Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-01-31 / 24. szám
2 íiact^rÍiet 1944 január 31. A februári megyegyűlés tárgyalja Zalaegerszeg város kórházának átvételét a vármegye tulajdonába Zala vármegye törvényhatósági bizottsága február 10-én, csütörtökön tartja rendes közgyűlését, amelynek tárgysorozatán szerepel Zalaegerszeg megyei város közkórházának átvétele Zala vármegye törvényhatóságának birtokába. A kórháznak megyei tulajdonba való átengedése régi óhajtása a városnak, különösen a trianoni idők bekövetkezése után, amikor a kórház fenntartása — az állami hozzájárulás mellett is — igen erősen nyomja a város adózó polgárságának terheit Különösen megokolt lett az átadás amiatt, mivel ez a kórház nemcsak a város betegeinek érdekeit szolgálja, hanem a statisztika szerint túlnyomó mértékben a környék és a nagy távolságok érdekeit. A beteg- állomány egyre növekedett, viszont a városnak alig állt módjában a kibővítés, a korszerű fejlesztés. így történt, hogy egy ágyban néha két beteg is feküdt. Egy ízben már a vármegye törvényhatósága elé került a kórház átvételének ügye, de akkor a törvényhatóság határozatát Nagykanizsa részéről megfellebbezték, mire aztán, nem tudjuk hogyan, de az akták el- temetődtek és az ügy majdnem feledésbe ment. Nagykanizsa akkor a saját érdekeit helyezte a megyeszékhely érdekei elé, hogy megszerezze magának azt a támogatást, amely a kórház átvételének félretételével felszabadult. Minden remény megvan arra, hogy ez az eset nem fog többé megismétlődni. Nagyon természetes kívánság az, hogy a vármegyei birtokba való átvétellel kapcsolatban meg legyen őrizve a történeti jelleg, hogy ennek a kórháznak közel kétszáz éven át a város volt a fenntartója. Már az 1740-es években megtaláljuk nyomát Zalaegerszeg város jegyzőkönyveiben a betegek házának, amelyet népiesen ispitának neveztek. Ez volt egyúttal akkoriban az elszegényedett aggoknak menháza is. Az intézmények örökké őrzik a nagy jótevőknek, a Pintér Mátéknak és Tüttösy Lászlóknak nevét, valamint a céhek adakozásainak emlékét. Természetesen a vármegye is kivette részét abból, hogy a nyilvános nagy kórház kifejlődhessék. Hiszen azt a helyet, amelyiken ma a kórháznak központi épülete áll, a vármegye adományozta 1879 ben Zalaegerszeg városnak. Az a hely régebben „megyei fáskert“ néven szerepelt és azok a hatalmas platánok, amelyek ma a kórház ker'jét szegélyezik a Zrínyi Miklós utón, ennek a régi fáskertnek beszédes emlékei. Amikor az 1884—85 ös években a kórház felépült, az a vidéki városok egyik legnagyobb ilyennemü gyógyintézete volt és a berendezése is minta gyanánt szerepelt. Beleolvadt egy magánkórház is a közkórházba, 1908-ban elmeosztállyal bővítették ki. 1912-ben pedig felépült a kedves hangulatú kórházkápolna is. Állami segítségnek köszönhető, hogy a trianoni években a kórház felszerelését korszerűsíteni lehetett mindenfajta betegség gyógykezelésére. Talán ezért, meg elismert tekintélyű orvosainak következtében állt elő az a helyzet, hogy egész Felsőzala betegei ide törekedtek. Néhány évvel ezelőtt újabb telket biztosított a város, hogy a kórháznak a Páterdombon való korszerű felépítésével szolgálja az új idők követelményeit. Ez a terv, amely pedig minden részletében pompásan kidolgozott volt, a végrehajtás tekintetében éppúgy kutbaesett, mint annakidején a vízvezeték és csatornázás terve. Pedig szükség lett volna a terv megvalósítására már csak azért is, hogy a kórház a városnak mindinkább belső részéből kikerüljön. De hogy a veszett fejszének mégis nyele akadjon, a mai helyen több pavillont építettek fel, amelyekben külön osztályokat helyeztek el, az elmeosztályt pedig a régi munkásszanatóriumba vitték ki. Remélhető, hogy azok a hiányok, amelyek a kórház korszerűsítése tekintetében még mindig fennállanak, amelyek közölt szerepel az annyira szükséges szülőotthon is, a kórháznak vármegyei kezelésbe való átvételével, mind kiküszöbölődnek és a függő kérdések megoldásra kerülnek. A vármegyei közgyűlésnek másik érdekes tárgya ugyancsak szociális téren mozog és méltó arra, hogy fölfigyeljünk rá. A vármegyei tisztviselők segélyezéséről van szó gyermekeik iskoláztatásának elősegítésére. A belügyminiszter tudvalévőén jogot