Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-17 / 12. szám

eső községeiben feladatát az igényeknek megfelelőleg teljesíthesse. A mennyire nehezítve van ezáltal a közigazgatás vezetése, a teendők gyors és pontos ellátása, másrészt annyira súlyosan terheltetik a lakosság a költség és idö­vesztés által, melyet neki a távol eső székhelylyel való érintkezés okoz. A közgyűlés tehát a balaton-fiiredi szolgabiróság­nak felállítását a megyei közigazgatás elodázbatlan ér­dekéül tekinti, és azt elhatározza annyival is inkább, mert ezen szolgabiróságnak segéd szolgabírói állás nél­kül való felállítása alig 800—900 frt költség többletet okozna, mi az abból származó előnyükkel szemben alig vehető tekintetbe. Mely érdemben a nagyméltóságú belügyminisztéri­um a kérvény felterjesztésével felkéretni határoztatik, hogy a megyének eme határozatához hozzájárulni, és a felállítandó balaton-fiiredi szolgabiróság költségeit már a jövő évre engedélyezni méltóztassék. * * * Főispán úr őméltósága az illést megnyitván, ;i tegnapi illés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Értesülés szerint (> csász. s apóst, királyi Felsége trieszti utazásából a déli vasúton Nagy­Kanizsán keresztül fog f. hó '20-án déli fél ti­zenkét órakor Budapestre érkezni. Miután ősi szokás az, hogy a megyék azon alkal­makkor, midőn az ország királya területükön keresztül utazik, hódolatukat küldöttségek által tolmácsolják, el­határozza a közgyűlés, hogy <) Felségének Zalainegyé­he érkeztekor Nagy-Kanizsán egy küldöttség fejezze a megye hódolatát; a mely küldöttség vezetésére főispán úr őméltósága felkéretvén, tagjaivá Svastits Benó alis­pán, Kabochay György Kanizsa városi polgármester, Svastits Károly kanizsai járási szolgabíró urakon kivül Modrovits Gergely zalavári, Etl István murakereszturi apát urak, Bogvay Máté, Bogyay István, Erdélyi Mi­hály, Inkcy László, Pálffy Élek, Smidt Emil, Szabó Imre, Szalacsy Farkas, Skublics Gyula, Talabér Zsig­mond és Tolnay Károly urak megválasztatnak. Ezen határozat főispán úr őméltóságával közöltet­ni, s a küldöttség tagjainak kiadatni rendeltetik. — A f. évi augusztus hó 14-én tartott rend­kívüli közgyűlés 12421 sz. alatt hozott határo­zatával elrendelte, hogy a phylloxera által Me­szes-Györökön inficiált s kiirtott szőlők tulajdo­nosainak adandó kárpótlási összegnek hozzájá­rulás utján való fedezésére a megyebeli szőlő­birtokosok felhivassanak, egyszersmind pedig a kárpótlási összeg '/n-ada a megyei törzsvagyon­ból előlegeztessék. Tekintve azonban azt, hogy ezen hozzájárulási eljárás kellő sikert csak a hatóság közvetítése mellett ígér, annak hatósági uton leendő foganatosítása ezennel elrendeltetik. Utasíttatván a járási szolgabíró urak és N'-Kanizsa város tanácsa, hogy a fenthivatkozott 12421 számú végzésben előirt kártalanítási hozzájárulást saját személyes eljárásukkal sikeresen eszközölni igyekezzenek. Minthogy továbbá a meszes-györöki kiirtott szőlők tu­lajdonosainak a kilátásba helyezett y ; i-ad rész becsér­tékkel való előzetes részbeni kárpótlása halasztást nem szenvedhet, a megye alispánja ntasíttatik, hogy a ki ir­tó ti szőlők becsértékének " rad részét a megvei törzs­vavyonból a nmlgú belügymiaiszterium jóváhagyásának reményében haladék nélkül előlegezze. Továbbá minthogy a megye alispánjának a hozzá intézett inperllatióra adott válaszából arról értesült a