Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-17 / 12. szám

f. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1882, szeptember 17. 11. szám. Előfizetési (lij: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttér petítsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Béi-mentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kiililiink vissza. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és &AZDÁSZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. A szeptemberi megyei rendes közgyűlés jegyzőkönyve. Főispán úr őméltósága üdvözölvén a törvényhatósági bizottság tagjait, a közgyűlést megnyitja, — kedvezőbb viszonyok között — úgymond, mint az előzőt, mert a mezőgazdák fáradozásait kedvező terméssel jutalmazta a gondviselés, s ez lendületet ad az anyagi viszonyoknak, képessé teszi a gazdaközönséget a beruházásokra, mi megyénkben különösen a vizszabályozás és csatornázás terén bálás feladat, mert az eliszapodás következtében sok ezer hold föld hever még terméketlenül, mely a kellő beruzások mellett szép jövedelmet igémé. Felemlíti továbbá őméltósága a szőlőmivelésünket fenvegető phylloxera veszélyt, melynek kiirtását azonban a magas kormány segélye, a hatóság erélyes intézkedései és a szőlőbirtokosok áldozatkészsége mellett remélnünk lehet. Végül a közgyűlés napirendjére kitűzött választásokat jelezvén Felolvastatott Svastits Benó a 1 isj)án úr jelentése a hatásköréhez tart o z ó közigazgat á s i á g a k áll a p o t á r ó 1 és a törvényhatósági ügyvitel körében tett intézkedésekről. A közfigyelemmel kisért alispáni jelentés a közgyűlés teljes elismerésével fogadtatván, annak kapcsán a következő határozatok hozattak: A törvényhatósági bizottságnak egyik minden közügyet áldozatkészséggel felkaroló, és a közszolgálati érdekeket is tevékenyen előmozditó, — valamint a megyei közigazgatási bizottságnak is életbe léptétől fogva folyton közbizalommal megválasztott tagja, a megyének volt buzgó tisztviselője Horváth Mór úrnak f. évi julius hó 17-én történt elhunyta felett a közgyűlés mély sajnálatát fejezi ki, s azt jegyzőkönyvbe iktattatni határozza. A i\ évi közmunka váltságból még 20083 frt 98 kr behajtatlan levén, a járási szolgabíró urak és NagyKanizsa város tanácsa felhívatnak, hogy a hátralékok mielőbbi erélyes behajtását eszközöljék. — Azon hátrányok elkerülése végett, melyek abból származnak, hogy a megyei utépítészet körében felmerülő kisebb, de sürgős intézkedést igénylő javítások hosszadalmas eljárás utján későn foganatosíttatnak, elhatároztatik, hogy jövőben az ily halasztást nem szenvedhető munkákra vonatkozó tervek és költségvetések az útfelügyelő bizottsággal előzetesen ne közöltessenek, hanem csak a már foganatosított munka felülvizsgálása leend a bizottság feladata. Miről ezen végzés Svastits Benó alispán úrnak, az összes szolgabiráknak, a kir. építészeti hivatalnak, és az útfelügyelő bizottság tagjainak kiadatni határoztatik. Az alispáni jelentés adatai szerint a községi költségtervek és számadások rendezése jelentékenyen előrehaladt ugyan az utóbbi időkben, s igy p. o. a sümegi és letenyei járásokból az 1882. valamint 1883. évekre az összes községi költségtervek már beterjesztettek, a kanizsai járásból pedig 1882. évről csak 3, 1883. évről pedig 5 költségterv van hátralékban, mind az által a többi járásokban még jelentékenv hátralék mutatkozik, mert 1882. évről 179, 1883.' évről pedig 302 községi költségvetés nem lett beterjesztve. A községi háztartás türvénvszabta rendje érdekében elrendeltetik tehát, hogy a még 1882. és 1883. évekről hátralékban levő községi költségtervek e folyó év végéig annál is inkább beterjesztessenek, mert törvény értelmében előzetesen megállapított költségterv nélkül pótadószedésnek helye nem lévén, a költségvetéseiket a kitűzött határidőig be nem terjesztő községek a pótadó szedéstől szigorúan eltiltatnak, és a netán ezáltal a községi háztartásban előidézendő fennakadásért a községi elöljárókat egyetemben a községi képviselő testületekkid terhelendi. Miről ezen végzés az illető községek utasítása végett a járási szolgabíró uraknak kiadatni határoztatik. A közgyűlési tárgysorozat rendje szerint a lemondás által megüresedett zala-egerszegi járási szolgabírói, és a nagyméltóságú belügyminisztérium által engedélyezett novai járási orvosi állomások betöltése