Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-01 / 49. szám
V. é*ft oly am # politikai napilap # Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 1.264 sz. ARA 14 FILLER 1944 MÁRCIUS 1. SZERDA A főispán bejelentette a keszthelyi Mép , hogy ui eszközt alkalmaznak a közellátásban a felébresztésére Kedvezményes ruhaiuttatásban részesülnek utalvány alapián a kisfizetésű tisztviselők is Változtatást eszközölnek a beszolgáltatást rendszeren Kósa főtitkár a történelmi távlatokban való gondolkodásról A zalavármegyei MÉP szervezet Keszthelyen nagyválasztmányi értekezletet tartott. A Hungária szálló nagytermét zsúfolásig megtöltötték a járási pártvezetők és egyéb tisztségviselők, akik nemcsak a keszthelyi, de a pacsai, tapolcai és balatonfüredi járásokból is egybegyűltek. Megjelent vitéz gróf Teleki Béla főispán, a MÉP vármeg3rei elnöke, a párt országos központja részéről Kosa Lajos főtitkár, dr. Huszovszky Lajos, dr. Országh Pál, Pe- csornik Ottó országgyűlési képviselők, Benedek István központi vármegyei titkár. A nagyszámú vengég soraiban láttuk Keszthely és környékének hivatali, tanügyi, társadalmi és " egyesületi életének vezető tényezőit. S vas tits Géza felsőházi póttag, főmérnök mondotta a megnyitó beszédet, amelyben hivatkozott arra, hogy a MÉP tisztségviselői és tagjai a vidéken egységesen tömörülnek a vezetőik körül és teljes bizalommal vannak az országos és a megyei vezetők iránt. Dr. Hús zovszky Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel ezután és mélyértelmü beszédében kijelentette', hogy most legfőképpen a külpolitikai kérdések iránt való érdeklődés van előtérben. Nem csoda, hiszen a háborúban ezzel függ össze nemcsak az országok, de a családok sorsa is. Magyarország külpolitikája rendületlenül együtthalad a tengellyel, de a függetlenség megóvása mellett. Nem meghaladott álláspont a kisnemzetiek szabadságának követelése. Hová lenne a függetlenségünk, ha Magyarország ki volna szolgáltatva az ellenséges országok kénye-kedvének! Nem lehet elfogadni azt a beállítást, mintha a szovjet nálunk nem támasztana területi kívánságot, És ha a területi kívánságot kikapcsolnánk is, még mindig ott van a bolsevista világnézetnek társadalompusztító terjesztése. Éppen ezen a téren erős célja van a bolseviizmusmak nyugat felé. Ezenkívül a pánszláv törekvéseken át is érdekel bennünket az orosz kérdés. A pánszlávizmus Magyarországnak régi ellensége, ez ellen keresett magának nyugaton támaszt már Szent István korában a kereszténységben. A pánszláv veszedelem volt az alapja tengelybarátságunknak is. Igaz magyar ember csak egyféle politikát folytathat s ez a magyar haza érdeke. Az a fontos, hogy katonai helytállásunkban és polgári kötelességtudásunkban egyaránt álljunk ellen a veszélynek, amelyet ismerjünk fel teljes súlyában anélkül, hogy visszarettentene bennünket a védekezésben. Az önvédelemre való készségnek meg kell leírni a nemzet egész egyetemében. Megköveteli az ország léte az erős haderőnek fenntartását és fejlesztését;. Az ország külpolitikájának szilárdsága viszont föltételezi a belső rend nyugalmát. Ezen a ponton találkozik össze a kül- és belpolitika. A mindenáron való béke nem hozza meg az üdvöt," sőt inkább katasztrófát idéz elő és szakadékot teremt a nemzet fiaiban. A szegedi gondolat 25 évvel ezelőtt indult el. Benne van a forró szeretet a haza iránt és az a szent fogadalom, hogy hazánkkal szemben teljesítjük a kötelességünket. De benne van a nemzet- fenntartó erőbe vetett hit és fennmaradásunk örökkévalóságában való bizalom is. Vitéz gróf Teleki Béla főispán beszélt ezután fokozott érdeklődés mellett. Hangoztatta, hogy nem pártpolitikai kérdésekről van most szó, mert az egész nemzet egységének szükségessége mintíenekíelett