Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-27 / 119. szám

Amig pengő lesz a papírból Látogatás a 150 éves diósgyőri papírgyárban, ahol a postabélyegek és bankiegyek papirosai készülnek _4________________________________ Mintha templomba lépnénk be. Áhítatot, meg- illetődést, nagyszerű hangulatot árasztó temp­lomba. Olyan felséges, meleg érzés fog el, amikor belépünk az ősi, európai hirü diósgyőri papírgyár belsejébe. A magyar munka, ész és teremtőerő nagyszerű temploma ez, amelyre büszkén tekinthet minden fia ennek a meg­tépett fajtának. Büszkén és nagy, izmos reménységgel. Amely nép a maga erejéből, a maga eszéből ilyen kivételesen első­rangú teljesítményt kifejtő nagyüzemet tud elő­teremteni, az csekély számához mérten is nagy nemzet, nemcsak helye, de jövője is van a nap alatt. Az európai hirü diósgyőri papírgyár csendes jubileumát üli. Másfélszázados fennállását mostanában töltötte be és ezt a nevezetes magyar évszámot érdemes megjegyezni. A gyár már a magyar gyáripar hőskorában is híresség volt és becsületes, minden világversenyt győz­tesen álló gyártmányai révén fogalom a papír világpiacán. Csakhogy a diósgyőri papírgyár nem ünnepel. Nem ért rá önmagával törődni. Termel, alkot és a régi hagyományokhoz híven serényen, de annál derekasabban tartja vezető helyét a piacon. A papír születése. Benn a gyárhelyiségben morajlik a sok-sok gépen az alkotómunkának harsogó komoly muzsikája. Forró levegőben csattogó kerekek ütemes lármája, hengereken futó széles papír- lepedők csodálkoztatnak el s kezdve a papír születésétől — ami óriási cementkádakban történik — egész a finom, zizegő bankjegy­papirosig, a néző egyik ámulatból a másikba esik. Sürü, vizes, langyos pép kavarog a hollandiai kádaknak nevezett hatalmas kavaró medencék­ben, ahol a nyers cellulozemassza végez kör­forgást a hasogató kések alatt, mig a gyanta­oldattal megkötött, higabbra vált oldat lefoly­hat a papirgépekhez. A papirgépek terme . . . Mintha valami komor dreadnought gépházában lennénk. Hosszú gép­óriás tölti be a hatalmas termet a rettentő alkotmánynak rengeteg kereke, hengere, simitó- és sajtóollóhengere, fogaskereke mind sebes forgással dolgozik. Földrengésszerű robaj, resz- kettető dübörgés reng a betonpadló alatt és rázza, cibálja, remegteti a roppant géptermet. A gépezeten végnélküli, széles papírszalag fut szünet nélkül. Kezdetben még nedves, csurom­vizes, bőségesen csepegő a végnélküli szalag, aztán a poszt-hengerek kipréselik és kiszívják belőle az utolsó csepp nedvességet is. A gőzzel száritó további géprészek pedig pillanatok alatt ropogós szárazra változtatják. Hogyan születik a víziéi ? Közben egy széles rézhenger a vizjegyet préseli szakadatlanul a puha papirlepedőbe, A vizjegy a készítő gyár jegyét vagy betűit tartalmazza. A posta- és okmánybélyegek papirosába a rézhenger az ismert kettős keresztes vizjegyet nyomja be. A most már kész papír útja a fogyasztóig kevésbbé érdekes és titokzatos. Most a simító­gépek veszik át a vastag hengerekre fel- gomolyitó széles papírszalagokat és aszerint simítják fényesre vagy hagyják érdesen, ahogyan a papír rendeltetése kívánja Ugyancsak gépek végzik el azt is, milyen legyen valamelyik papír vastagsága. A papirgyártógépen ugyanis csak egyforma papír készül. A vékonyílás munkája végzi el azután azt, hogy az egyikből irógép- átütőpapir, a másikból vastag Rönyvpapir készüljön. A végnélküli papirosszalagból a vágógépek termében vágják ki a különböző méretű ivek lepedőit. Hatalmas, érdekes, szellemesen szer­kesztett gépek végzik azt a munkát, csodálatos pontossággal és gyorsasággal. Amíg a papír eliut odáig... Mielőtt a kész papír elindulna útjára a külső világba, a kiválogató terembe kerül. Itt fürge, finom női ujjak gondosan átvizsgálják és meg­számlálják a papír iveket, amelyek közül a hibás darabokat kidobják. Tengernyi papirféle van ebben a teremben, szebbnél-szebb, finomabb­nál finomabb diósgyőri papírfajták, amelyeknek sokféleségéről és a gyártás sokoldalúságáról csak ebben a teremben győződhetünk meg igazán. Végül a csomagolóterem következik, amely­ben önműködő gépek gyorsan és pontosan végzik a papírok gondos elcsomagolásának igen fontos munkáját. A papírgyár, amely 150 munkással dolgozik, üzemét nemrégen jelentősen fejlesztette. Ennek megfelelően az erdei vasút állomásánál új építkezéseket létesitettek. Építettek egy vasúti mérlegházat is, mellette hatalmas nyersanyag- csuzdát, a hozzátartozó nagy anyagraktárral. Felépült a korszerű berendezésű, kisvasúba! felszerelt széncsuzda és végül építettek egy jókora készáruraktárt is, amelyből az erdei vasútra rakják át a gyártmányokat. Az áru a lillafüredi állami erdei vasutak uj, erre a célra készült fedett teherkocsijain a ládi-rakodóhoz kerül, ahol a most épült fedett raktárház alatt átrakják a MÁV. vagonjaiba. Sok száz vagon ez évente ... MÁVAUT MÁVÁÜT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1944. május 6-ától A forgalom vasár- és Zalaegerszeg—Bak—Keszthely ünnepnap szünetel. Menetdij d c d d c d — 1-50 1445 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 7 35 9 25 17-05 1-40 822 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 703 8 53 16-33 — 8-25 1520 —■— i. Bak Hangva szövetkezei é.