közgyűlés, hogy a meszes-györöki szőlőkben a nmlgú földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium távirati rendelete folytán az irtási munkálatok f. hó 7-én meg­sziintettettek, s ezen felül hogy a már tényleg kiirtott 1 3 holdon kivül a meszes-györöki szőlőkben szórványo­san bár, de mégis több helyen találtatott phylloxera, Svastits Benó alispán úr megbizatik, hogy a helyszínén az érdekeltek, s a megyei phylloxera bizottsággal a fe­nyegető baj elhárítása iránt teendő intézkedések megál­lapítása végett értekezletet tartson; felkéretni határoz­tatik továbbá a nmlgú toldinivcs-, ipar- és kereskedelmi minisztérium, hogy a beszüntetett irtási munkálatok új­ból való felvételét elrendelni, s e végből a borászati kormánybiztos urat a kérdésnek az érdekeltek és a hatósággal való tárgyalására kiküldeni méltóztassék. Miről ezen végzés fogonat szerzés végett Svastits Benó alispán úrnak, továbbá a megyebeli összes szolga­biráknak és N.-Kanizsa város tanácsának kiadatni ha­tároztatik. — A közigazgatási bizottság kebelében Hor­váth Mór elhunyta folytán üresedésben levő tagsági hely betöltésére a tegnapi ülésen eszkö­zölt szavazás eredménye kihirdettetvén e szerint az összesen benyújtott 92 szavazatból Csertán Károly bizottsági tag úr 63-at nyert, ki is en­nél fogva a közigazgatási bizottság 1883. év végéig terjedő időtartamra megválasztott tagjául elnökileg ki­jelentetett azzal, hogy helyét már a közigazgatási bizott­ság f. hó 19-én tartandó ülésében elfoglalni hivatva leend. Miről a közigazgatási bizottság, továbbá Csertán Károly bizottsági tag úr ezen végzéssel értesíttetnek. Alispáni jelentós a törvény hatóság állapo­táról az 1882. évi szeptember ll-iki köz­gyűlésre. Méltóságos főispán úr! Mélyen tisztelt közgyűlés! A törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest van szerencsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körébe tett intézkedések­ről szóló jelentésemet, mely a folyó évi május hó 1-től augusztus hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, a következőkben mély tisztelettel előterjeszteni. A közegészségi állapot a lei' lyt 4 havi időszakon át általában kielégitő és az előző évszakinál annyiban kedvezőbb volt, hogy az uralgott ragályos és heveny fertőző kórok járványos jellege alább hagyott, sőt leg­nagyobb részt megszűnt, és általában a szórványosan előfordult kóresetek legnagyobb számát az emésztő-szer­vek bántalmai itt ott vérhassal szövetkezve, továbbá a hurutok, gyérebb esetekben a váltóláz és izületi csu­zok, a gyermekek közt pedig a kanyaró utóbajaként mutatkozó köthártya és hökhurut képezték, a nélkül azonban, hogy a betegforgalom és halálozásnak rendes aránya tul lepetett volna. A ragályos és heveny fertőző kórokra nézve, mi­nők a roncsoló toroklob, a himlő-kanyaró és vörheny, megjegyzem, miszerint ily kórok jelentőségesebb fellép­te alkalmával dr. Mangin Károly megyei főorvos úr a helyszínén megjelenvén, a szükséges gyógykezelés és óv rendszabályok pontos foganatosítását személyesen el­lenőrizte, valamint általában a közegészségi s orvosrend­őri teendők szabályos kezelését többszörös helyi eljárá­sok által felülvizsgálván, az e tekintetben ugy az állat­egészségi ügy körül felmerült esetekben is az óv- és gyógvrendszabályok sikeres foganatosítását eszközölte, ­ezenkívül pedig az évi általános védhimlő-ojtás befejezte után, nehogy az ojtástól bármi okból elmaradottak és az azóta születtek a jövő évi ojtásig a himlőkór veszé­lyének kitéve legyenek, és ez által a járvány ujabbi felléptére szolgáltassék ok, az utó ojtás a nevezett fő­orvos úr javaslata alapján elrendeltetett és annak telje­sítése jelenleg folyamatban van. A himlő járvány, mely május havában még 4:> községben uralgott összesen 481 kóresettel, melyek kö­zöl felgyógyult 363, meghalt 99, augusztus hó végéig teljesen megszűnt a járvány 41 községben, s jelenleg meg van 4 községben 19 gyógyuló kóresettel. A kanyaró járvány összesen 7 községben uralgott 489 kóresettel, ezek közöl felgyógyult 446, meghalt 18, teljesen megszűnt a járvány 4 községben s jelenleg van még 3 községben 24 kóresettel. A vörheny járványosán 3 községben lépett fel 104 kóresettel, felgyógyult 84, meghalt 16, teljesen meg­szűnt a járvány 2 községben s jelenleg van egy köz­ségben 4 kóresettel. Ezeken kivül járványosán fellépett még a vérhas Kővágó-Őrs községben 2 f kóresettel, melyek közöl fel­gyógyult 11, meghalt 2, jelenleg gyógykezelés alatt van 8. — A lefolyt 4 havi időszak alatt sajnos öngyilkos­ságnak 11 esete fordult elő, melyek közül 2 esetben lövés, 1 esetben gyufaoldattali önmérgezés és 8 esetnél felakasztás által hajtatott végre az önkivégzés; mellőzve a szerencsétlen áldozatok névszerinti felsorolát, tisztelet­tel megjegyzem, hogy a teljesített vizsgálatok által a gyászos tett indokára alaposan vezethető körülmények nem voltak kideríthetek. Elmezavar 2 szerencsétlenen mutatkozott, kik kö­zöl egy nő jelenben még orvosi megfigyelés alatt kór­házban van, egy iparos segéd pedig a közbiztonságra veszélves kórállapotánál fogva hatóságilag az országos tébolvdába szállíttatott. — Véletlen szerencsétlenség általi halál összesen 21 esetben fordult elő, melyek közöl fürdés közbeni vizbe­fulásnak 1.'! egyén, szekérrőli leesés és agyongázolásnak 2 égvén, épület tetőrőli leesés és agyrázódásnak 1, és fal lebontása alkalmával ledőlt fal általi agyon nyomás­nak szinte 1 egyén esett áldozatául; végre ugyan itt kell felemlítenem, hogy mérges gomba evése küvetkeztébeni mérgezésnek tünetei 2 esetben összesen 5 egyénen tor dúlván elő, közőlük hárman megmentettek, kettő azon­ban nem volt megmenthető. Jelentésemnek a közegészség ügyét tárgvazó ezen része kiegészítéséül van szerencsém a. népesedési moz­galom számadatait az 7. alatt járásonkint szerkesztett kimutatásban előterjeszteni, - melyszerint a folyó évi május hó 1-től augusztus hó végéig a megye egész te­rületén született 4817, meghalt 4054, és igy szaporodás van 763. — A hasznos házi állatok egészségi állapota a lefolyt 4 havi időszakon át általában nem volt kedvező, mert a ragályos kórbani betegülések és elhullások is a szo­kottnál nagyobb számmal fordultak elő, nevezetesen megbetegedett antrax kórban 40 drb szarvasmarha, 17 db. sertvés, továbbá bújakórban 10 db szarvasmarha és rühkórban 3 drb ló, összesen tehát a ragályos kóresetek száma 76-ot tett ki, melyek közöl elhullott 21 db szar­vasmarha, 15 db sertvés és 1 drb ló, összesen 37 drb, a mellett, hogy az állategészségi rendszabályok valamint a gyógy és óvintézkedések is minden esetnél a legszi­goruabban foganatosíttattak, és csak is azok által lehe­tett a baj nagyobb mérvű terjedésének gátot vetni. Itt megjegyzem, hogy az 1874. évi XX-ik t. cikk értelmében törzskönyvezett csáktornyai és perlaki járá­sokban a legutóbbi augusztus havi sommás marhalét­szám kimutatások szerint, a törzskönyvezett ténvleges szarvasmarha állomány a nevezett 2 járásban kitett összesen 27,530 darabot; — végre az egész megyére nézve a szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg jelentem, miszerint folyó évi május hó 1-től agusztus hó végéig a központból a megyebeli kör és községi jegyzők részére összesen kiosztatott 48,361 drb 5 kros és 12,(593 drb 3 kros — összesen 61,054 drb niarhajárlati űrlap, melv számadások a szarvasmarha kereskedelemnek az előí)l )i időszakhoz viszonyított élén­kebb forgalmát tanúsítják. ­A nem kevésbbé fontos lónevelés ügyét érdeklőleg jelentem, miszerint az 1873. évi XX-ik t. c. által elren­delt általános évi lóösszeirás és annak alapján az évi ló­osztályozás szakbizottságilag teljesíttetvén, ez utóbbinak eredménye a következő, u. i. a törvényszerűit osztályo­zás alól ment egy és két éves csikók kivételével, az egész megye területén osztályozz - alá vétetett 1104 db mén, 6322 drb herélt, és 17,369 drb kaneza — össze­.-en 24,795 drb., mely lóállományból végleg alkalmat­lannak osztály ózta tott 19,825 db, — ez időszerint 4 éven alóli kornál fogva alkalmatlannak 1427 db, ­alkal.iiasnak pedig hátas lónak 609 drb — hámas ló­nak 2450 drb - és málhás lónak 5 drb — összesen tehát alkalmasnak osztályoztatott 3064 drb; - ezen osz­tály ...isi eredmény ugy hiszem eléggé cáfolhatlanul in­dokolja annak mulhatlan szükségességét, hogy a lóte­nyésztés fejlesztése és a helyes irányú lónevelés elő­mozdítása végett minden lehető és célszerű intézkedés megtétessék, a minthogy azt már az utóbbi évek óta folyton és a lehetőség teljes mérvéhez képest, a megyei lótenyész-bizottság elnökének és tagjainak ügybuzgó támogatásával együttesen eszközölni kötelességemnek is ismertein, és e tekintetben ujabban is csak hálás köszö­netemet nyilváníthatom a nagyméltóságú íbldmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium kegyességeért, mely­lyel megyénk lótenyésztésének előmozdítását különös segélyezésben és kivételes intézkedésekben részesíteni méltóztatott, mélyeknek közhaszna ma már a tenyésztés fejlesztésének positiv adatokkal igazolt sikeres előhala­(lásában tapasztalható, igv a folyó évi fedezési idény alatt 17 állomáson 4;! darabra felszaporitott állami mé­nek után az ezen évi fedezési eredmény többet tesz ki, mint előbbi 2 évek összesített fedezési eredménye, ne­vezetesen az állami ménekkel ez évben fedezett kancák száma 1986 darabot tett ki, továbbá a magas miniszté­rium által méntartási segélyben részesített és magánosok tulajdonában lévő 12 drb jelesebb ménekkel fedezett kancák száma 923 volt, és ezen kivül még a megyében összesen 69 db magán mének részére szolgáltattak ki kellő szakvizsgálatok folytán teiivész-igazolványok, s igy mindezeknek egybevett tenyész eredménye a jövőre bi­zonyára kétszeresen is felül haladni fogja a minőségi osztályozásnak fentebb kitett ez évi eredményét, mit annyival inkább várni lehet, mert a magas minisztérium ez évben megyénk részére az általános lótenyésztési jutalmazáson felül még külön 60 db s igy összesen 120 drb arany díjakat adományozni kegyeskedvén, ezen dí­jaknak a folyó évi augusztus havában történt kiosztása alkalmával közelismeréssel volt tapasztalható ugy az elő­vezetett kancák és csikók számában, valamint