Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-25 / 191. szám
2 1943 augusztus 25. A visszatért Csákto, ahol a keresztény kereskedők és iparosok jelentették a magyarság gerincét A »Szegedi Uj Nemzedékiben jelent meg a következő cikk: »Csáktornya, a Zrínyiek ősi fészkével, a várral, a magyarság erős pillére volt hajdan a török ellen; az idegen eszmék hullámtörője a jelenben Ó6 a múltban. A költő Zrínyi hagyatékát nem tudta eltörölni Trianon: a magyar szellem élt és él most is ott, ahol a Zrínyiek hamvát megbolygató népség ütött tanyát, nem hozva mást, mint gyűlöletet, üres tarisznyát, üres szellemet. Építeni, teremteni nem tudtak, de kétes értékű nevelési eredményük szomorú képét sokáig tükrözi az a fiatalság, amelyet félrevezettek, de az igazság fénye elől el nem zárhattak. A magyar műveltségben gyökerezett Muraköz népe parancsszóra sem felejtett. Hányszor hallottam az apáktól büszkén kijelenteni: »Én is magyar iskolába jártam, örülök, hogy a fiam is oda járhat«. Az a fiatalság, amely a magyarokról semmi jót sem hallott az iskolákban, 1941 óta tapasztalja az ellenkezőjét, kapja a magyar szere- tetet, simogató kezet, amely átsegíti az első nehézségeken. x 1941 augusztus 2 Messze van Szegedtől Csáktornya, s bizony amikor 1941 július 27-én kezembe kaptam tanári kinevezésemet azzal, hogy augusztus 2-án foglaljam el állomáshelyemet, egy kis szorongással néztem azt. Ahogy közeledtem Csáktornya felé, már kiegyeztem volna a helyzettel, de meghökkentett a felrobbantott Mura-híd, amelyen átdöcögtünk. Vonatunk a a megszokott búzatáblák helyett végeláthatatlan kukoricaföldek mellett zötyögött velem célom felé. Éppen vásár volt. Tömeg mindenütt. Magyar szó ritkán hangzott. Még féltek az emberek, még nem tudták, mi lesz a sorsuk. A még ott élő jugoszláv tisztviselők fenyegetései s jelenlétük hatása: a bizonytalanság tartotta fogva a szíveket... Ők ismerték volt uraikat. Érezték ők hogy egyszer... Csáktornya! Nem ismernél magadra, ha látnád akkori képedet! Szemét és tisztátalanság mindenütt. A középületeket meg lehetett ismerni messziről elhanyagoltságukról. Aligvártam, hogy lássam a polgári iskolát. Bizony azon is meglátszott a nemtörődömség, amely minden vonatkozásban kiütközött. Muraköznek ideiglenes urai érezték, hogy egyszer szedniük kell sátorfájukat. Az iskola fölszerelése — már ami volt — még magyar eredetű. Semmi újabb beszerzés, semmi újítás, mindenütt por, rendetlenség, pókháló. — Hogyan fogjuk ezt rendbehozni? Kik lesznek a kartársak? Milyenek lesznek a tanulók? — Nem értem rá sokat töprengeni, mert szállás után kellett látnom. Nehezen bár,, de sikerült. Igazi magyar vendégszeretetben volt részem, pedig háziasszonyom egy szót se tudott magyarul, de a férje a magyar párt szemmeltartott tagja volt, mert a tüzoltóbálon magyar nótát énekelt, másodszor pedig, mert közte volt a magyar iskolát kérvényezők között. De, természetesen, ez nem volt egyedülálló eset, hisz ötven dinárt kellett fizetnie annak, aki magyarul mert beszélni. A Zrínyi-vár Másnap folytattam az ismerkedést új lakóhelyemmel. Első dolgom volt megkeresni a Zrínyi-várat. Hatalmas, de akkor még gondozatlan park elején, mohosán, ragyás képpel, de komor erővel tűnt elém a nagy Zrínyi Otthona. Itt írta halhatatlan