Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-06 / 1. szám

helyén, (le kivételesen összeköttetési és más fon­tos pontokon is vannak felállítva és őrmesterek vag-y őrs-vezetők parancsnoksága alá vannak he­lyezve. Átlag minden 60 f kilométernyi felügye­leti körletre legalább egy csendőr van számítva. A csendőrségbe való felvételre szükséges, hogy az illető magyar honos legyen; feddhetlen erkölcsi magaviselet és megfelelő szellemi ké­pességek mellett, tisztességes és ildomos maga­viseletlel birjon; 20 évnél ifjabb és 40 évnél idősebb ne legyen; nőtlen vagy gyermek nél­küli özvegy legyen; tökéletes hadi szolgálat­képesség mellett,' legalább 163 ceutimeternyi testmagassággal birjon, a szolgálati magyar nvelven kivtil lehetőleg még azon vidék nyel­vének egyikét ismerje, melynek területén mint csendőr működésre be van osztva; olvasni, n-ni és számolni tudjon — Kis kornak, kik akár a polgári állásból, akár a es. és kir. közös had­sereg tartalékából, akár pedig a magy. kir. hon­védségből a csendőrségbe önként belépni óhaj­tanak': atyjuk vagy törvényes gyámjuk bele­egyezését hiteles alakban bemutatni tartoznak. Kik a hadseregből vagy a honvédségből lépnek be a csendőrségbe és abban négy évig szolgálnak, összes szolgálati idejükből a hon­védségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilyenek tehái két évvel előbb bocsáttatnak el véglegesen a hadi kötelékből. A hadseregből, illetőleg annak póttartalé­kából és a honvédségből önként belépett csen­dőrök a csendőrségnél teljesítendő szolgálatuk idejére nézve a csendőrség állományába végle­sen áthelyezetteknek tekintetnek és így az időnkénti fegyvergyakorlatok és ellenőrzési szem­lék s általában tényleges szolgálatra való behivás alól fel vannak mentve és a mozgósítás eseté­ben is a csendőrségnél hagyatnak meg az 1881. évi II. tör vény czikk értelmében. Az egész országnak a csendőrkerületekbe való felosztása a következő: Első kerület. Parancsnoksági székhely: Kolozsvár, négy szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak a következő megyék: Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Há­romszék, Hunyad, Kis-Kiiküllő, Kolozs, Maros­Torda, Nagy-Küküllő, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely megyék, Kolozs­vár és Marosvásárhely városok. Második kerület. I >arancsnoksági szék­hely: Szeged, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak a következő megyék: Rács­Bodrog, Csanád, Csongrád, Krassó, Szörény, Temes és Torontál megyék, Baja, Hódmező­vásárhely, Pancsova, Szabadka, Szeged, Temes­vár, Újvidék, Versecz és Zombor városok. Harmadik kerület. Parancsnoksági szék­hely: Budapest, három szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Arad, Békés, Bihar, Hajdú, Jász-Nagykún-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskún és Szilágy megyék, Arad, Debreczen, Kecskemét és Nagyvárad városok. N e gy ed i k k e r ü 1 e t. Parancsnoksági szék­hely : Kassa, három szárnvparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Abauj, Borsód, Heves, Sáros, Szepes, Torna, Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szathmár, Zemplén, Ung és Ugocsa megyék, Kassa és Szatmárnémeti városok. Ötödik kerület. Parancsnoksági szék­helv: Pozsony, két szárnyparancsnoksággal; ehhez tartoznak: Pozsony, Komárom, Nyitra, Tnrócz, Árva, Trencsén, Zólyom, Bars, Gömör, Li])tó, Nógrád, Hont és Esztergom megyék, Ko­márom, Pozsony, Selmecz és Bélabánya városok. Hatodik kerület. Parancsnoksági szék­hely: Székes-Fehérvár, három szárny parancs­noksággal; ehhez tartoznak: Fehér, Győr, Vesz­prém, Sopron, Mosón, Vas, Zala, Baranya, Tolna és Somogy megyék, Győr, Pécs, Sopron és Sz. kes-Fehérvár városok. Megyénk e kerületbe tartozván, fizíikséges­nek tartjuk e kerületnek szárnyparancsnokságok szerinti beosztását is elősorolni. Az első szánni szárny parancsnokság szék­helye Székes-Fehérvár, körlete Fehér, Veszprém és Tolna megyék területére terjed. Ezen szárny­parancsnokság ismét .'5 szakasz parancsnokságra oszlik Székes-Feliérvár, Veszprém és Szegszárd állomással. A második szánni szárnyparancsnokság székhelye Sopron, körlete Sopron, Moson, Győr és Vasniegye területére terjed. Ezen szárny­parancsnokság ismét két szakaszparancsnokságra, oszlik Sopron és Szombathely állomással. A harmadik számú szárnyparancsnokság székhelye Pécs, körlete Baranya, Somogy és Zala megyék területére terjed. Ezen szárnypa­ranosnokság ismét 3 szakaszparancsnokságra osz­lik Pécs, Kaposvár és Zala-Egerszeg állomással. Megyénk területére a belügyminisztérium a megyei közigazgatási bizottsághoz nmlt év­ben 8733 sz. a. intézett rendeletében 15 őrsöt engedélyezett 92 gyalogcsendőrrel. Utóbb a közigazgatási bizottságnak indokolt r> o o felterjesztése alapján megyénkben az őrsök száma 20-ban állapíttatott meg 102 gvalogcsendőrrel. Örsállomási helyekül kijeleltettek: Zala­Egerszeg (szakas parancsnokság székhelye), Szt.­Gróth, Sümegh, Tapolcza, Szt.-Antalfa, Balaton­Füred, Keszthely, Pacsa, Kis-Komárom, Nagy­Kanizsa, Bánok-Szent-György, Letenye, Perlak, Csáktornya, Stridó, Alsó-Lendva, Bellatincz, Ramócsa, Zala-Lövő, Nova. Zala-Egerszegen van a szakaszparancsnokon kivül egy őrmester, egy őrsvezető és 4 csendőr, Nagv-Kanizsán egy őrmester, egy őrsvezető és 5 csendőr, Csáktornyán egy őrmester és 4 csendőr, míg a többi őrs mindegyikén egy őrs­vezető és 4 csendőr. An ú a csendőrség szervezésének keresztül vitelét illeti, az I. szánni parancsnokság „m. kir. erdélyi csendőrparancsnokság" cimen s Kolozs­vár székhelyivel már kezdettől fogva fennállott, 1881. évi julius hó 1-én kezdetett meg a II. pa­rancsnokság szervezésé 700 gyalog és 167 lovas csendőr- legénység létszámmal és működését 1882. évi január 1-én kezdette meg. A III. és I\ - parancsnokság szervezése és pedig az előb­beni 424 gyalog, 416 lovas, az utóbbi pedig 787 gyalog és 136 lovascsendőrrel 1882. évi julius hó 1-én kezdődött és e két parancsnokság működését 1883. január 1-én kezdette meg. Végül az V. és VI. parancsnokságok szervezése, az előbbeni 736. az utóbbi 767 főben megállapított legény­séggel 1883. julius 1-én vétetett foganatba és hivatalos működését e hó 1-én kezdette meg. A szervezés e gyors keresztülvitele az előb­beni parancsnokságok létszámát tetemesen meg­fogyasztván, a honvédelmi miniszter a csendőr­parancsnokságok rendszeresített állományának kiegészítése végett 1200 honvédet rendelt be a ni. kir. csendőrséghez próba szolgálattételre, akik közül 143 honvéd nős, azonban már 61 mint nős és családos elbocsáttatott s igy maradt a csendőrségnél 1057. nőtlen és 82 nős, összesen 1139 honvéd. — A megyei közbiztonsági kö­zegek közül 240 pandúr van jelenleg a csend­őrségnél alkalmazásban. A csendőrségi teljes állomány a következő: A csendőrparancsnokságok tiszti látszáma 105. őrmestertől lefelé gyalog-csendőr 4270, lovas­csendőr 719, összesen 4989 csendőr és 105 tiszt. A megyei törvényhatósági rendőrség lét­száma a következő volt: 191 csendbiztos, 928 lovas és 1773. gyalog pandúr és igy összesen 191 csendbiztos és 2703 pandúr. A csendőrség legénységi állományának létszáma tehát 2286 csendőrrel több vagyis csaknem kétszer oly nagy, mint a pandúroké volt. Első pillanatra e körülmény azt látszik iga­zolni, hogy minden megyében legkevesebb annyi, sőt több csendőr van beosztva, mint amennyi pandúr volt azelőtt. — Sajnos, hogy megyénk­re vonatkozólag a dolog fordítva van, mert míg azelőtt a közbiztonsági szolgálatot 160—170 pan dur teljesítette, addig jelenleg csak 102 csendőr van hivatva ugyanezen feladatnak megfelelni. — Pedig ha megyénk közbiztonsági állapotát figyelembe veszszük, más részt meg tudva azt. hogy a csendőrség megyénkben sokszor pósta­fedezetnél, valamint adóbehajtásoknál is igénybe lesz véve, hiszszűk, hogy a tapasztalat fogja sűr­getőleg követelni megyénkben a csendőrség lét­számának felemelését. Azt hiszszük, hogy az olvasó közönség a közlöttek alapján a csendörségről kellőkép tá­jékozva lesz. Végül azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a közbiztonság őrizetére hivatott eme kö­zeg a közönség rokonszenvével fog találkozni és megyénk lakossága igyekszik a csendőrségnek magasztos hivatása teljesítésében tőle kitelhető­leg segédkezet nyújtani és ezáltal lehetővé teszi, hogy megyénk egész területén a közbiztonság teljesen helyre álljon. Zala Egerszeg, 1883. december 31 Az év utolsó napján tartott képviselő testületi gyűlésen a városi képviselők szép számmal voltak je­len. Városbíró úr a legutolsó képviselő testületi gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után előterjesztette Meskó József szállásmesternek számadását az általa telvett Rudolf trónörökös boldog npává lett. Zalamegye csinált liires „•/.