azoknak kiváló minőségében is a helyes irányú tenyésztésnek si­keres előhaladása. (Vége köv.) Zalamegyének a phylloxera ügyben a magas minisztéri­umhoz intézett kérvénye: Nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi niszterium! Mai napon tartott közgyűlésünkben hálás küszö nettel emlékeztünk meg a nmlgú földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak azon kegyes támogatásá­ról, melyben a Meszes-Györökün fellépett phylloxera el­leni védekezésünkben a megye érdekeit részesíteni ke­gyeskedett. Ez alkalommal a f. évi augusztus hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlés 7. alatt idezárt határozatának*) pót­lásán a •//. alatt mellékelt s mai napon hozott végzé­sünkkel elrendeltünk, hogy miután a kiirtott szőlők a tulajdonosának adandó kárpótlás tárgyában a hozzájáru­lási eljárási sikert csak a hatóság közvetítése mellett ígér, az hatóságilag foganatosittassék. Midőn ezt a nmlgú minisztérium tudomására hoz­zuk, egyszersmind bátrak vagyunk előadni, hogy fájda­lommal értesültünk arról is, hogy a nmlgú minisztérium az irtási munkálatokat f. hó 7-én táviratilag beszüntetni méltóztatott. Az ujabban vett értesülésünk szerint, a phylloxera a meszes-györöki szőlőkben ismét néhány ujabb helyen constatáltatott; gyors és erélyes intézkedésre van tehát szükség, hogy a mindinkább elharapódzó bajnak gyö­keresen elejét vehessük. Részünkről a megye alispánját megbíztuk, hogy a helyszínén az érdekeltekkel s a megyei phylloxera bi­zottsággal a mindinkább fenyegető baj elhárítása iránt teendő intézkedések végett értekezletet tartson. Azon alázatos kérelemmel járulunk tehát a nmlgú földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium elé, hogy a beszün­tetett irtási munkálatok újból való felvételét elrendelui, s a végből a borászati kormánybiztos urat a kérdésnek az érdekeltek és a hatósággal való tárgyalására Keszt­helyre kiküldeni méltóztassék. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 1882. évi szeptember hó 11-én s folytatva tartott közgyűléséből. *) L. alább Szerk Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1882-ik évi augusztus ho 14-en tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzökönyvéből. Előterjesztetett Svastits Benó alispán úr jelentése, moly szerint a Meszes-Györökün ujolag fellépett phylloxe­ra ellen eddig foganatosított védíntézkedések, t. i. a gyérités és a részleges irtás eredménytelensége folytán az inficiált területnek a f. hó 5-én Keszthelyen megtar­tott érdekeltségi értekezlet által is kérelmezett teljes kiirtása válván szükségessé, a kiirtandó szőlők tulajdo­nosainak adandó kárpótlás tárgyában intézkedésre kéri fel a közgyűlést. — Az alispáni jelentéssel kapcsolatban felolvastatnak a megyei közigazgatási bizottság és a megyei gazdasági egyesületnek előterjesztései « a keszthelyi érdekeltségi értekezletnek jegyzőkönyvi kérvénye, melyekben a meszes-györöki infectio rohamos elharapódzásának meg­gátlása s a baj megszüntetése végett az inficiált szőlők teljes kiirtásának eszközlése kéretik. Végzés. Az alispáni jelentésből és az előterjesztett adatok­ból azon meggyőződést merítette a közgyűlés, hogy a meszes-györöki szőlőben ujolag fellépett phylloxera ellen eddig követett fertőtlenitési eljárás, t. i. a* gyérités és a részleges irtás nem szült kellő sikert, mert a gyéritett

Next

/
Thumbnails
Contents