Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-30 / 5. szám

ismét letaroltatván, mesterségesen felújíttatik, vagy pedig más betarolt részletek egész a talaj kimerüléséig mezőgazdaságilag használtatnak, minek folytán elhagyott parlag, vagy legelővé, ritkább esetben erdővé válnak. Igen kivételes esetben űzetik a magánosok erdejében a talaj és viszonyoknak megtelelő rendes erdőgazdaság; hanem az erdőt használják, mikor szükségük van rá, és vágják a céljaiknak leginkább megfelelő fákat. — Szakképzett erdőtiszt egy általában nincs alkalmazva; a gyakorlatilag képzett tiszt is csak a nagyobb magán jellegű urodahnaknál van, ahol az erdőkezelést mégis némi terv szerint a tartamosság figyelembe vétele mellett űzik. Legtöbb esetben azonban az erdőkezelés a gaszdatisztre van bizva, ki azután az erdőt a gazdászat jövödelinének fokozására használván fel, azt teljesen tönkre teszi. — A kezeléshez képest jobban gyakorolják az erdővédelmet, mely sok esetben igen alkalmas és edzett egyénekre van bizva. Az erdő művelés és ápolás — némely nagyobb és rendszeresebben kezelt magán erdők kivételével —nem tart egyenlő lépést a magán erdők nagy inérvbeni kihasználásával; mert a felújítások alkalmával a természetes erdősítésnél oly fontos elő- és utókimélet nem tartatik meg, s a legeltetés kellőkép nincs korlátolva. A köztes használatok utján való mesterséges felújításnál pedig a köztes használatoknak túlságos hosszú időtartamra való kiterjesztése által sok esetben az újra erdősítés meghiúsul. Uykép állítható, hogy ezen megyében a magán kézben levő erdők mennyiségüket és minőségüket tekintve évről évre apadnak. Az előadottakban főbb vonásokban ecsetelvén ezen törvényhatóság területén levő erdőségek állapotát, sajnálattal kell eonstatalnom, hogy ezen fontos nemzeti vagyonnak különösen a községek, a volt úrbéresek, egyházi testületek és személyek, valamint a magánosoknak birtokában levő része az utolsó évtizedben aggasztóan hanyatlott. Mivel pedig a jelzett erdők napról napra előrehaladó pusztulását az előadottak szerint a szakszerűtlen kezelés, a felette hiányos védelem, továbbá a túlságos kihasználás, a beerdősítések teljes elhanyagolása és az erdei legeltetés korlátlan gyakorlása okozza: ezek alapján a szóban forgó erdőségeknek fennállása és biztosítása végett az utódok érdekében is elkerülhetlenül szükségesnek vélem az 1879. évi erdőtörvény ide vágó 18, 21, 22, 48, 52 és öli §-aiban foglalt intézkedéseknek szigorú foganatosítását. — Szükségesnek vélem tehát: 1.) hogy az erdőtörvény 17. §-ában megnevezett azon erdőbirtokosok, kiknek erdői eddig szakértő erdőtisztek nélkül kezeltettek és alkalmas, valamint elegendő számú erdő-védők nélkül voltak, — mely körülmény nevezetesen a községi és úrbéri erdőknél gyakori, kellő számú erdőtisztek és védszemélyzet tartására szoríttassanak az idézett törvény 21. és 22. §-ai alapján záros határidő kitűzése mellett; 2.) hogy — tekintettel a legtöbb birtokos által folytatott túlhasználatra — a 17 §. alá tartozó erdő-birtokosok üzemterveiknek a törvény szabta időben való elkészítésére figyelmeztessenek; a községek és úrbéri erdők birtokosainak e célra a 18. §. értelmében rövidebb határidő tűzessék ki; - Mig a ragaszkodásnak ilyen jelei buzdítják Csákot, addig boldog lesz hazátok s benne minden igaz magyar! . . . Lévai mulatozása után a vidék előkelő nemesi házait is meglátogatta Csák Máté. Először is Szántóra ment Folkushoz. Fölséges tavaszi nap mosolygott a tájra, mely a Folkus-családot uralta. Varsánytól S zántóig csergalyak és elszórt virágok födték az utat, melyen Csák Máté és kisded csapata elvonult. Kíséretében volt nádora, Zách Felieián is, valamint ennek veje Kopay, aki Léván mint háziúr fogadta Csákot. Tizenkét íjász képezte a testőrséget; ha még a két apródot s egy csatlóst megemlítjük, szám szerint megismertük az egész utazó csapatot. Folkus birtoka határán fogadta a magas vendéget, ki leereszkedő bizalmaskodással szorított kezet hű vitézével. Reménylettem, hogy nagyságos uram nem fog megfosztani azon szerencsétől, hogy szegény házamnál tisztelhessem házam népével egyetemben. Várakozásomban nem csalatkoztam: Isten hozta kegyelmedet! - Egy célom volt teljes világéletemben, kedves Folkusom, az, hogy magyar hazám önállását, boldogságát utolsó csepp véremmel is biztosítsam. E célnak pedig alárendelném életem minden nyugalmát, ha azt hiszed, hogy látogatásom erőfeszítésembe kerül. Nem. A széltében tapasztalt hűség visszaadná azt az erőt is, melyet nagy utamon térden szúszva elvesztenék. De elveszettnek tartanék minden pillanatot, melyet nem drága hazám jóllétének szentelnék. Kitörő tetszés-zaj követte Csák szavait, ki szénfekete ménjén oly délceg jelenségnek bizonyult most is, hogy aki először látta, ismeretlenül is fejedelmet látott benne. Ez időtájt ragyogott dicsősége delelőjén. (Folyt, küv.) 3.) Szigorú felelősség mellett az erdő birtokosoknak kötelességükké tétessék, hogy a kivágott, vagy elpusztított erdőterületek mesterséges felújítása végett szükséges beerdősítési munkálatokat a legközelebbi alkalmas időben foganatosítsák ; 4.) hogy a kivágott, vagy a vágatás alatt levő erdőterületeken bármily fajú marhák legeltetését eltiltsák, és ezen határozat ellen vétő erdőbirtokosok az 1879. évi erdőtörvény 53 §-ában foglalt pénzbüntetéssel fennyittessenek. — Az 1. és 2. pont alatt foglalt javaslatoknak lehetőleg szabatos végrehajtásától függ úgy szólván ezen törvényhatóság erdőségeinek egy tetemes részét képező községi és volt úrbéri közös erdők fennállásának biztosítása: ennélfogva első sorban is ennek mielőbbi megvalósítása kívánatos leginkább. — A javaslat azouuali keresztül vitele azonban tetemes akadályba ütközik, mert a községi és volt úrbéresek közös erdeje nagyobb részt csak kisebb terjedelmű, többnyire 1—200 holdra terjed és a törvényhatóság területén többé kevésbé szétszórva fekszik, miért is ktilön-külön egy erdőtiszt, de még több esetben egy erdőőr tartását sem bírnák meg. Ez okból megelőzőleg ezen erdők célszerű csoportosítása lenne első sorban szükséges. Hasonlóan az üzemtervnek elkészítése is azért ütközik nehézségbe; mert ezen törvényhatóság területén az erdőtörvény értelmében talán egyetlen egy qualíticalt egyén sincs, ki azok elkészítésére vállalkoznék. Ezen nehézségek elhárítására az erdészeti albizottság azon intézkedése válnék szükségessé, hogy a megye területén levő községi és úrbéres, valamint a nemesi közbirtokossági erdőket a viszonyok és körülmények tekintetbe vételével, úgy a birtokosok vagyoni állásához képest, a célnak megfelelőleg, több megyei erdőgondnoksággá csoportosítanák, és ezek közé esetleg még a kisebb egyházi területek és személyek erdőbirtokait is belevonnák. Miután ezen erdőgondnoksági állomások szerveztettek, az erdőtörvény 3ti. §-ában előirt képességgel biró egyénekkel pályázat utján azon kötelezettség mellett lennének betöltve, hogy a kinevezettek kötelessége egyúttal a kezelésük alá tartozó erdőkre nézve szükséges üzemterveket elkészíteni. — Ezáltal egyúttal megoldást nyerne az üzemtervek elkészítése iránt felmerült nehézség, továbbá az illető birtokosok tetemes kiadástól lennének megkímélve. — Ezen törvényhatóság területére véleményem szerint négy erdőgondnoksági kerület szervezése elégséges lenne. Az erdőgondnokok fizetése a jelen kor kívánalmaihoz illő, képzettségükkel, kötelmeikkel és felelőségükkel összhangzásban álló javadalmazásban lenne megállapítandó. Ugyanis nem szenved kétséget, hogy a kérdéses erdőtisztí állomásokra a törvény értelmében képesített szakférfiak csak az emiitett feltételek mellett pályáznának. — Szükségesnek vélem tehát, hogy egy-egy erdőgondnoknak legyen 800 frt évi fizetése, 200 frt lakbér illetménye és 400 frt utazási általánya. Ez esetben e megye területén szervezendő tiszti állomások fentartása egy kataszteri hold után átlag 10- -11 krajcárba kerülne. — Szombathelyen, 1S82. junius 16-án. Magyar királyi erdőfelügyelőség. Az erdőfelügyelő helyett Sághy Kálmán m. kir. alerdőfelügyelő. Helyi, megyei és vegyes hirek. Körözvény. A zala-egerszegi ügyvédi kamara részőről köröztetik, hogy Düehon Ödön szigetvári, és Dr. Stein Mór kaposvári lakosok az ügyvédek lajstromába felvétettek, Kaszás Mór kaposvári és Koch Mihály nagykanizsai ügyvédek elhalálozás folytán abból kitöröltettek s irodájuk részére gondnokul az előbbinél Németh Ignác kaposvári, az utóbbinál pedig Győrfy János nagy-kanizsiai lakós ügyvédek rendeltettek ki, - - Hochstiidter Ferenc kaposvári lakos vezeték nevét „Bakonyidra változtatta át, Psik Gyula kaposvári ügyvédnek az ügyvédség gyakorlásától esőd miatt történt felfüggesztése, a csőd beszüntettetvén, hatályon kiviil helyeztetett. — Eljegyzes. Háezky Kálmán csabrendeki fóldbirto kos bájos leányát Gizella kisasszonyt f. hó 23-án jegyezte el Baranyay Ödön földbirtokos. A boldogság fénye ragyogjon szüntelen éltük egén! köszönetnyilvánítás. Egy magát meg neveztetni nem kívánó barátja a tűzoltó intézménynek, zala-egerszegi lakós és ábrahám-hegyi szőlő-tulajdonos két akó lS7«-íki és két akó 1880-iki ábrahám-hegyi bort volt szíves az augusztus hó 13-áu tartandó diszebédre ajándékozni, mely nagylelkű adományáért a nyilvánosság utján köszönetét fejezi ki a központi rendező bizottság. Tekeverseny. A magyar tűzoltók Vl-ik országos közgyűlése költségeinek fedezésére a vigalmi bízottság által f. hó 23-án rendezett és tekeversenynyel egybekötött mulatság főleg a zala-egerszegi közönség részéről igen gyéren volt látogatva, azonban a jelenvoltak ugyancsak kedvük szerint táncolhattak. A részvétlenség dacára a mulatság 24 frt. 65 kr. tiszta jövödetmet hozott. — Phylloxera. A meszes-györki szőlőben f. évi jun. végén eonstatált phyloxera elleni óvintézkedések tárgyában f. hó 19-én Keszthelyen tartott értekezlet határozatához képest már f. hó 24-re Perlakról 100 munkás Keszthelyre szállíttatott. F. hó 25-én alispán úr szokott ügybuzgóságától vezéreltetve a vész helyén megjelent; felkérésére ugyanakkorra megérkezett Miklós Gyula országos borászati kormánybiztos úr is és a szükséges elővigyázati és óvó intézkedések azonnal foganatba vétettek. Hogy a hozott munkások részéről a vidékbeli néppel való érintkezésnek teljesen eleje vétessék, a munkások számára barakkok állíttattak. Az irtáshoz szükséges szénkéueg a magas minisztérium részéről szintén megküldetett. A gyérítésí munkálat minél gyorsabb eszközölbetési végett augusztus hó 1-én újból 50 munkás fog alkalmaztatni s így kilátásba van helyezve, hogy a munkálat a legrövidebb idő alatt befejeztetik s a veszélynek rajzás által való tovaterjedése meg lesz gátolva. — A zala-egerszegi onk. tiizolto-eyylet betegseyélyezési alapja javára a magyar tűzoltók Vl-ik országos közgyűlése alkalmával Zala-Egerszegen 1<SS2. évi aug. 13-án tartandó tárgysorsjátékhoz újabban adományozni szíveskedtek: Tek. Dr. Mángin Károly megyei főorvos úr 5 frt, tek. Szekeres Józsefhé úrnő Bakról 5 frt, tek. 11 ollósy .Józsefné úrnő helyből 5 frt, tek. Hubinszkv Adolf úr helyből egy db. 20 frankos arany, tek. Vizy Gyuláné úrnő helyből 2 frt, tek. Handler István úr helyből 30 ft, t. Huber Jusztinák, a. helyből 1 ft 50kr— a nemeslelkü adakozóknak ez úton is köszönetét nyilvánítja a rendező bizottság. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Horváth Sándor jászberényi kir. törvényszéki írnokot a sümegi kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. Keszthelyről vettük a következő sorokat. Végre valahára megértük azt az időt, hogy városunk utcáit öntözik. A tűzoltó-egylet által készíttetett vizes lajt, — mely részben Reischl Vencel érdemdús bíránk által e célra adományozott összegen vétetett — egyszersmind öntöző készülékkel is el lett látva. Az öntözés kora reggeltől estig tart, s igy a város lakói, ugy a városunkba érkezett fürdővendégek is részben meg vannak mentve az egészséget veszélyeztető iszonyú portól. Az öntözés, , mint halottuk, naponkint 2 frt 60—70 krba kerül. Óhajtandó volna, ha vagy a város, — vagy a tűzoltó-egylet szerezne be két lovat, mely esetben a tűzoltó-egylet nem lenne kitéve ama kényelmetlen és boszantó helyzetnek, hogy tűz alkalmával házról házra kell a tagoknak futkozni a fecskendők és egyéb szerelvények elvitetéséhez szükséges lovakért, melyek, dacára annak, hogy az első pár lóért 5 frtot, a másodikért 3 frtot tűzött ki az egylet jutalomdíjul, mégis csak uagy nehezen kaphatók. — Nyeremény targyak ajandékozasa. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlése alkalmával a zalaegerszegi önk. tűzoltó egylet betegsegélyző alap javára rendezendő sorsjátékhoz nyeremény tárgyakat küldtek: Reehnitzer Emilia helyből egy hímzett varró vánkost; Sanits Vilma helyből 1 hímzett ruha fogast; Vidóczy Matild Csácsból 2 üveg virágvázát; Gráuer Teréz helyből 3 db. üvegtányért, 2 db. virágvázát, 1 cukortartót, 1 gyümölcstartót; Mráz Zsigmond és neje helyből 1 db. dohánytartót, 1 ujj - nedvesítő gépet, 1 csengetyűvel ellátott üveg tintatartót; Orosz Pálné Bonczódföldről 1 db. tintatartót (érc kosárkában); Pauliny Zsigmondné helyből 2 db. családi képet (olajnyomat); Paukovich Györgyné helyből 2 db. lámpatálcát (gyapot- és gyöngyből); Németh János kir. tszki hivatalnok helyből 1 db. dohánytartót; Gombás .Tánosné Bekeházáról 1 db. szivartárcát selyemből; Schmiliár Ilka helyből 2 db. üveg virágvázát; Ungár Frigyesné helyből 1 fálkosarat (levelek számára); Rosenkránez .Józsefné Ólából 1 üveg cukortartót; özv. Léránt Lászlóné helyből 1 tintatartót (óratartóval egybekötve); özv. Krizmanits Jánosné helyből 1 aranyozott névjegytáleát; Marton Laura Z.-Lövőről 1 hímzett pamlagvánkost; Marton Lajosné Z.-Lövőről 1 asztaldíszt; Heinrieh Vilmosné helyből 1 cukortartót (ércfedővel); Heinrieh Zsigmondné 1 tálcát, 3 db. porcellán kávéscsészét; Fischer Lászlóné helyből 1 pár hímzett papucsot; Hegedűs Aliea Ságodról 2 db. asztali díszt (gyapot- és spárgából); Fischer Miksáné helyből 1 hímzett gombostű vánkost, 1 női almanachot, 2 darab gyertyatartó díszt. Jegyzői szigorlat határideje. Az 1871. évi XVIII. t. c. 75 §-a értelmében tartandó jegyzői szigorlat letételére jelentkezett egyének írásbeli vizsgálatuk határnapjául f. évi augusztus hó 4-ik napja, a szóbeli szigorlatra pedig augusztus hó 5-ik napja van az alispáni hivatal által kitűzve. Az országos tűzoltói közgyűlésre jelentkezőit egyletek. Első répcevidéki önk. t. egylettől: Horváth József néptanító, pénztárnok, Haller György gyári munkás, szakaszvezető, Nagy Lajos néptanító, választmányi tag, Kovácsics Sándor néptanító, egyleti h. jegyző. Nagy-Ugróéról Thonet testvérek t. egyletétől: Neberázek József gyári hivatalnok, segédtiszt. Oszlányi önk. t. egylettől Kosztolányi Kálmán megyei hivatalnok, parancsnok. A tapolczai önk. t. egylettől: Nagy Aladár ügyvéd, főparancsnok, Handlery Gusztáv birtokos, titkár, Berger Gyula borkereskedő, szertárnok, itj. Mayer Antal birtokos, szivattyú par., Wallner Károly borkereskedő, ellenőr. A tamási i önk. t. egylettől: Parragh Béla ügyvéd, főp. Nemes- és Pórmagas ii önk. t. egylettől: Guóth István földbirtokos, főp., Magasi Sándor földb., alp., Jánosy Ádám földb., őrp., Kis Pál főldb. szivattyús par., Potyondy Károly földb., egyleti jegyző, Bucszban Lipót vendéglős, tiszti helyet-