Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-16 / 184. szám

2 A Témák Miklós-féle gyümölcsfeldolgozó üzem alma felvagdaláshoz Munkásokat keres továbbá a városi aszalótelephez is Gyermekek és öregek is jelentkezhetnek a gyümölcsfeldolgozó telepen Zalaegerszeg Vágóhid-utca 3. nélkül megtámadni. A szövetségesek részéről olyan hangok is hallatszanak, hogy eddig még nem volt rá példa, hogy egy {várost háborúban nyilvánítsanak nyílt várossá. Azonfelül szerin­tük kérdéses az is, hogy melyik város a nyílt. Ezt a fogalmat a nemzetközi jog még néni ismeri és a fogalom tisztázásra szőrül. (MTI) A német katolikus püspökök Fuldában, Szent Bonifác sírjánál 3 napos értekezletre gyűltek össze. A jelentések szerint az értekez­leten a Szentatya levelét olvassák fel a légi­háborúval kapcsolatban. (MTI) Londonból jelentik: A québeci értekezlet befejezése után Eden brit külügyminiszter és Hull amerikai külügyminiszter tárgyalásokra Moszkvába utaznak. A jelentés szerint ezt a határozatot Churchillel és Roosevelttel együtt hozták. (MTI) Megcáfolják Churchill angol miniszterelnök­nek azt az állítólag Quebecben tett kijelent tését, amely szerint azt mondta volna, ho'gy ä háború karácsonyra véget ér. (MTI) A de Gaulle—Giraud bizottság rendeletére letartóztatták Pucheu francia politikust, a má­sodik Darlan-kormány belügyminiszterét. Pu- cheut Marokkóban tartóztatták le. (NST) A bolgár központi élelmezési hivatal elren­delte, hogy augusztus 14. és 27. között az egész országban tilos húst kimérni. (MTI) Spanyolországban most elsőízben vetítik a mozik az angol és amerikai filmeket. A rádió közli az angol hírszolgáltatás időpontjait Is,. (MTI) — A Magyar Csillag augusztus 15-i számá­nak élén Szabó Zoltán »Az első háborús re­mekmű« címen Antoine de Saint Exupéry könyvéről ír. Az új szám másik kiemelkedő közleménye Nagy István »Vallásvizsga« című elbeszélése. Jankovich Ferenc Moliére Tartuffe- jének új fordításából ad egy részt. 5^ Száz százalékos hernyóselyemből néhány szolid női ruhára alkalmas imprimé érkezett 95 cm szélességben, 60 pengőért méterenként a Schütz Árúházba. MACrtKífiílTT 1943 augusztus 17. Eltűnő magyar árnyak nyomában... Hogy left a bajai szabólegényből Hollandia japání követe? A Délvidéken élt emberemlékezet óta a Jelky-család: egyszerű, szegénysorban élő kis­iparosok messzehíres tagja, aki bejárta az egész világot és izgalmas kalandokon esett keresztül. Baján született. Jelky András nevét mindenki jól ismeri: mégis szólnunk kell itt róla, mert kevesen tudják, hogy Jelky nem­csak érdekes egyéni élményeken és kalando­kon esett át, hanem — tekintélyes szerep­léshez is jutott Ázsiában. Hogy került egy. vidéki magyar szabólegény az elmúlt időkben egyáltalában ahhoz, hogy Ázsiába eljusson? Bizony, szenvedésekkel és izgalmakkal van teletűzdelve ez az út! Jelky András fiatalon katona lett. Azonban nem ide­haza, hanem Németországban. A vándor, kol­dus-szegény szabólegényt porosz verbunkosok csapata fogja el és besorozza, akárcsak Ko­vács Mihályt, a későbbi amerikai ezredest. Erlangen városában, a porosz hadseregben kellett szolgálnia. A sűrűvérű, szélestermetű, magabiztos föllépésü iparoslegénynek azonban nem vágya, hogy saját hazája ellen harcoljon a poroszokkal. Megszökik. A német határról sikerül eljutnia a szomszédos Hollandiába. Itt egész tűrhetően megtanulja a holland nyelvet. Rövid itt tartózkodás után azonban Rotterdamban a kikötőrendőrség elfogja és mint munkanélküli idegen állampolgárt egy­szerűen fölteszik egy Keletindiába induló ha­jóra s »kizsuppolják« a németalföldi gyarma­tokra. Jelky András azonban újra megszökik. Hogy és mint, annak elmondására itt nincs elég hely. Elégedjünk meg annyival, hogy nem­sokára egy visszafelé induló hajón találjuk; A mai A(gir városába hajózik, ahol ismét utoléri a végzet: eladják rabszolgának. Jelky András azonban nem volna Jelky András, ha nem tudna módot ejteni újra a szökésre'. Ki­játssza őreit, lefejti bilencseit és ezer izgalom közepette felszökik egy portugál kereskedő hajójára, akivel egyenesen Ázsiába hajózik. A mai Kína földjén, Kantonban lép újra partra és itt már tisztességes önkéntes munkát vállal: katona