Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-11 / 153. szám
4 ÁGYTOLL olcsón! Fosztatlan pehetyestoll 12—, szürke pelyhes kacsatoll nagyon könnyű 8 50, tarka fosztatlan toll 2 —, szürke vegyes 2'öiJ, szürke fosztottas toll 3 20, jobb 4—, finomabb, szürke fosztott 5"—, fosztott libatoll 10 50, pelyhes 12.—, pelyhesebb 14'— P-től, 5 kilós papírzsák csomagolásban, bérmentve, utánvéttel szállít: VARGA ANTAL ágytollvállalata, Kiskunfélegyháza, Szent János-tér 30. Irta: IGNÁCZ RÓZSA. A szórakozottság az idegeknek az a könnyű betegsége, amikor az emberben az éber figyelem meglazul s a gondolkozás túlzottan egyoldalúvá, elmélyültté válik. Szórakozott az ember akkor, ha az idegei nem kapcsolnak pontosan. A szórakozott ember gépiesen végzi a mozdulatait, többnyire kínosan rendes. A ceruzáját mindig ugyanazzal a mozdulattal ugyanarra a helyre teszi, de meg se nézi, hogy csakugyan odatette-e, agya mással, azzal a bizonyos egyedül fontossal van elfoglalva. Ezért aztán »szórakozottságában« nyugodtan zsebreteszi a tintásüveget, amely ,a ceruza helyére került véletlenül. Az állandóan ismétlődő, kicsinyes dolgoknak nem tud különös figyelmet szentelni. Befelé néz saját magába. Sok anekdota kering róla, kicsit bolondnak tartják, pedig csak idegei frisseségét vesztette el. A klasszikus anekdota szerint Brassaj Sámuel, a természettudományok tudós erdélyi professzora volt a legszórakozottabb ember. Leült egyszer a derék természetbúvár egy kísérleti, mesterséges tavacska szélére és kifogott egy békát. Megfogta, a balkezébe szorította, gyengéden kitapogatta a melltájékát. Mikor már ujjait a hüllő szívén tartotta, kihúzta a mellényzsebéből az aranyóráját. Felkattintotta a fedelét. Szeme figyelmesen tapadt a másodpercmutatóra. És számolt. Azt számolta, hogy egy másodperc alatt hányat ver a béka szíve. Kis idő után elgondolkozva nézett az égre. Magában biztosan tovább számolt: »Ha a béka szíve a szárazföldön egy perc alatt X-et'üt...« Talán összehasonlításokat is tett a ^üllőkről általában. Az is lehet, hogy rendszerbe foglalt... Közben úgy mellékesen a balkezével zsebretette a békát es jobbkezével a tóba hajította az aranyóráját s mint aki jól végezte a dolgát, nyugodtan hazaballagott. Tegnapig úgy tudtam, hogy a tudós professzor volt a világ legszórakozottabb okos embere. (Mert vannak tökfejüek is, akik igazán nem tudni, miben mélyednek el, mikor szórakozottak.) Tegnap hallottam egy kedves történetet. A neves pesti orvostanár felült az autóbuszra. Évtized óta járja ugyanazt az utat. A legtöbb kalauz személyesen ismeri. Tudják róla, hogy a sarki kávéházig megy, minden délután ott eltölt félórát, belelapoz az újságokba, felhajt egy feketét és megy vissza a kórházba. Felszáll az öregúr tegnap a buszra, előveszi a pénzét s rászól a kalauzra: — Kérek egy feketét. A szomszéd utasok felkapják a fejüket. Valaki vihog. Mosolyog a kalauz is. — A Krisztináig? — kérdi, mert tudja, hogy az orvos odáig megy. Már tépi is a jegyet. Most történt a szórakozottság dolgában a legkedvesebb. A professzor szigorúan ránézett szemüvege felett, átnyújtotta a pénzt és szólt: — Hányszor mondjam? Cukor nélkül, mint rendesen... Az autóbusz pépe nevetett, a kalauz oda-» adta a jegyet, az öregúr mit sem sejtve nemsokára leszállt. Az a gyanúm, hogy a kávé- házban már az operáló gumikesztyűjét, vagy a kórházi jelentést kérte, mert az esze szóra,-j kozottság'ában teljes félórával előre sietett. MafiratfÍTr.T 1943 július 10. Hogyan keletkezik a nátha? A nátha keletkezésének kutatása félszázad óta majdnem kizárólag bakteriológiai vizsgálatokra szorítkozott. Ennek a kutatási iránynak érdeme az úgynevezett Pfeiffer-féle influenzabaktérium felfedezése. Ez azonban mégsem hozott megoldást, mert kiderült, hogy a Pfeiffer- féle baktérium influenzamentes időben is fellép és teljesen egészséges, vagy más betegségben szenvedő embereknél is nagy százalékban kimutatható. A náthaláz kórokozó csak bizonyos feltételek esetén tudnak járványt kiváltani. Ezek közé tartozik többek között a meghűlés, például nyálkahártyáknak hideg levegő belélegzése következtében való lehűlése, de a mindig jelenlevő baktériumok elszaporodására hatással van az időjárás és bizonyos táplálkozási viszonyok is. A korszerű náthakutatási irány elsősorban ezeket a legáltalánosabb feltételeket tanulmányozza. v Az eddigi kutatások, melyeknek központja a Bad Elster-i biklimatikus kutatóintézet, máris meglepő összefüggéseket deritettek fel. Az egy helyen lefolyó náthajárványok vizsgálata mindenekelőtt kiderítette, hogy a járvány mindig hullámszerű lefolyást mutat. Az igazi meglepetést azonban a különböző