áll. Szólt a háborús gazdaságpolitika és a mindennapi élet kérdéseiről. A kormányzat és a hivatott tényezők mind ismerik a bajokat és a hibákat. Azt akarják, hogy a megfelelő anyagi eszközök előteremtésével és a helyesebb elosztással segítsenek. Éber szociálpolitikára van szükség. Ezt a kormány programja ki is domborítja a széles néprétegek boldogulása érdekében. Országosan 600 millió pengőt fordít a kormány ez évben szociálpolitikára. Zalában a nép- és családvédelmi tevékenység programjának megvalósítására a Közjóléti Szövetkezet útján 2 millió pengőt fordítanak. Családi házak építése, tatarozása, az öt holdon aluli zsidó birtokok juttatása szerepel a programon, ezenkívül jótékony segélyekre 53 ezer pengő áll rendelkezésre. Mindezekről kimutatást olvasott-fel a főispán, egyben felolvasta, hogy kik kaptak támogatást a keszthelyi járásban az érdemes sokgyermekes családok közül. A magyar ember becsületérzését mutatja, hogy az Öncsa kölcsönei 85 százalékban hiánytalanul folynak vissza törlesztések alakjában. A társadalmi kiegyenlítődés így akarja megteremteni a szociálpolitikát. Rendkívül fontos ugyanis a sokgyermekes magyar családok létének biztosítása. A helyzet ugyanis azt a veszélyt rejti magában, hogy a szláv vonalon a népszaporodás sokszorosan túlhaladja arányban a magyarokét. Ha sorainkban az egyke pusztít, akkor hiába van a nemzeti hadsereg, hiába van mindéin nemzetvédelmi törekvés. Ezután rámutatott a hadigondozás ügyére is és kifejtette, hogy igen nagy szükség van e téren a tehetősebbek részéről való támogatásra. Figyelmeztette a tisztségviselőket, hogy a községekben mindenütt hívják fel a lakosságot a hadigondozottaknak fokozottabb megsegítésére. A gondolat kapcsán mélységes érzéssel emlékezett meg zalai honvédeinkrőlL Emlékükre felállással néma perccel áldozott a terem közönsége. Azután a főispán kijelentette, hogy Zalában körülbelül 700 hadiözvegy, 500 hadirokkant, 800 hadiárva van, de ezeknél sokkalta nagyobbszámú eltűntnek nyilvántartása folyik. Ézeknek családjairól, valamint az összes hadigondozottakról gondoskodni kötelességünk. A közellátás kérdéseivel foglalkozván, fölemelt hangon jelentette ki, hogy szembe kell szállni a legerélyesebben minden olyan törekvés ellen, amely a munka- fegyelemnek lazítását célozza. A magyar katona nem hütelen a zászlajához, nem lehet azonban ezt száz százalékban mondani a polgári arcvonalon, ahol a háborús gazdasági helyzet bűnös kihasználói bőven találhatók. Minden támogatást meg kell adni a hadimunkásoknak, akik kötve vannak a munkahelyükhöz, a nehéz megélhetéshez és ahhoz, hogy helyt kell államok. Ide tartozik a tisztviselő osztály is. Vannak azonban olyanok, akik a feketepiac munkásai. Ezeket meg kell bélyegezni. Letörésükre az egész közönségnek össze kell fogni. Áttérvén a terménybeszolgáltatás ügyére, statisztikai adatokat sorolt fel, hogy február közepéig a zalai gazdatársadalom hogyan teljesítette kötelességét. Eszerint kenyérgabonában a 100 holdon aluli gazdák 13 százalékkal többet adtak be az előírtnál, viszont zsírban 61, egyéb terményekben pedig 40 százalék a hátralék. A 100 holdon felüli gazdák kenyérgabonában 62 százalékkal többet szolgáltattak be, zsírban a hátralék 36, szabadválasztású terményekben pedig 31 százalék. A zalai helyzetkép országos viszonylatban is kielégítő. Bebizonyosodott, hogy a gazdák jobbnak találják a be- szöigáltatási rendszert, mint a korábbi igény- bevételt. A termelés terén nem lehet tűrni, hogy bármely gazdaság ne teljes gőzzel dolgozzék. Aki nem akar eleget tenni kötelességének, arra kemény ököllel sújt Te a hatalom. A jövőre nézve a termelés biztonsága és az egyes gazdák érdekében némi változtatást eszközölnek a beszolgáltatási rendszerben. Felállítják a )
