Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)
1944-05-23 / 115. szám
2 1944 május 23. tudósítója azokról a tisztogató harcokról! .számol be, amelyek az Adria partvidékén folynak. A tudósító hangoztatja, hogy a bandák igen megtizedeltek, harci képességük alig' van. Sokan át is szöknek a nemet csapatokhoz. Tito már csak nemzeti jelszavakkal tud sereget toborozni, de így sem nagy sikerrel. A horvátországi, szerbiai és dalmáciai partizáncsapatok is felbomlóban vannak. (MTI) Berlinből jelentik: Oöbbels birodalmi miniszter a valamennyi arcvonalról összegyűlt, magas kitüntetésekkel 'rendelkező és tanfolyamon résztvevő tisztek előtt behatóan ismertette a politikai és katonai helyzetet történelmi értékelés keretében. Megállapította, hogy nem volt még példa arra, hogy levertek volna olyan népet, amely az életét rendíthetetlen szívóssággal és keményen védelmezte. (MTI) »Háború és semlegesség« címmel egy svájci lap írt cikket, amelyben a semleges államokra gyakorolt szövetséges nyomással foglalkozik. A cikkíró kijelenti, hogy Svájc semlegessége nem tettetés, hanem valóság, amelyért eddig is súlyos árat fizetett. Semlegességét és önállóságát ezután is meg akarja tartani, mert Agyéit csak ő akarja intézni és nem hajlandó washingtoni parancsokat eltűrni. (MTI) Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda: Az angol hírszolgálat washingtoni jelentése szerint június 2-án 38 svéd vállalatot helyeznek feketelistára. (MTI) Kopenhágából jelenti a Német Távirati Iroda: Izlandban háromnapos népszavazást rendeztek az Izland és Dánia közötti szövetség és a köztársasági alkotmány bevezetéséről. Reykjavikból érkezett jelentés szerint igen sokan vettek részt a szavazáson, amely titkos volt. A szavazatok összeszámolása néhány napot vesz igénybe, mert az izlandiak nagy távolságban laknak egymástól. (MTI) Berlinből jelentik: A balkáni partizánok ellen vívott tisztogató harcokban a partizánok májiís 14-étől 22-éig 2.364 halottat és 365 sebesültet vesztettek. (MTI) Amszterdamból jelenti a Német Távirati Iroda: £Az angol hírszolgálat jelentése szerint Marella érsek, akit Japánba küldtek ki, a Rómába küldött jelentésében megállapította, hogy a japánok a nemzetközi egyezmények szerint bánnak hadifoglyaikkal. Az érsek beszélgetést folytatott a hadifoglyokkal és általában megelégedett válaszokat kapott. Amszterdamból jelentik, hogy az angol király látogatást tett Montgomery főhadiszállásán. (MTI) Lisszabonból jelenti a brit hírszolgálat: A teherán; szovjet követ, Mihajlov egészségi okokból visszatért Moszkvába. (MTI) Varsóból jelentik: Gomeljtől nyugatra Svaski falu népe fölött a bolsevisták törvényt ültek és a falu 280 lakóját megölték. Az áldozatok csontját összetörték, kezüket, lábukat kicsavarták. (MTI) Vitéz Imrédy Béla Zalaegerszegen Jelentettük már, hogy vitéz Imrédy Béla nyug. miniszterelnök ellátogat Zalaegerszegre, hogy beszédet mondjon a hősök emlékünnepén. Értesülésünk szerint vitéz Imrédy Béla gépkocsin teszi meg az utat Budapestről Zalába Balatonszepezden át, ahol meglátogatja az egyik rokonát s onnét szombaton este, vagy pünkösdvasárnap reggel érkezik Zalaegerszegre. A megyeszékhely a Move-pályán rendezi meg a hősök emlékünnepét pünkösd napján s ott, a lelátóról fog elhangzani Imrédynek nagy érdeklődéssel várt beszéde. A hő$ök emlékezetét