Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-02-12 / 34. szám

1944 február 12. íiAfMfkr.T 7 HÍREK AZ ELSÖTÉTÍTÉS MA ESTE NYOLC ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART, »A lejgbiztosabb óvóhely a tiszta lélek.« — Veszprémiegyházmegyei hírek. A vesz­prémi egyházmegye apostoli kormányzója Osz- termann Istvánt zalaszentmihályi plébánossá nevezte ki, Novák Istvánt pedig megbízta a szentpéterúri plébánia igazgatásával. — A nagykanizsai polgármester a Szent József plé­bánia kántori állására Németh János iparisko­lai főhivatású tanítót alkalmazta. — Bjrói áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Csányi József perlaki kir. járásbírót saját kérelmére Keszthelyre helyezte át. — Áthelyezés a gazdasági felügyelőségein. A földmívelésügyi miniszter Búzás Andor m. kir. gazdasági felügyelőt a szolgálat érdeké­ben Galántáról Zalaegerszegre’ helyezte át. — Névmagyarosítások. Hoffmann Imre ba­latonfüredi csendőr Hídvégi-re, Gubis János tapolcai továbbszolgáló szakaszvezető pedig Szőnyi-re változtatta meg a nevét belügymi­niszteri engedéllyel. — Anyák iskolája. A zalaegerszegi védő­intézet helyiségében (Tüttőssy-utca 32.) ked­den, február 15-én délután 4 órakor dr. Né­meth János főorvos »Ismeri-e az anya gyer­mekét« címmel előadást tart. — A Csáktornyái Mansz nemes munkája. A Mansz Csáktornyái csoportjának múlt évi mű­ködésének adataiból kiderül, hogy a hazáért a legnemesebb munkát végezték. A hadba- vonultak hozzátartozói és a község szegényei között ruhaneműket osztottak ki, amelyeknek legnagyobb részét az asszonyok maguk varr­ták, fölállították a mindenki karácsonyfáját, megható módon fejezték ki szeretetüket hon- védeink megajándékozásával. — Sümegen olcsóbb lett a villany. Ezt a csodát is megértük a világháborúban, hogy valami olcsóbb lett és pedig még hozzá a villany. Sümeg nagyközség dicsekedhetik ez­zel az örömmel. Az történt ugyanis, hogy a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. ?z év január 1-ével a múlt évi 142.7 fillér helyett 134.3 fillérrel számlázza kilovattonként a vil­lanyáram árát.­— Hirdetmény. A honvédelmi miniszter a kisegítő szolgálatra bevonultak hozzátartozói­nak hadisegélyezését 1944 február 1-étől kez­dődően az alábbiakban szabályozta: 1.) Hadi­segélyben részesítésnek csak abban az eset­ben van helye, ha a kisegítő szolgálatra be- f onultnak ez a szolgálata egyhuzamban leg­alább 14 napra terjed. 2.) A jövedelmi határ Zalaegerszegen havi 120 pengő. 3.) A hadi- segély összege a bevonult kisegítő szolgálatá­nak minden megkezdett naptári hónapjára a feleség után 30, a többi hozzátartozó után 14 pengő. — Polgármester. — Hirdetmény. A tejtermelők által közvet­len fogyasztókhoz szállított tej múlt évi no­vember és december havi elszámolását február 14-étől 19-éig eszközölhetik a termelők. Az elszámolásra a múlt évi termelői utalvány szükséges a fogyasztó igazolásával. Az elszá­molás a városi kertészetben délelőtt 9—12 óráig történhet. Február 19. után már be- pontozásra elszámolást nem eszközölhetek. Polgármester. — Országos vásárok tartásá rak engedélye­zése. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Légrádon az 1944 és 1945 években március 12-én, augusztus 24-én és december 13-án, Lendvavásárhelyen június 20-án és jú­lius 25-én országos vásárokat, minden kedden pedig hetivásárt tartsanak. Bántornya'n minden évben vásár tartható a virágvasárnapot meg­előző csütörtökön, a húsvétvasárnapot követő második hétfőn, a pünkösd-előtti csütörtökön, az augusztus 15-ét megelőző csütörtökön, a szeptember 8-át követő köznapon, október 4-én és december 15-én. Ebben a községben minden csütörtökön sertésvásár is tartható. Muraviden kísérletképpen 1944 és 1945-ben október 18-ára országos vásárt, minden szom­baton pedig heti kirakóvásárt engedélyezett a miniszter. LELKIISMERETV1ZSGÁLAT ESTE: Holnap okvetlenül be kell fizetnem a Zalai Magyar Élet-nél fennálló »elő­fizetési« hátralékomat. Nem kívánok külön költséget csinálni a lapnak, hogy felszólító levelet küldjenek. De azt se szeretném, ha a lap küldését meg­szüntetnék. — Hirdetmény. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala felhívja az adózókat, hogy 1944 első negyedére esedékes adótartozásukat a múlt évi alapon esetleges hátralékukkal együtt február 15-éig okvetlenül fizessék be, mert a vonatkozó rendelkezések szerint a hátralékos adózók ellen végrehajtási eljárás indul meg. — Két hordó petróleumot akartak átc&em- pészjni a határon. Sztubicsák Ignác jómódú perlaki gazda és cséplőgéptulajdonos számára a hatóság két nagy hordó petróleumot utalt ki a vontatógéphez, hogy a 'bérszántásokat el­végezhesse. Sztubicsák ki is váltotta a petró­leumot, azonban egy fuvarosnak 200 pengőt fizetett azért, hogy a petróleumot a határon átcsempéssze. A csendőrség tettenérte a fuva­rost, aki aztán mindenre kiterjedő beismerő vallomást tett. — Libát küldött almia gyanánt a postán. Kiss Imre sümegi lakos csomagot adott fel a postán és a csomag tartalmát úgy jelölte meg, hogy alma van benne. A postán gyanút fog­tak, mert nem gyümölcsillat, hanem libazsír szaga áradt a csomagból. Felbontották a cso­magot és kiderült a turpisság. A sümegi járás főszolgabírája nem jogerősen 10 napi elzárásra > változtatható 100 pengő pénzbüntetésre ítélte I Kiss Imrét. A hét legújabb tudnivalói Dr. Szász Lajos kőzellátásésgyi miniszter nyilatkozata a gazdák beszolgáitatási kötelességének jutalmazásáról A beszolgáitatási kötelezettségnek az előírt mértéken felül eleget tett termelők jutalomban részesülnek. E fontos kérdésben dr. S z á s z Lajos közellátásügyi miniszter az alábbi nyi­latkozatot adta a magyar sajtónak: — Amikor a kormány az elmúlt gazdasági évben elhatározta, hogy a közellátás biztosí­tása céljából egységes és minden részletre kiterjedő rendszert vezet be, amely a mező- gazdaság adottságainak jobb kihasználásával megoldja az ország élelmezésének termelési és ..elosztási feladatait, egyúttal elhatározta azt is, hogy nem kíván csupán a gazda hazafias kötelességére hivatkozni, hanem gondoskodni fog a jól végzett munka megérdemelt jutalmá­ról. Intézkedés történt tehát az iránt, hogy az a gazda, aki a beszolgáitatási kötelesség megf határozott mértékén felül szolgáltat be ter­ményeket, a többlet beszolgáltatásáért juta­lomban részesüljön. — Az új rendszer alapvető rendeletéi meg­emlékeztek a jutalom nagyságáról, meghatá­rozták azt is, hogy kit illet meg ez a jutalom, azonban a végrehajtást, a kifizetést s annak lebonyolítását gyakorlatilag nem szabályozták. Az eredeti elgondolás az volt, hogy a többlet beszolgáltatásáért járó jutalom megállapítása csak a beszolgáitatási időszak végével kezdőd­hetik meg. Ezt az eredeti elképzelést változ­tatta meg a hivatalos lap vasárnapi szamában közzétett rendeletem, amely részleteden szabá­lyozza a beszolgáitatási jutalom igényjogosult­ságát és kifizetési módozatait. — Szép számmal akadtak ugyanis gazdák, akik beszolgáitatási kötelességük kötelező mér­tékét meghaladó módon ajánlották fel máris terményeiket a közellátás céljaira. Ha a ter­melők részéről a kötelességen felüli teljesítést elfogadjuk, gondoskodni kell arról is, hogy ez az önkéntes felajánlás megfelelő viszonzásra találjon. Nem volna tehát méltányos az ilyen gazdát várakoztatni az őt megillető jutalomért addig, amíg a gazdaságok leszámolásával a ki­fizetendő jutalmak összege általában megálla­pítást nyer s annak kifizetése esedékes lesz. A nehéz viszonyok között tanúsított áldozat- készség azonnali méltánylása és viszonzása csak erősíti a hitet és a bizalmat a gazdákban a kormány gazdaságpolitikája iránt, másrészt ía jutialiomös,szegek kifizetésével mód nyílik számára, hogy gazdaságát a jobb ter­melés érdekében erősítse, fejlessze. Az a körülmény tehát, ho,gy a gazda a többlet beszolgáltatás fejében járó jutalmakhoz már a beszolgáitatási időszak vége előtt hozzájut!- hat, a kormány részéről munkája és köteles­sége átlagon felüli teljesítésének elismerését jelenti. Ez az elismerés nem csupán szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul. — A rendelet megadja a lehetőséget arra, hogy még június előtt bárki kérhesse a ju­talom kifizetését, aki a kötelező mértéken felül I többet szolgáltatott be. Az a rendelkezés, hogy május 31. után a jutalom kifizetése iránt ké­relmet előterjeszteni nem lehet, csupán annyit jelent, hogy ebben az időpontban megkezdő­dik az egyes gazdaságok beszolgáitatási kö­telességének elszámolása s így, aki mindad­dig jutalmat nem kért, az őt megillető összeget már a külön kérelem nélkül hivatalból történő megállapítás során kapja meg. Ugyanezt je­lenti az a rendelkezés is, hogy a 100 búzaegy- spgért járó 13 pengő 33 fillérnél kisebb ju­talom kifizetését kérni nem lehet. Ezeknek a kisebb összegű jutalom iránti igényeknek el­bírálása is a végleges elszámolás .folyamán történik meg, szintén hivatalos megállapítással. — A vasárnap megjelent rendelet azonban a jutalmazáson kívül nem feledkezik meg a büntetésről sem. Amilyen örömmel jutalma­zom meg a kötelességét odaadással teljesítő gazdát, Ugyanolyan szigorral fogok eljárni azok­kal szemben, akiket hiába kértem köte­lességük teljesítésére, akiknél hiába hivatkoztam a haza és embertár­saik iránti kötelességükre és akiknek hiába helyeztem kilátásba a jutalmat is. Ezeket újra figyelmeztetem arra, vessenek számot lelki­ismeretükkel s teljesítsék mielőbb beszolgáita­tási kötelességüket, mert egyébként ők kény­szerítenek arra, hogy éreztessem velük a köz­hatalom teljes szigorát. A gazdák a saját házi szükségletükre hántolhatnak árpát A közellátási miniszter körrendeletét inté­zett a törvényhatóságok első tisztviselőihez a gazdák részére engedélyezendő árpahántolás ügyében. A miniszter nem tesz kifogást az ellen, ha a közellátási kormánybiztosok enge­délyt adnak a törvényhatóságuk területén mű­ködő, egyébként is árpahántolással foglalkozó malmoknak arra, hogy a gazdáknak a saját termésű és saját háztartásuk részére szükséges árpát hántolás céljából átvegyék és feldolgoz­zák. A malom az átvett árpa hántolásáért járó díjat (legalább 12 százalékot, mint vámot) természetben köteles a gazdával elszámolni1. Egyébként a hántolási díjat a helyi szokások figyelembevételével a malom üzemtulajdonosa, vagy annak helyettese szabja meg s a díj nagyságát köteles a malomban feltűnően lát­ható helyen kifüggeszteni. A hpntolási díj mindenkivel szemben egyenlő összegű lehet. A malom az árpát hántoltató gazdákról pontos kimutatást tartozik vezetni, amelyben a gazda- könyv számát is föl kell tüntetni. A gabona- forgalmi központ kirendeltsége időnként kö­teles az ellenőrzést elvégezni és különösen Ügyelni arra, hogy a malom a hántoltatokról előírt nyilvántartást pontosan vezeti-e s a hán­tolási díj fejében beszedett árpát pontosan feiajánlja-e a kereskedőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents