Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-27 / 119. szám
8 M/tt^ífílET 1944 május 27.. Zalai gazdák isk Takarékos szénakészités A jó szénakészítési eljárás feltétele: minél kevesebb tömegveszteség mellett, minél több tápanyaggal biró széna. Eleget tesz-e a gazda e feltételeknek ? Nem minden esetben. A kaszálás időpontját se választja meg helyesen. Ha korán kaszál, akkor a növényzet még zsenge, tápanyag tartalma magasabb, de annyira összeesik tömegében, hogy a nyert széna kevés. Ha meghagyja a gazda vénülni a takarmány- növényt, nagyobb tömeget ad, de kisebb tápanyagtartalommal. Általános az az eljárás, a legtöbb növényt virágzásában lekaszáljuk szénának. Ekkor már nem esik össze és tápanyag- tartalma se csökken nagyobb mértékben. Egy- egy holdról az ily állapotban kaszált takarmányból tudunk legtöbb tápanyagot állataink részére megmenteni. Legbiztosabban a silóban lehet a tápanyagokat megőrizni. Az állat étrendje megkívánja a szálas takarmányt, a szénát is. A szénakészítést nem mellőzhetjük. Hogy a takarmány szálasán elálljon, szárítani kell. Ha kevésbbé szárad meg, felmelegszik, esetleg penészesedésnek indul. Hogy a gazda nyugodtan aludhassék, általában a szénát kedvező szárításra alkalmas időjárás esetén inkább túlszáritja. E túlszárítással szénatermését mennyiségben és minőségben nagy veszteség érheti. Különösen, ha a már száraz szénát az eső renden éri. Előfordul, hogy egy napi tulszárítás miatt hetekig kell tovább szárítani a közben megázott szénát. A többszörös forgatás, az eső által előidézett kilúgozás a széna tápanyagértékét felére, harmadára csökkenti. Öly tények ezek mind, amiket egy gazda se cáfol meg. Egyetlen megelőzése a tulszáradás okozta nagy veszteségnek a gyorsított szénakészítés. Valami módon arra kell törekedni, hogy a szénát egy-két nappal előbb behordhassuk. A veszteség előidéző okait ezzel legalább felére csökkenthetjük. Ma különösképen követnünk kell az oly szénakészítési eljárást, ami azt meggyorsítja, emellett több és jobb szénát kapunk. Joggal nevezhetem az eljárást takarékos szénakészí- lésnek. Szénakészítési eljárásom lényege: a takarmányt fél szárazon behordani és a nagyobb víztartalmú szénát túlságos felmelegedés és penészesedés meggátlása céljából marhasóval keverni Németország nedvesebb vidékein, ahol nehéz szénát készíteni a sok eső miatt, már régebben alkalmazzák az eljárást. Ott boglyákba rakják a szénát és amikor teljesen megszáradt, akkor hordják pajtába. A mai munkásviszonyok mellett e német módszer nehezen vihető keresztül, de az ismételt átrakás, áthordás miatt mégis csak veszteség áll elő a szénában. Épen fczt szerelnénk kiküszöbölni. Viszonyaink közé jobban beillik az a mód, amikor a takarmányt a mezőről egyenesen a pajtába vagy a kazalba hordhatjuk. A takarmányt szárítás céljából a mezőn megforgatják. Ha a rend nem vastag, vagy a géppel kaszálunk, ami vékonyabb rendben hagyja el a takarmányt, akkor forgatás helyett „ágylás“-ba hajtva a széna már behordásra kész. Ha n?pos meleg idő van, szekérre rakásig a pár óra elég arra, hogy annyi nedvesség elpárologjon a takarmányból, hogy a megmaradó víztartalom az eltartást nem veszélyezteti. Vastagabb rendeket, ha a reggeli órákban átfordítunk, a délutáni órákban már behordhatjuk. Az eddigi szokásos módon szárított széna víztartalma 15—16% a behordáskor. A zöldtakarmányé 75—80%. Ha szárítással a víztartalmat 25%-ra sikerül csökkenteni, akkor ha összerakáshoz sót használunk, behordhatjuk. Az a 10% víztartalom, ami a tökéletesen száradt és a gyorsított szénakészítéshez behor- | dásra alkalmas széna víztartalma között fennáll, a legnehezebben szárítható el. Néha két nap is kell rá várni. Ha sikerű! szénánkat előbb behordani az elrontás veszélye nélkül, akkor a munka mellett sokat megtakaríthatunk mennyiségben és minőségben. A gazdának óvatosan kell eljárni az első esetben. Inkább kissé szárítsa jobban meg, saját tapasztalata alapján pár gyakorlati fogás által megállapítja azt a legmagasabb víztartalmat, mely mellett a széna már kazalozható vagy pajtába hordható. A kevésbbé száradt szénán még rajta vannak a levelek, a virágok, a növény legértékesebb részei, hisz a tápanyaga ebben van. A levél és virág tartalmazza a fehérje nagyobb részét. A túlságos száradáskor épen ezek az értékes részek hullanak le. Még akkor is nagy a veszteség, amikor eső nélkül sikerül betakarítanunk a szénát. A petrencék, a szekér alja tele van levéllel. Egészen meg van terítve a föld. Ha sikerül ezt a veszteséget csökkenteni, akkor szénánk értékét megkétszerezhetjük. PÖRNECZI JÓZSEF* A hét legújabb Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy iá Zalai Magyar Élet újságot mindennap olvassa, mert ez ia lap napról-napra közli az életbevágó kormányrendeleteket és egyéb tudnivalókat. A beszolgáltatása kötelesség teljesítésébe való beszámítás köztenyésztésre szolgáló apaállat tartása esetén. A Budapesti Közlöny május 24-i számában megjelent közeilátásügyi miniszteri rendelet szerint az a gazdálkodó, aki a községgel (várossal) kötött állattartási szerződés alapján köztenyésztésre szolgáló apaállatot tart, írásban kérheti nyilvántartó hatósága utján a közellátási kormánybiztostól az apaállat takarmányozására a szerződés értelmében felhasznált terményeknek a beszoigáltatási kötelességének teljesítésébe való beszámítását. A kormány- biztos az apaállat tartására felhasznált takarmánymennyiségnek a beszoigáltatási kötelesség teljesítésébe való beszámítására egy tenyészbika évi tartásáért a husbeszolgáltaíási kötelesség teljesítésére legfeljebb 1500, a szabad- választású beszoigáltatási kötelesség teljesítésébe legfeljebb ezer, egy tenyészkan évi tartásáért a zsirbeszolgáltatási kötelesség legfeljebb 600 és a szabadváiasztásu beszoigáltatási kötelesség teljesítésébe legfeljebb 70, egy tenyészkos, vagy egy kecskebak évi tartásáért a husbeszolgáltaíási kötelesség teljesítésébe legfeljebb 180 és a szabadváiasztásu beszolgállatási kötelesség teljesítésébe legfeljebb 180 buzaegységet engedélyezhet. Ha a gazdálkodó az apaállatot egy évnél rövidebb ideig tartja, akkor legfeljebb annyi buzaegység beszámítását szabad neki megengedni, amennyi az egy évi tartásért beszámítható buzaegységből arányosan a tartás idejére esik A csereingatlanok vagyonátruházási és okirati illeték- mentessége. A Budapesti Közlöny május 25-i számában kormányrendelet jelent meg a házhelyeknek csereingatlanok utján való megszerzése előmozdítására. Eszerint a házhelyek céljára átengedésre kötelezettek cserekártalanítására szolgáló ingatlanok megszerzése, úgyszintén az átengedésre kötelezetteknek a csere alapján való ingatlanszerzése a vagyonátruházási és az okirati, illetőleg beadványi illeték alól mentes. Erdökönyvet kapnak az erdőbirtokosok. A Budapesti Közlöny május 25-i számában megjelent földmivelésügyi miniszteri rendelet intézkedik az erdőbirtokosok termelési és beszoigáltatási kötelességének szabályozásáról. Eszerint 1944. junius 30-ig az 1944. junius 1-én fennállott állapot szerint minden erdő- birtokos (fatermelő) számára erdőkönyvet állítanak ki a termelési és beszoigáltatási kötelesség teljesítésének feljegyzése és nyilvántartása céljából. Az erdökönyvet annak az erdőbirtokosnak, akinek szálerdő üzemmódban kezelt erdeje a 60 katasztráiis holdat, sarjadt üzemmódban kezelt erdeje pedig a 30 katasztráiis holdat eléri vagy meghaladja, a területileg illetékes erdőfelügyelőség, a többi birtokos részére pedig a területileg illetékes községi elöljáróság (polgár- mester állítja ki. Államerdészeti kezelésben levő erdőbirtokos részére az erdőkönyvet az erdő kezelésével megbízott erdőfelügyelőség állítja ki. Laptulajdonos: Zalai Magyar Élet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra szkönyv! Mindenféle könyvet, írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemeziáíszó gépeket stb. előnyős árban, nagy választékban talál a Kakas-nyomda könyv, papír, írószer és zeneműkereskedésében 1 Zalaegerszeg, Kossuth Lajosa 8. Telefon 131.