következvén, a választás eszközlése végett mindenek előtt megalakittatott a kijelelő választmány, melynek tagjaiul főispán úr őméltósága által Nagy Károly, Séllyey László és Skublies Gyula bizottsági tagok kineveztettek, Nóvák Ferenc, Arvay István és Hátzky Kálmán bizottsági tagok pedig a közgyűlés által megválasztattak, s ezen kijelelő választmány előtt a pályázók jelentkezvén, főispán úr ő méltósága által a kijelölés eredményeül kihirdettetett, hogv a zala-egerszegi szolgabírói állomásra pályázó 2 jelölt közöl Zarka Miklós novai járási szolgabiró az első, s Farkas József a 2-ik helyre jelöltettek ki, mig a novai járási orvosi állomásra egyedül Farkas Ferenc helyettes novai járási orvos jelentkezett. A novai járási orvosi állomás Farkas Ferencnek közfelkiáltással történt megválasztása által töltetett be, ellenben a zala-egerszegi szolgabírói állomásra szavazás kéretvén, az főispán úr őméltósága által elrendeltetett, és Nóvák Ferenc, Arvay István és Hátzky Kálmán bizottsági tagokból álló szavazat szedő küldöttség előtt a törvény értelmében a szavazók neveinek fel jegyzése mellett eszközöltetett, s az eként foganatosított szavazás eredménye szerint Zarka Miklós 71, Farkas József pedig 38 szavazatot nyervén, Zarka Miklós a zala-egerszegi járás szolgabirójául főispán úr őméltósága által elnökileg kijelentetett. A Zarka Miklós megválasztatása folytán megüresedett novai szolgabírói, és még esetleg üresedésbe jövő más tiszti állomások betöltése elhatároztatván, a novai szolgabírói állásra egyedül Botka Ferenc pacsai járási segéd szolgabiró pályázott és jelöltetett ki, és választatott meg a közgyűlés által; mig az eként üresedésbe jött pacsai járási segéd szolgabírói áílamásra pályázó és kijelölt Fitos Márton zala-egerszegi járási hely. szolgabiró, Merkly Antal joggyakornok, és Szabó József tiszt, szolgabiró jelöltek közöl szótöbbséggel Fitos Márton választatott meg. Miről ezen végzés tudomás és további intézkedés végett Svastits Benó alispán úrnak kiadatni határoztatik. — Következvén a közigazgatási bizottság kebelében Horváth Mór elhalálozása folytán üresedésbe jött választott tagsági helv betöltése, az Nóvák Ferenc, Arvay István és Hátzky Kálmán urakból alakított szavazatszedő küldöttség előtt a törvény által elrendelt titkos szavazás szavazatlapokkal foganatosíttatott, az idő előrehaladottsága folytán azonban az eredmény kihirdetése a holnapi közgyűlésre határoztatott el. A balaton-füredi kir. járásbírósághoz tartozó községek kérvénye BalatonFüreden szolgabírói állomás rendszeresítése iránt. — A kérelem nem csupán a folyamodó községek, hanem az általános adminisztratio érdekében is figyelemre méltónak és pártolandónak találtatik. Mert a nagyterjedehnü tapolczai járás, 41643 főnyi népességévid a közigazgatás bonyolult és sürgős feladataival szemben még kedvező helyrajzi viszonyok között is alig lenne kielégitőleg adminisztrálható; az adott körülmények között pedig, helyrajzi fekvésénél fogva teljes lehetetlen, hogy a járási főtisztviselő járásának 5—7 mértföldnyi távolba J^&K&M-ÜGJ-B^ -iáifeájáir. Levél a fürdőről. Ha suffrage universelle alá bocsátanék a kérdést, váljon a négy évszak közöl melyik a legkedvesebb, bizonyára a tavasz nyerné el a szavazatok többségét. Mégis mihelyt bekövetkezik a nyár, s vele a fürdő-évad, minden száz között bizonyosan lesz kilencven oly háládatlan s következetlen, ki egészen elfeledi a tavasz bájait s kellcmeit, és örömmel engedvén át magát a fürdő-évad élveinek, a nyárnak adja az elsőséget. S ezen nincs mit esudálkozni; mert hisz mily sokatmondó, s ezer és ezer gondolatot és vágyat keltő is e szó: fürdő"? S mily különböző és ellentétes célok s érdekek elésére szolgál az eszköz gyanánt? Fürdőbe megy például az egyik, hogy otthon irigyeket keltsen maga iránt; nagyzási vágyból megy a másik; fürdőbe megy ez, hogy tehetőséget fitogtasson, bár otthon száraz kenyéren él s minden krajcárt fogához ver is, mielőtt kiad; oda megy amaz azért, hogy hazajövet kedves barátnőinek nagy szerényen és titkon elbeszélhesse, hogy ilyen és ilyen mágnás körökben töltötte idejét, hogy neki Frici báró, leányainak pedig Manó és Pál grófok udvaroltak, s ha még egy hétig a fürdőben marad, Malvin leánya és Manó gróf közt a parthie bizonyosan létrejött volna, de ő már megunta a sok mende-mondát, mit a viszony felől