Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-24 / 190. szám
2 n/^mfajET 1943 augusztus 24. „Nekünk magyaroknak jogunk van itt élni“ — mondotta a honvédelmi miniszter a levente ejtőernyős ugrótorony felavatásán f A Levente Hírközpont jelenti: Kőbányán a nagyrákosi gya- korlótéren tízezer főnyi közön- mmm jelenlétében avatta fel csatai rUgOP'M) (-’sa^a>’ Laj°s vezérezredes, hon- védelmi miniszter a leventék első yfűW ejtőernyős ugrótornyát, Európa legmagasabb ilyen építményét. A felavató ünnepségen díszbe öltözött a gyakorlótéren az ejtőernyős leventék tábora. Diadalkaput állítottak és az út mellett zászló- tartó leventék sorfala állt fel. Széles körben kordon zárta le a teret, mögötte már a kora délutáni órákban gyülekezni kezdett a közönség. A lezárt terület két szélső pontján levente zenekarok helyezkedtek el és a zászlórúd tövében díszszázad állott fel. Az ünnepségen megjelent csatai Csatay Lajos honvédelmi minisztert vitéz Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője, valamint vitéz Sotymossy Ulászló vezérőrnagy! a leventék országos parancsnoka fogadta. A miniszter ellépett a leventék puskával tisztelgő díszszázada előtt, majd elfoglalta helyét a díszemelvényen. Ugyanitt foglalt helyet fáji Fáy István m. kir. titkos tanácsos, kultusz- államtitkár, Traeger Ernő miniszteri osztály'-, főnök, a nemzetvédelmi propagandaminiszter képviselője is. Budapest székesfőváros leventeparancsnoka üdvözölte a honvédelmi minisztert és megköszönte neki és az ifjúság országos vezetőjének az ugrótorony létesítését. Ezután Csatay Lajos honvédelmi miniszter a következő beszéddel avatta fel az ugrótornyot: — Nemzeti létünk jövőjét csak akkor láthatjuk biztosítottnak, ha testben és lélekben egészséges a fiatal magyar nemzedék és ha az önfeláldozó hazaszeretetet tekinti legfőbb eszményének. Nekünk, magyaroknak, jogunk van Itt élni és ezért most, amikor az ellenség fenyegeti a magyar hont, erős kézzel kell megfogni ezt a miagyar földei, amelyet őseinktől örököltünk. De hiába emelnénk mi országunk körül erődöket, várakat, hiába költené el az ország az utolsó fillérjét is a legjobb földi és légi fegyverekre, ha a fiatal magyar nemzedék testi és lelki elpuhultságban nevelkednék fel, ha ők az önfeláldozó hazaszeretet helyett az egyéni érvényesülésben, egyéni önzésben, kapzsiságban találnák meg az életcéljukat. — Ennek a hazának olyan ifjúságra van 6züksége, amely erős idegekkel, nyugodt szívvel és nyugodt fejjel tud szembenézni a veszélyes helyzetekkel is és nem veszíti el szívét a veszély pillanataiban. Ezért örömmel üdvözlöm ennek az ugró- toronynak létesítését és hálásan köszönöm azt a lelkes munkát, amely megteremtette a levente intézmény részére ezt az egyik legkiválóbb nevelőeszközt. — Szolgáljon ez az ugrótorony a magyar fiatalság erejének, ügyességének kifejlesztésére, akaraterejének megacélozására, szívének és idegeinek fegyelmezésére, hogy majdan ez a magyar ifjú acélos ököllel álljon őrt a magyar hon felett. . — Leventék! Váljatok erősebbé mind testben, mind lélekben és tanuljatok még szembenézni a veszéllyel. Hiszen tudjuk, hogy ez a haza ezer év óta mindig újra és újra áldozatokat követel a fiaitól, áldozatokat, életet és vért. Azért is kell, hogy ebben a hazában annak jusson a legnagyobb megbecsülés és hála, aki áldozatkészen teljesíti kötelességét- a hazával szemben, aki ezer veszélyes keresztül is tántoríthatatlanul halad a hazaszeretet és a becsület útján. Váljatok tehát méltókká azokhoz a hőseinkhez, akiket nem a kalandvágy, vagy kapzsiság, önzés, hanem a kötelesség szólított a távoli harcmezőkre és akik ott a kanyargó Don partjain, a távoli orosz hóBalatonfüred kétszázéves jubileumának ünnepségei során újabb esemény következik a napokban, amikor 21 művész közreműködésével színre hozzák Töpfer János »Magyar hölgy« című darabját, amely az első balatonfüredi színháznak megnyitásakor, 1831 június 2-án került bemutatásra. Ugyancsak az ünnepséghez tartozik az az esemény is, hogy az első balatonfüredi színháznak megmaradt faragott oszlopait a régi Anna-bálok színhelyén, a gyógyépületnek árkádjai alatt felállították. Ezek az oszlopok Balatonfürednek újabb nevezetességei. A dolog történetéhez tartozik az, hogy Kisfaludy Sándor lelkesedése hatalmas mozgalmat indított baráti körével együtt annak idején, hogy amikor még csak német színházak játszottak hazánkban, felépítsék az első kőszínházat azon a helyen, ahol száz évvel ezelőtt az ország legkiválóbb emberei adtak egymásnak találkozót nyaranta, mezőkön bátran szembenéztek a halálos