Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-16 / 3. szám

I. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1882. junius 25. Mutatvány szám. Előfizetési dij: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: .'! hasábos petitsor egyszer ÍJ kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttér petitsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. 5 Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldilnk vissza. TÁRSADALMI, KÖZItJYElÖDÉSI és &AZDÁSZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Nyilt levél. Miszory Ignác úrhoz, Zala-Egerszeg bírájához. A zala-egerszegi m. k. t. adófelügyelőség ínég 1880-ik évben egyik tisztjét adóleszámítás végett a városra küldte 3 frt. napi dij mellett, s követelte a várostól, hogy a napi díjak fedezhetése végett hónaponkint 100 frtot előlegképen befizessen, mit a város kénytelen volt teljesíteni, s mintegy 700 frt előleget be is fizetett. — Az adófelügyelőség egyszersmind kijelentette azt is, hogv az adóleszámolás szükségessége & ennek folytán a 700 forintnyi rendkívüli kiadás jegyzőnknek hiányos eljárása, részben mulasztása folytán merült fel; és épen ezen okok miatt a közigazgatási bizottsághoz jegyző úr ellen megindítandó fegyelmi eljárás végett az ügyiratokat bemutatta, minek következtében a fegyelmi eljárás elrendeltetett s jegyző úr pénzbirságra el is Ítéltetett. Ezen ítélet elégséges bizonyíték arra, hogy a fegyelmi bíróság jegyző úr eljárásában mulasztásokat látott, mert anélkül meg sem bírságolhatta volna. A törvény határozottan és világosan elrendeli, hogy ha az adóleszámolás a jegyző mulasztása következtében válik szükségessé, azon esetben a leszámolási költségek ugyan a községi pénztárból előlegezendők, de a mulasztásban elmarasztalt jegyző által viselendők, sajátlag általa a községi pénztárnak visszatérítendők. Magam, és 6000 adófizető polgártársom nevében, kik a 700 frtot pótlékkal fedeztük, egész tisztelettel kérdeni biró úrat, megtette-e a kellő lépéseket az iránt, hogy jegyző úrtól a 700 ft. előleg vissza folyjon ? Ha nem tette, mi annak oka, és netaláni akadálya? Végre, ha a városi közönséget annyira érdeklő ezen ügy további halogatására lényeges, vagy méltányos ok fenn nem forog, szándékozik-e a kellő, törvényes lépéseket és pedig célra vezetőieg megtenni, vagy bevárja, hogy ezen sérelmünknek orvoslása végett mi, összes polgárság, tegyük meg azt, mit a törvény hasonló esetekben megenged ? Az ügy kiváló fontosságánál fogva elvárjuk a gyors, erélyes és a közönséget teljesen megnyugtató intézkedést, s nem mulaszthatjuk el egyúttal e nyilt felszólalásunkat a t. megyei hatóság becses figyelmébe is ajánlani. Zala-Egerszeg, 1882. julius 10. Árvay István. legyei élet. •ííii Zalamegye közigazgazgatási bizottságának f. hó 11-én (jlavina Lajos főispán ur elnöklete alatt megtartott havi rendes ülésében a folyó ügyeken kívül következő fontosabb tárgyak kerültek szőnyegre: A főorvosi jelentés a junius havi közegészségi állapotot az előző hónapokhoz mérve általában kedvezőnek mondja; a gyermekek közt uralgott járványok az elmúlt junius hóban megszűntek. Természetes einberhinilő járványkép jelenleg még Tótszerdahely és Eszteregnye községekben uralkodik; teljesen megszűnt NagyKanizsán, Zala-Patakán és Budafán. — A junius hónapban Szabar és Esztergály községekben kiütött, de azóta megszűnt - - vörheny járvány, az illető elöljáróságok által kellő időben be nem jelentetvén, a közigazgatási bizottság a mulasztók feleletre vonását rendelte el. A hasznos házi állatok állapota általában kielégítő. — Az erdőrendészeti albizottságnak a f. évi junius hó 21-én tartott ülésében elintézett ügyekről előterjesztett jelentéséből felemlítendő az albizottságnak a szombathelyi püspökség tulajdonát képező novai urodalm; erdőkre vonatkozó határozata, mely szerint a nevezett püspökség, az albizottság által elrendelt helyszíni vizsgálattal eonstatált erdőpusztitás, és rendetlen erdőkezelés miatt az erdőtörvény 53. íj-'< alapján 300 frt pénzbüntetésben marasztaltatott el, egyúttal pedig az erdőtörvény értelmében készítendő rendszeres üzemterv benyújtásáig az erdők minden kihasználása eltiltatott, s a vágások kitisztítására, és az azokban találtató tisztások beerdősítésére záros határidő tűzetett ki. Különös figyelemben részesült a kir. erdőfelügyelőségnek a Zalamegye területén létező erdők 1881. évi állapotáról a földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz a közigazgatási bizottság utján felterjesztendő, s alább egész terjedelmében közölt jelentése, mely megyénk erdőségei állapotának nem a legvigasztalóbb képét nyújtja; minek oka, a szakszerű kezelésnek, és a nemzetgazdaság ezen oly fontos ága iránt való érzéknek hiányában keresendő. A kir. erdőfelügyelőség ezen jelentésében az elhanyagolt állapotok orvoslására véleményes javaslatot is terjesztett elő, a teendő intézkedések sikerének előfeltételét azonban abban találja, hogy az erdőtörvény 17. §-ában megnevezett kisebb erdőbirtokosok a megyében gondnoksági kerületekbe csoportosíttassanak, s az e kerületekbe tartozó erdők kezelésérc szakképzett erdőtisztek alkalmaztassanak. A közigazgatási bizottság arra való tekintettel, hogy az erdőtörvény 17. §-ban megnevezett erdőbirtokosok a törvény 2l. 4j-a által szakértő erdőtisztek tartására különben is kötelczvék, s ilyenek tartására több erdőbirtokos is egyesülhet, a javaslatot, mint az idézett törvény végrehajtására célzó indézkedést, elvileg helyesli ugyan, de mielőtt a kir. erdőfelügyelőséget az erdőtiszti kerületek megalakításához szükséges előmunkálatoknak h részletes adatok, és tervezeteknek előterjesztésérc utasítaná, azt felsőbb elhatározás, illetőleg jóváhagyás végett a töldmívelés, ipar és kereskedelmi minisztérium elé terjeszti. Ezután az alispán jelentést tett a meszes - gvörki határban Koller Ferenc szőlőjében junius hó végén újólag eonstatált phylloxera-vész tekintetében történt intézkedésekről, melyek egyelőre, az infeetio területének meghatározására, és a gyanús szőlők legszigorúbb clzárásolására szorítkoznak. A közigazgatási bizottság az alispán indítványára feliratot intéz a töldmívelés, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz, hogy az inficiált terület meghatározása lehető gyorsan eszközöltessék, hogy így a teljes irtás foganatosítható legy en, még mielőtt a rovarok a nyári időszak elteltévé] a szárnyas átalakulás stadiumába lépnek. Előterjesztettek a niegve és a nagy kanizsai árvaszékeknek a f. év ll-ik negyedéről szóló ügyforgalmi és a gyámi tevékenységi kimutatásai, melyek szerint a megyei árvaszéknél a f. év april hó 1-én hátralékban volt 3730 drb; ehhez érkezett junius hó 30-ig (iii44, C, ^^mmeg jsr tjíijái Clihaui közül, i' Ajkam lcöriil gyenge zephir lengedez, I irdg illat, bárhol megyek, körülvesz, Fülemüle dalaira/ csalogat, Bns sziremre vigaszthozón meg sem hat. Amit az a fenekében rejteget, Erró'l évre rajta mélyebb sebet ejt: Xrm ball mar ö sem zepliirt, sem dalokat. Irigyli a sírban nyugvó halottat! Ú: váal.-a. A török színészetről. Legyen! ezúttal meghozom azt az áldozatot, először életemben felcsapok dramaturgnak, s elbeszélek valamit a török színházakról, oly dolgukat tudniillik, a melyeknek leírásához nem okvetlen szükséges, hogy a színházi kritikus, vagy referens méltóságteljes tógájába burkolózzam. Alig pár napja tartózkodtam csak raég az ottomanok fővárosában, midőn a Taxim kertben kitűnő orientalistánkat, Dr. Erődi Bélát pillantottam meg. Ü ott a tudós Fazvl efendi (a mektebi zultani tanára) társaságában nagy kedvteléssel adta át magát a keleti élvezeteknek. Katykaringós szárú nargilch-ből roppant füstfelhőket fújt a levegőbe, s édesdeden szürcsölte az a la turca-készített kávét. Egyenesen Dr. Erődi lelkét terheli az a bün, hogy én most mint a török,, színházi élet ismertetője tolakodom a közönség elé. O vonszolt magával minden irgalom és kegyelem nélkül a török Thália templomába. Akarva, nem akarva elkellett zarándokolnom a „grand rue de Pera" végén ékeskedő nyári színházba, hogy ott Thália papjait és papnőit Fuzuli és Kiáni nyelvén halljam menydörögni az ottoinan dicsőségről. A szíves olvasó engedelmével, mielőtt magáról az előadásról szólnék, igyekszem fogalmat nyújtani arról a sajátságos épületről, amelyet a törökök „színháznak" szeretnek nevezni. A pérai nyárí-szinház külsejét illetőleg mihez sem hasonlítható találóbban, mint egy roppant csűrhöz. Falait a fullasztó hőség mérséklése tekintetéből olynemű rácsozatból állította ki az agyafúrt architektur, mint a minők „Freugisztánban" az apáca zárdák, az igazhivők hazájában pedig a háremek lakóinak okoznak méltó boszuságot. Képzelhető tehát, hogy nem egy léghuzamtól remegő rheumatikus urunkbátyánk milyen „keleti kényelemben" érezné magát, ha esetleg a sors arra kárhoztatná, hogy Thália ama szellős templomában végig hallgasson egy hat felvonásos rémszínművet. Az épület egyéb részei egészen méltók a pókhálószerű falazathoz, s én titokban arról vagyok meggyőződve, hogv az a monumentális építmény, melyről e helyen szó van, eddig már valamely zivatar üdvös működése folytán felvette a „néhai" nevet. Maga a szinpad ugy hasonlít a vándor színészeink által kisebb városokban felütni szokott sziupkdoeskáklioz, mint egyik tojás a másikhoz. — Csupán azon egyetlen eltérést sikerült megállapítanom, hogy a függönyön rettenetes ecset által mázolt óriási lant, babérkoszorú és álarc helyett egy ékes rózsa-lugas diszeleg, melynek kivitelé a napnál világosabban bizonyítja, hogy a művész, ki azt teremtette, nem veszedelmes vetélytársa sem Coypelnek, sem Cíaude Lorainnek. — A nézőtéren nagymértékben kényelmetlen padok húzódnak végig, s a földszinti páholyok oly kitűnően vannak elhelyezve, hogy az a boldogtalan, kinek osztályrészül jutott egy ilyen szerencsétlen kabinetbe bezáratni, minden egyebet kedvére bámulhat, csupán a szerelpők alakjai esnek kívül láttávolán. Legyen szabad megemlékeznem a török színházak egyik egyiptomi-csapásáról, a töménytelen balháról, melyártatlan állatkák állhatatos üldözése kedvenc színházi mulatságát képezi a görög és örmény delnőknek, kik között mint rendkivüliséget emlegetnek egy 150 kilogrammot nyomó matrónát, ki alig egy óra lefolyása alatt 100 drbot pusztított cl. Denique nincs a tudománynak olv ága, melyet az illető szakértők szenvedélvlvel ne művelnének! A közönség a színházban egészen kényelme szerint helyezkedik el, a férfiak felrakják lábaikat a szomszédos ülőhelyekre, vagy pedig barátságosan rátámaszkodnak a mellettük ülő vállára, szóval sans géné érzik magukat, s őket a világon semmi sem feszélyezi. A felvonások közben óriási üzleti zaj tölti be a színházuak minden zugát. Görög, örmény, zsidó, perzsa és török kereskedők kötnek egymással ügyleteket, s e közben a világ minden nyelvén perlekednek és káromkodnak. Szóval a török színház, felvonások közben valóságos kereskedelmi csarnok. Csudálatos, hogy Thália asszony rendre nem utasítja Mercur urat ezért a rendkívüli tolakodásért. Iiu azonban a zaj egyszerre meg-