Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-11 / 153. szám

I 8 MAOWtfi'IF.r 1943 július 10. Hogyan tehetünk el gyümölcsöt cukor nélkül? A legjobb módszer az aszalás Városi lakásokban is könnyen elvégezhető az aszalás Hála a napfénynek és az esőnek, az idei [gyümölcstermés Zalában is meghaladja, a vá­rakozásokat, mennyiségben és minőségben egyaránt nagyon jónak mondható. A háborús közellátási nehézségek mellett különös figyel­met érdemel a vitamindús, kitűnő' magyar gyümölcs, amely a hosszú téli hónapokban nagyon megkönnyítheti a háztartások ellátási helyzetét. Mivel a befőzési cukor a legutóbbi rendelkezések szerint csupán gyermekekre, to­vábbá gyümölcsöstulajdonosokra vonatkozik, a magánháztartásoknak nincs módjuk arra* hogy cukorral főzzenek be és tegyenek ej félre gyümölcsöt. Ezért a magyar háziasszo­nyok figyelme most mind nagyobb mértékben fordul a cukornélküli befőzés és a gyümölcs­tartósítás egyéb, cukornélküli módjai felé. Be­széltünk a kérdésről komoly szakértővel, aki a gyümölcstartósítási módokról a következő tá­jékoztatást adta: — A gyümölcsöt cukor nélkül háromféle módon konzerválhatjuk. Vízben, befőzve sűrű lekvárnak és a legegyszerűbb módon, asza­lással. Hogyan tegyünk el gyümölcsöt vízben? Cseresznyét, meggyet kimagozva tegyünk el* egyrészt mert sokkal több fér az üvegbe, más­részt pedig a tüzelőt is jobban kihasználhat­juk, végül a kimagozott gyümölcs hamarabb ereszt levet és így saját cukrával édesíti a be­főttet. Az eltevés módja az, hogy a kimagozott gyümölcsöt üvegbe rakjuk, vizet forralunk, ráöntjük a gyümölcsre, a tetejére egy csepp konzerválószert hintünk (szalicilt, benzoesavas nátront), majd lekötjük és kigőzöljük. Fontos nagyon a gőzölés, mert a tartósító erőt, amit azelőtt a cukor képviselt, a cukornélküli elte- vésnél a gőzöléssel pótoljuk. Ezért a cukor­nélküli befőttet öt perccel tovább gőzöljük, mint annakidején a cukorral eltettet. A cukornélküli lekvárt ugyanúgy sürítjük, mint azelőtt, csak a cukrot felejtjük ki belőle. Forrón üvegekbe öntjük, a tetejére konzerváló szert hintünk, lekötjük, majd pokrócba csoma­golva, száraz gőzben hagyjuk. A cukornélküli lekvárt télen, a felhasználáskor édesítjük víz és cukor hozzáadásával. Ugyanis a heti cukor­adagokból annyi cukor mindig akad, amit egyszeri édesítésre a lekvárhoz fel tudunk használni. A gyümölcsaszalás a tartósítás legősibb módszere. Már a barlanglakó ember is szárí­totta a gyümölcsöt és eltette magának télire. Csakhogy közben a művelődés haladásával elfelejtettük az aszalást, csak falun, egyes he­lyeken folyamodnak még ehhez az egyszerű gyümölcskonzerválási módszerhez. Most, ami­kor nem tudunk cukrot előteremteni a befő­zéshez, ismét alkalomszerű lett az aszalás. Igen sok előnye van. Nem kell hozzá cukor, nem kell hozzá üveg, sem tüzelő, végül, ami szintén nagyon lénye­ges, nem kell hozzá elsőrendű gyümölcs. Elég a nap melege, városban pedig egy kis villany, vagy a rendes tűzhely melege. Aszalni lehet gyümölcsöt és zöldséget. Az aszalás célja, hogy a gyümölcsben és zöldségben csök­kentsük a víztartalmat, hogy a baktériumok működését megakadályozzuk. Nagyon fontos, hogy ne aszaljuk csonttá, mert elveszti az ízét, aromáját. Általában 30 százalék víztar­talmat hagyjunk meg. Ezt úgy ellenőrizhet­jük, hogy maradjon a gyümölcs hajlékony, viszont nyomásra már ne legyen nedves. a cseresznyét, meggyét mag nélkül aszaljuk, nagyon jól helyettesíti a ma­zsolát. Az almát, körtét aszalás előtt darabokra vág­juk, a férges részt és a magházat eltávolítjuk, de ne mossuk meg. Úgyis