Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 18S+. julius 27 30. szám. H n n 111 i nmm es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Az ipartestületek alakítása tárgyában. (őszinte szó megyénk iparosaihoz.) Az „Uj ipartörvény "-ről szóló 1884. évi XVII. törvénycikk, mint arról lapunk olvasó közönségének tudomása van, f. évi október hó 1-én lép életbe. Nem érezzük magunkat feljogosítva egy, csak a közel múltban alkotott s gyakorlatilag még nem is érvényesített törvény felett egyszerűen pálcát törni, hanem habár ez új-törvényben az iparos osztály jogos és méltányos igényei nézetünk szerint minden tekintetben érvényre nem is emelkedtek, mégis nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy az új ipartörvény minden tekintetben felül áll az „ipartörvény"-ről szóló 1872. évi VIII. törvénycikknél. — Az új ipartörvény egyik legfontosabb alkotására az ipartestületekre akarjuk iparosaink figyelmét ez alkalommal felhívni. A hazai iparosságnak évek hosszú során hangoztatott hő óhaja: az ipartestületek föltétlen létesítése törvényhozásilag nincs elrendelve, de ha tekintetbe veszszük ama körülményt, hogy milv befolyással birnak emez ipartestületek a helvi és általános ipari viszonyok rendezésére és fejlesztésére: úgy épenséggel nem kételkedünk affelett, hogy iparosaink saját jól felfogott érdekeik szem előtt tartásával a törvény szellemének megfelelőleg önként, saját akaratukból sietve tömörülnek az ipartestületek mielőbbi szervezése és teljes megalkotása iránt. — Az ipartestületek célja ugyanis a hivatkozott törvény értelmében az iparosok között a rendet és az egyetértést fentartani, az iparhatóságnak az iparosok között fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni. Mindezek alapján az ipartestület gondoskodik. hogy az iparosok és segédek között rendezett viszonyok álljanak fenn. hogy a tanoncok ügye rendeztessék, hogy az iparosok és a tanoncok vaery a segédek között felmerülő súrlódások o v ~ és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassák, hogy segély pénztár ak létesül jenek, hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa ,hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa. — Az ipartestületeknek a törvény által körvonalozott eme feladataik oly tág értelműek, hogy minden, a törvénybe nem ütköző s az iparosok érdekeit elősegítő alkotás feladatai körébe vonható így p. o. a békéltető bizottság, tanonciskolák, szövetkezetek létesítése, a segédek erkölcsi és nevelési képzésének előmozdítását célzó úgynevezett legén) egyletek alkotása, munka- és szakkiállítások rendezése, hitelegyletek alkotása, ösztöndíjak alapítása. Mindezen elősorolt intézkedések fényesen igazolják, hogv az ipartestületek alakítása mily hathatós eszközül szolgál ipaiosaink érdekeinek előmozdítására, más részt az igazi testületi szellem megteremtése- és fentartására. Belátták ezt iparosaink maguk is még a törvény életbe léptetése előtt, azért is az országgyűléshez a kormány által beterjesztett javaslat egyes pontjainak megváltoztatása tárgyában hazánk számos ipartársulata részéről beterjesztett kérvények mindegyike fennen hangoztatta a kötelező ipartestületek létesítésének törvényhozási utón való kimondását. — Az iparosok ezen közóhaja ugyan nem valósult meg törvényhozásilag, de hogy tényleg létesüljön, egyedül és kizárólag maguktól az iparosoktól függ. Ugyanis a törvény 122. §-a értelmében törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban, továbbá olv községekben, melyekben a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok száma legalább százra megy. a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmadának kívánatára az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásával és a törvényhatóság hozzájárulásával az iparhatóság által ipartestületek alakítandók. Amely községekben pedig száznál kevesebb ily iparos van, ott az iparosok kívánatára az ipar- és kereskedelmi kamara véleménye alapján a törvényhatóság hozzájárulásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter esetről esetre megengedheti az ipartestület alakítását. — Az ipartestületek megalkotása — amint a törvény idézett szakasza mutatja — egyedül maguktól az iparosoktól függ. Meg kell teremteni a kétharmad többséget, úgy az ipartestület alakítása kimaradhatlan. — Belátjuk azt, hogy ép a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmad részének megnyerése kissé terhes feladat. Egy részt, mert sokan vannak, akik ily mozgahnakv E vegyes szervező bizottság mindenekelőtt törzskönyvet készít, melybe iparágakként különkülön lapon bejegyeztetnek és sorszámmal láttatnak el a városbeli képesítéssel biró iparosok, amely névjegyzéknek pontos összeállítása — a későbbi hatósági összeírásig is — a bizalmi férfiak utján nehézséggel nem járhat. A központi bizottsági lagok csakhamar érintkezésbe lépnek szaktársaikkal és felvilágosítván őket az ipartestületi önkormányzati jogok hordereje iránt, aláíratnak velük külön, külön egy-egy, körülbelül ily tartalmú nyilatkozatot: „Alulirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy óhajtom és közreműködni kivánok, miszerint X városban az 1884. évi XVII. t. c. 122. §-a értelmében ipartestület alakuljon. Kelt . . . N. N. mester. N. N. N. N. tanuk." Az ilykép kiállított nyilatkozatok egybegyűjtetnek és a törzskönyv utján nyilvántartatnak mindaddig, mig a törvény által előirt kétharmad többség feltétlenül biztosítottnak nem mutatkozik. Midőn jelen sorokban az előzetes eljárásra nézve némileg tájékoztatást nyújtani feladatunknak ismertük: nem mulaszthatjuk el újból megyénk iparosait, főleg azon községeket, melyektói magukat távol szeretik tartani, vannak kik ben legalább száz iparos van, az ipartestületek semmi, bár saját javukat célzó újításnak nem mielőbbi megalkotására felhivni. barátjai, lesznek, kik egészen semleges szerepet visznek azt hangoztatva mellesleg, hogy ők beleegyeznek mindenbe, pedig ez magában véve hogy haszonnal nem jár, de sőt az ugy '

ryanem ártalmára szolgál, mert mint a törvény tái lásakor a főrendiházban maga az illető szakminiszter által tett felszólalásból kiderül, amely iparosok az ipartestületek alakítása iránt egyáltalában nem nyilatkoznak, úgy azok közé fognak számíttatni, akik az ipartestület megalakítását nem kívánják. — Hatalmas ellenzésre fog találni az ipartestület szervezése a már létező ipartársulatok részéről, féltvén kétségkívül ez ideig szerzett vagyonukat. Azomban e bajon is segített maga a törvény, mely kimondja, hogy ha oly szakipartársulat olvad egy általános ipartestületbe, melynek külön célokra rendelt vagyona van, az a testület által az illető külön iparágat űzők céljaira külön kezelendő. — Nem kell tehát e részben semmitől sem tartaniok a már létező szakipartársulatoknak, mert ezek vagyona a testület vagyonától teljesen el lesz választva és külön lesz kezelve. — Hogv miként lehetne az ipartestületek alakítására meffkivántató többséget biztosítani, e O O tekintetben melegen ajánljuk Rátli Károlynak, az iparügy terén kiváló szakférfiúnak véleménye alapján a következőket: Értekezzenek mielőbb az ipartársulatok bizalmi férfai oly iparos-gyűlés egybeliivása tárgyában, melynek célja az illető városbeli quahficatióhoz kötött mesterséggel foglalkozókat az ipartestületek szervezete és hatásköre iránt alaposan felvilágosítani és egy központi szervező bizottságot alakítani. Ezen központi választmány álljon a bevonandó kézniííiparágok bizalmi férfiaiból olvképen , hogv minden, képesítéshez kötött mesterség legalább egy taggal legyen képviselve, míg minden további 20—25 szakmabeli önálló iparos után egy-egy további tagot lehetne beválasztani illetőleg az ipartársulat által kiküldetni. Óhajtandó volna, hogy a nagygyűlés lehetőleg 4—6 hét alatt megtartatnék avégből, hogy a szervező bizottság a törvény életbe léptetéséig már kellő eredményűvel eljárhasson kiküldetésében. Saját ügyük előmozdítása kívánja ezt. Szakítsanak a mult hagyományaival, nyújtsanak egymásnak jobbot és egvesülten működjenek közre, hogy eme, kétségkívül üdvösnek Ígérkező ipartestület kebelükben mielőbb létesüljön. Zala-Egerszeg, 1884. julius 22-én. A városi képviselő testületnek a mai napon tartott, eléggé látogatott gyűlésén a vágóhídnak a közegészségügyi törvények értelmében eszközlendő új átalakítása iránti intézkedés és a városi kórház helyének végleges megállapítása képezte a főtárgyat. A mult képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után olvastatott Hajmásy Ovula helybeli építész úr által a vágóhídnak kővel való kirakatása és vízvezetékkel való ellátása tárgyában beadott s a tekintetes kir. építész- ti hivatal által megvizsgált költségvetés, mely szerint a hídnak aláburkoláea téglából szározan rakva, a hid burkolása keblhcimi 8 cm. vastag kőlemezekkel pcrtlandi cementtel rakva, egy bújható kanális, két felié- kehlheim-asztal állvány nyal egy vízvezető nyomó készülék, két csap-, kő válú-, medence- és gummicsővezetéssel — mindezen munkálatok összesen 834 frt 40 krba kerülnek. A képviselő testület uta .ította az elöl járóságot, hogy a közigazgatási hatóságot még a mult képviselő testületi gyűlésen hozott, de ez ideig nem foganatosított végzés értelmében haladéktalanul keresse meg aziránt, hogy a vágóhídnál a viznek a Zala folyóba való bevezetése engedtessék meg. egyúttal felhatalmaztatott az elöljáróság, hogy a bemutatott költségvetés alapján Híj másy Gyula vállalkozó úrral a szerződést kösse mc • s a helyreállításra szükséges összeget a közbirtokosság jar a takarékpénztárban elhelyezett pénzéből fedezze. Mivel azon képviselői testületi határozatnak, hogy a háztulajdonosok a járdákat naponként öntöztessék és sepertessék, s hogy a főutcák a város által naponként, a mellék utcák h tenként kétszer tisztogattassanak teljesen elég nem tétetett, mert igen sok ház előtt az öntözést és sep'-ést nem teljesítik, úgy szintén a város által a seprés sem teljesíttetik a végzésnek megfelelőleg: ez okból a képviselő testület a városi elöljáróságot ezen végzés pontos és szigorú végrehajtására újból felhívja s amennyiben a két utkopró az utcák seprését nem foganatosíthatná, úgy a városi elöljáróság e célra kellő számú napszámos felfogadására f ljogosittatik. A járdák öntézését és seprését nem teljes'tő háztulajdonosok ellen a legszigorúbb eljárás foganatosítására lett az elöljáróság utasítva. Elég szégyen, h(gy a képviselő testület ily határozatot kénytelen hozni s akad igen sok oly háztulajdonos, aki nem törődve saját érdekével sem, még e csekély fáradsággal járó munkát sem akarja teljesíteni. — A városi kórház helyiség áthelyezésének keresztül vitelével megbízott bizottság részéről Kovács Károly úr Jelen számunkhoz Gutjáhr es Müller budapesti gépgyár tulajdonosok árjegyzéke van csatolva.