Zalai Magyar Élet, 1944. január-március (5. évfolyam, 1-72. szám)
1944-03-01 / 49. szám
2 1944 március 1. húskategóriát az állatbeszolgáltatásban a pontozás szerint. Tehát wem lesz állatigénybevétel. Az ipari cikkeket olyan árban és alakban kapja a gazda, hogy az megfeleljen a termelés vonalán való áldozatának. A lábbeli-, a textil- és vasanyag juttatást a beszolgáltatás teljesítése szerint eszközük. Aki kötelezettségének a terménybeszolgáltatásban eleget tesz, azt lábbelihez, ruhaneműhöz juttatják munkautalvány alapján. Ez az eszköz a munkakészség felébresztésére is alkalmas lesz. Megszűnik az az (állapot, hogy valaki tetszése szerint követelt munkabérért két napig dolgozik, négy napig pedig henyél. Csak a munkaadó utalványa alapján lehlet majd közellátási cikket kapni. Figyelemmel lesznek a tisztviselő osztály igen súlyos helyzetére. Ruhaneműek tekintetében is juttatásban részesülnek majd a IX. fizetési osztálytól lefelé. A vármegyeieknél indul meg a juttatás s az majd tovább tnegy a városi és községi alkalmazottak részére is. Nagyhatású előadást tartott Zalaegerszegen kerkay Jenő jezsuita atya a Kálót mozgalomról A zalaegerszegi származású Kerkay Jenő jezsuita atya, a Kálót országos elnöke tegnap Zalaegerszegen nagyvonalú előadást tartott a Kálót mozgatom célkitűzéseiről. Kifejtette, hogy csonka volna a munka, ha azt a város értelmiségi rétege nem támogatná. Mert örökké igaz az a mondás, hogy népében él a nemzet, de értelmiségében halhat meg. A falut a várossal közelebbi kapcsolatba kell tehát hozni. Érezzük át azt a szakadékot, ami a népi iés a vezető réteg között tátong. A nép azt hiszi, hogy az urak szinte felsőbb lények, viszont a városi rétegek akkor, amikor kimondják ezt a szót, hogy »paraszt«, a hangjukból kiérezhető bizonyos megvetés. A Kálót mozgalom nyolcadik évében megkísérlik a fiatalságot rátanítani arra, hogy az áthidalhatatlannak látszó különbségek kiegyenlítődjenek. Azután találó vonásokkal ismertette a hadviselő felek céljait. Kiemelte az igazságtalanságot, amellyel' némely részről a pápa magatartását illetik, holott a Szentséges Atya minden politikai törekvése az, hogy az emberiséget kibékítse és hogy vége legyen az egész polgáriasultságot végveszéllyel fenyegető borzalmas vérengzésnek és értékpusztításnak. A Kálót mozgalom legközelebbi céljait megvilágítván, rámutatott arra, hogy nem a búza sorsán kell töprengeni, hanem ami hozzánk legközelebb áll, a bolgár kertészetet megismertetni és népszerűsíteni. Művelődési tekintetben új utakon kell járni. Trianon előtt az ors/zág pereidén építettünk iskolákat, ott karoltunk fel minden gazdasági értéket, viszont az ország belsejében a magyarság művelődés és gazdasági erő hiányában sínylődött, kénytelen volt vándorbotol fogni. A sok megszívlelésre érdemes elmélke- dési anyag kibővítette a hallgatóság látókörét. Az előadáson résztvett a vármegye és a város vezetősége is. Bizonyos kijelölt kereskedőkhöz utalványt kap majd a tisztviselő és a segélyképpen adott utalvány ellenében a kereskedő kiadja neki a textilcikket minden haszon nélkül. Föl kell hívni a fajú figyelmét árra, hogy a háziipart ne - hanyagolja el, mert a háziipar most elsőrendű hadiipar. A főispán most járt a Felvidéken és értékes tapasztalatokat szerzett ezen a téren. Ott a népruházat terén nincs fennakadás, mert a lakosok a háziipar útján látják el magukát háziszőttesekkel. Megköny- nyítik a zsírbeszolgáltatás terén is az átvételt. Az itt gyártott ládákban a közellátási felügyelőség saját kocsijaival sze'Öeti össze és szállíttatja a zsírt a tárházakba. Általában a helyzet javul és javulni fog, mert a közellátási intézkedések rugalmasak, az intéző körök mindig okulnak a tapasztaltakon. Végül a főispán azt a kérést intézte a vármegye lakosságához, hogy minden ember legyen példaadó a magaviseletében az erkölcsi vonalon. Ne legyen olyan a magatartás, hogy bárkire szemet lehessen vetni megbotránkozással. Őrizzük meg a magyar lelki arcvonalat fertőzés nélkül. m )#' ^ ' :: 4 - Ü Nem az állás, a rang adja a tekintélyt, hanem az, hogy ki mennyire tud lemondani, máson segíteni és a nemzet érdekében többet dolgozni, mint eddig. Kosa Lajos országos főtitkár lendületes és tartalmas beszédben történetbölcseleti' alapokból indult ki. Belevonta az elhangzott előadások gondolatmenetét a nagy magyar gondolatokba, amelyek mindnyájunk lelkében élnek. Az a baj, hogy sokszor csak egy nemzedék szempontjából ítéljük meg a kérdéseket és nem megyünk vissza a történelmi múlt szemléletébe, nem tekintünk előre a jövendőbe, tehát nem gondolkodunk nagy történelmi távlatokban, időbeli és térbeli egységekkel. 