Magyarország legtöbb helyén az elmúlt vasárnap rendezték meg. Hogy Zalaegerszeg ebből kimaradt, annak az az oka, mert az annak idején kiadott rendelet szerint május utolsó vasárnapján kell megrendezni az ünnepséget. így ment át az a köztudatba. Közben aztán megjelent egy pótrendelet, amely szerint ha május utolsó vasárnapja pünkösdre esnék, akkor az előző vasárnapon kell az ünnepélyt megrendezni. Erről a pótrende- 1 étről az ország egy részében, így Zalaegerszegen is megfeledkeztek, úgy hogy az ünnepélyt ezeken a helyeken most vasárnap tartják meg. Megemlítjük még, hogy vitéz Imrédy Béla kíséretében eljön Zalaegerszegre Rosta János országgyűlési képviselő is, aki zalaegerszegi származású és mint szegedi postatitkár, néhai gróf Teleki Pál miniszterelnök szegedi képviselői mandátumát örökölte, mivel a listán első helyen szereplő póttag volt. Eljön, továbbá Incze Antal országgyűlési képviselő is. Elegendő jelentkező esetében házibetegápoló és vöröskeresztes önkéntes ápolónői tanfolyamok lesznek Zalaegerszegen A Magyar Vöröskereszt Zalaegerszeg városi és járási fiókja vitéz gróf Teleki Béláné, Zala vármegye önkéntes vöröskeresztes főápolónőjének fölkérésére június első felében kezdődő kéthetes házibetegápoló tanfolyamot, majd pedig azt 'követőleg hathetes vöröskeresztes önkéntes ápolónői, illetve önkéntes segédápolónői tanfolyamot rendez. Felkérik mindazokat, akik a házibetegápolói tanfolyamot elvégezni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat akár írásban, akár szóval május 31-éig, — akik pedig a vöröskeresztes önkéntes ápolónői, illetve segédápolónői tanfolyamra akarnak jelentkezni, azok legkésőbb június 15-éig a Magyar Vörös-* kereszt Zalaegerszeg városi és járási fiókja önkéntes ápolónői szakosztály-vezetőjénél: Székely Emikénél (lakik: Zalaegerszegen, Bla- ha Lujza-tér 1. szám alatt) jelentkezzenek. A jelentkezőknek föl kell mutatniok a születési és az iskolai végzettségüket igazoló bizonyítványt. A házibetegápolói tanfolyamra c.sak azok vehetők föl, akik 18-ik életévüket betöltötték, testileg, szellemileg egészségesek, őskeresztény származásukat igazolták és legalább az elemi iskola 6. osztályát elvégezték. A vöröskeresztes ápolónői és a vöröskeresztes segédápolónői tanfolyamra csak azok vehetők föl, akik az előbb felsorolt föltételeken kívül legalább a polgári iskola 4. osztályát sikerrel elvégezték és igazolják, hogy a házibetegápolói tanfolyamot is már sikerrel elvégezték. A vöröskeresztes segédápolónői tanfolyamra azonban az elemi iskola 6. osztályát sikerrel elvégzők is felvétetnek, ha a házibetegápolói tanfolyam elvégzését az erről kiállított bizonyítvánnyal igazolni tudják. Vidéki jelentkezőknek az ellátásról maguknak kell gondoskodniok. A tanfolyamot csak az esetben tartják meg, ha arra legalább 20 résztvevő jelentkezik. 1—3 Regény * Magyarra fordította Gaál Olga (5) Silkó ekkor revolverével a kezében rárontott a tanítóra és úgy ordította: — Megtiltom, hogy tovább folytasd a történelem-oktatást. Először meg kell írnunk a kommunista történelmet. Milyen óra következik? — Válás tan — válaszolta Mihajlovics és elővette a hittankönyvet. Silkónak eltorzult az arca és ökölbeszorított kézzel a szent sarokba rohant, ahol az ikon függött. Teljes erejéből rárontott az ikonra, majd hatalmas ökölcsapással szétzúzta. Az üvegszilánkok szerteszét repültek és Silkó dühtől elvakultan hittankönyveinknek akart nekiesni, amikor hirtelen kezeire pillantott. A kezéből, amely az osztály szent ereklyéjét szétrombolta, vastag csikókban folyt a vér. Ezután szörnyű percek következtek. Siilkót a vér Végképp felbőszítette. — Te kapitalista bérenc, ezt megemlegeted .— lihegte eszevesztetten és két lövést adott le Mihajlovics tanítóra. A lövedékek visszapattantak a falról. A teremben szörnyű rémület keletkezett. A gyermekek ordítozva és sírva rohantak ki a folyosóra. Mihajlovics tanító, akinek tüdejét fúrta át az egyik golyó, eszméletlenül hevert a földön. Röviddel a történtek után a »kommunista központ« irodája előtt kifüggesztett fekete táblán kihirdették, hogy az iskolai oktatást beszüntették. Megokolásul azt hozták fel, hogy az iskolában — Lenin tanaival ellentétben — a nép bolondítására való vallási oktatást tovább folytatták és hogy a gyermekek előtt teljesen hamis képet festettek a cárokról. A tanítót, aki a törvényes hatalom képviselőjével szemben kihívóan viselkedett, felgyógyulása után bíróság elé állítják. Ezzel bezárták iskolánkat és csak két évvel később jelent meg a faluban két kommunista tanító, hogy a kommunista tanterv szerint oktatásunkat megkezdje. Silkó és Maikin eltűntek a faluból — terjedt a hír futótűzként az emberek között. A »gazdakör« épülete előtt találkoztam barátommal, Kosztjával: — Ennek a két embernek eltűnése nem jelent jót, mondotta atyám, aki, mint tudod, szociáldemokrata. Már megkezdte a csomagolást. Elköltözünk innen. Aztán az egyik összeverődött csoporthoz szegődtünk. Feszült figyelemmel hallgatták a most érkezett hírhozó szavait. — Most kezdődik a büntető-eljárás — magyarázta ijedten. — A húsz kilométerre fekvő Wolja községben már házkutatásokat tartanak, sok embert letartóztattak és közülök húszat agyonlőttek. A muzsikok gondterhelten hallgatták. — Házról-házra járnak, — folytatta a hírhozó — és úgy szemelik ki áldozataikat. Többnyire a helybeli kommunisták sietnek segítségükre úgy, hogy már jóelőre elkészített jegyzéket nyújtanak át nekik a »gyanús élelmekről«;. — Vájjon kikre kerül legelőször sor? — kérdezte csüggedten az egyik gazda. — Biztos, hogy a kulákokra — mondták az lemberekf — De szerintük ugyan ki lehet kulák? — szólt közbe az egyik. — Ha az embernek egy tehénkéje van az istállóban, akkor már kulák- nak számít? — Mi is az a kulák? — kérdeztem Kosztjától, aki már rég megtanulta édesatyjától az összes kommunista kifejezéseket. — Kulák? — válaszolta. — így hívnak a kommunisták minden nagygazdát, birtokost és nagytőkést, de most már az egyszerű földmívest is közéjük sorolják, hogy megmutassák előttük hatalmukat és megfélemlítsék őket. — Apám, — kérdeztem este otthon —■ tulajdonképpen mi is kulákok vagyunk? Elcsodálkozva nézett rám. — Honnan szeded te ezt? Elmeséltem apámnak, amit délelőtt a faluban hallottam,. Anyámnak könny öntötte el a szemét. Apám sietett megvigasztalni és felém fordulva mondta: — Ugyan, fiam, hogy lennénk mi kulákok l Tudod, hogy milyen küszködve élünk és bármennyit is dolgozunk, mégsem terem annyit kis darab földünk, hogy mindannyian megélhetnénk b e lő l e,... Mélyen elgondolkoztam apám szavain,. És hátha mégis a kulákok közé számítanak bennünket a bolsevisták? — kételkedtem, töprengtem magamban,... (Folytatjuk.)