annyi kézen át­megy, amíg felhasználásra kerül, hogy főzés előtt jól meg kell mosni. A zöldségféléket aszalás előtt gyenge sósvízben kicsit elő­főzzük (egy liter vízre egy deka só), de nem szabad annyira főzni, hogy megpuhuljon. A zöldbabot addig főzzük, hogy hajlékony le­gyen, a borsót pedig, hogy megráncosodjék. Aztán lecsöpögtetjük a vizet és kitesszük a iszárítókeretekre. ' Az aszalást általában lassan, szakaszon­ként végezzük. Jól vigyázzunk arra, hogy nagy meleg legyen, általában 50—60 fok. Ezt úgy állapíthatjuk ímeg, hogy a kéz még kibírja. Általában, ha akár napra tesszük ki, akár langyos tűzhely felett aszaljuk, vigyázzunk arra, hogy csak langyos meleg érje. Falun rendszerint van elég hely az udvaron,, tehát úgy aszalnak, hogy kecskelábakra nagy deszkákat helyeznek és kiterítik a felvagdalt gyümölcsöt, vagy a zöldséget. Kenyérsütés után a kemence gyér melegét is felhasználják (gyümölcsaszalásra. Vigyázzunk ott is, ne le­gyen forróbb és ne legyen melegebb, mint amit a kéz kibír. Városban, tűzhely felett nagyon egyszerűen végezhetjük el az aszalást. Aszalókészüléknek egy nyugalmazott cukros­ládát használhatunk fel, amelyre egymásba- lillő, tálcaszerü rácsokat készítünk, úgy hogy h láda legyen 23—26 centiméter magas, az egymás fölé helyezhető rácsok pedig 4 és fél -centiméteresek. Helyezzünk hatot egymás fölé. Az aszalást úgy kezdjük, hogy a gyümölcsöt rárakjuk a rácsokra és a rácsokat egymás fölé helyezzük. Azután 15 percenként a tűzhely felett cseréljük őket és pedig olymódon, hogy a legalsó keretet legfelül tesszük, így á gyű*'/ mölcsrétegek folyton helyet cserélnek és foko­zatosan meleg éri őket. Mindaddig folytatjuk ezt, amíg a gyümölcs hajlékony lesz, 'de nyo­másra nem enged nedvet. Ahol kicsi a hely, városi lakásban még egy­szerűbb módon is megoldhatjuk a gyümölcs- aszalást. Ugyanúgy járunk el, mint a paprika­szárításnál, vagyis a gerezdekre vágott gyümöl­csöt fonálra felfűzzük és felakasztjuk. Vigyáz­zunk azonban, hogy 80 centinél hosszabb fonalat ne használjunk, mert a gyümölcs le­szakítja. Spkan kis városi lakásban megoldják a gyümölcsszárításnak ezt a módját a ruha­szárító fregoli segítségével. Az aszaltgyümölcsöt üvegbe, va,gy tüll- zacskóba rakjuk el, jól őrizzük a 'fénytől és nedvességtől, mert ezek elősegítik a kukaco- sodást. Jegyezzük meg jól, hogy epret, 'mál­nát, ribiszkét és őszibarackot nem szabad aszalni. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépműszerész. Mozi - Film AZ EDISON-MOZGÖ MŰSORA. (Előadások kezdete hétköznap fél 6, fél 8, vasár- és- ünnepnap fél 4, fél 6 és fél 8 órakor.) Vasárnap, hétfő, kedd: Házasság. (Magyar film.) — Magyar Híradó különkiadása vitéz nagybányai Horthy Miklós születésének 75-ik évfordulója alkalmából. (E napokon az elő­adások kivételesen egy órával később kez­dődnek.) A SÜMEGI APOLLÓ FILMSZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. (Telefon 47.) 11-én, vasárnap fél 3, 5 és fél 8 órakor: El­némult harangok. (Magyar film.) Július 14-én, szerdán este fél 8 órakor: A dzsungel titka. Július 17-én, szombaton este fél 8 órakor, 18-án, vasárnap fél 3, 5, fél 8 órakor: Csákfr és kalap. (Magyar film.) Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra ^kötu/v! Mindenféle könyvet, Írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket. lemezjátszó gépeket stb. előnyös árban, nagy választékban talál a Fekete légvédelmi papiros Kakas-m/omda kapható! könyv, papír, Írószer és zeneműkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-u. 8. Telefon 13f.

Next

/
Thumbnails
Contents