Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 18S+. julius 27 30. szám. H n n 111 i nmm es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Az ipartestületek alakítása tárgyában. (őszinte szó megyénk iparosaihoz.) Az „Uj ipartörvény "-ről szóló 1884. évi XVII. törvénycikk, mint arról lapunk olvasó közönségének tudomása van, f. évi október hó 1-én lép életbe. Nem érezzük magunkat feljogosítva egy, csak a közel múltban alkotott s gyakorlatilag még nem is érvényesített törvény felett egyszerűen pálcát törni, hanem habár ez új-törvényben az iparos osztály jogos és méltányos igényei nézetünk szerint minden tekintetben érvényre nem is emelkedtek, mégis nyugodt lélekkel elmondhat­juk, hogy az új ipartörvény minden tekintetben felül áll az „ipartörvény"-ről szóló 1872. évi VIII. törvénycikknél. — Az új ipartörvény egyik legfontosabb al­kotására az ipartestületekre akarjuk iparosaink figyelmét ez alkalommal felhívni. A hazai iparosságnak évek hosszú során hangoztatott hő óhaja: az ipartestületek föltét­len létesítése törvényhozásilag nincs elrendelve, de ha tekintetbe veszszük ama körülményt, hogy milv befolyással birnak emez ipartestületek a helvi és általános ipari viszonyok rendezésére és fejlesztésére: úgy épenséggel nem kételke­dünk affelett, hogy iparosaink saját jól felfo­gott érdekeik szem előtt tartásával a törvény szellemének megfelelőleg önként, saját akaratuk­ból sietve tömörülnek az ipartestületek mielőbbi szervezése és teljes megalkotása iránt. — Az ipartestületek célja ugyanis a hivatko­zott törvény értelmében az iparosok között a rendet és az egyetértést fentartani, az iparható­ságnak az iparosok között fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok ér­dekeit előmozdítani s őket haladásra serkenteni. Mindezek alapján az ipartestület gondosko­dik. hogy az iparosok és segédek között rende­zett viszonyok álljanak fenn. hogy a tanoncok ügye rendeztessék, hogy az iparosok és a tanon­cok vaery a segédek között felmerülő súrlódások o v ~ és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosíttassák, hogy segély pénztár ak létesül jenek, hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek alakítása által előmozdítsa ,hogy a hatóságokat az iparügy tekintetében kellőleg tájékoztassa. — Az ipartestületeknek a törvény által kör­vonalozott eme feladataik oly tág értelműek, hogy minden, a törvénybe nem ütköző s az iparosok érdekeit elősegítő alkotás feladatai kö­rébe vonható így p. o. a békéltető bizottság, tanonciskolák, szövetkezetek létesítése, a segé­dek erkölcsi és nevelési képzésének előmozdítá­sát célzó úgynevezett legén) egyletek alkotása, munka- és szakkiállítások rendezése, hitelegyle­tek alkotása, ösztöndíjak alapítása. Mindezen elősorolt intézkedések fényesen igazolják, hogv az ipartestületek alakítása mily hathatós eszközül szolgál ipaiosaink érdekeinek előmozdítására, más részt az igazi testületi szel­lem megteremtése- és fentartására. Belátták ezt iparosaink maguk is még a törvény életbe léptetése előtt, azért is az ország­gyűléshez a kormány által beterjesztett javaslat egyes pontjainak megváltoztatása tárgyában ha­zánk számos ipartársulata részéről beterjesztett kérvények mindegyike fennen hangoztatta a kötelező ipartestületek létesítésének törvényho­zási utón való kimondását. — Az iparosok ezen közóhaja ugyan nem va­lósult meg törvényhozásilag, de hogy tényleg létesüljön, egyedül és kizárólag maguktól az iparosoktól függ. Ugyanis a törvény 122. §-a értelmében törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácscsal biró városokban, továbbá olv közsé­gekben, melyekben a képesítéshez kötött mes­terséggel foglalkozó iparosok