Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-29 / 169. szám
2 1943 július 29. Budapestről Zalába, az ezerszínü balatoni tájak hangulatában tervüket és elhagyták a fogda épületét. Törököt az őrség félóra múlva elfogta, negyedóra múlva pedig a társát is. Rögtönítélő bíróság elé állították és halálra ítélték őket. Bán 7* /Török pedig 11 alkalommal Volt már büntetve különböző bűncselekmények miatt. ’A golyóáltali kivégzést először Bán Károlyon, majd néhány perc múlva Török Istvánon hajtották végre. * Amszterdamból jelenti a NT1, hogy tegnap este Roosevelt rádióbeszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy Mussolini lemondása semmit sem változtatott a szövetségesek magatartásán. Olaszországtól továbbra is föltétel nélkül való fegyverletételt követelnek. Japántól vissza akarják hódítani az elfoglalt állásokat. Japánt és Németországot csak saját területén lehet megverni. Az Egyesült Államokat csak a teljes győzelem elégíti ki — jelentette ki Roosevelt elnök. A Stefani-iroda jelentése szerint Mussolini lemondását a fasiszta nagytanács ülése előzte meg, amelyen a tanács tagjai azt az előterjesztést tették, hogy kérjék meg a királyt a, legfőbb irányításra a haderőt illetőleg. Az olasz minisztertanács kimondta a fasiszta párt teljes eltörlését, a sportintézményeket azonban meghagyják. Az angol-amerikaiak bombatámadást intéztek Amszterdam városa ellen. A bombák jelentős károkat okoztak, számos holland áldozatul esett. (NT1) A német lapok ismertették az új fegyvert,, amelyet a keleti arcvonalon alkalmaznak af németek. A fegyvert tűzvetőnek nevezték el. Koppenhágában hőhullám volt. A halálos áldozatok száma eddig 7 személy. (Stefani) Rendelet a fakitermelés előmozdításáról és a faszükséglet biztosításáról A háborús viszonyok következtében az ország faszükséglete évről-évre növekszik. Az ország faellátásának biztosítása érdekében a kormány — mint megírtuk — rendeletet adott ki. Eszerint a föidmivelésügyi miniszter illetve felhatalmazása alapján bizonyos esetekben az erdő- igazgatóság a törvényes korlátozásokon túlmenően rendkívüli fahasználatot az 1943 -44. évi termelési idényben is engedélyezhet. A rendelet a megtakarítási kötelezettséget az 1943 -44., 1944—45., 1945-46. évi termelési idényre felfüggeszti és kötelezővé teszi ezekben a termelési idényekben az évi rendes fahasználatoknak teljes egészében való kitermelését. Végül azokat az erdőbirtokosokat, akik rendkívüli fahasználatot a hatóság kötelező előírása alapján vettek, illetve vesznek igénybe (kényszertermelés), az előirt rendkívüli fahasználat megtakarításának kötelezettsége alól mentesíti. A Budapesti Közlöny vasárnapi számában jelent meg a föidmivelésügyi miniszter rendeleté a faszükséglet biztosításáról. A rendelet előírja, hogy minden erdőbirtokos, akinek szálerdeje a 60 katasztrális holdat, sarjerdeje pedig a 30 katasztrális holdat eléri, köteles az 1943—44. idényben egy évi vágásnak, az. ennél kisebb erdő birtokosa pedig katasztrális holdankint egy normál ürméternek megfelelő mennyiségű fát a rendes főhasználaton felül kitermelni. Kötelezi a rendelet az erdőbirtokosokat arra is, hogy a szükséges faválasztékokat az erdőigazgatóság megállapítása szerinti mennyiségben termeljék ki, valamint, hogy a fatermelés menetétől havonldnt az erdőigazgatósághoz jelentést tegyenek. A rendeletben megállapított kötele- lezettségek