Zalai Magyar Élet, 1944. április-június (5. évfolyam, 74-143. szám)

1944-05-23 / 115. szám

1944 május 23. h AOTMtci.rr 3 Mégis csak legbiztosabb, ha az ember idejében az óvóhelyre vonul HQvejyetekJMvátl^lás^ kijelölt körzeti kereskedőkkel összeköttetést létesítene, őskeresztény helyi megbízottakat keres, kijelölt országos kereskedő. Uradalmaktól közvetlenül is vásárol: Budapest székesfőváros községi éieimiszerárusitó üzeme Budapest, IX Soroksári-ut 58 szám. INNEN IS — ONNAN IS A veszprémmegyei zsidóknak 48 órán belül be kellett fizetniük 1944 december 31-éig járó minden köztartozásukat. — 2.893 zsidó lakos 36 mázsa sertés-, 2 mázsa libazsírt és 60 kiló szalonnát szolgáltatott be Pécsett. — 20 fillért fizet Sopron város gazdasági hivatala 1—4 liter beszolgáltatott cserebogárért. — Kor­mányrendelet iparengedélyhez kötötte a könyv­kölcsönzést. A zsidók számára kiadott ipar­jogosítványok azonnali hatállyal megszűnnek, a nemzsidók részére kiadott iparjogosítványok pedig 1944 augusztus 31-ével vesztik hatályu­kat. Közkönyvtárakra nem vonatkozik az ipar- engedély előírása. — Hamis okmányok alap­ján akart kibújni a szatmárnémeti gettóba vo­nulás elől Klein Józsa volt polgári iskolai tanárnő és a húga. Elfogták és 6—6 hónapi elzárásra ítélték őket. Csónakkirándiulásra injdult a főváros melletti rómaifürdőnél Mezei József kereskedő a fe­leségével, továbbá Mészáros László kereskedő­segéd és egy gyári munkásnő. A csónak bele­ütközött a "hajóállomás sodronykötelébe és felborult. A két férfi vízbefúlt. Szobaelőjegyzés pünkösdre és a nyári idényre Az IBUSz felhívja a közönség figyelmét arra, ha pihenésre van szüksége, biztosítsa szobáit idejekorán többek között Lillafüred, Sopron-Lővér, Siófok, Balatonföldvár, Balaton- lelle és Balatonalmádi szállóiban, mert a szobaelőjegyzések már eddig is igen nagy­mérvűek. Felvilágosítással az IBUSz összes budapesti és vidéki irodái szolgálnak, ahol a szobaelőjegyzésre vonatkozó igényeket a lehe­tőséghez képest kielégítik. 1—2 Bárhova megy az ember, mindenütt elér a tömeghisztéria, mely a rémhír, a felelőtlen fecsegés, a jól értesültség, a „biztos forrás“ utján terjed az országban. Csodálatosképpen mindenki tud valami borzal­mas részletet a pesti és győri bombázásokról. Az egyik óvóhelyen 60 ember lelte borzalmas halálát. Az egyik ház telitalálatot kapott, utolsó szálig mindenki elpusztult, csak ötneK sikerült az utolsó pillanatban kiugrani a szabadba. Volt ház, ahol hamuvá égtek az emberek. Egy árokóvóhelyen több mint harmincán fulladtak meg, egy másik árokóvóhely eltűnt a föld színéről, azt sem lehetett megállapítani, hogy hányán voltak benne. „Hát érdemes óvóhelyre menni ? Dehogy megyek! Még elképzelni is borzalmas azt a kegyetlen halált, pláne a tűz- halált, a fulladást. Történjék bármi, büntesse­nek bárhogy és bármivel, de én nem megyek a biztos halálba.“ így keletkeznek az óvóhely biztonságát aláásó, félelmet előidéző rémhírek. És miért van mindez? Mert az emberek az éremnek csak az egyik oldalát nézik. Csak a rosszat, a kellemetlent, az idegeket korbácsoló híreket szeretik meghallgatni. Az érem másik oldalára senki sem kiváncsi. Arról nem beszél senki, hogy száz óvóhely közül csak 4—5 pusztult el telitalálat következtében, hogy a hátország is csatatér, hogy a légibombázást végigélt lakosság ezrei és ezrei mégis csak az óvóhelynek köszönhetik életbenmaradásukat, hogy a hatóságok mindent elkövetnek a leg­nagyobb érték, az emberi élet megmentése érdekében. Ezekről nem beszélünk. Ez nem olyan érdekes. Ez nem hat az idegekre! Ellenkezőleg! Megnyugtatja az idegeket, tehát unalmas, szóra sem érdemes. Nézzük meg már most, hogy mi is a helyzet azoknál, akik irtóznak az óvóhelytől és riadó esetén a szobában visszamaradnak: Egy esetleges légitámadás megindulásakor, a bombák robbanására, rendszerint mégis le­mennek az óvóhelyre, de kérdés, hogy azt még sikerül-e elérniük, mert időközben: a) a szomszéd házat vagy közvetlen környé­két bombatalálat érheti, aminek következtében a robbanás következményeként beállott lökő- vagy szívóhatás (légnyomás) a falakat bedönti, de az óvóhely födémé a romokat elbírja; b) gyujtóbomba és gyujtóhasáb eshet az épületre, mely átütve a tetőt és mennyezetet, rendszerint a szobában robban ; c) aknabomba robbanása esetében — amennyi­ben a bomba rombolóhatása az épületet is éri — biztos halállal (tüdővérzés) kell számolni akkor is, ha egyébként a romok csak sérülé­seket idéznének elő; d) az ablakokon at bombarepeszek és egyéb szétvetett tárgyak repülhetnek be, amelyek a benntartózkodókat halálosan vagy súlyosan sebezhetik; e) sérülés esetében elvérezhetik, mert nincs senki, aki elsősegélyben részesítse. Amint látjuk, a lakásban való tartózkodás életveszélyes. Mi a helyzet az óvóhelyek körül ? Általában minden óvóhely véd, amelyet az előírásoknak megfelelően építettek meg. Az árokóvóhelytől a bombabiztos óvóhelyig igen sokfélék az óvóhelyek. A legáltalánosabb a már meglévő pincékből átalakítóit úgynevezett „RH“ (régiházi) óvóhelyek Törmelék és szilánk (repesz) ellen jól, gáz ellen szükségszerűen védenek. Ennél jobbak az úgynevezett TGS (törmelék-, szilánk- és gázbiztos) óvóhelyek, melyek gáz ellen is védenek és előtérrel rendelkeznek. A BGS (bomba-, gáz- és szílánkbiztos) tökéletesebb, de költségesebb formája az óvó­helyeknek. Ezek általában 250—300 kilogramos bombatelitalálat ellen készülnek, vastag és különleges vasalásu födémük és oldalfaluk van és különleges berendezést követelnek. A vidéken a leggyakoriabbak az úgynevezett „Á“ (árokóvóhelyek), melyek különösen kertes házakban használatosak. Ezek kiépítése a rendelkezésre álló anyagtól és a talajviszonyok­tól függ. Sokféle módon építhető. Támpontokat nyújt a „Légoltalmi Közlemények“ cimü szak­lap április 15-i száma. Az árokóvóhelyek a légnyomástól, szilánkoktól — tömör, faajtós zsilippel ellátva, aknabombák légnyomásától is — védenek. Azonban a teljesen nyitott árokóvóhelyek veszélye­sek lehetnek az oda behulló gyűjtő­eszközök, repeszek és légnyomás miatt, de egészségtelenek is, mert nedvesek és hülése- ketr idézhetnek elő. Általános méretek: körülbelül 190 cm. mély, 120—140 cm. széles (ha nyitott, 60—80 cm. széles), 2—3 személyenként egy folyómétert kell számítani. Vonalvezetésüket 8—12 méteren­ként derékszögben, vagy legfeljebb 120 fokos szögben kell megtörni. A szomszédos épületek­től azok kétharmad párkánymagasságának meg­felelő távolságra kell építeni. Oldalait deszkával, vesszőfonással vagy dorongfával lehet bélelni. Tetejét szigetelő réteggel beborított palákkal vagy dorongfával és felette legfeljebb 50 cm.-es földfeltöltéssel kell szilánkbiztossá tenni. Fel­szerelése : ülőhelyek, de lehet szükségnyilásról, egészségügyi berendezésről is gondoskodni. Óvóhelyről minden ember részére gondos­kodni kell, bármilyen alakban. Több háznak közös óvóhelye is lehet. Felvilágosításért és útbaigazításért a helyi Légoltalmi Ligához kell fordulni. Gondoljunk magunkra, családunkra, embertársunkra! Mindent pótolni tudunk, csak emberéletet nem! Ne legyünk könnyelműek! MÁVAUT I MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1944. május 6-ától A forgalom vasár- és Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. ünnepnap szünetel. Menetdíj d c d d c d- r50 14 45 17-25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 735 9-25 17-05 1-40 8 22 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 703 8-53 16-33 — 825 1520 —i. Bak Hangya szövetkezet é.--*--­8 3 5 16-30 2-50 848 1543 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsark. temp i. —■— 8 12 1607 — — 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i.--*--­7­52 15-45 6-40 10-04 17 19 —•— é. Hévizszentandrás posta i.---*--­63 6 14-33 6-40 1020 17 35 —•— é. Keszthely Hungária szálló i.---’---­6-20 1 4-15 6 40 10-30 17 45 —é. Keszthely pályaudvar i. Menetdíj f f Bak—Nova f f — 7-15 1445 i. Bak pályaudvar é. — 18 30 — 7 20 14-50 i. Bak Hangya szövetkezet é. 8-50 18 25 2-40 8 00 15-30 é. Nova i. 8T0 17 45 Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Bánokszentgyörgy — 17 25 —i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — 1-40 1800 —•— i Bak Hangya szövetkezet é. 7-00 — —18 55 i. Bak p. u. é. 6 55 2-40 18 14 19 13 i. Söjtör Búza-vendéglő é. 6-42 4-40 19 05 20 00é. Bánokszentgyörgy i. 5-50 c = hétfőn nem közlekedik. d = csak hétfőn szei dán és pénteken. f = csak kedden, csütörtökön és szombaton. TÖRSEÖK KÁROLY. Köz- és magánérdek, hogy a jó újság pontosan eljusson az előfizetők kezébe, Akinek a postai vagy házhoz való hiányos kézbesí­tése miatt bármi panasza van, azonnal jelentse be (helybeliek szóban, vidékiek írásban) kiadóhivatalunknak. Csak bejelentés után lehet orvosolni a panaszokat.

Next

/
Thumbnails
Contents