helyeken lefolyó járványok hullámhegyeinek és hullámvölgyeinek összehasonlítása hozza meg: a hullámvölgyek a legtöbb helyen, sőt úgyszólván majdnem minden helyen ugyanarra a napra esnek, függetlenül attól, hogy a járvány kezdődőben, a csúcspontján, vagy már eltűnőben van-e. Ezek a hullámhegyek mindig közvetlenül azon időjárási helyzetek egyikét követi, amelyeket de Rudder kutalásai óta egyéb betegségek kiváltási okainak is szoktak tartani. Azt is sikerült kimutatni, hogy a náthahul- lámhegy térbeli kiterjedésében is az időjárási helyzetet követi és vele együtt lép fel, vagy marad el. E megfigyelések alapján az eddigi bakteriológiai és járványtani tapasztalatok között már nem nehéz a kapcsolatot megte/emteni a közvetlen fertőzés csupán a kórokozóknak egyik emberről a másik emberre való elterjedésében fejti ki hatását és a betegség csak akkor lép fel, ha a kórokozókat az időjárási helyzet tevékenységre serkenti, vagy ha a szervezet ellenálló erejét más tényezők meggyengitik. A náthakiváltó időjárási helyzetek nagyon különbözők lehetnek. Közéjük tartoznak a más betegségekre is befolyással levő légtömegváltozások, de különlegesen az úgynevezett magasnyomású időjárási helyzet, mely rendszerint több napon át szokott tartani. Télen abban nyilvánul meg, hogy a föld közelségében hideg levegőtömegek ülepednek meg, melyek fölött fónszerüen száraz, porrészecskéktől mentes, tehát rendkívül tiszta látási viszonyokat eredményező meleg levegő áramlik lefelé. A két levegőréteg határa 630 és 1000 méter között fekszik. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy mig egy időjárási helyzet, például a meleg azokon a területeken, ahol már náthajárvány uralkodik, hullámhegyet okoz, náthamentes helyek fölött hatástalanul vonul át. Eszerint tehát a náthajárvány hullámszerű továbbterje-. désére az időjárási helyzet kevés hatással van. De annál nagyobb szerepet játszik a járvány lefolyásának tekintetében. A járvány terjedése ezzel szemben a föld felületével mutat szoros kapcsolatot: a medencék és alföldek szemmel* láthatólag kedveznek a járványnak. Sajnos azonban, ezeknek a tapasztalati megfigyeléseknek kielégítő magyarázatát mindeddig nem kikerült megtalálni. Fel kell tehát tételezni, hogjí a nátha keletkezésében és terjesztésében lg máji; ma még ismeretlen tényezők is szeret jájdzanak. (MN) FERENCJOZSEF KESERUVIZ ífe tt L,.i A magyar tartósítóipar uj utjai A háborúban rendkívüli módon megnövekedett a tartósítóipar szerepe. A gyümölcs és főzelék értékesítése tekintetében újabban két szempont érvényesül. Az egyik, hogy lehetőleg minél nagyobb mennyiséget lehessen frissen piacra dobni, másrészt, hogy azonnal el nem helyezhető mennyiségek értékveszteség nélkül tartósithatók legyenek. Különösen nagy a fontossága az úgynevezett gyümölcspulp gyártásnak. Ezek a különböző gyümölcspepe« teljesen uj eljárással készülnek, tartósításuk ártalmatlan vegyi utón történik és ízesítésükre, édeskésükre csak a fogyasztás alkalmával kerül sor. A páp- gyártással jóformán az egész termést meg lehet majd menteni. Forgalmi szempontból pedig azt jelenti, hogy a kész gyümölcspépet egyenletesen lehet majd piacra dobni akár a bel-, akár pedig külföldön. Ma már öt nagyobb gyárunk foglalkozik rendszeres pulp gyártással, de egyre másra kérnek iparengedélyt kisebb vállalkozások is. Különösen fontos a pépgyártás az alma értékesítésénél, mert még sok a másodrendű és harmadrendű almafajtánk, amelyeket eddig csak rinfusa tételekben lehetett értékesíteni. Egyre növekszik a száritott főzelékfélék népszerűsége is. A magas színvonalra emelkedett főzelékszáritó iparunkra a kivitel terén nagy jövő vár. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdij — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi é. 10 00 17 05 1-30 — 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet 1, 9 28 16-33 — 810 15-20 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 230 8 55 15 45 — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 10 30 17 25 — é. Hévizfürdő —14 20 5-80 1045 17-40 — é. Keszthely Hungária szálló 1. 7-25 14 05 5 80 1055 17 50 — é. Keszthely pályaudvar 1. —•— Bak—Nova Menetdíj — 835 15 40 i. Bak pályaudvar é. 6-55 1315 — 9-30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezei é. 650 1310 220 10-10 16 25 é. Nova i. 6T0 1230 Menetdíj Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján — —•— 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —■ —---•--130 14-20 18-05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 700 15 20 2 20 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-42 1508 5-80 —-— 19-50 é. Szentadorján i. 5-10