veszedelmekkel és ott is a magyar hazáért áldozták fel egészségüket és életüket. ' A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után az ejtőernyős leventék látványos bemutatója következett. A felállított hangszórókon magyarázó szavakkal kísérték a különböző tomagyakorlatokat, edző játékokat, cselgáncs fogásokat és egyéb mutatványokat. Közben az ugrótoronyból kifeszített ernyővel egymásután ereszkedtek le az ejtőernyős le»- venték és a közönség lelkes tapssal jutalmazta a lélegzetelállító magasságból, bátran, szemrebbenés nélkül leugró ifjakat. Másik emelvényről ponyvára ugráltak le a leventék, megint máshol kötélen ereszkedtek le, szertornát és talajtornát mutattak be. Később három magyar Hély típusú vadászgép zúgott el mélyrepülésben a nézőközönség fölött, utána három kétfedelű Bücker sportgép jelent meg és a látványos repülőbemutató befejezéséül egy sportrepülő műrepülést végzett a közönség lelkes tetszése közben. A testvér repülő fegyvernem tisztelgett az ejtőernyős leventék előtt. A felavató ünnepség befejeztével a megjelent leventék díszmenetben vonultak el a honvédelmi miniszter előtt. A leventék első ejtőernyős ugrótornyát magyar mérnök tervezte és készítette. A legmagasabb ilyen készítmény Európában, 80 méter magas, nyégsincs kikötve, nehogy az ugró kötélbe ütközzék. Gyorsfelvonó 64 méter magasságig viszi a leventét, aki innen, a szoktató-erkélyről megy fel csigalépcsőn az elugró helyiségbe. A kifeszített ernyő esési gyorsaságát az ugró biztonsága érdekében szabályozni lehet. A torony legtetején, ugródeszkaszerű kiálló fokon elhelyezett csigán, drótkötélen eresztik le nyitott ernyővel az ugró leventét. mintha csak ott lett volna a fiókországgyűlés. Nem olvashatjuk meghatódás nélkül, hogy az adakozásra felhívottak mekkora lelkesedés!- sel járultak a költségekhez. A fakereskedő zsindelyt, a fuvaros lovat, mások téglát, pénzt adtak, gróf Festetics László pedig, a Georgia kont alapító György fia, hat darab dór oszlopot ajándékozott egyik kőbányájából. Ezek az oszlopok tartották a görög stílusú színház homlokzatát, amelyen aranybetűkkel hirdette a felírás, hogy »Hazafiságot a Nemzetiséginek«. A színház a mai gyógyterem helyén 1868f-ig, a lebontásáig az akkori legnagyobb színészeket ünnepelte falai között. Ezek közé tartozott Déryné ifiasszony is, aki abban iaz időben — mint Naplója bizonyítja — Zalaegerszegen is vendégszerepeit. Amikor az új gyógytermet felépítették és a fürdőtulajdonos bencés rend lebontatta a színházat és he*-' lyette attól északra az erdőben felépült az új színház, amelyet azonban rozogasága miatt 1936-ban szintén lebontottak, a hat darab kőoszlopot útburkolásra szét akarták törni. A • szerencsék szerencséje, hogy a csákány nem fogta a követ s így Sebestyén Gyula, a későbbi tudós múzeumigazgató diákkorában néhány színész barátjával együtt elásta a .földbe, hogy megmentse a pusztulástól. Ezekre az oszlopokra később csatornaásásnál ráakadtak és azt jelentették a Nemzeti Múzeumnak,, hogy római leletre bukkantak. Akkor már ugyanis senki sem emlékezett a nagymultú oszlopoknak ügyére. Pár éve mozgalom indult meg az oszlopoknak megfelelő elhelyezésére és ez a mozgalom érte el most az eredményt. Ezekhez az oszlopokhoz támaszkodott valaha Kisfaludy, Deák, Széchenyi, Vörösmarty és számos kiváló színművész, valamint Zala vármegye vezetői és nemessége, amelynek érdemeit a balatonfüredi színház fölépítésében a vármegye jegyzőkönyvei, az emlékiratok és Eötvös Károly művei őrzik. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MAVAUT Menetdíj — — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi é. 1000 1705 1-40 — 15T7 1757 é. Bak Hangya szövetkezet 1, 9-28 16-33 — 810 1520 — — i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 26 16 31 2-50 8 55 15'45 — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 6 40 11 40 17 25 — — é. Hévizfíirdő —14-20 6 40 1T55 17'40 — — é. Keszthely Hungária szálló 7-25 14 05 6 40 12 05 17-50 — é. Keszthely pályaudvar i. ——■— Bak—Nova Menetdíj — 8 35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 655 1315 — 9 30 15-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6'50 1310 2'40 10 10 1625 é. Nova i. 6T0 12 30 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján — 17 25 i; Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —• — —•— > 1-40 14'20 18-05 i Bak Hangya szövetkezet é. 700 1520 240 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 642 15 13 6'40 —-— 19'50 é. Szentadorján i. 5-10 —•— A balatonfüredi első színház hat dórosziopának kalandos története