alól a föidmivelésügyi miniszter, illetve az erdőigazgatóság megokolt esetben felmentést adhat. Az ember ilyenkor hajnalban kel, mogor- j ván, borzasán és álmosan. Néhány pillanatig I az áígy szélén ül, szemét dörzsöli. Legszívei- | sebben sutba hajítaná az egész útitervet, minden izgalmával, szépségével és ismeretlen, izgató kalandjaival együtt és újra arcához szorítaná a párnát, lustán elnyúlna a takaró alatt, mozdulatlanul. De amíg elgondolja ezt, orvul megtámadja az idegesség. Hirtelen mesebeli tájat lát, homályosan és valószínűtlen színekben, lombokkal, tavakkal, nádasokkal és vitorlásokkal, egy hangot hall, egy gúnyos kacérkodó kacagást és lázasan öltözni kezd. Közben percenként az órára pillant, sietve kotorász a nyakkendők és inggombok között, kapkodva gyömöszöli a táskába kevés holmiját és ész nélkül rohan a pályaudvar felé. Veszekszik a taxisoffőrrel, 'mert az lassan 'hajt, kiabál, bár erre semmi szükség sincs, mivel a vonat csak jó háromnegyed óra múlva fut el az állomásról. Az utasnak sejtelme sincs arról. hogy miért lobog benne oly magasan a láz, miért ez a túlhevített hajsza és izgalom, ez az értelmetlen forróság. Utazás a lépcsőn A zászlóként lobogó szép lelket az első hidegvizes zuhany a pályaudvaron éri.-Az indó- házban és környékén úgy nyüzsög a nép,akár a megpiszkált hangyaboly körül a hangya. Kígyózó tömegben tipegnek a pénztárak előtt, türelmetlenül. Mindenki kényelmesen-szeretne utazni s ezért bizony a mai idők Íratlan, de annál inkább kényszerítő törvényei szerint gázolni és könyökölni kell. Akinek pedig mindezt nem veszi be a gyomra, az lemarad a vonatról, .vagy legjobb esetben a perronon préselődik és dühös faképpel és rogyadozó inakkal áll Balatonfürediig. Milyen gyönyörű lehetne békében ez a mondat: 7.20 via Badacsony. Egy szépséges verssel is felérne! De az álomkergetésnek vége, mert nagykeservesen eljutottam odáig, hogy égi kegyelem segítségével kezemben szorongathatom ezt a kis zöldszínű bilétát. Végigrohanok a kupék előtt és vizslaszemekkel tekintgetek az ablakok felé. Ó, dehogy, már nem vagyok válogatós és álmodozó, csak felszállni szeretnék, szerényen. A gőzös füty- tyent, könnyedén, fittyet hányva a világ és az utasok gondjaira, aztán nekilódul. A nyitott perrónon állok s kegyetlenül paskol a szél, de azzal vígasztalom magam, hogy nyár van, huszonhét fok meleg s még mindig jobb a folyosón ácsorogni, mint a fülkében. Azonban hirtelen, úgy Fehérvár után mindjobban únni kezdem a 'folyosót. Észreveszem, hogy még egy lehetőség: 'a lépcső. Ez még teljesén szabad vadászterület. Kényelmesen elhelyezkedem, akár a díszpáholyban, valamelyik ünnepi előadáson. Később már követőim is akadnak, akik szintén önérzetesen guggolnak a lépcsőn, akár egy szekta megszállott tagjai. Ezt látva, oly végtelen nyugalom telepszik rám, amelyet nem igen adnék most oda egy plüsshuzatú és bíborvörös elsőosztályú ülőhelyért. A Balaton színváltozása Ebből, az idő múlásával kicsit fárasztóvá és kényelmetlenné süllyedt ülőhelyzetből pillantom meg Akarattyánál a »tengert«, ezt a szédületesen szép és álomszerű magyar vízi tájat. A víznek most olyan színe van, mint a feloldott kékítőhek. De egyszer csak komor sötétkékre változik, a közepe táján, egy vékony csíkban fűzöld lesz, távolabb mérges és haragosszínű, csillanó csíkokkal, akár a kígyó bőre s itt, közel a parthoz szürke és seszínű, mint az iszap. Százféle változatban mutatkozik, a felhő és a nap játékos kényúrként móriká- zik, meg-megvillanö bájaival s a víz ittasan hullámzik a fényben és árnyékban, akár a szerelemtől bódult, részeg és elnyúló szerető. Csodálatos, finom pasztellkép ez, talán kicsit a millió példányszámban nyomható giccses és színes levelezőlapok mása a háromszögű, közelgő és távolodó vitorlákkal, a fürdőzőkkel, a felszálló, gágogó vadrucákkal, a badacsonyi hegyek éles, sötét vonalaival, a tihanyi apátság égnek meredő tornyaival, a szétszórt szőlőkkel, villákkal és nyaralókkal. A partmenti nádasok között pádvágók dolgoznak. A cammogó személyvonatból jól lehet látni kemény, pirospozsgás arcukat, kiszámított mozdulataikat, amelyekkel a nád tövéhez hajolnak. Különös életmódjuk lehet, különös szokásokkal és törvényekkel. Talán a halászok rokonai ők. Hallgatagok, messzenézők és zárkózottak. Magyarok és dunántúliak. Mindkettő cserzett arcukra van írva, letörölhetetlen jellel, ősszel ezek az emberek borítják be zsúppal a pannonjai házak tetejét. A Balaton körül sok a pádfödeles parasztház. A csúcsos, gúlaalakú jégvermeket is náddal takarják, mert ez a legjobb hőszigetelő. Az állomásokon, mindenütt, színes kendőkben, napbarnított arccal és lenge ruhákban várakoznak a nyaralók az érkező vendégekre. Úgy látszik, hogy itt, az állomáson, a vonatok érkezési idejéhez alkalmazkodva, bonyolódnak le a titkos találkák és nyilvános ismerkedések. Közeleg a dél. A nap erős világításában a kaszálók földön heverő, hullámos, levágott rendjei halvány rózsaszínűek. Piros talaj Csopak felé közeledve, a föld pirosán villan elő a szőlők és lombok zöld levelei közül. Olyan, jnintha alkonyaikor vérrel locsolnák, vagy téglaporral hintenék tele. igen, errefelé sorakoznak f^l a rég elszunnyadt és kialudt vulkánok s a föld fölé tört izzó láva hamvaiban és halálában is hirdeti, hogy pirosán és égetően izzott valamikor, akár a tüzes parázs. Ez a humusz, ez a milliószor megforgatott és felszántott föld még most is hirdeti a íor- róságot, a lázadó erőt, amely a lappangó, sötétben és mélységben érlelődő forradalmat a felszínre és a napvilágra vetette. S ennek szívében érik tüzesre a Lacrima Christi a Vezúv lejtőjén és a balatonmelléki bor, a százados szőlőtőkék idemeresztik elfutó gyökereiket s innen szívják telt bogyóikba a tüzet, az erőt és a kábulatot. Visszafelé, alkonyaiban egy szürke gém áll a zsombékok között, karcsú, kunkorodó bóbitával. Úgy áll, mint egy elfutó gondolat és hangulat, mint ez a nap, amely egyszer észrevétlenül hullik majd ki emlékezetünkből. A gazdák kedvezményes áron szerezhetnek be szénaszárító nyársakat A nyárson való szénaszáritásnak az az előnye, hogy az esős időjárás jóval kisebb veszteséget okoz tápanyagokban, mint a renden való száritás. Elmarad ugyan a gyakori forgar tás által okozott levélveszteség és éppen ezzel a legértékesebb tápanyagnak, a fehérjének a? elvesztése, továbbá a nyárson lévő száradó széna nem akadályozza a sarju fejlődéséi és igy a sarjuhozam is nagyobb lesz. A széna- szárításra legalkalmasabb a finn-nyárs, amelyből 1 kataszteri holdra 100 darab kell. Egy darab szénaszáritónyárs kedvezményes ára 1.30 pengő. — Igényelni a zöldmezőszervezeteknél lehet. A nyársak házilag is könnyen elkészit- hetők. Bővebb felvilágosítást a vármegyei gazdasági felügyelőségek és a zöld mező-szövetségek adnak.
