Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-29 / 169. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1943 JULIUS 29. CSÜTÖRTÖK IV. évfolyam POLITIKAI NAPILAP # 16 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittóssy-utca 12. Telefon S0. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Nincs jogunk a p Az áldott magyar rónákon már búg a cséplőgép. Ömlik a gabona az ország magtáraiba. Leborulva adjunk hálát a Gondviselésnek, hogy vetéseinket beérni engedte és az imádságba foglalt mindennapi kenyerünk miatt nem lesz gondunk. A húst szükebbre mérik, mint ameny- nyit a békés esztendőkben fogyasztottunk. De a soványabb fejadag mögött ott a felelős tényezők jószándéku törekvése. Jobb lesz és több a kenyerünk, itt vidéken, ha nehezen is, de azért csak hozzájutunk jobb falatokhoz is. Az, aki panaszkodik a megélhetés miatt, tegye kezét a szivére és feleljen őszintén : a béke mosolygós éveiben nem panaszkodott-e hol egy, hol más nehézség miatt ? Csak egy lehet a panaszunk. A drágaság. Ez azonban a háború velejárója. Olyan törvénye a háborús éietnek, amely ellen nincs segítség. Hogy a drágaság nagyobb, mint a jövedelem, az bizonyos. De lehet-e fokozni a jövedelmet anélkül, hogy az árak túl ne nőjjék azt ? Aligha 1 Az is bizonyos, hogy a fekete piac megkeseríti az életünket. De ki ennek az oka ? Mi magunk! Senki sem követelheti, hogy mások betartsák a közfogyasztást szabályzó rendelkezéseket, amig maga túl teszi magát azokon. Hogy minden másként legyen, mint ahogy sok téren megmutatkozik, ahhoz az kellene, hogy / mindenki maga kezdje meg a rendelkezésekhez való alkalmazkodást. Ha mindenki vállalná az áldozatokat, a lemondást ; ha senki sem ascarna hasznot húzni a háborús viszonyok okozta lehetőségekből, sok minden egy csapásra megváltoznék az országban. Sajnos, nincs igy. Panaszkodásra tehát nem lehetne okunk és, hogy mégis panaszkodunk, annak mi vagyunk az okai. De mindez csak a közellátásra vonatkozik. Ezen túl is felvetődik a kérdés: van-e okunk panaszkodni ? Itt nyugodtan állíthatjuk, hogy nincs. Nézzünk körül a nagy világban. Mennyi vér, könny és pusztulás mindenfelé. Napról-napra a keresztfák légiói sorakoznak nemcsak a harctereken, hanem békés harcmögötti városokban, községekben Családok, amelyek reggel még békés biztonságban hitték magukat, délre már holtan, vagy csonkult testtel fekszenek elpusztult otthonuk romjain. Hull a bomba és nyomában városrészek pusztulnak. Hull az emberélet, mint kaszasuhintás nyomában a kalász. Van-e okunk és jogunk panaszkodni? A Gondviselés szent palástjának védelmében nem élhetjük-e napi életünket biztonságban, békében? Nincs-e meg az örömünk, az ajkunk mosolygása ? Nem örülhetünk-e családunknak? Nem verhet-e hangosabban a szivünk, hogy állnak a templomaink és minden, amit két kezünk munkája épít, megmarad a jövőnek is? Van-e okunk panaszkodni ? Ha mégis panaszkodó!, jusson eszedbe, hogy nincs a széles világnak nyugodtabb, békésebb, ellátottabb földje, mint ez az ezeréves magyar sziget. SÍ Ki# ÖSk' Nem tudunk eléggé hálát adni a Gondviselésnek, hogy megoltalmaz minket mindattól a gyásztól, pusztulástól, fájdalomtól, amelyben annyi sok népnek ma része van. Gondoljunk csak arra, hogy ha a napi ebédünk talán nem is békebelien finom és bőséges, ha elhasznál- tabb is a ruházatunk, mégis nyugodtan ülhetünk békés otthonunkban. Aki itt nálunk panaszkodik, az bűnt követ pl Isten jósága ellen. Ne a korlátozó rendeletek miatt panaszkodjunk, mert azok csak védekezések, előrelátó óvintéziä» ÍS-kfc ftr.il kedések az emberek kapzsisága, önzése ellen. Mert egy bizonyos: ha minden élelmiszer és áru, ami itt ott elrejtve lapui, előkerülne, talán nem is lenne szükség korlátozó rendeletekre. Hátha még nyerészkedési vágy sem ienne ? Nem volna annyi gondunk és keserűségünk. Ne panaszkodjunk hát, mert ebben a szörnyű világégésben nekünk van legkisebb okunk panaszkodni. A mai nap országos és világvonatkozású eseményei A Kormányzó Ur saját kérelmére fölmentette állásától Polniczky Lipót győr-moson- pozsonyi főispánt és helyébe Kászonyi Richárd háromszéki főispánt, annak helyébe pedig Szent-Ivány Gábor felsőházi tagot nevezte ki. A Kormányzó Ur a miniszterelnök előterjesztésére gróf Khuen-Héderváry Károlynak, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöké- ! nek a haza szolgálatában szerzett kiváló érh demei elismeréséül a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. Ifjú Horthy Miklós, a Magyar Úszó Szövetség elnöke szombaton Szabadkára érkezik és résztvesz a Palicsi Sport Klub pályájának felavatásán. Elhúnyt gróf Ráday Gedeonná, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének elnöke. Temetése pénteken lesz. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara Szombathelyen gazdaértekezletet tartott, ame-. lyen megjelent báró Bánffy Dániel földmíve- íésügyi miniszter, dr. Bárányos Károly államtitkár és a minisztérium több főtisztviselője, valamint Vas vármegye vezetősége is. Dr. Bárányos Károly államtitkár felszólalásában többek között megemlítette, hogy Szombathely után Székesfehérváron is tervbe vették baromfikeltető telep létesítését. (A szerkesztőség megjegyzi, hogy Zalaegerszeg ezért se mozgolódott, bár esélyei lehettek volna rá.) Hangoztatta továbbá, hogy a háború utáni időkre a mezőgazdaságnak föl kell készülnie és már most meg kell kezdenie a tárházak és a gyümölcsértékesítés számára az aszalók létesítését. Celldömölkön magtisztító felállítását vették tervbe, Szombathelyen pedig, vagy Körmenden középfokú mezőgazdasági szakiskolát létesítenek. A mezőgazdaság gépesítése ä háború utáni idők egyik nagy kérdése lesz. A városba özönlés járványát csakuígy lehet megakadályozni, ha igyekszünk a falu művelődési és egészségügyi igényeit kielégíteni. Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter is felszólalt és előterjesztést kért a gazdaleány- képző iskolák átszervezésére, valamint a termelés fejlesztése végett. A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a minisztérium csak akkor fejthet ki eredményes működést, ha a gazdák bizalma és megértő támogatása kiséri munkáját. A miniszter Szombathelyről Körmendre, Szentgott'nárdra, majd Muraszombatba, végül Keszthelyre utazott és mindenütt megtekintette a gazdasági intézményeket. A belügyminiszter elrendelte a »Ne dobd el« című mozgófénykép kötelező bemutatását az ország valamennyi mozijában, a keskeny-r filmeket bemutatók kivételével. Pénzügyminiszteri rendelet szerint augusztus 1-én 10, 20 és 50 filléres benyomott bé- lyegü állami számolólapok kerülnek forgalomba. A 100 lapot tartalmazó tömböket a a postahivatalok árusítják 10.50, 20.50 és' 50.50 pengős árban. Számolólapot kell kiállítani kocsmában, kizárólagos pálinkamérésben, kifőzésben, italmérési engedéllyel bíró cukrászdában, fizetővendéglátó házban, italmérési engedéllyel bíró füszerüzletekben. A Gabonaforgalmi Központ felhívta a malmokat, hogy csak annyi lisztet őröljenek meg, amennyi rövidebb időre szükséges. A nagy mennyiségnek raktáron tartása okozza ugyanis a liszt beszáradását, ami a súlyveszteséget okozza a szállítmányoknál. így orvosolják a lisztkereskedők és pékek állandó panaszát, hogy a szállítmányok súlyhiánya megnehezíti az utalványokkal való elszámolást. A férfi, női és gyermekcipőkre egyaránt kötelezővé teszi a közellátásügyi minisztérium tervezete az előre megállapított típusoK szerinti gyártást. Miként a bőrtalpú cipőknél már megtörtént, most a mütalpú cipők forgalmában is bevezetik a típusrendszert és ezzel megszüntetik a piacon észlelt rendkívül nagy árkilengéseket is. Minden cipőn maradandóan föl kell majd tüntetni a hatóságilag megállapított árat. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal felhívja az utazóközönség figyelmét arra, hogy Borszékfürdő, Gyilkostó, Tusnádfürdő és Elargitafürdő jelenleg teljesen megtelt. Ezért saját érdekében senki se utazzék ezekre a fürdőhelyekre anélkül, hogy előzetesen ne biztosított volna szobát magának. A Vasvármegye jelentése szerint a szombat- helyi honvédtörvényszék az elmúlt héten négyévi fegyházra ítélte Török István szolnoki honvédet. Török a katonai fegyházból szökést beszélt meg a társával, Bán Károly ceglédi honvéddel, aki már hosszabb idő óta töltötte büntetését. Az esti órákban végrehajtották!
