános kiállításának területén, úgyszintén a hizók különleges kiállításán bemutatott sertések után, mert ez esetben a szokásos bér mellett történik a sertések elhelyezése, térdíj nem fizetendő. Méhek után kasonkint 50 kr. A térdíj két részletben fizetendő. Es pedig az első részlet a bejelentés elfogadásának közlése után, a második részletet pedig az állatnak a kiállításra szállítása alkalmával. A már befizetett térdíj részlet semmi körülmények között sem adatik vissza. IX. .1 ketrecek megjelölése. Azon ketreceken vagy kosarakon, melyekben az állatok esetleg küldetnek, "a küldő illetőleg "a kiállító pontos cimzete, az állatok száma, fajtája és színe szilárd alakban (jól oda erősített fatáblán vagy keménv papiros. >n) megjelölendő. A'. Az állatok beállítása és eltávolítása. A kiállítandó állatok két nappal a kiállítás megnyílta előtt állítandók be a kiállítási területre, kivévén a lovakat, a melyek három nappal előbb állítandók be. Az eltávolítás a kiállitás befejezése napjának délutánján már megtörténhetik. A mely állat a kiállítás befejezése után 48 órán túl el nem vitetik, a kiállító költségén és ennek veszélyére haza szállíttatik. XI. A kiállítási épületek. A kiállítandó állatok számára szükséges épületeket és ketreceket az országos bizottság, a tenyészsertések kiállítására szükséges épületeket és ketreceket pedig a kőbányai sertéshizlaló- és kölesön-előlegező részvénytáisag saját költségén készítteti el és bocsátja a kiállításnak minden külön megterheltetése nélkül rendelkezésére. XII. Az állatok a kiállításban maradnak. A kiállítási térről a kiállítás bezárása előtt egyetlen kiállított állat sem távolítható el az országos bizottság engedélye nélkül, kivévén a betegségi eseteket, a melyek felől a XVI. pont intézkedik. XIII. As állatok őrzése, ápolása és tisztogatása. a) Őrizet. Az őrizet a napi biztosok felügyelete ala tt álló őrök által teljesíttetik, az egészségügyi felügyeletet pedig a kiállítási hivatal által kirendelt állatorvosok végzik. A bizottság netán előfordulható elveszésért vagv kárért felelősséget nem vállal. Minden kiállító köteles állatainak gondozására saját cselédét vagy fogadott ápolót alkalmazni, kivévén az ebeknél, baromfiaknál és tengeri nyulaknál. b) Ápolás. Az ápolók a kiállítási területen fognak elhelyeztetni, s éjjel-nappal ott maradni tartoznak. XIV. Az őrzők és ápolók kötelessége. A kiállító által felküldött őrző és ápoló személyzet szolgálata a reggeli etetési és tisztogatási órákban kezdődik, de azért kötelesek a kiállítás nyitva léte alatt mindig a kiállítási területen tartózkodni. Engedelmeskedni tartoznak a csoportbiztosoknak s a felügyelőknek. A kik szót nem fogadnak vagy nem engedelmeskednek, azonnal eltávolíttatnak s helyettök, ép ugy mint a megbetegedettek helyett, a kiállító költségére helyettesek fogadtatnak. Éjjel az ápolóknak csak az esetben szabad őrszolgálatot teljesíteniük, ha erre különösen kirendeltetnek. Az ápoló és őrző személyzet ellátásáról a kiállító gondoskodik, kivánatra azonban a rendezőség a kiállítás tartama alatt az ápolók és őrzők élelmezését készséggel közvetíti. Az ápoló személyzet a kiállitási területen szállásoltatik el. A kiállítási helyiségekben az ápoló és őrző sze mélyzetnek dohányozni nem szabad. XV. Biztosítás tűzkár ellen. A kiállítandó állatok bizonyos átlagértékkel (és pedig a lovak 500 frttal, a szarvasinárhák 250 frttal, a juhok és sertések 30 frttal: tűzkár ellen biztosíttatni fognak. A tömeges biztosítási összegből egy-egy állatra eső eitiinőleg csekély illeték utólag lesz elszámolva a kiállítókkal. Ha valamely kiállító állatát nagyobb értékkel ki vánja biztosíttatni, e nagyobb biztosítási értéket a bejelentő ív illető rovatában kitenni tartozik. A I /. Állategészségügy. Az állatok Budapestre érkezésük után, a kiállító megterhel tetése nélkül állatorvosilag megvizsgáltatnak s a betegeknek találtak gyógykezlés végett a m. kir. állatorvosi tanintézetbe szállíttatnak. A kiállítás tartama alatt a kiállítási hivatal etige délye nélkül csakis beteg állat vihető el a kiállátási területről. A kiállítás egész tartama alatt az állatok naponta állatorvosi vizsgálat alá esnek, s ha belső betegségben szenvednek, a kiállító költségén a m. kir. állatorvosi tanintézetben, külbajok esetében pedig a kiállítás teriile tén fognak gyógy kezeltetni. Az állategészségügynek a kiállításon való kezelése egyébiránt külön fog szabályoztatni, a miről a kiállítók jó eleve értesítést nyerendnek. XVII. Marakodó állatok. Marakodó vagy harapós állatoknál e tulajdonság bejelentendő, s tőlük a közönség a ketrecen kifüggesztett figyelmeztetés által óvatik. A I / II. Takarmányozás. Az állatok takarmányozása tekintetében a kiállítási hivatal intézkedik, a kiállító költségén. Gondoskodva lesz, hogy a szükséges takarmány jó minőségben, mérsékelt és idejekorán közzéteendő árakon kiszolgáltassák. Ha valaki saját takarmányát akarja ntetní, erre a kiállítási hivatalnak külön engedélyét tartozik kikérni A sertések takarmányozása a sertéskiállítási szabályzatban van körülírva. XIX. Az állatok leírása. Felette kívánatos, hogy a bejelentett állatok leírása, nevezete- azok szine, bélyege, jegye, s az egész tenyésztés létszáma a bejelentéskor pontosan megjelöltessék. XX. Az állatok eladása. Az országos bizottság kívánatra elvállalja a kiállított állatok eladását és a megrendelések közvetítését, erre vonatkozólag külön felállítandó szabályok szerint. XXI. További intézkedések. A országos bizottság által az állatkiállítás tárgyába n később kibocsátandó külön szabályzatok és hirdetések a kiállítóknak vagv közvetlenül vagy az jiltelő bizottságok és hatóságok által meg fognak küldetni. XXII. A szabályzat elfogadása. Minden kiállító bejelentésének beküldésével mind magára, mind képviselőire és alkalmazottjaira nézve, elfogadja a fentebbi határozatokat és aláveti magát az országos bizottság további rendelkezéseinek. Kelt Budapesten, 1884. máj us havában. Az 188;>. évi biulup 'iti általános bizottsága nevében: (ir. Zichy Jenő sk. Matlekovits sk. másodelnök. Kozma Ferenc sk. elnök, a rendező bizottság elnöke. A soproni es kereskedelmi és iparkamara köréből. 2195 sz. 1884. Hirdet m é n y. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium f. évi junius hó 19-én kelt 20*094 sz. értesítése szerint kívánatos, hogy a külföldi cégek hitel képessége iránt az osztrák magyar konzulátusokhoz intézett megkeresések, a belhoni kereskedők által a kereskedelmi testületek közvetítésével juttassanak az illető konsulátusokhoz.