műveit, itt harcolt a magyar szellemért. Itt élt a magyarság lehetősége s innen indult arra a vadászatra, amelyen ez a lehetőség megsemmisült. Jellemző, hogy ezt a fölbecsülhetetlen értéket le akarták rombolni, pedig Zrínyit ők is magukénak tartják. (?) A pusztulástól az ipartestület mentette meg. (Az ott élő iparosság, kereskedő réteg volt az elszakított magyarság gerince.) Megvették az épületet. Jelenleg is az övék. A főszolgabíró- ság, s más közhivatalok, valamint a kereskedelmi középiskola bérli és a Vitézi Rend Zrínyi-csoportja viseli gondját. A helybeliek tanúsága szerint fölbecsülhetetlen értékek tűntek el innét: hatalmas gobelinek, szobrok, ékszerek, iratok, könyvek stb. A vártól másfél kilométeres, nyárfasorral szegélyezett út vezet a Zrínyi-kápolnáig, a Zrínyiek temetkezési helyére, ahonnan szintén eltűnt minden érték. A kripta kifosztva, szörnyű állapotban mutatta azt a műveltségi színvonalat; amelyet Trianon ültetett át. Ma A huszonhároméves nevelést két év alatt nem lehetett eltüntetni, mint ahogy nem tudták eltüntetni a magyar érzést ők semf a 23 év alatt. De az a fiatalság, amely 1941 óta nevelkedik, azok az apák, akik nem felejtették el a Kossuth-nótákat, a magyar dalokat, a magyar beszédet, sohse lesznek mások, csak (magyarok. Látják, tapasztalják a különbséget. A 4 osztályos elemi helyébe a kötelező 8 osztályos népiskola lépett. Az elnéptelenedett polgári iskola 450 tanulónak ad helyet. (150—170 volt Trianon alatt a létszám.) A tanítóképző, kereskedelmi középiskola, iparostanonciskola és a jól megszervezett közművelődési előadások igyekeznek pótolni a hiányokat. (Érdekes megemlíteni, hogy Szegednek milyen sokat köszönhet Csáktornya, hiszen nem kevesebb, mint kilenc tanára szegedi, illetve Szegeden 'végzett. Örömmel vállalkoztak arra a nagy és felelősségteljes munkára, amely rájuk várt.) , Ma már mindig több a magyar szó az utcákon, mint ahogy nagyobb a rend is. Mindig többen tisztelegnek az országzászló előtt és mindig többször hangzik magyar dal az utcán. Emlékszem, hogy a postahivatalból tisztán és bokaficam nélkül nehéz volt kijönni. Emlékszem, hogy mindig az öregeknek kellett kitérni. Emlékszem, hogy templomba az ifjabb nemzedék nem járt. Emlékszem, hogy 12—13 éves tanulóim »meggyőződéses« kommunisták voltak, hisz a katedráról is kaptak ilyen tanokat. Emlékszem, hogyan nézett rám az a kis nebuló, akii megsímogattam és nem büntettem meg, amikor rossz fát tett a tűzre. Amikor a rongyos cipő helyett és a mezítlábakra új cipőt húztunk s amikor a fagyos arcok és kezecskék először melegedtek magyar lelkek [adományában. Sohasem felejtem el, amikor elbúcsúztak tőlem az először végzett tanulóim. TÚRÁK JÁNOS.«; Megjelent a zalaegerszegi m. kir. téli gazdasági iskola felvételi tájékoztatója Zala vármegye és Zalaegerszeg város vezetőségének a megyeszékhely fejlesztésére irányuló munkája eredményeként — mint arról már röviden megemlékeztünk — augusztus 1- ével megindultak a m. kir. téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomás szervezési munkálatai. Mivel a közismert háborús anyagbeszerzési nehézségek miatt az iskolával kapcsolatos nagyszabású építkezések csak a jövő év tavaszán kezdhetők meg, az iskola a folyó évben ideiglenes helyiségben nyert elhelyezést. A zalaegerszegi Gazdakör vezetőcége, átérezve az 'iskolának éppen a mezőgazdasági műveltség fejlesztésével kapcsolatban kifejtendő munkája nagy jelentőségét, dicséretes elhatározással sietett az iskola segítségére és helyiségeit mind az igazgató- sági iroda, mind pedig a tanításra szolgáló tanterem céljára rendelkezésre bocsátotta. így az igazgatóság a Pázmány-utca 3. szám alatti Gazdakörben már meg is kezdhette működését és készséggel áll az érdeklődők szolgálatára hétköznapokon délelőtt 8—12-ig és délután 2— 5-ig, vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 9—12-ig. A napokban jelent meg az iskola célkitűzéseit és munkáját ismertető felvételi tájékoztató. Ebből örömmel állapíthatjuk meg, hogy az iskola nem oklevelet kíván nyújtani tanulóinak, hanem az okszerű, eredményesebb gazdálkodásra akar nevelni. Ezt a célját két elméleti és két gyakorlati féléven keresztül úgy óhajtja elérni, hogy a gazdasági munkák szünetében — november elejétől március közepéig — elméleti oktatásban részesíti tanulóit, amikor pedig a szülői ház már nem nélkülözheti a tanulók segítségét és munkaerejét — március közepétől november elejéig — a növendékek visszatérnek gazdaságukba. Az iskola tanárai ez idő alatt többször fölkeresik őket, hogy megadják a szükséges gyakorlati oktatást és egyéb útmutatásokat, bevonva a munkába a szülőket, a szomszédokat is, hogy a gazdálkodás újabb vívmányaival, a helyesebb és jobb, jövedelmezőbb gazdálkodási módokkal minél többen megismerkedhessenek. Ezzel az iskola nemcsak a tulajdonképpeni tanulóit látja el a szükséges tudnivalókkal, hanem egy-egy környék gazdálkodásának fejlesztéséhez is jótékonyan hozzájárulhat. Az iskolába annak érdemes beiratkoznia, aki tanulni vágyik, nem pedig bizonyítványt akar szerezni. így elsősorban a kisbirtokosok, a vitézek, a bérlők gyermekei látogathatják nagy haszonnal ezt az új szakoktatási intézményünket. A tanítás teljesen ingyenes lévén, anyagi megterhelést senkinek sem okoz gyermekének taníttatása, sőt a vármegye és város, valamint az érdekelt községek bevonásával létesítendő alapítványok, nemkülönben a földmívelésügyi minisztériumtól adományozandó ösztöndíjak az arra rászorulók anyagi megsegítését is lehetővé teszik. Megnehezíti az iskola munkáját az a kö.V rülmény, hogy ezideig még hiányzik a vidéki tanulók elhelyezésére szolgáló tanulóotthon,, De a szomszédos községekből akár vasúton, akár kerékpáron is bejárhatnak a tanulnivágyó gazdaifjak, akik annál értékesebb tudáshoz jutnak, minél több áldozatot hoznak annak megszerzése érdekében. Bizonyára ki is használja ezt az alkalmat a környező községek gazdatársadalma, de a zalaegerszegi, a novai, a zalaszentgróti, a sümegi, a- balatonfüredi, a tapolcai járások és a pacsai járás északi részének községeiben lakók közül is azok, akik gyermekeiket valamelyik helybeli rokonnál, vagy ismerősnél elhelyezhetik. Az iskola igazgatósága egyébként minden- bővebb felvilágosítást megad a hozzáfordulóknak. Bízunk benne, hogy amikor sok év szívós munkája után végre eljutottunk terveink megvalósulásához, az iskola szépszámú tanulóval kezdheti meg az első esztendőt, hogy ezzel is bizonyságot tegyünk a földmívelésügyi minisztérium nagy anyagi áldozatára való érdemességünkről.