rebesgettek, s azért . . . hazajött. Egy kedves szerelmi viszony szövése, vagy folytatása végett megy fürdőbe az ötödik; oda megy a hatodik, hogy férjet, a hetedik, hogy feleséget szerezzen magának; fürdőbe megv a nyolcadik, hogy a házi cerberus argusszemei elől menekülve, szabadon engedhesse át magát vágyainak; oda megy a tourista, hogy országot, vidéket lásson, és oda megy — na a beteg is, hogy baja orvoslását nyerje. — Azonban, hogy olvasóink, kik cikkünk bevezetéséből tán azt várták, hogy nem arról fogunk ugyan szólani, hogy ez a köszvényes a fürdő használata következtében mily fürge táncossá lett, vagy hogy ama gyomorbeteg Vitullius étvágyával dicsekedve hagyta el a fürdőt, hanem, hogy elfogjuk beszélni, hogy azon különböző célok, a melyek a közönséget a fürdőbe vezették, miként nyertek valósulást, és hogy egyik-másik terve mint vált üres ábránddá, s tán azt is, hogy pikáns történetkéket fogunk elbeszélni s holmi titkos dolgokról is fel fogjuk a leplet kissé lebbenteni, oly szélhámosoknak ne tartsanak bennünket, mint a kik ritka hangzatos cég alatt mindennapi közönséges portékát árulnak, bevalljuk, — azt hiszszük: még idejek i:\in teszsziik ezt, — hogy a mint cikkünk cime is mutatja, nem fürdőből, hanem fürdőről irunk. Ez a fürdő pedig saját fürdőnk: a kaszaházi fürdő, mely általánosan és közelebbről érdekli olvasóinkat, mint bármely világhírű fürdő krónikái. A természet a Zala folyó által városunkat oly kitűnő fürdővel áldotta meg, a melyet sok nagy város méltán irigyelhet tőlünk. A fürdőhöz azonban nem elég, hogy vizünk legyen, hanem egy alkalmas és jól berendezett helyiség is szükséges. Helyiségünk volna, s azért köszönet Kummer Ferenc úrnak, ki a fürdőházat felépítette, azt meglehetős számú öltöző szobácskákkal ellátta , s a fürdőt áltálán véve berendezte, hogy a nem túlzott igényeknek eléggé megfelel. Sok kivánni való van még hátra azonban arra, hogy fürdőnk minden tekintetben s a kevésbé szerény gényeknek is megfelelő legyen. Nevezetesen szükséges lenne az öltözőszobácskákat, a folyosót és a lépcsőket szőnyeggel ellátni már csak azért is, hogy netáni szerencsétlenségek, melyek a padló nedvessége folytán bekövetkezhető megcsuszamlásokból származhatnak, megelőztessenek. Szükséges lenne továbbá kényelem tekintetéből nemcsak a folyosót, hanem minden öltözőszobácskát tükörrel ellátni; szükséges lenne - s ezekre a policialis hatóságok figyelmét is felhivjuk — a malomkerekeknél a vízben lévő cövekeket eltávolítani, vagy olymódon megjelölni, hogy azok bármilyen vízállás mellett is megláthatok s ennek folytán kikerülhetők legyenek; továbbá az úszni nem tudók számára kijelölt helyet nem csupán korláttal, a mi a szerencsétlenségek meggátlására nem elégséges, hanem, s különösen arra való tekintetből, hogy a vizállás nagyon változó, kettős rácsozattal is elzárni, ezenfelül még öltözőszobácskákat készíttetni, végre több és különböző zuhanyokat felállítani, s a fürdőt akként berendezni, hogy ott alkalmas hely legyen az úszás tanítására is. — Ha a fürdőtulajdonos figyelmébe ajánljuk még azt, hogy a nők és féi-fiak számára rendelt fürdőórák pontosan betartassanak, megmondtunk mindent, s ha mindezek megtétetnek, fürdőhelyiségünk olyan lesz, hogy bármily túlzott kívánalmakat is teljesen kielégíthet. Van azonban még egy dolog, mi a fürdői kényelemhez megkívántatik, a minek teljesítése azonban máinem a fürdőtulajdonos feladata, hanem a városi elöljáróság kötelesség- köréhez tartozik, s a minek elmulasztása miatt lehetetlen rosszalásunkat ki nem fejeznünk. Ez pedig a kényelem a hozzáférhetésben, a csinos, kellemes ut, hogy t. i. ne kelljen piszkos és szemetes uton, bokáig sárban vagy porban, és a nap égető sugarainak kitéve a fürdőbe menni; azért a városi elöljáróság intézkedését kérjük ki nemcsak a fürdőközönség, hanem a város érdekében is arra nézve, hogy a fürdőbe vezető utcák, valamint a réten vezető ut is planiroztassanak s megkavicsoztassanak, a csatornák időnként kitisztogattassauak, s a sétatérről a csapó-utcába vezető kis utca és a réten keresztülvezető ut, és pedig ez utóbbi nagyobb árnyék nyerése és csín tekintetéből is, kettős fasorral ültettessék be, hogy a fürdőbe menés és visszatérés onnét a közönségre nézve egy kellemes séta lehessen, s városunk oly fürdővel dicsekedhessek, mely minden tekintetben kiállja a kritikát.