lesz. Azonban ez sem tetszik neki. Feletteseivel súrlódásai támadnak és erre újra hajóra üli, hogy átmenjen a közeli Batáviába, ahol szabó>- mühelyt nyit. Batáviában, a holland gyarmat- birodalom akkori székvárosában egyídeig jól megy Jelkynek. Később azonban sok csapás éri és kénytelen műhelyét adósságai és gondjai miatt bezárni. Áthajózik Ceylonba, ahol ismét élőiről kezdi az életét. Úgy képzeljük el, hogy Ceylon, Batávia és Kanton egy háromszöget képeznek, amelyen belül Jelky András ide-oda utazga­tott. Ekkor már napbarnított arcú, cserzett bőrű, hosszúhajú, bennszülött benyomását kelti, az angol, német, hollandi nyelveken kí­vül több indiai tájszólást is beszél. Ceylonban éri utol Jelkyt életének második tragikus fordulata. A sziget elég műveletlein, vad vidék még ekkor, települések csak a ten­gerparton találhatók. Jelkyt elfogják a benn­szülöttek és egy ellenséges törzs fegyveresei révén a Ceylon belsejében élő emberevők karmaiba kerül. Az 1771-ben német nyelvejn megjelent egykori Jelky életrajzból vesszük, hogy a magyar iparoslegényt milyen borzal­mas körülmények között tartották fogva a ceyloni emberevők. Ketrecbe zárták és szabályosan hizlalni kezdték, hogy majd jó, kiadós falat váljék belőle, Megakadt azonban Jelky Andráson a szeme a törzsfőnök leányának, aki addig-addig kér­lelte apját, amíg ez megkegyelmezett Jelkyi­nek, aki a leány és barátai segítségével első adandó alkalommal bevetette magát a dzsum- gelbe. Egy évig élt itt bogyón és gyökéren*. míg egy Ceylon pártjaihoz tévedt hajó Visz- szavitte Batáviába. De mint mindenkinek az életében, Jelky András életében is a legszörnyübb mélypontot követte a legmagasabb emelkedés. A batáviai hatóságoknak igen jól jött a most már annyi világot járt Jelky, aki annyi bennszülött nyeli- vet is megtanult. Nem sok fehérember állt a holland gyarmati kormány rendelkezésére. így nem kell csodálkoznunk, ha a volt porosz katonát rövidesen holland állami szolgálatban találjuk. Nemsokára kinevezik Hágából a ba­táviai árvaház igazgatójának. Fizetése állank dóan emelkedik és egyéb jövedelme isi. A japáni szigetország ekkor kezdi megM nyitni kapuit az európai kereskedelem száf- máíra. A portugálok már bejáratosak a, festőt fekvésű kikötőkbe, azonban a hollandok sem akarnak lekésni kereskedő versenytársaik ol­dala mellől. Jelky ekkor már a holland királyi tanácsosi címmel dolgozik Batáviában. Mivel a japáni expedíció veszélyes és kevesen váll-i lalkoznak rá, bizalmasan megkérik Jelkyt* vállalkoznékT-e erre az u*tra, ő bizonyosan ki tudná erőszakolni ennek a népnek jóindulatát a holland kereskedőkkel sze,mben. Jelky igen,t mond és hajóra száll. Megint a tengeren van. A Sárga-tengeren fölfelé hajózva nemsokára eléri a japán partokat és jórészben sikerül is kormánya utasítására teljesítenie a rábízott feladatokat. Zsebében van a holland kormány, követi kinevezési okirata és egész föllépésével, kísérőivel a legjobb hatást kelti a japánok­ban. Benyöyszky előtt ő volt az egyétlön, fel­jegyzéseket írt magyar utazó, aki j apáin földjére tette a lábát. I Életpályája delelőjén azonban Jelky hirte­len honvágyat érez. Most már pénze is van, összeköttetései is: itt az idő, hogy hazatérjen Európába. Elbeszéléseivel is sok pénzt ke­reshet majd idehaza. Az első, Európába in­duló nagyobb hajóval azután el is indul és hosszú hónapokig szeli az óceán hullá­mait a vitorlással. Hazaérkezve előbb Becs­ben, majd Budán telepedett meg. Kalandos élete pedig írásba foglalva a Napóleon ejőtti magyar társadalom legízesebb csemegéje volt. Budán halt meg Jelky András, a volt hol­land követ 1783-ban. KEREKESHÁZY JÓZSEF. Apró zalai hitek Vacsorázás közben, villával a kezében le­esett a székről Pfänder Károly 58 éves nagy- kanizsai mészáros. Szívszélhüdés ölte meg. — Szita István ukki lakos cukorrépatermelési kö­telességének nem tett eleget. A sümegi fő­szolgabíró nem jogerősen 10 napi elzárásra változtatható 200 pengő pénzbüntetésre ítélte. Hirdessen a hasábjain. ^ A jó háziasszony előre gondoskodik őszi ruházatáról. Kitűnő ruhaszövetek 20-féle szép színben, 130 cm szélességben, 50 pengőtől kezdve, megérkeztek a Schütz Árúházba.

Next

/
Thumbnails
Contents