-----•----­8 3 5 16-30 2-50 848 15-43 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa rk. temp i. —■— 8 12 16 07 — — 15-45 —-■— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. _•— 7 52 15-45 640 10-04 1719 —-•— é. Hévizszentandrás posta i. —•_ 636 14-33 6-40 1020 17-35 —é. Keszthely Hungária szálló i. 6 20 14 15 640 10-30 17-45 —é. Keszthely pályaudvar i. Menetdíj f f Bak—Nova f f 7-15 1445 i. Bak pályaudvar é. — 18 30 240 Menetdij l-40 240 440 720 800 f 17 25 18-00 18 14 1905 c = hétfőn nem közlekedik. 1450 i. Bak Hangya szövetkezet é. 1530 é. Nova i. Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy d —i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér —•— i. Bak Hangya szövetkezet 18 55 i. Bak p. u. 19 13 i. Söjtör Búza-vendéglő 20 00é. Bánokszentgyörgy 8-50 8-10 18 25 17 45 é. — é. 700 655 642 550 é. é. i. f = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és pénteken. 1944 május 27« Írógépet használtat neszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépműzzerész. i A saját villamos erővel, központi fűtéssel, kéregpapirgyártással és villákból álló tiszt­viselői és kellemes munkásházakkal — amelyek az erdő szélénél állanak — rendelkező üzem tisztára keresztény kezekben van. Munkásainak és tisztviselőinek szociális igényeiről a leg- messzebbmenően gondoskodik. Itt készül a pengő papírja is. Csak kevesen tudják, még a közeli Miskolcon is, hogy a magyar bankó és a magyar posta­bélyegek papirosa a diósgyőri papírgyárban készül. Ennek rövid, de érdekes története van Valamikor Svájcból hazahozták a magyar bankó­gyártás munkáját, pályázatot hirdettek bank­jegypapiros gyártására. A pályázat legfőbb fel­tétele volt: a papirosnak erős és nagy szakítási próbát kellett kiállani. A pályázaton számos kül­földi, köztük németországi papírgyár is résztvett. Ám a diósgyőri papírgyár mindegyiket „kenterbe“ verte, mert az ő bankjegypapirosa volt a leg­erősebb, legszívósabb, legtartósabb. A magyar bankjegypapiros azonban „látha­tatlan.“ Az állami közegek könyörtelen szigor­ral őrzik. Szűz, tiszta, hófehér papirmező ez, tisztított rongyokból készült, amely a széles hengerekre vastagon domborodik és nem kelt izgalmat, vagy érdeklődést. Éppen olyan, mint az a levélpapirosgöngyöleg, amely mellette van, vagy az a bankposta levélpapír, amely a leg­első fővárosi pénzintézet vizjegyével ékeskedik. Szerettünk volna áhitatos kézzel közeledni a magyar bankjegyek papirosához és félénk tisz­telettel végigsimitani rajta, azzal az érzéssel, amivel a hivő érinti a feszület hideg márványát. De nem lehetett megközelíteni a termet, ahol a pengő papirosát készítik Pedig szerettük volna látni a rengeteg papirostömeget, amelyre a magyar bankjegyet nyomják. Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Mátyás király és Rákóczi Ferenc arcképével és a rideg szavakat viseld klisék színes nyomataival. Szerettük volna látni a tiszta fehér papirost, mielőtt forgalomba kerülnek. Friss szagu, zizegő testüket örömteli simogatással becézik majd boldog vagy kapzsi ujjak, hogy örömet, bűnt, vagy jóságot vásároljanak értük — a diósgyőri papiros szeletekért. .. Amiket, ha innen el­kerülnek, már nem „gyártmány“-nak hívnak többé, hanem — pénznek . . . Pénznek. Bűnök, vágyak, szenvedések, élve­zetek, mámorok elindítójának, becsületek, tisztes­ségek megrontójának, uj bálványimádók bálvá­nyának . . . Mégsem templom ez a templom, ahol ilyen eszközök teremnek . .. PÉCHY-HORVATH REZSŐ. Kisegítő eiőképzős if iák (leventekoru zsidók) foglalkoztatás alatt csillagot és karszalagot is viselnek A Levente Hírközpont jelenti: Fölmerült kérdésből kifolyólag a honvédelmi miniszté­rium illetékes osztálya közli, hogy a- kisegítő eiőképzős ifjak (zsidó fajú levénteköteles kor­ban levők) foglalkoztatás alatt nemcsak az előírt 6 centiméter széles citromsárga, illetve — ha keresztény vallásúak — fehér megkülön­böztető karszalagot kötelesek viselni, hanem a zsidó faji jellegüket feltüntető, előírásos sárga csillagot is. A karszalag ugyanis az ifjú foglalkoztatásá­nak minőségét jelzi és azt csupán a foglalkoz­tatás tartama alatt köteles viselni. A csillag ezzel szemben a zsidó fajhoz való tartozást je­lenti és azt a törvényes rendelkezések értel­mében házon kívül állandóan viselni kell. Levente egyenruhát, leventesapkát és le­ventejelvényt kisegítő eiőképzős ifjú egyáltalán nem viselhet.

Next

/
Thumbnails
Contents