Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-28 / 70. szám
ÄRA 14 FILLÉR 1944 MÁRCIUS 28. KEDD Magymáelet V. évfolyam # politikai napilap # 7 0. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. mßßßpßßßßßßßßßßmßßßAAAßßßA0m/mßmmßßß0mß0pßfiAßßß0mßßim0mfipßßßßii0*&im#&&mßimmimmmmmm A mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei A Magyar Kurír jelenti: A tavaszi püspöki értekezletet XII. Pius pápa Maglione bíboros államtitkár által üdvözölte. Isten áldását kívánta az értekezletre. (MTI) A Sztójay-kormány hivatalbalépése nagy változásokat okozott a magyar sajtóban is. A Népszava, a 8 Órai Újság, a Reggeli és az Esti Kis Újság, meg a Magyar Nemzet, valamint az Esti Kurír megszűnt. Hír szerint további sajtóintézkedések várhatók az ország érdekeinek biztosítására. A Kormányzó Ur dr. Gergelyffy Andor belügyi államtitkárt ettől az állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére fölmentette és Baky László országgyűlési képviselőt államtitkárrá nevezte ki. A hivatalos lap mai száma kormányrendeletet közöl, amely mind a polgári, mind a honvéd büntetőbíráskodás körében a rögtön- bíráskodást a mai nappal kiterjeszti az ország egész területére a rádióadókészülék, vagy rádióvevőkészülék, vagy berendezés engedély nélkül való létesítése és üzembentartása által elkövetett bűncselekményekre. Nem esik a rögtönbíráskodás alá annak a cselekménye, aki az ilyen készüléket, vagy berendezést a rendőrhatóságnak tüstént bejelenti. Az »Uj Somogy« írja: Dr. Tényi Kálmán, az Imrédy-párt somogymegyei vezetője többezer főnyi tömeg előtt Kaposváron helyzetet ismertető beszédet mondott, amelyben ismertette a március 19-ike óta lezajlott eseményeket. Bevezetésképp hangsúlyozta, hogy a magyar történelemnek ezekben a nehéz napjaiban szükség van a sok kósza hír eltüntetésére és a közvéleménynek helyes tájékoztatására. A német hadsereg Magyarországra való bevonulásának oka az volt, hogy a március 20-ára tervezett Kossuth-ünnepségek idejére kommunista puccsot készítettek elő és Németország nem tűrhette, hogy a mögöttes területeken ilyen események játszódjanak le. Imrédy Béla összekötő szerepet vállalt Magyar- ország kormányzója, a német nép vezére és a német követség között. Sikerült is a német hivatalos köröknél elérni azt a meggyőződést, hogy a puccsnak a terve csupán néhány képzelődő és idegen fajtájú ember terve lehetett csupán, de a bolsevizmust tapasztalatból már ismerő magyarság soha többet ennek az irányzatnak nem dobja magát oda. Bizonyítja ezt az is, hogy a magyarság megdöbbent lélekkel, de fegyelemmel fogadta a német csapatokat. Az eredmény az lett, hogy a Kormányzó Ur Imrédy Béla tárgyalásaiból kifolyóan alkotmányos utón határozott jobboldali életet indított el Magyarországon. A hosszú tárgyalások után, amikor megszületett a kibontakozás, 'könnyek peregtek Imrédy Béla arcán, 'hogy sikerült neki legyőznie a hazúg lelkek hazúgságokra alapított vádjaiti. Imrédy Béla azért nem lett kormányelnök, mert a német követség és a Kormányzó Ur közötti deákferenci 'szerepe nem tette ezt lehetővé. Azonkívül a magyar alkotmányos élet előírja, hogy a kormányelnök a parlament többségi pártjából 'kerülhet ki, már pedig a Magyar Megújulás 'Pártjának ma nincs parlamenti többsége. Ezért lépett be Sztójay Döme a Magyar 'Élet Pártjába. Most azok a magyarok kerültek 'felszínre, akik erejük minden megfeszítésével küzdeni 'akarnak a barbár- szláv-zsidó kommunizmus 'és az ellen az angolszász világ felien, amely még kisebbre zsugorítaná össze győzelme esetén Magyarországot, mint lamilyen egyszer már volt. Be kell látnunk, hogy lsegíteni kell annak a Németországnak, amelynek győzelmében föltétlenül hiszünk, hiszen íróiunk és nemzeti becsületünkről van iszó. A kormány Sztamaray János kormányfőtanácsos, a közérdekeltségek felügyelő hatóságának elnökét az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosi megbízatása alól saját kérelmére fölmentette és az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek m. kir. kormány- biztosává dr. Kultsár István miniszteri osztály- főnököt, a Balatoni í iitcZo Bizottság elnökét nevezte ki. Kecskemét törvényhatósági bizottsága a város díszpolgárává választotta Szász Lajos ipar- ügyi minisztert, Kecskemét országgyűlési képviselőjét és Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspököt. A két világháború hőseinek örök emlékére Kecskeméten templom épül. A város egy hold és 813 négyszögöl telket ajánlott fel a templom, plébánia és a zárda építésének céljára. A két karcsú toronnyal tervezett és 900 kriptafülkét magában foglaló templom építési 'költségeihez a város minden lakója hozzájárult. Ez lesz az első templom, amely már korszerű óvóhellyel készül. A plébánia és a zárda a szociális testvérek társaságának birtoka lesz. A templomépítés Kovács Sándor apátplébános, most szombathelyi püspök kezdeményezése. A székesfőváros lakáshivatalának 1941 évi statisztikája szerint a zsidók a lakások lefoglalásában sem voltak szerények. Az összeírt 285.326 lakásból ugyanis 53.505 lakást foglaltak le maguknak. A statisztika megmutatja, hogy a pusztán konyhából álló 1.323 lakásból a zsidók csak 45-öt, a szoba-konyhás 153.017 lakásból már 16.380 lakást foglaltak le maguknak. A 2—5 szobás lakások lefoglalásánál a helyzet így alakult: a 78.814 kétszobás lakásból 21.498, a 321.233 háromszobás lakásból 10.417, a 12.995 négyszobás lakásból 3.772 és a 9.976 ötszobás lakásból 984 lakást foglaltak le a zsidók a maguk számára igen jó anyagi helyzetük folytán. Arról nincsenek adataink, hogy a magyar családok közül hány lakik nyolc-tizedmagával tömeglakásokban, de a lakáshivatalokba beadott igénylések alapján megállapítható, hogy a zsidóságnak a lakáskérdés sohasem okozott gondot, a magyar munkásságnak és értelmiségnek annál inkább. (MTI) Vitéz Imrédy Béla nyug. miniszterelnök sajtópert indított Kertész Róbert, a 8 Órai Újság főmunkatársa ellen. Kertész a tárgyaláson viszszavonta a cikkben foglalt állításait és bocsánatot kért. A főmagánvádló képviselője kifejtette, hogy a vádlott nem érdemli meg ugyan a megbocsátást a főtárgyalások során tanúsított magatartása és amiatt, mert az ország nehéz helyzetéért az újságírói tevékenysége és a lapja is felelős, mégis tudomásul veszi a bocsánatkérést, mivel Imrédy Béla álláspontja szerint a mai súlyos időkben személyes ügyekkel foglalkozni nem szabad. Stock Gyula budapesti asztalossegéd rántottét akart vacsorázni és közben összeveszett a feleségével. Idegrohamában a férfi borotvát ragadott és felvágta vele a felesége, született báró Petrányi Petronella hasát. Nyolcéves gyermekük végignézte a tragédiát. A csendőrök elfogták Udvardy Béla 19 éves sopronvölcseji legényt, aki nemrégiben meggyilkolta Kovács Olga 47 éves leányt. Először konyakkal leitatta áldozatát, aztán sodrófával fejbevágta, majd konyhakéssel elvágta a leány nyakát és a lakást kirabolta. A gyill-i kosnak korcsmázásra és kártyára kellett a pénz. Wagner Ferenc budapestkörnyéki géplakatos és Paróczi Ferenc kishegyesi gazdálkodó sonkákat és szalonnát akart Budapestre csempészni. A húsneműt boroshordóba tették és bor gyanánt adták fel a vasúton. A vas'útoú gyanúsnak találták a hordó kongását, kivették a dugót és rájöttek a csalásra. Wagnert és Paróczit letartóztatták. Egly Mihály volt nagybányai főjegyző özvegyét ismeretlen tettesek meggyilkolták és kirabolták. Az özvegyasszony jótékonyságáról volt ismeretes. * Vatikáni körökben valószínűnek tartják, hogy a pápa nagycsütörtökön és nagypénteken résztvesz a Sixtusi kápolnában Krisztus slrba- tételének jelképes szertartásán, nagyszombaton pedig újabb rádióüzenetet intéz a keresztény világhoz. (NST) i A Nemzetközi Sajtótudósító jelenti: XIL Pius pápa fogadta Harry Holma szentszéki finn követet és többórás megbeszélést folytatott. Vatikáni körökben ezt a látogatást kapcsolatba hozzák azzal a kérdéssel, hogy Helsinkibe pápai nunciust neveznek ki. A keleti hadszíntér helyzete a következő: Vitebszktől délkeletre a bcHsevisták súlyos veszteségeik! miatt nem tudtak támadást kezdeni, de a Dnyeper—Csauszi között erős támadást indítottak. A küzdelembe 9 hadosztályt és igen sok páncélost vontak be. A német elh lenálilás keménységén azonban a leghevesebb támadás is megtört. A német csatarepülőgépek állandó mélyrepüléssel támadták a bolsevista páncélosokat és menetoszlopokat. Az északi arcvonalon, a pszkovi tónál a bolsevisták a lett állások ellen intéztek támadást, de a lett erők a német tartalékok segítségével szilárdan elhárították az áttörési kísérletet» A narvai vonalon a német gránátosok sikeres ellentámadásokat hajtottak végre és a helyi betöréseket mindenütt elreteszelték. A német légierők a keleti arcvonalön is eredményeset* vesznek részt a harcokban és nem egyszer nekik köszönhető a támadások meghiúsítása« A légitámadások százaival sikerült meggyön-
