Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-12 / 154. szám

ÄRA 10 FILLER 1943 JULIUS 12. HÉTFŐ Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTfiY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla,: 30.454 sz. Az ui gazdasági rend és a szociális célkitűzés A pénzügyminiszter szegedi beszédében pár­huzamot vont a belső és a külső arcvonal har­cosai között. Rámutatott arra, hogy a belső arc­vonal gazdasági ereje éppen olyan szervezett­séget és fegyelmezettséget kíván meg, mint a harcoló hadsereg. Csak fegyelemmel, szervezett­séggel és töretlen munkakedvvel lehet hozzá­kezdeni ahhoz a harchoz, amely a jövő bizto­sításáért elsősorban a közellátás vonalain indul meg. Az egész országban megindult a békés küzdelem a nagyobb darab kenyérért és a biz­tosabb jövőért. Ha a felelős kormányférfiak kí­vánságokat támasztanak akár a termelőkkel, akár a fogyasztókkal szemben, akkor gondol­junk arra, hogy intézkedéseikkel fokozzák a termelés biztonságát, Minden oldalról elsősorban a hadbavonultak támogatását hangoztatják. Az új beszolgáltatás is ezt teszi, amikor a hadbavonultak hozzátar­tozóinál a katonai szolgálatban állók számával arányban csökkentik a beszolgáltatást. Köteles­sége az aratásnál is figyelni ennek a gazda­sági műveletnek a fontosságára. A közelmúlt­ban megjelent termésrendelet úgy rendelkezett, hogy az aratőrészt is be lehet számítani a be- szolgáltatási kötelezettség teljesítésének annál, aki húsz holdnál kisebb szántóterületen gaz­dálkodik és az aratási munkálatokat maga vagy családtagjai háborús szolgálata miatt nem vé­gezhette el. De megfelelő támogatást biztosíta­nak azok számára is, akik az ország fennma­radásáért folytatott küzdelemben életüket vagy testi épségüket áldozták fel. Az aratórész ugyanis a hadirokkantaknál és hadiárváknál is húsz holdnál kisebb szántóföldön beszámítható. A közel látásügyi miniszter az aratókhoz inté­zett felszólításában hangsúlyozta, hogy akié a föld, azé az ország. Az új gazdasági rend visszavezeti egész gazdatársadalmunkat a föld­höz és igy önkéntelenül is rámutat arra a nagy jelentőségre, amit a föld helyes és célszerű megművelése jelent az ország fenntartása szem­pontjából. Ezt a földhöz való ragaszkodást bi­zonyítja az az intézkedés is, amely a termelés rendjéért kötelességvállalást kér a gazdáktól és a gazdasági élet minden tagjától. A föld tulaj­donosának a föld megmunkálóival való kap­csolatának fenntartását célozza ez a rendelke­zés, hogy bármikor meghatározott mennyiségű kenyér szolgáltathassák ki. A föld tehát meg­kívánja továbbra is a gazdálkodást, de csak a mél­tányos keretek mellett. Megkívánja a takarékos­kodást is s az ily módon teljesített haszonbér beszámít a beszolgáltatási kötelezettség teljesítése közé. • , A miniszter beszéde azt jelenti, hogy a kor­mány tisztában van.azzal, hogy a földmivelés munkát jelent és kenyeret eredményez. A nap­számos munkája folytán kenyérmagvakat is kaphat. Ez kétségtelenül a mai időkben annyira fontos munkafegyelem előmozdítását szolgálja. Mert megadja a lehetőséget arra, hogy még a legutolsó napszámos is két keze munkájával megkeresse az életet adó kenyeret, nem pénz alakjában, hanem természetes fizetőeszközben és az ilymódon szerzett kenyér megtanít a Vitéz 'Bakay Szilárd altábornagy, a III. hadtest új parancsnoka — aki a minap ér­kezett meg állomáshelyére — ma reggel Zala­egerszegen látogatást tett, ahol a zászlódíszbe öltözött város szeretettel várta. A hadtest- parancsnok vezérkari főnökének helyettese és segédtisztje kíséretében szállott le gépkocsi­járól a nemzeti színekkel feldíszített vármegye- háza előtt, ahol az egybegyülekezett tisztikar, az egyházi és a polgári előkelőségek fogadták. Először a tisztikar jelentkezését fogadta, majd dr. Schmidt Jenő vármegyei főjegyző üdvö­Zala vármegye közigazgatási bizottságának ma tartott ülésén dr. Schmidt Jenő főjegyző elnökölt. Bejelentette, hogy a közelláfásügyi miniszter leirata értelmében ruhaellátás tekin­tetében ebben az évben is a rászorult falusi lakosság jut elsősorban anyaghoz. Arra nincs mód, hogy a ruhaellátás keretét a törvény- hatóság részére fölemeljék. A vármegye arra kéri a minisztert, hogy a ruhajuttatásnál elsősorban a mezőgazdasági cselédeket ré­szesítse előnyben. A vármegye elmúlt félévi közigazgatási álla­potáról a kormányhoz intézendő jelentésben rámutatnak arra, hogy nagy hiányok mutatkoz­nak a vármegyei és községi tisztviselők lét­száma tekintetében. Kellő intézkedés hiányá­ban félni lehet attól, hogy az átmenetnél nem állnak majd rendelkezésre a szükséges mér­tékben képzett tisztviselők. Sürgeti a várme­gye azt, hogy Muraközben óvodákat állítsanak fel és hogy a magyar nyelv elsajátítására szorítsák a lakosságot. Kérik a kormányt, hogy a ren­deleteket kellő időben adják" ki a végrehajtás hivatali lebonyolítása céljából, továbbá, hogy tegye lehetővé a közutakra szükséges fedőanyagnak minél előbb való szállítását a kőbányákból. Ha ugyanis a szállítás késedel- meskedik, az útépítésekkel és javításokkal járó költségek tetemesen emelkednek. Aggodalmát fejezi ki a vármegye amiatt, hogy a vágóálfa­közért dolgozni. Az új gazdasági rend tehát szociális alapon nyugszik, amelynek a kormány a legnehezebb viszonyok közölt is támogatást ad s amely az országos célok érdekeinek is megfelel. De ugyanakkor a kormány megadja a lehetőséget arra, hogy mindenki élvezze a tisztességes utón, becsületes munkával, fegye­lemmel és engedelmességgel szerzett vagyon gyümölcseit. zölte a hivatalos teendői miatt távollevő főis­pán, alfspán, a vármegye és a város nevében. Azután még az egyházak képviselői köszöntöt­ték. A hadtestparancsnok megköszönte az üd­vözlést, majd röviden elbeszélgetett a meg­jelent előkelőségekkel. Aztán kíséretével meg­szemlélte a helyőrséget, majd tisztelgő látoga­tást tett a polgári hatóságoknál. ' Az új hadtestparancsnok személyét, aki köz­vetlenül a harctérről érkezett haza, mély tisz­telettel köszöntötte a fogadásnál a téren ösz- szegyülekezett embergyűrű. toknak túlmértékben való igénybevétele veszé­lyezteti a törzsállomány fennmaradását. Az eseményjelentésből kiderült, hogy a köz- biztonsági állapot általában kielégítő volt. A júniusban előfordult 8 tűzeset 33.325 pengő kárt okozott, amelyből biztosítás révén 23.350 pengő térül meg. A törvényhatósági állatorvosi jelentés rá­mutatott arra, hogy vármegyénkben az állat­egészségügyi helyzet kielégítő ugyan, de a ragadós száj- «és körömfájást nem sikerült helyhezkötni. Ennek oka az, hogy a lakosság egy része a legkiterjedtebb felvilágosító munka ellenére se tudja meg­érteni a betegség óriási nemzetgazdasági jelentőségét, nem egyszer kijátssza az óvóintézkedéseket és ezzel az oktalan magatartásával csak fokozza a bajt. A nagykanizsai és pacsai járásokban a betegség szűnőben van, ellenben a balaton­füredi és tapolcai járásban tovább terjed. Né­metországba 70 lovat, Olaszországba 302 da­rab szarvasmarhát és 44 lovat szállítottak ki Zalából a múlt hónapban. Baranya megye átiratához pártolóan csatla­kozik Zala megye is és kéri a kormányt, hogy a szimultán oltáshoz szükséges szérumterme­lés korlátozását szüntessék meg az állatállo­mány megmentése érdekében. Az ügyészség jelentéséből megtudtuk, hogy a múlt hónapban a rabmunkából Zalaegersze­gen 3.386, Nagykanizsán pedig 1.728 pengőt szállítottak be kereken a kir. kincstárnak. A III. hadtest parancsnoka ma látogatást tett Zalaegerszegen Újabb nagyarányú adótörléseket engedélyeztek a visszatért zalai területek lakosságának Kedvezően változtatták mes a kenyérgabona kiőrlésének százalékát i

Next

/
Thumbnails
Contents