údóheccet." Sok uralkodó és miniszter utazott. (Utjokkal a sajtó .sokat foglalkozott.) Trónbeszédek tartós békét hangsúlyoztak, Mégis sok katonát fegyverben tartottak. Bolgárország unja a muszka gyámságot, Sándor fejedelem tyúkszemükre hágott. Szapáry László gróf tábornok megírnia, Bécsben elektromos kiállttá5 vala. Milán szerb királynak is meggyűlt a baja, Majd hogy föl nem billent szegénynek a trónja. Forradalmi párttal erélyesen harcölt, Királyi kegyelmet nemesen gyakorolt. Török Pál püspök is jobb létre szenderült. Az elpusztult Szeged díszesen fölépült; Király ő Felsége ennek nagyon örült. Körébe Szegeden sok uri vendég gyűlt. Fiume kormányát Zichy Ágost grófra Ruházta a Fölség. — Szudáni próféta Hicks pasa seregét vadul felkoncolta. — Pandurvilág megszűnt, csendőrség pótolta. Khuen-Héderváry Károly gróf horvát bán Elfoglalta helyét, s vele az alkotmány Újra visszaállott, bár az a sok botrány Nem akar ott szűnni; nagylelkű a kormány. Farkasszemet néz a francia Khinával, Nem egyezhetett ki Ferry Czeng marquis-val. Keresztények s zsidók házassága nem „gilt," Többséget nyerni a felsőházban nem birt. Jubileumot ült Jókainé Róza, Akkoriban, midőn a derék Zsivora György meghalt és hagyott százezer forintot Akadémiánknak; — legyen hamva áldott! Vármegyei tisztek újra választattak, A tisztujításkor szép jogokat kaptak; Gyakorolják tehát igazsággal, bölcsen, Hogy maradhassanak mindig kedveltségben. A lefolyt esztendő végső epizódja Ráday Gedeon miniszter halála. Java térti korát még be sem tölthette, Már is bezáródott a sirbolt fölötte. Énekem végéhez immár eljutottam, Egy év eseményét rigmusba foglaltam; Bocsásd meg olvasóm, hogy időd raboltam. Boldog új esztendőt kivánok ! Mondottam. H á r o 111 k i r á 1 y o k 11 a p j á r a. Mult időkön mélázva merengve, Szál! a lelkem napfényes keletre; Oda . . távol, . . próféták hónába ! Oda . . vissza a csodák korába! ((/ . . utw&u. It IIMí IH/W. S mig merengek a letűnt csodákon, Köny pereg le halovány arcánion; Mély fájdalom, forró köny beszéli . . Mért nem tudtam én is akkor élni? A miről oly szépen szó! az ének, Napkeletről királyok jövének, — Kit istállóban sziilt édes anyja, ­Hogy imádják földig leborulva. Messze földről puszta Betlehembe, Volt, mi őket oda elvezette: Napkeleten mennyei fény áradt Napkeleten fényes csillag támadt. Az a csillag szüntelen az égen Vezetőjük a nagy messzeségen; Csüggedésben folyton bátorítva, Biztató fényt hintve utaikra. Mentek ők, a keleti királyok, Mig a csillag egy helyütt megállott, S ott találták puszta Betlehembe, A kis Jézust jászelyba fektetve. Még merengek a letűnt csodákon, Köny pereg le halovány orcámon ; Mély fájdalmam forró köny beszéli: Mért nem tudtam én is akkor élni! Az a csillag odafent az égen, Elvezetett volna oda engem, Gyermek Jézus előtt leborulva Én is, mint ők, imádhattam volna. Balga gyermek, mért sirok szüntelen . . Az a csillag most is ott az égen; . . . Vigasztaló gondolatba szállva, Lelkem azt a csillagot megáldja. Az a csillag most is ott az éqen, Vezetőnk a földi szenvedésben, Csüggedésben folyton bátorítva, Biztató fényt vetve utainkra. Feltekintek, felnézek az égre, . , Oly édesen hívogat a fénye, Megnyugvással tekintek jel rája, A hit örök fénylő csillagára. Az a csillag, fényvilága mellett Betlehembe vezet el az minket, Földöntúli — sokkal szebb hazába Jézusunkhoz — örök boldogságba. Tomka Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents