Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-27 / 119. szám
1944 május 27. MAŐ5§&fíXET Amikor I. Ferenc József Zalában járf... 1. Ferenc József királynak érzelmi tekintetben a magyarsághoz való viszonya m,ég mindig kérdés történetíróink ítéletében. Egyes történetíróink azt állítják, hogy a király holta napjáig sem tudta elfelejteni az 1848—49-es szabadságharcunknak a császárra nézve kínos emlékeit. Szemének végső lezártáig csak egyetlen rendjelet viselt a házikabátján, azt a keresztet, amelyet az orosz cártól kapott a 49-es szabadságharc leverése után. A hálószobájá- jában levő három fali kép is a keserűségre emlékeztetett. Viszont más történetírók, köztük a bécsi titkos levéltár állandó kutatója, A n - gyal Dávid azt állítja, hogy Ferenc József a politikai elhatározásaiban és állásfoglalásában mindig másokra kívánt támaszkodni, még saját jobb belátása ellenére is. Különösen Schwarzenberg hatása alatt állott a szabadságharcot követő időben. A bosszúhadjárat, a véres megtorlás tehát Schwarzenberg és az udvari körök számlájára írandó. Hiába emelte föl intő szavát Palmerston, az irgalom helyett győzött Schwarzenberg kegyetlen »szigorúsága« és az őrült Haynaunak vérszomjúsága. Az aradi ítéletek, a pesti Újépület rémségei, a hóhérok és a börtönőrök szüntelen foglalkoztatása mélyen hatottak a magyarság lelkére és hosszú évtizedek engesztelő munkája sem tudta helyreállítani a bizalom és szeretet gyengédségét a trón iránt. A nép lelkében is az ítélkezésnek ez a kettőssége játszott szerepet. Egyidőben szokásos volt átkozni a véres bosszúért, a tizenhárom aradi vértanúért a trónt és az I. Ferenc József családjában bekövetkezett számos szerencsétlenséget a nép szerette Isten büntetésének tartani. Viszont számos adatunk van arra is, hogy Ferenc József király nagy népszerűségnek, becézésnek örvendett, amikor Ferenc Józsefből a nép száján Ferenc Jóska lett. Erre vallanak népdalaink között az efajta katonanóták is: 0 Ferenc Jóska kiállott a kapuba, Onnan nézi, mit csinál a regruta... A sok csapást ért aggastyán uralkodónak alakját legendák övezték a magyar nép képzeletében. Ezeket a legendákat az a tisztelet alakította ki, amely a király egyéniségét vette körül. Az ő uralma a köztudatban úgy szerepelt, mint a békésen folyó világrend, az intézmények állandóságának, országunk határainak minden külső ellenség ellen való biztosítéka, mint a becsület és tisztesség záloga. Meggyőződött a nép arról, hogy bárkivel volt is baja, megtalálta mindig a maga igazát, amelyért akár »Ferenc Jóskához apellálhatott«. Ehhez járul, hogy a magyar az öregeket mindig becsülte s így fokozott mértékben élvezte azt Ferenc József, a bölcs aggastyán is. Ferenc József megismerkedik Kisfaludy Sándorral Kevesen tudják azt, hogy Ferenc József királynak milyen emlékei voltak Zalával. Mint ifjú főherceg, 1843-ban járt először Magyar- országon. Ekkor történt az az említésre méltó esemény, hogy bemutatták neki Kisfaludy Sándort. Ferenc József, ■ aki Angyal Dávid történetíró szerint már hatéves korában kezdett tanulni magyarul, szívélyesen elbeszélgetett a balatoni várak regösével, a Himfy-dalok koszorús költőjével, aki ekkor már 71 éves volt és egy évvel állott a halála előtt. A főherceget módfelett érdekelte Kisfaludy személye, akinek élettörténete is kész regény. Huszárkadét volt a Sándor Leopold ezredben, majd Zala megye kiválasztásából Bécsben a magyar testőrség tagja hadnagyi ranggal. Megjárta a külföldet, mint a császár-király vitéz katonája és vitézi életét számos kaland fűszerezte. Amikor Bonaparte 1797-ben előrenyomult Ausztria ellen, Kisfaludy Klagenfurtban mint a hadikórház felügyelője sokszáz katonaruhával megtömött hordót helyezett biztonságba. A király iránt való hűsége vitte a nemesi fölkelők táborába is, amikor Zala 1809-ben a IoVäs insurgensek őrnagyává választotta s mint ilyen lelkesítette a köznemesi rend önérzetes képviselője szőza- ! tában a szittya ősök unokáit »a jó király s a konstitúció védelmére az idegen hódító ellen«; Ferenc Józsefnek, akinek a katonaeszmény volt minden gondolata, kétségtelenül tetszett a Kis- faludyval való megismerkedés. Őfelsége esete u balatonfüredi atyafival Később rövid időközökben kétízben is megfordult Balatonfüreden. E látogatásainak emlékére nevezték el a főtéren levő egyik sava- nyúvízforrást Ferenc József kút-nak. Amikor pedig már uralkodásának fénykorában egy alkalommal Veszprém megyében folytak a hadgyakorlatok és a király számára a zirci cisztercita anyakolostorban rendeztek be lakosztálynak három szobát (ma is királyszobáknak nevezik őket), akkor ismételten átrándult Zalába. Ekkor történt szájhagyomány szerint a következő érdekes eset Balatonfüreden: Nagy küldöttség tisztelgett akkor a király előtt. Az alázatos hódolás közben azonban feltűnt az uralkodónak, hogy a háza kerítéséhez támaszkodva milyen közömbösem- nézi egy zalai földmívesember az egész jelenetet. Kurta pipáját ki se vette szájából az atyaflj, süvegét meg se billentette, csak nézett-nézett a nagy zsibongásra, mintha ahhoz neki semmi köze sem lenne. Ferenc József bár szerény, hiúságtól mentes, természetes modorú férfiú volt, mindazáltal szigorú erélyességgel tartotta az uralkodói tekintélyt. Bántotta tehát az atyafinak tiszteletlen magaviseleté. Oda is küldte hozzá báró Bolfras hadsegédet, hogy figyelmeztesse az illendőségre. A hadsegéd teljes tábornoki díszében lépett a kerítéshez és kemény, katonás hangon szólt a zalai magyarhoz: — Tudja-e kend, hogy ki vagyok én? A zalai magyar nagyot sercintett a pipája mellé és hideg nyugalommal felelte: — Tudja a fene! A hadsegéd haragosan mondta: — Én báró Bolfras vagyok, Őfelsége hadsegéde! Zalai atyánkfia ismét sercintett egyet és még nagyobb közömbösséggel válaszolta: — Bánja a fene! A báró ekkor indulatosan mutatott a király felé és emelt hangon figyelmeztette a parasztot: — Az pedig ott Őfelsége, a császár és király. Az atyafit még ez sem ijesztette meg, hanem most már teljes meggyőződéssel jelentette ki: — Ott egye a fene! A hadsegéd látta, hogy hiábavaló minden igyekezete. Később elmondotta az esetet a mar gyár uraknak, akik aztán felvilágosították, hogy a magyar föld egyszerű fiának ez a magatartása korántsem a tiszteletlenségnek a jele, hanem a jelleméből Jolyó megváltoztathatatlan sajátossága. Mi usság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen 1944 május 19-étől május 25-éig. Az élő és vágott baromfi, valamint a tojáspiacon az árak változatlanok. A zöldség- és főzelékfélék piacán a paraj ára 10 fillérrel emelkedett, viszont a fejessaláta ára 10, a vöröshagyma zöldjével 14, a kalarábé zöldjével 30, a zöldpaprika ára 50, a karfiolé 300, az uborkáé pedig 400 fillérrel csökkent. A gyümölcspiacon a közönséges fajtájú alma ára 20, a nemes fajtájú almáé pedig 300 fillérrel emelkedett, viszont az egres ára 300, a cseresznyéé 2000, a földieperé pedig 3400 fillérrel csökkent kilónként. (MVS) Titkos vágya mindenkinek, hogy egyszer vagyonhoz jusson. Ez a vágya könnyen teljesülhet, vegyen Államsorsjeiyet, ennek segítségével könnyen juthat nagyobb pénzösszeghez. Ára: egész 4 P, fél 2 P. Főnyeremény 50.000 Húzás junius 6 A sorsjegy kapható sorsjegy- főárusítóknál, valamint az összes dohánytőzsdékben. Elegendő ielentkező esétében t.ázi betegé póló és vöröskeresztes önkéntes ápolónői tanfolyamok lesznek Zalaegerszegen A Magyar Vöröskereszt Zalaegerszeg városi és járási fiókja vitéz gróf Teleki Béláné, Zala vármegye önkéntes vöröskeresztes főápolónő- jének fölkérésére június első felében kezdődő kéthetes házibetegápoló tanfolyamot, majd pedig azt követőleg hathetes vöröskeresztes önkéntes ápolónői, illetve önkéntes segédápoló- női tanfolyamot rendez. Felkérik mindazokat, akik a házibetegápolói tanfolyamot elvégezni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat akár írásban, akár szóval május 31-éig, — akik pedig a vöröskeresztes önkéntes ápolónői, illetve segédápolónői tanfolyamra akarnak jelentkezni, azok legkésőbb június 15-éig a Magyar Vörös- kereszt Zalaegerszeg városi és járási fiókja önkéntes ápolónői szakosztály-vezetőjénél: Székely Emilnénél (lakik: Zalaegerszegen, Bla- ha Lujza-tér 1. szám alatt) jelentkezzenek. A jelentkezőknek föl kell mutatniok a születési és az iskolai végzettségüket igazoló bizonyítványt. A házibetegápolói tanfolyamra csak azok vehetők föl, akik 18-ik életévüket betöltötték, testileg, szellemileg egészségesek, őskeresztény származásukat igazolták és legalább az elemi iskola 61. osztályát elvégezték. A vöröskeresztes ápolónői és a vöröskeresztes segédápolónői tanfolyamra csak azok vehetők föl, akik az előbb felsorolt föltételeken kívül legalább a polgári iskola 4. osztályát sikerrel elvégezték és igazolják, hogy a házibetegápolói tanfolyamot is már sikerrel elvégezték. A vöröskeresztes segédápolónői tanfolyamra azonban az elemi iskola 6. osztályát sikerrel elvégzők is felvétetnek, ha a házibetegápolói tanfolyam elvégzését az erről kiállított bizonyítvánnyal igazolni tudják. Vidéki jelentkezőknek az ellátásról maguknak kell gondoskodniok. A tanfolyamot csak az esetben tartják meg, ha arra legalább 20 résztvevő jelentkezik. 1 —3 Apró zalai hírek Ellopták egy nagykanizsai asszony kézitáskáját a templom padjából, mialatt áldozni volt. — Szakbizottság gyűjti össze Nagykanizsán a zsidó tulajdonban volt képzőművészeti, nép- művészeti és iparművészeti értékeket. Az egyik zsidó házában múzeumot és könyvtárat létesítenek az értékekből. — 120 pengőtől 800 pengőig terjedő pénzbüntetésre ítéltek több nagykanizsai és kiskanizsai gazdát, mert a tejbeszolgáltatási kötelességüket nem teljesítették. Szántó István zalaerdődi erdőmunkás társaival fadöntögetéssel foglalkozott. Közben az egyik ledőlt fa ága éppen a szemébe vágódott* úgy hogy súlyos sérülést szenvedett.