adott a törvényhatóságoknak arra, hogy a tényleges szolgálatot teljesítő vármegyei tisztviselők részére gyermekeik iskoláztatásának elősegítésére 1944 január 1-étől kezdve háztartási költségvetésük terhére segélyt biztosítsanak. Ennek a segélynek összege gyermekenként 800 pengőt tesz ki évente. Nem kétséges, hogy a vármegye törvényhatósága megértő szívvel szavazza Zalai magyar testvér, a te újságod a Maoriiét A te szíved írja annak minden sorát. Ragaszkodjál hozzá, mint a leghűbb barátodhoz és TERJESZD MINDENFELÉ. A háborúnak idegtépő viharában ez a te lelkiismereted. meg a családos tisztviselőknek ezt a segítséget, hiszen ez a legnemesebb értelemben vett családvédelem. Természetesen figyelembe kell venni a segélyezésnél azt ia körülményt is, hogy a segélyhez valóban olyan családok jussanak, ahol tehetséges és szorgalmas gyermekeknek taníttatásáról van szó. Tudomásunk szerint ilyen kikötéssel szavazta meg a segélyt több vármegye törvényható« sága. A magánalkalmazottak kereseti adó és állami pótadó tételei Heti kereset az adóalap összege: P-töl P-ig Kereseti adó P Az állami pótadó összege I II III. csoportban P P P Havi kereset az adóalap összege P-töl P-ig Kereseti adó: P Az állami pótadó összege 1 II. III. csoportban P P P 20— 25 0.10 0.01 0.03 0.05 80—100 0.40 0.04 0.15 0.26 25— 30 0.15 0.02 0.04 0.06 100—120 0.60 0.06 0.17 0.28 30— 35 0.20 0.24 0.26 0.28 120—140 0.80 0.96 1.07 1.18 35— 40 0.25 0.30 0.32 0.34 140—160 1.— 1.20 1.30 1.40 40— 45 0.30 0.36 0.38 0.40 160—180 1.20 1.40 1.50 1.60 45— 50 0.4Ó 0.48 0.50 0.52 180—200 1.60 1.90 2.— 2.10 50— 55 0.50 1.01 1.03 1.05 200—220 2.— 4.— 4.10 4.20 55— 60 0.60 1.17 1.19 1.21 220—240 2.40 4.70 4.80 4.90 60— 65 0.70 1.33 1.35 1.37 240—260 2.80 5.30 5.40 5.50 65— 70 0.80 1.49 1.51 1.53 260-280 3.20 5.90 6.— 6.10 70— 75 0.90 1.66 1.68 1.70 280—300 3.60 6.60 6.70 6.80 75— 80 1.— 2.35 2.37 2.39 300—320 4.— 9.40 9.50 9.60 80— 85 1.10 2.57 2.59 2.61 320—340 4.40 10.30 10.40 10.50 85— 90 1.20 2.78 2.80 2.82 340—360 4.80 11.10 11.20 11.30 90— 95 1.30 3.04 3.06 ’3.08 360—380 5.20 12.— 12.10 T2.20 95— 100 1.45 3.32 3.34 3.36 380—400 5.80 13.20 13.30 13.40 100— 105 1.60 3.59 3.61 3.63 400—420 6.40 14.40 14.50 14.60 105— 110 1.75 3.78 4.— 4.02 420—440 7.— 15.60 15.70 15.80 110— 115 1.90 4.36 4.38 4.40 440—460 7.60 16.80 16.90 17.— 115— 120 2.05 4.74 4.79 4.85 460—480 8.20 18.— 18.20 18.40 120— 125 2.20 5.01 5.06 5.12 480—500 8.80 19.20 19.40 19.60 125130 2.35 6.50 6.55 6.61 500—520 9.40 25.50 25.70 25.90 130— 135 2.50 6.99 7.04 7.10 520—540 10.— 27.10 27.30 27.50 135— 140 2.86 7.37 7.42 7.48 540—560 10.60 28.60 28.80 29.— 140— 145 2.05 7.75 7.80 7.86 560—580 11.20 30.20 30.40 30.60 145— 150 3.— 8.14 8.19 8.25 580—600 12.— 32.10 32.30 32.50 150— 160 3.25 10.33 10.44 10.55 600—640 13.— 41.90 42.30 42.70 160— 170 3.50 11.58 11.68 11.78 640—680 14.— 45.— 45.40 45.80 170— ■180 4.— 12.75 12.85 12.95 680—720 16.— 51.— 51.40 51.80 180190 4.50 14.23 14.43 14.63 720—760 18.— 57.— 57.70 58.40 190— 200 5.— 15.70 15.90 16.10 760—800 20.— 63.— 63.70 64.40 200210 5.50 17.28 17.48 17.68 800—840 22.— 69.— 69.90 70.80 210220 6.— 18.75 18.95 19.15 840-880 24.— 75.— 75.90 76.80 220-230 6.50 20.23 20.53 20.83 880-920 26.— 81.— 82.10 83.20 230-240 7.— 21.70 22.— 22.30 920—960 28.— 87.— 88.10 89.20 240-250 7.50 23.30 23.60 23.90 960—1000 30.— 93.— Az alkalmazottak kereseti adója után az állami pótadó: 250— 750 302 o/o 306 0/0 3100/0 1000—3000 302 0/0 306Q/o 310o/o de legalább 23.30 23.60 23.90 P de legalább 93— 94.10 95.20 P 750—1000 330 o/o 3340/0 33.80/0 3000—4000 330 o/o 334 0/0 338o/o 1000—1250 3440/0 348o/o 3520/0 4000—5000 3440/0 348o/o 3520/0 1250—1500 350 0/0 3540/0 358o/o 5000—6000 350 o/p 3540/0 358o/o 1500—1750 3610/0 365o/o 369o/o 6000—7000 361o/o 365o/o 3690/0 1750—2000 374o/o 378o/o 382o/o 7000—8000 3740/0 378o/o 382o/o 2000—2500 387o/o 3910/0 395o/o 8000—10000 387o/o 3910/0 3950/0 2500— 389o/o 3950/0 397o/o 10000— 389o/o 3930/0 397o/o Az állami pótadónál: I. csoport: az L, II. és III. járadékosztályú hadirokkantaknál, továbbá hadiözvegyeknél és hadiárváknál. II. csoport: a IV. járadékosztályú hadirokkantaknál, tűzharcosoknál és tüzkereszteseknél. III. csoport: egyéb adózóknál.