száma legalább százra megy. a képesítéshez kötött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmadának kívánatára az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meg­hallgatásával és a törvényhatóság hozzájárulásá­val az iparhatóság által ipartestületek alakítandók. Amely községekben pedig száznál keve­sebb ily iparos van, ott az iparosok kívánatára az ipar- és kereskedelmi kamara véleménye alapján a törvényhatóság hozzájárulásával a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­ter esetről esetre megengedheti az ipartestület alakítását. — Az ipartestületek megalkotása — amint a törvény idézett szakasza mutatja — egyedül maguktól az iparosoktól függ. Meg kell terem­teni a kétharmad többséget, úgy az ipartestület alakítása kimaradhatlan. — Belátjuk azt, hogy ép a képesítéshez kö­tött mesterséggel foglalkozó iparosok kétharmad részének megnyerése kissé terhes feladat. Egy részt, mert sokan vannak, akik ily mozgahnak­v E vegyes szervező bizottság mindenekelőtt törzskönyvet készít, melybe iparágakként külön­külön lapon bejegyeztetnek és sorszámmal lát­tatnak el a városbeli képesítéssel biró iparosok, amely névjegyzéknek pontos összeállítása — a későbbi hatósági összeírásig is — a bizalmi fér­fiak utján nehézséggel nem járhat. A központi bizottsági lagok csakhamar érintkezésbe lépnek szaktársaikkal és felvilágosítván őket az ipartes­tületi önkormányzati jogok hordereje iránt, alá­íratnak velük külön, külön egy-egy, körülbelül ily tartalmú nyilatkozatot: „Alulirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy óhajtom és közreműköd­ni kivánok, miszerint X városban az 1884. évi XVII. t. c. 122. §-a értelmében ipartestület alakuljon. Kelt . . . N. N. mester. N. N. N. N. tanuk." Az ilykép kiállított nyilatkozatok egybe­gyűjtetnek és a törzskönyv utján nyilvántartat­nak mindaddig, mig a törvény által előirt két­harmad többség feltétlenül biztosítottnak nem mutatkozik. Midőn jelen sorokban az előzetes eljárásra nézve némileg tájékoztatást nyújtani feladatunk­nak ismertük: nem mulaszthatjuk el újból me­gyénk iparosait, főleg azon községeket, melyek­tói magukat távol szeretik tartani, vannak kik ben legalább száz iparos van, az ipartestületek semmi, bár saját javukat célzó újításnak nem mielőbbi megalkotására felhivni. barátjai, lesznek, kik egészen semleges szerepet visznek azt hangoztatva mellesleg, hogy ők be­leegyeznek mindenbe, pedig ez magában véve hogy haszonnal nem jár, de sőt az ugy ' rya­nem ártalmára szolgál, mert mint a törvény tái lásakor a főrendiházban maga az illető szakmi­niszter által tett felszólalásból kiderül, amely iparosok az ipartestületek alakítása iránt egyál­talában nem nyilatkoznak, úgy azok közé fog­nak számíttatni, akik az ipartestület megalakí­tását nem kívánják. — Hatalmas ellenzésre fog találni az ipartes­tület szervezése a már létező ipartársulatok ré­széről, féltvén kétségkívül ez ideig szerzett va­gyonukat. Azomban e bajon is segített maga a törvény, mely kimondja, hogy ha oly szak­ipartársulat olvad egy általános ipartestületbe, melynek külön célokra rendelt vagyona van, az a testület által az illető külön iparágat űzők céljaira külön kezelendő. — Nem kell tehát e részben semmitől sem tartaniok a már létező szakipartársulatoknak, mert ezek vagyona a tes­tület vagyonától teljesen el lesz választva és kü­lön lesz kezelve. — Hogv miként lehetne az ipartestületek ala­kítására meffkivántató többséget biztosítani, e O O tekintetben melegen ajánljuk Rátli Károlynak, az iparügy terén kiváló szakférfiúnak vélemé­nye alapján a következőket: Értekezzenek mielőbb az ipartársulatok bi­zalmi férfai oly iparos-gyűlés egybeliivása