'Mindig a harcok, a szenvedések vitték előre az egyetemes emberi életet. A harcokban pedig sohasem a mennyiségi, hanem mindig a minőségi erők győztek. Ne ijedjünk meg tehát a tömegerőktől. A magyarság ahhoz a hatalomhoz csatlakozott küzdelmében, amely hatalom megbontotta a fegyvereken nyugvó trianoni békeparancsot és amely hatalom területekhez juttatott bennünket. Ez magától értetődő állásfoglalás. Önvédelmi harcunkban pedig mi csak azt védjük, ami a mienk. Tekintetünk a történelmi határok felé irányul, mert I nem tagadhatjuk, igenis van magyar élettér is és ezért a magyar élettérért pusztultunk-vesztünk évszázadokon át. Európai hivatástudatból vállalt küzdelmet is folytattunk a nyugatért. Azt sem szabad felejtenünk, hogy a Kárpátok jelentik a szellemi Európa végvárát. Programunk keresztény, nemzeti és szociális, nem engedhetünk háborús gazdasági előnyöket kihasználó célokat előtérbe jutni. A nyugat művelődésének halála lenne az, ha a bolsevizmussal nem tudnánk megbirkózni. Ez az értelme harcunknak, áldozatainknak. Kelet felé védekeznünk kell az ellenség ellen, nyugat felé pedig minden szellemi irányzat ellen, amely a magyar hagyományokat, jellemet, a lelki birtokállomáQyt kívánja megváltoztatni. A jnagunkrahagyatottság sohasem hagyta elveszni hitünket,’ újra, meg újra megküzdöttünk minden veszéllyel. Elsősorban ugyanis saját erőnkben bízunk, szellemi, erkölcsi erőtartalékainkból merítünk buzgalmat. Aggódnunk kell, de reményünket elvesztenünk sohasem szabad. Jövőnket meghatározta a jellemünk, amelyben mindig bízunk, a természeti erő, amely a magyarság életét biztosította e határok között. Magyar- ország a nemzetiségeiért is harcolt, nem volt nálunk elnyomatás, hiszen á százados harcokban nem a nemzetiségeink ritkultak, hanem a magyarság szánna csapoló dott le. Anyagiakban gazdagodhattak, állásokban előkelő helyeket tudtak elérni a szabadság és egyenlőség magyar levegőjében. Jogokat adunk, de megköveteljük a magyar államiság iránt való kötelesség teljesítését. Tisztelünk mindenkit, aki velünk együtt él, de kívánjuk, hogy az lasztalfő mindig a magyarság számára legyen fenntartva. A kormány folytatja a belső építő munkát a háborúban is. Honvédségünknek korszerű felszerelése, szelleme, ereje megadja az ország népének belső biztonságérzetét, a biztonság- érzet pedig alapföltétele a termelő munka zavartalanságának. Vissza kell utasítanunk az ellenséges hírverést, kíméletlen harcot kell hirdetnünk a belső ellenségek bomlasztó törekvéseivel szemben. A harcot fölveszi velük a nemzet alkotó, dolgozó szervezete és csírájában fojt el a nemzet élete ellen törő minden megmozdulást. A középkori olasz templomépítő munkásnak munkafegyelméből vett remekül találó allegóriával végezte a fejtegetését Kosa főtitkár. A képpel éreztette, hogy Magyarországban csak a Kormányzó Urunk bölcsesége van hivatva arra, hogy meghatározza, mi a teendőnk, amikor veszélyben van a haza. S v a s t i t s Géza indítványára az értekezlet üdvözlő táviratot intézett Kállay Miklós miniszterelnök, országos pártvezérhez és vitéz Lukács Béla miniszter, országos elnökhöz. A táviratokban kifejezésre jutott a törhetetlen bizalom, a hűség kifejezése és a felelősség- teljes munkában való lelkes támogatás készsége. Az értekezlet, amely rendkívül gazdag tanulságokkal szolgált és új, meg új oldalról világította meg a magyar élet sorsdöntő kérdéseit, a Himnusz eléneklésével végződött. — A tavaszi idény minden színházi újdonságáról nagy képes riportokat, interjúkat közöl a Délibáb legújabb száma. Az érzelmi magyarság mellett szükség van az értelmi, a cselekvő magyarságra is. MAVAUT Menetdíj MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. december 14-től A forgalom vasár- és Zalaegerszef—Bak—Keszthely “n"e<,raP Kílnelel' d — — 1445 1725 i. Zalaegerszeg Széchenyí-tér é. 1000 17-05 1 '40 — 15T7 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-28 16-33 — 8T5 1520 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 16-31 2-50 825 1545 —— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 1605 640 10T4 17 19 é. Hévízszentandrás posta i. 7-28 14-33 6 40 1030 1735 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-10 1415 6 40 1040 1745 — é. Keszthely pályaudvar i. —■ — 1400 Menetdíj d 8-30 15 25 i. Bak—Nova Bak pályaudvar é. 655 d 13 15 — 930 15-30 i Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-10 2-40 10T0 16-10 é. Nova i. 6T0 12 30 Zalaegerszeg— Bak—Lispe—Szentadorján Menetdíj c 3 — —17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér 1-40 14.30 14 30 18 05 i. Bak Hangya szövetkezet 2 40 14.55 14 59 18 19 i. Söjtör Búza-vendéglő 4-40 —.— 15 50 19i0é. Bánokszentgyörgy é. — é. 7-00 15T5 i. 6 42 15 03 i. 5 50 — c = csak kedden, csütörtökön és szombaton. d = csak hétfőn, szerdán és pénteken. I
