Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-10 / 11. szám

f. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1882, szeptember 10. 11. szám. Előfizetési (lij: Félévre 2 i't., Negyedévre 1 l't. Hirdetni nyék: .'{ hasábos jtelitsor egyszer ÍJkr., töblisyii'i hirdetésnél i kr. Bélyegdij .",(I kr. XjíIHím- |»«'1 ítsora 1 i kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kt-zir.'ilokiil nem küldünk vissza TÁRSADALMI, KOZltJVELODESI és GAZDÁSZATI HETILAP, Megjelenik minden vasárnap. H é V Í Z. 1KHI2. Halgatag, ki a természet jótékony adományát nem élvezi, midőn azt tennie módjában i'iíl; a ki pedig a természet által nyújtott kedvezménynek fel használását másokra nézve lehetetlenné teszi, nz ellensége az emberiségnek. Balaton-Füred a megyének, sőt az országunk egyik fény pontja. Gyógyulást, üdülést, vagy mulatságot keresők egy aránt nagy számban látogatják, hire az ország határain kivül terjedett, s e kitűnő szépségű, sok oldaln mulatságwal, yyós-vmóddal kínálkozó helyet kiil~< . CJ , tföldiek is felkeresik. De Füredet pótló fürdő több is van az országban, melyek természeti szépségben, gvógyerőben Füreddel méltán párhuzamba tehetők, vagy fölébe is helyezhetők. Hanem mi a megyében, sőt az országban páratlan, melyhez hasonló gyógyhatású eddig még felfedezve nem lett, ez a Héviz, ezen természetes egy szerűségében is meglepő és bámulatos természeti tünemény, mely görvélyes, köszvény, ideg és bőr bajokban páratlan, ezer és ezer betegnél esalhatlan jó következéseinek bizonyult, mehet mankón és hordszékeken fürdőbe szállított betegek, görvélyes nyomorékok hat hét leteltével oly éji tagokkal hagynak el, hogy azoknak betegségét valósággal létezettnek hinni alig lehet. Ki ebben kételkedik, tekintse meg a szegéinek házában emlékül visszahagyott száz meg száz pár mánkéit,, tartsa figyelemmel a fürdőlje érkezett nyomorékokat, s ezeken napról napra mutatkozó javulást, hat hét multával bekövetkező teljes gyógyulást. Epen azért mondottuk: „balgatag az, ki a természet jótékony adományát, nem élvezi, midőn azt tennie módjában áll; a ki pedig a természet által nyújtott kedvezménynek felhasználását másokra nézve lehetetlenné teszi, az ellensége az ember i s é n e k." .Mondtuk ezt az általános, és pedig a fürdő vendégek körében évek óta ismétlődő folytonos, zúgolódás, de saját szenvedéseink alapján is, inert a fürdőben oly sok a hiány, hogy valóságos Isten csudája, ha mind a mellett is oly számos beteg talál ott teljes gyógyulást. Igen jól tudjuk azt, hogy a tulajdonos gróf úr emberbaráti szeretettől, nemes érzetétől vezéreltetve. sem költséget, sem fáradságot nem kiméi mind annak létesítésében, a minek hiánya tudomására jut. Építtetett ő a szegéin' sorsú betegek számára külön házat, melyben azok ingyen szállást, sőt mellette némi ellátást is kapnak. A midőn tehát a nemes gróf minden tudomására hozott hiánv pótlásáról, sőt a szegénvekről is ily nagylelkűen gondoskodik, azt kell hinnünk, hogy a még létező nevezetes fogyatkozások és hibák illető tisztsége által nem hozattak tudomására, vagy épen olvszerii értesítéseket kap, melyek a fürdő heivet minden tekintetben kielégítő állapotban levőnek tüntetik fel. -— És ezen okból szólalunk fel, liogv felfedezzük azon hiányokat, melyeknek orvoslása a fürdő tulajdonost illetik, legvégső sorban pedig a törvény értelmében, s az által kiszabott kötelességnél fogva a hatóságnak mulaszthatato o lan es halaszthatatlan teendői közé tartoznak: jövőre meg fogjuk nevezni azon egyéniséget is, ki a nagy közönség általános vélekedése szerint egyedüli oka annak, hogy a hibák a nemes grófnak tudomására nem juthatnak és igv nem orvosoltatnak. Nagy baj a szállás hiány, mit azonban nem tartunk lényegesnek, mert végtére azt vethetik ellen, menjen egyszerre annyi beteg, a hánynak szállás adható. Csak liogv a szegény szenvedő betegnek a várakozás keserves, a fürdő berendezése pedig olyan, hogy azt rendesen jiinius közepétől augusztus közepéig lehet biztosan használni. Nagyobb baj a szolgálat hiánv, merthogy egy szolga két segédjével a nyolc házban elhelyezett égy pá

r száz vendég szolgálatát kelFAK AIATT. Rezgő a i/árfalc homályában Hetetj szírre/ járok-kelek, — I <jy is talán sohajomtól Tnqanak a falevelek, Es tahin a kósza- szelek Jjáthatatlan szellem-árnyak, Mik szivem/" /•/'•metélt Mult időkből viszsza járnak. (>/i mi boldog voltam ei/ykor. Iti/tam! Elmúlt réges-régen, Egészből is — /iiís regéid —< 'sak einléki maradt nékem : S:é/i tavaszból lankadt vin£</, Fényes na/M — halvámi séta ár, Egész berek- dalnokiból FA/ÍJ elmaradt árva madár! Itt e fába véstem neved Ha ma Iáni/ka

f drága, ékem! - ('sak én tudom, csak én érzem Oh, az a név mi volt nékem! — Es a fiit bár megsebeztem, Neki < seb nem is fiija: Bánat helyett édes köm/et, t hóm könyt t ont a rája. líányszor ii/tiink álmodozva h SUSOL/i) fii tövében! Oh. ez idők festéséhez Halvány kép a fényes éden. Hányszor talált bennünket itt Boldogan az alkony-óra! Egyszer aztán válnunk kellett S ide jöttünk — búcsúzóra. Elszakadtunk . . . Kebelemben Tőrdöfés lett minden érzet: Ilyent csak az édénéből Kitaszított Ad ám érzett! S bár azóta sokszor váltott Fagyos telet lái/i/ kikelet. De virágot nem fakaszthat Száz tavasz sem dúlt sziv felett. Olyan vagyok mint a sivár Oáztalan föveny- tenger: — Ajkamról a (jyászos sóhaj Még mindig csak érte leni/ el . Korhadában e fa is már, A i ve fölött silrü moha: Oh, de én mén rágondolok iS nem feledem stiha, soha! Zalai. lőleg elláthassa, képzelni sem lehet, habár mindegyik oly ügyes, és gondos lenne is. mint az Antal főszolga. — De hát ezen a bajon is tul tennénk magunkat. a közmondás szerint „magad úram, ha szolgád nincs- vagy tisztítsák ruháikat magok a vendégek vagy a ki teheti, vinne niagávál szolgát. csak liogv egyszerűbbnek véljük kellő szánni szolgáknak alkalmazását, felemelt szolgálati díj mellett is, mit a vendégek szívesen megfizetnének. Legnagyobb és lényeges baj a fürdőbe vezető, s körülbelül '200 nieter hosszúságú gyalog hid. mely a szélnek egészen ki van téve, s melyen a fürdőből áthevült állapotban kijövő beteg számtalanszor annyira meghűlt, hogy javulás helyett az ellenkező eset állott, be. A szenvedő emberiség nevében azon kérelmet intézzük a fürdő tulajdonos nemes grófhoz, a jövő évre kegyeskedjék azon hidat a levegő behatása ellen teljesen zárttá alakíttatni, s egyszersmind fedéllel is elláttatni. Ezt mint a betegek javulására lényeges kelléket, sőt annak hiányát, mint veszélyt a hatóság becses figyelmébe is ajánljuk. Igen nagy baj az étkezésnek kiállhatatlan rosszasága, sajátlag az ételeknek hatóságilag sem tűrhető romlottsága. liogv az étkek méreg drágák, az ellen nem szólnánk, csak a mellett élvezhetők volnának, de a hus étkek fiz eset közül kilencszer bizonyosan állott, undorító vörös, vagy épen büdös húsból készülnek, mi okból a vendégek nagyobb része vagy a szomszéd falukra, vagy Keszthelyre jár étkezni. — Ezen baj könnyen orvosolható fürdőbiztos alkalmázása által, mi a hatóságnak rendőri és egészség ügyi tekintetben nuilaszhatatlan kötelessége is, mert rendőri tekintetben sem lehet tűrni, hogy néhánv száz emberből álló telep számos cseléddel, vasárnap és ünnep napokon temérdek ácsorg< l Iv K i il mintegy törvényen kiviil álló testületet képezzen, arra senki fel ne ügyeljen, szükség esetén rendet ne csináljon, hatályosan fel ne vihessen. Badacsonyban. II. Leáldozik a nap s vérpiros palástjával befedi a Badacsony erdődús és szellőjárta ormait; én pedig ama hajlék csinos erkélyéről merengek a táj bájain, a mely Fonyód „fabodros két halmának" átellenében tekint a Balaton tiszta tükörébe és a dombos Somogy sötét erdős kékjébe. A tó tiszta tüköréről édesen mosolyognak a hableányok és a ragyogó csillagok milliárdjaira milliárd csillag mosolyog. Gyorsan száll le a napkirály a hableány felé és iszsza a hűsítő habokat Lassú léptekkel emelkedik a szép égre a harmat gyöngyös éj s vele együtt az édes szerelem. Midőn beáll az éji csend, s a nap búcsúsugarait lehelli a halmokra, a Balaton partjára és az árnyas szőlőlugasokra, a halak alig mernek közeledni a Balaton felszínéhez, minden fűszál elfojtja lélekzetét, midőn a hold, mint fénylő tányér, kibukkanik a Balaton tüköréből és a halandó természet legkisebb neszére is figyelmes lesz; a fülemile is rá kezdi hymnuszait s dicséri a Teremtőt. Dicséneke kezdete, az ártatlan öröm és naiv érzelmek eme visszhangja, egyhangú, majd meg ő is elnémul a természet bámulatos csendében Majd lassú accordokat rezegtet, majd élénk panaszban tör ki örömtől mámoros, hol meg a szerelem bús panaszai alatt nyögő kis kebele. — Az élénk hang ismét halódik . . . cl ís hal. . . . Időt át a természet bámulatos harmóniájáról elmélkedned és megemésztened a hatásokat. Mi rendkívül édesek, kedvesek e hangok, a melyek majd bágyadtan, de mindig változatossággal, majd egyhangúan rezegnek, mintha a mélabús magyar nótákat hallanád! _Az ének ép oly gyakran jele a szomorúságnak, mint az örömnek; a madár, ha kicsinyeit elveszti, énekel, ismétli az elmúlt boldog idők dalát, mert csak egyet tud szegényke; de a zenész egy műfogással megcseréli a kulcsot s örömdala a fájdalom panaszhangjává lesz." (Chateaubriand). Csakugyan kell valami titkos zeneösztönnek lenni a fá jdalomban, mert minden szerencsétlen hajlammal biraz énekre. Yig gyermekecskék pajzánul ugrálnak s nevetgélnek; angyali hangok rezegnek fel a levegőben, mintha a sphaerák égi zenéje hallatszanék; lecsendesedett a Badocsony tetejéről fuvallt szél és alig érezhető suttogó zephyiré változott; csöndesen elsimultak a Balaton hullámai s tiszta tükörén nyugalom és csend honol.