tár­gyában, melynek célja az illető városbeli quah­ficatióhoz kötött mesterséggel foglalkozókat az ipartestületek szervezete és hatásköre iránt ala­posan felvilágosítani és egy központi szervező bizottságot alakítani. Ezen központi választmány álljon a bevonandó kézniííiparágok bizalmi fér­fiaiból olvképen , hogv minden, képesítéshez kötött mesterség legalább egy taggal legyen képviselve, míg minden további 20—25 szak­mabeli önálló iparos után egy-egy további ta­got lehetne beválasztani illetőleg az ipartársulat által kiküldetni. Óhajtandó volna, hogy a nagygyűlés lehe­tőleg 4—6 hét alatt megtartatnék avégből, hogy a szervező bizottság a törvény életbe lépteté­séig már kellő eredményűvel eljárhasson kikül­detésében. Saját ügyük előmozdítása kívánja ezt. Sza­kítsanak a mult hagyományaival, nyújtsanak egymásnak jobbot és egvesülten működjenek közre, hogy eme, kétségkívül üdvösnek Ígérke­ző ipartestület kebelükben mielőbb létesüljön. Zala-Egerszeg, 1884. julius 22-én. A városi képviselő testületnek a mai napon tartott, eléggé látogatott gyűlésén a vágóhídnak a közegészség­ügyi törvények értelmében eszközlendő új átalakítása iránti intézkedés és a városi kórház helyének végleges megállapítása képezte a főtárgyat. A mult képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése után olvastatott Hajmásy Ovula helybeli építész úr által a vágóhídnak kővel való kirakatása és vízvezetékkel való ellátása tárgyában be­adott s a tekintetes kir. építész- ti hivatal által megvizs­gált költségvetés, mely szerint a hídnak aláburkoláea téglából szározan rakva, a hid burkolása keblhcimi 8 cm. vastag kőlemezekkel pcrtlandi cementtel rakva, egy bújható kanális, két felié- kehlheim-asztal állvány nyal egy vízvezető nyomó készülék, két csap-, kő válú-, medence- és gummicsővezetéssel — mindezen munkála­tok összesen 834 frt 40 krba kerülnek. A képviselő testület uta .ította az elöl járóságot, hogy a közigazgatási hatóságot még a mult képviselő testületi gyűlésen hozott, de ez ideig nem foganatosított végzés értelmében haladéktalanul keresse meg aziránt, hogy a vágóhídnál a viznek a Zala folyóba való beveze­tése engedtessék meg. egyúttal felhatalmaztatott az elöl­járóság, hogy a bemutatott költségvetés alapján Híj másy Gyula vállalkozó úrral a szerződést kösse mc • s a helyreállításra szükséges összeget a közbirtokosság jar a takarékpénztárban elhelyezett pénzéből fedezze. Mivel azon képviselői testületi határozatnak, hogy a háztulajdonosok a járdákat naponként öntöztessék és sepertessék, s hogy a főutcák a város által naponként, a mellék utcák h tenként kétszer tisztogattassanak teljesen elég nem tétetett, mert igen sok ház előtt az öntözést és sep'-ést nem teljesítik, úgy szintén a város által a seprés sem teljesíttetik a végzésnek megfelelőleg: ez okból a képviselő testület a városi elöljáróságot ezen végzés pontos és szigorú végrehajtására újból felhívja s amennyiben a két utkopró az utcák seprését nem foga­natosíthatná, úgy a városi elöljáróság e célra kellő szá­mú napszámos felfogadására f ljogosittatik. A járdák öntézését és seprését nem teljes'tő háztulajdonosok ellen a legszigorúbb eljárás foganatosítására lett az elöljáró­ság utasítva. Elég szégyen, h(gy a képviselő testület ily határozatot kénytelen hozni s akad igen sok oly háztulajdonos, aki nem törődve saját érdekével sem, még e csekély fáradsággal járó munkát sem akarja tel­jesíteni. — A városi kórház helyiség áthelyezésének keresztül vitelével megbízott bizottság részéről Kovács Károly úr Jelen számunkhoz Gutjáhr es Müller budapesti gépgyár tulajdonosok árjegyzéke van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents