Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-30 / 5. szám

I. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1882. junius 2 5. Mutatvány szám. Előfizetési dij : Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer ilkr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. ( Nyílttér petítsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDÁSZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Meghívó. Az országos magyar gazdasági egyesület az általa f. l*82-ik évi szeptember 25, 26, 27ik napján „Agárdon" rendezendő nemzetközi gőz és fogatos eke verseny tervezetét azon szives nyilatkozatával küldvén meg, miszerint örvendene, lm ii zalaníegvei gazdasági egyesület a versen v iránti érdeklődésének ugy adna kifejezést, hogy 1—2 tagja által magát a verseny bíráló bizottságban képviseltetné, a kiknek nevei f. é. augusztus hó 10-ig a megkereső országos gazdasági egyesülettel a végett közlendők lennének, hogv további részletek iránt a kellő intézkedések még annak idején megtétethessenek. Tekintve, hogy hazai talajmívelésünk szempontjából e verseny a hasznos megfigyelésre bő anyagot fog szolgáltatni, reménylem, hogy a zaíamegvei gazdasági egyesület örömmel használja az alkalmat, az érdekes és tanulságos verseny 'megtekintésére és teljes készséggel enged a megtisztelő becses felhívásnak, miért is az ez ügyben i tanácskozás és a kiküldendők választása végett f. 1882-ik évi augusztus hó 8-án <1. n.7) órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében tartandó I iENI )K 1VÜLI KÖZG YÜLÉSIiK az egyesület t. tagjait, — a közgyűlést megelőzőleg pedig ugyanott 1882-ik évi augusztus hó 8-án d. u. 4' . órakor tartandó igazgató választmányi illésre az igazgató választmány t. tagjait a minél nagyobb számban megjelenésre tisztelettel meghívom és felkérem. Kelt Z.-Egerszegen, 1882. évi jul. hó 16. HÁCZKY KÁLMÁN elnök. A lótenyésztés ügye megyénkben. Zalamegyében a lótenyésztést illetőleg, mely a megve ügybuzgó alispánjának kiváló gondozása tárgyát képezi, ma már a síkeres fejlesztésnek örvendetes mozzanatai ta, isztalhatók. — Különösen kiemelendőnek látjuk itt a muraközi úgynevezett nóri fajú lovak tenyésztése érdekében tett intézkedéseket azon okból is, mert az eérvkor virágzott muraközi lótenyésztésnek az ötvenes években beállott hanvatlása nem csak ezen országosan kitűnőnek ismert tenvészjelleg elsatnyulását vonta maga után, hanem egyszersmind a tenyésztésből előbb nyert bő jövödelem megszűnésével a tenyésztő közönség jólétének a viszonyok szerint mivel sem pótolható egyik leglentékenyebli forrása apadt el. 8 ép azért elismeréssel kell feljegyeznünk azt. hogy az ujabbi években megyénk lótenyésztési ügyére is úgy az illetékes hatóság, mint a magas kormány részéről kiváló gond és figyelem fordíttatván, ezáltal a tenyésztés ismét örvendetes lendületet nyert, s remélhető fejlesztése által a lakosság jólétéllek újból egy hathatós emeltyűje leend. A muraközi nóri fajú lovak tenyésztése érdekében 1<S79. évben vették kezdetüket azon eljárások, melvek azóta folytonos figyelmes és szakavatott gonddal, valamint folvton és tapasztalható sikerrel a. tenyésztés fejlesztés céljából teljesíttetnek;— igy nevezetesen a jelzett évben a két muraközi és alsó-lendvai járásokbeli összes tenvészkancák a minisztérium küldötteinek hozzájárulásával alakított szakbizottság által megvizsgáltatván, azokból a tenvészjelleget legjobb minőségben képviselő 1600 db. kanca kiválasztatott, s ezek részére a magas kormány nóri fajú mének vásárlása által megfelelő apa-lovakról gondoskodott, s ezen kivül hogv a kellő apalovak hiányán segítve legyen, a magán ménnevelést és a jó minőségű magán mének közhasználatra bocsátását is segélyezésben részesíti. E célból ez évben az augusztus 13-án Nagy-Kanizsán tartandó általános jótenvesztési jutalomdíjosztáson kivül, különösen a muraközi nóri fajú tenyészjelleg díjazására a magas kormány még 60 db. aranyjutalmat, továbbá 15 olv tenyésztők részére, kik megvi/sarált és te• » o t"

1 nyésztésre alkalmasnak talált méneiket. az ezen évi fedeztetési idényre a megszabott feltételek alatt közhasználatra bocsátották, kiosztandó jutalmúl 900 frtot, a legkitűnőbbnek talált méncsikók nevelésére pedig segélyül 100 frtot engedélyezni kegyeskedett; ehhez véve, hogv a méncsikó vásárlások által is mindinkább nagyobb jövödelmi összeg jut a fen vésztő közönség közé, mindezek a tenyésztés emelésére eléggé hathatós eszközül szolgálhatnak. — A fentebb elszámlált, jutalomdíjak és méntartási segélyek kiosztása a már közzétett hirdetmény szerint augusztus 7-én Perlakon, augusztus 8-án Csáktornyán ós augusztus 9-én Bellatinezon fog általános lószendével együttesen a megyei alispánnak elnöklése alatt és a nagyméltóságú töldmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium küldötteinek közbenjöttével működendő bizottság által megtartatni, mely intézkedést közérdekű céljánál fogva azon elismerésünk kijelentésével látjuk feljegyzendőnek, mely a magas minisztériumot a díjak kegyes engedélyezéséért, megyénk közszeretetben álló s tevékenységéről általánosan ismert alispánját pedig azok kieszközléseért méltán metrillcti. legyei élet. A szombathelyi in. kir. erdőfelügyelőségnek Zalamegye erdőségei 18H1. évi állapotára vonatkozó jelentése. (Vége) Ami végül az erdőtörvény 17 §-a alá nem tartozó magán erdők állapatát és kezelését illeti, arra nézve véleményemet röviden bátor vagyok a következőkben előterjeszteni: Ezen erdőségek a megye erdő területének 35-%át foglalják el s ebből megközelítőleg - ,

0 rész feltétlen talajon van. Kezelésük a lehető legszabálytalanabb, sok esetben meg sem állapítható, mert vannak erdőrészek, melyek részben mint sarjerdők használtatnak, ugyanott az idősebb állab rendszertelenül szálaltatik, egv része A szántói sülyedt ház. — Regényes korrajz. — R< ?lá ny i Ti vadai 'tói. Repülj vissza lelkem az emlékezet hollószárnyain ama komor idők felé, midőn e négy folyami! szép haza dicsősége az utolsó Árpáddal sirba feküdt, hogy onnan csak nagy férfiak szellemidéző föllépésére jelenjék meg liébe-korba, mint álombolygató árnyéka az elköltözött dédapának, hogy unokáival is megismertesse magát, kik az ősi erényeket oly igen gyakran feledték testvérharcaik közepett. — Repülj, repülj! s fogyjon előtted tér és idő. Tűnjék fel előtted Mátyus földje, hol Trencsényi Csák osztá parancsait a leventéknek, kik Rozgonyig nem szűntek meg remélni; kik a pártkirályok zsoldosaival kikötni nem tartották tisztességnek; kik hittek egy nagynemzeti szellemben, mely megóvandja őket a cseh, bajor és olasz versengéstől; szerették Csákot végleheUetiikig, mert benne látták a nemzet geniusát. Repülj, repülj a magyar felföld dúskalászú Kánaanjába, hol a Garam és Ipoly kék hullámai játszva űzik egymást a szőke Dunáig; hol erdőkoszorúzta rónákon küzd magával egy-egy tia-délibáb; hol a magyarság legfelső zöme határozódik, hiveu ősi jogaihoz, nemzeti szabadságához és királyához, elpusztíthatlanul begyökerezve az egyetlen édes haza vérrel fölszentelt földjébe. Repülj . . . repülj! . . . Elhangzott már Budán III. Endre koporsója fölött a búsdallamú gyászének, a „Misei-ere . . .;

u a kis Erzsébet, az utolsó tiszta Árpádvér, III. Endre kilencéves árvája nem nyerhette meg Clio kegyeit, nem örvendhetett nemzete hálájának, mint ahogy utána két idegen származású Mária. — Trón helyett zárdacella, korona helyett apácakendő lőn osztályrésze. Ezzel rótta le háláját egy honalapító család iránt a dicsfénytől megvakult magyar . . . Azóta sokszor kiábrándulhatott. — Trencsényi Csák Máté és pártfelei el voltak tökélve a nemzetnek saját fiai közül adni királyt. L'jra szomjúhozták a fényt, amelyet Endrével letűnni láttak, s amelyet bárhol, csak az uj király, Vencel udvarában nem kereshettek. KI volt vetve a polgárháború végzetes csóvája. Trencsényi Csák északon, Apor László keleten tűzte ki a nemzeti zászlót. Minek is uralna a nemzet idegent, mikor telve az ország királynak termett magyar urakkal! Ok Magyarországot csak patronatusi címen ismerik el -rcgiiiun Mariamun

u-nak: beszéljen a pápa ő szentsége, amit akar: ez egyszer megköszönik alásan szives tanácsait és jóakaratát . . . Mátyus földjén nem találkozott ember, aki ne a nemzeti eszmék szolgálatára szentelte volna erejét. Akadtak túlzók is, akik minden törvényes fonna megtartása nélkül egyenesen Csák Máté uram ő kegyelmét óhajtották volna királynak. A történelem ítélőszéke vegye fel a mérleget, s lásson törvényt e korszak fölött. Alakjai, eseményei a következményekkel együtt ősi multunk körébe esnek; megoldatlanul kérdés nem maradt, de mint egy megkövesült talány meredez ott a szép Mátyus-földön egy házforma sziklatömb, ennek történetét följegyezni legyen jelenleg feladatunk. Folkus Döme egyike volt a Mátyus-föld nemes birtokosainak, Trencsényi Csák leghűbb bajnokainak s a kor higjellemzetesebl) typusainak. Esküvel esküdte, hogy inig él, más urat nem akar széles e hazán uralkodni látni, mint Trenssényi Csák Mátét. I)e hiába, ő i> ember volt, gyarló ember; agyarlóság pedig csak gyöngeség, nem jellembeli fogyatkozás; él ez mindaddig, mig emberek élnek, csak alakot változtat, idomul a korhoz. Azért bűn marad mégis, mert következményei olyan keserűk szoktak lenni. Nem sok időre Róbert Károlynak másodszor történt koronáztátása után Csák Máté körútra indult szép birodalmában. Sorra járta a városokat és várakat, hogy győzze meg pártfeleit személyes bizalmáról és szeretetéről. Erre szüksége is volt már, mert amint látta, hogy a nemzet jó része zúgolódni kezd a két, egymást követő gyáva király, Vencel és Ottó behivatása miatt: mindinkább közeledni látta a percet, melyben a párttusákban kimerült nemzet szeme feléje fordul, s neki ajánlja fel azt a szent koronát, amely nem illett idegen fejre.— Hogy nevét iinnepelytebbé, föllépését hírhedtebbé tegye, Mátyus földén fejedelmi jogokat kezdett gyakorolni, udvarát ehhez képest rendezvén be. Mindezt nagyon is helyén valónak találták hívei, csakhogy amidőn tovább ment azzal a veszedelmes lépéssel, melynél fogva önmagát tette a törvény helyébe: sokan hidegülni kezdtek az iránta való szeretetben, ragaszkodásban. Ezen körülmények felismerése vezette őt a nagykörútra. Mikor Lévára érkezett, gyönyörű nemesi bandérium fogadta, Szántói Folkus Döme vezetése alatt; még gyönyörűbb hölgycsoport üdvözölte Folkus leánya, Ida által tolmácsoltatva. Ida a hölgyek nevében fehér rózsakoszorút nyújtott át Trencsényi Csáknak, ki azt mohón emelé ajkaihoz, aztán ragyogó arccal fordult kíséretéhez e szavakkal: