Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)

1944-01-31 / 24. szám

1944 január 31. 3 Ahogy a humorista látja: T udomány os felderítés a kedarkearcvonelon Felületes szeszesitalé 11 enesek szerint kétféle borivó van. Az egyik szódával fogyasztja, a másik tisztán. Aki azonban mélyebben szokott a pohár fe­nekére nézni, tudja, hogy a borivók fajtáinak száma pontosan annyi, mint amennyi csillag van az égen. »Borivók fajtái« — ez a ki­fejezés nem fed élő fogalmat. A borivó em­ber nem sorolható fajtákba, mert a borivó az megannyi egyéniség. Komoly és nagy dolog a borivászat, könyv­tárt lehetne teleírni vele s a kérdések csak egy parányát tárgyaljuk itt, amikor arra pró­bálunk feleletet adni: miért isszák tisztán,1 akik tisztán isszák? Millió oka van. Az egyenes ember szűkszavú és elvi állás­pontot szögez le, amikor csak annyit mond, ha borát szódázni akarják: — Soha! Körülményes ember ugyanezt már így fe­jezi ki: — Szoldavasszer nem igényeltetik. Nemzetgazdasági alapon áll, aki ekként okol: — Takarékoskodjunk a szódával. Álláspont a bor védelmének jegyében: — Nem rontjuk el. A házigazda védelmében: — A szóda pénzbe kerül. Oldalvágás a kartel felé: — A szódásokat nem gazdagítjuk. A házigazda bosszantására: — Vizet? Azt otthon is ihatom. Vannak aztán igen komoly egészségi okok. Mint például: — A szóda fölöslegesen terheli a vesét. Vagy például: — J aj aj, nem kérek, én a szódától nagyon csuklóm. De ilyet is hallottam már: — Köszönöm, Józsi bátyám, nekem a szó­dától könnyezik a szemem. Aki borszakértői mezbe öltözteti: — Na igen, igen, de ehhez a borhoz nem Való szóda. Angolszász klubgőg: — Szódával csak viskit iszom. Egy kecskemétkörnyéki lakodalmon jegyez­tem föl: — Nem kívánja a testöm. Peszéradacson ütötte meg a fülemet: — A szódát azér nem kedvelőm, mer bi- rizgájja a zóromat. Az undor megnyilvánulásainak jelesebb alakjai: — A víztől én kuruttyolok. — Vízben csak mosdani szoktam. — Szódát mifelénk nagymosáshoz használ­nak. — Amióta a szomszédunk cselédje szódát ivott és habzott tőle a szája, nem tudok rá­nézni. A yagylagos vendég: — Nézze, atyus, vagy vizet iszunk, vagy bort. Van, aki azt mondja: — Csak por-alakban. Akik felsőbb tilalomra hivatkoznak: — Tiltja az orvosom. — Tiltja a vallásom. — Tiltják a szüleim. Zenei körökben: — Trisztán, vagy I-szolda? — kérdi az operabarát. A felelet: — Nem kérek bele, rontja a hallásomat. Reggelig folytathatnám. Millió oka van. Az egész abból az alkalomból jutott eszembe, mert tegnap egy társaságban valaki így okolta: — A nagyapám abba halt bele, hogy sok tszódát ivott. — Hány éves volt a megboldogult? — kérdezte valaki. — Kilencvenhét. (KISS JÓZSEF.) Vitéz nagybányai Horthy István né a tankerületi leventeleányvezetőnők értekezletén A leventeleányok országos vezetőnője, dr. Kokas Eszter háromnapos értekezletre hívta össze a tankerületi leventeleány vezetőnőket. Az értekezlet résztvevői beszámoltak eddigi munkájuk eredményeiről és ismertették az idei mumkatervet. Az értekezleten megjelent vitéz nagybányai Horthy Istvánná is, a leventeleány mozgalom országos védőasszonya. A kerületi vezetőnők beszámolójából részletesen tájéko­zódott a leventeteány mozgalom munkájáról. Az értekezletet a központi bábjátékos csoport bemutatója fejezte be, amelyet a Főméltóságú Asszony is érdeklődéssel nézett végig. Az ér­tekezleten megjelentek az Országos Levente- leány Tanács tagjai is. (LHK) Több mint másfélmillió pengőt gyüitöttek a Vöröskeresztnek a leventék A Magyar Vöröskereszt központi igazgató­ságának felkérésére a leventeintézmény tavaly is lelkes tevékenységgel kapcsolódott be a Vöröskereszt országos gyűjtésébe. A beérke­zett jelentések részletes feldolgozása alapján kitűnt, hogy a gyűjtés eredményeként befolyt 5,450.000 pengőből a leventék gyűjtése egy­millió 764 ezer 732 pengő 97 fillért ért el. Az összeredmény 32 százalékát tehát a leventék gyűjtötték. A gyűjtőívekkel és perselyekkel való gyűjté­sen kívül a leventék számos helyen a gyűjtő- urnák mellé állított díszőrségekkel, hírverő zenés felvonulásokkal és a gyűjtés műszaki lebonyolításához adott segítséggel nagymér­tékben hozzájárultak az országos gyűjtés sike­réhez. Mindez azt bizonyítja, hogy a leventeintéz­mény mai szervezettségével a magyar élet- közösség jelentékeny és igen értékes tényező­je, amelynek hazafias munkásságára építeni lehet. (LHK) — Elütött az autó egy ötéves fiút. Keszthe­lyen gróf Nicky László negyedmagával ha­zafelé tartott. A régi városháza előtt egy kis­gyermek nekiszaladt a gépkocsinak. A gyer­meknek eltörött a vállcsontja. Megállapították, hogy a szerencsétlenség a kisfiú hibájából történt. HÍREK ár* AZ ELSÖTÉTÍTÉS ma este nyolc ÓRÁTÓL REGGEL NÉGY ÓRÁIG TART. — ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE. La­punk mai számához postabefizetési lapot mel­lékeltünk igen tisztelt előfizetőink számára. Szíveskedjenek a postabefizetési lap felhaszná- 'Hsával február havi előfizetésüket kamarai ren­delkezés értelmében még e hónap 5-éig ren­dezni, nehogy az újság küldésében fennakadás álljon be. — Katonai kitüntetések. A Kormányzó Ur Magyar Imre főhadnagy, paloznaki lakosnak az ellenség előtt tanúsított kitűnő szolgála­taiért a Signum Laudist adományozta hadi- szalaggal. — Ugyancsak a Kormányzó Ur a magyar bronz érdemkereszttel tüntette ki Bánó Ferenc tapolcai lakost az ellenség előtt teljesített kiváló szolgálataiért. — Alsólendvai tanügyi hír. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a tanárhiány miatt megengedte, hogy alapvizsgát tett tanárjelöl­teket is beoszthassanak polgári iskolákhoz a gyakorlati tanítás elsajátítására. Közben az ilyen tanárjelöltek fölkészülhetnek a képesítő vizsgára is. így került most az alsólendvai polgári isko'ához Szemennyey Lujza tanárjelölt, aki a bevonult Hárs László tanár helyét tölti be az iskolában. — Bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Szalai János és Holczer József sümegi honvé­deket az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatásukért a bronz vitézségi éremmel tün­tették ki. — A sümegi ferencesek előadása. A Sümeg kegyhelyen meginduló nagyszabású építkezési munkálatokat megelőzően a Polgári Önképző­kör nagytermében rendezett előadássorozat első napján Ilinyi Fillér László KOE tanácsos, a KÉKOSz országos elnöke »Századok csodája Sümegen« címmel nagyhatású beszédet mon­dott. Ezt megelőzően Kocsis Ödön házfőnök a búcsújárás jelentőségét vázolta. A polgári leányiskola énekkara énekelt szép sikerrel, Vin- cze Imre nyomdászsegéd pedig mély átérzéssel szavalt. — Uj könyve jelent meg Martom Marcell karmelita atyáinak. Zalaegerszeg közönsége ál­landó figyelemmel kíséri a zalaegerszegi gim­názium volt tanárának tevékenységét. A szer­zetesnek ezúttal új könyve jelent meg »Kolos­tori iskola Kármelen« címmel. ' — Fővárosi iskolához hívtak meg egy nagy­kanizsai zeneiskolai tanárnőt. Budapest székes- főváros polgármestere Szabó Gyuláné hegedű­művésznőt, a nagykanizsai zeneiskola volt ta­nárnőjét a fővárosi zeneiskolához hívta meg. A „távházasságokbóf született gyermekek vallása A hivatalos lapban több kormányrendelet I jelent meg, amelyek az úgynevezett távházas­ságokból született gyermekek vallására vonat- J kozó megegyezést szabályozzák. Mint ismere­tes, a háború első idejében kormányrendelet tette lehetővé, hogy az ország határán kívül eső területen tartózkodó katonák itthon élő jegyesükkel házasságot köthessenek olymódon, hogy katonai parancsnokuk előtt erre irányuló akaratukat kijelentik. A most megjelent kor­mányrendeletek lehetővé teszik, hogy a »távol­sági házasságra« lépők, ha már előbb nem létesítettek megegyezést gyermekeik vallásá­ról, három hónapon belül megegyezhetnek, hogy a 7. életévüket még be nem töltött, vala­mint még megszületendő gyermekeik az apa, vagy az anya vallását kövessék, illetve abban nevelkedjenek. A háromhónapos határidő a honvédségnél, csendőrségnél, vagy tábori csendőrségnél nem­hivatásos állományban, tényleges szolgálatot, vagy közérdekű munkaszolgálatot, vagy pedig honvédelmi munkát teljesítő házastársra nézve a szolgálatból, illetve munkából való elbo­csátást, leszerelést követő nappal kezdődik. Ha valaki honvédségi alakulatoknál más vo­natkozásban teljesít szolgálatot, a határidő azzal a nappal kezdődik, amikor az illető már nem tartózkodik hadműveleti területen, illetve az ország határán kívül. Ha a férj katona, a felesége pedig ápolónőként működik, és a hadműveleti területen tartózkodik, a határidő nem a férj leszerelését követő napon kezdődik. Ha a határidő eltelte előtt valamelyik há­zastárs ismét hadműveleti területre, vagy az ország határán kívül eső területre kerül, ott tartózkodásának napjától szünetel a határidő. Az ott tartózkodás idejét az illetékes hadtest­parancsnokság igazolja. Intézkednek a rendeletek arról is, hogy ha valamelyik házastárs a határidő eltelte előtt meghal, a megmaradt házastárs hogyan jelent­heti ki a gyermeke vallására vonatkozó aka­ratát. Ebben az esetben a gyámhatóság is szerepet kap. A vallásmegegyezési eljárás rész­leteiről a polgári és katonai hatóságok adnak részletes felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents