Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-16 / 184. szám
1943 augusztus 17. MACIÉT A géperejű bérkocsiválialatok viteldíjának mesáilapitása Zalában A Zalavármegyei Hivatalos Lap legújabb száma közli az alispán határozatát, amely szerint a kormányrendeletben elrendelt újabb* bérpótlék, valamint a munkabérek és a karbantartási anyagok árának emelkedése miatt újra megállapította Zala megye területén a géperejű bérkocsivállalatok viteldíját. Zalaegerszegen és Nagykanizsán a város, a zalai községekben pedig a kisgyűlési határozattal-megállapított géperejű bérkocsi viteldíjakat 87 százalékkal emelte fel. A viteldíj-jelzőkészülék- kel el nem látott géperejű bérkocsi legmagasabb viteldíja a következő: Kiskocsiknál ezer köbcentiméterig, vagy két- hengeres gépkocsiknál hengerűrtartalomra való tekintet nélkül kilométerenként 67 fillér. Középkocsiknál (ezer köbcentiméteren felül a vezető ülésével együtt 4 üléssel) kilométerenként 84 fillér. Nagykocsiknál (hengerűrtartalomra való tekintet nélkül, 5 vagy több személyes ülőhellyel) kilométerenként 100 fillér. A várakozás óránként 2.20 pengő, úgy hogy minden megkezdett félóra félórának számít. Az augusztus 12-én megjelent alispán! határozat ellen 15 nap alatt fellebbezéssel lehet élni, ezen idő leteltével pedig kormányhatósági jóváhagyásra terjesztik fel a határozatot és az csak a kormányhatósági jóváhagyást követően a kihirdetéstől simított negyedik napon lép életbe. Ugyancsak megállapította az alispán a géperejű bérkocsivállalatok viteldíját a Keszthely- Hévízfürdő viszonylatban is. Az eddig érvényben volt viteldíjak ugyanis annyira alacsonyak voltak, hogy a csupán járóművel megközelíthető Hévízfürdőn a legnagyobb nehézségek származtak és sorozatos visszaélések történtek. Az azonnali hatállyal életbe léptetett vitel- díjak a következők: 'Kiskocsiknál (ezer köbcentiméterig, vagy kéthengeres gépkocsiknál hengerűrtartalomra való tekintet nélkül) kilométerenként 67 fillér. Középkocsiknál (ezer köbcentiméteren felül, a vezető ülésével együtt 4 üléssel) kilométerenként 84 fillér. Nagy kocsiknál (hengerűrtartalomra való tekintet nélkül 5, vagy több személyes ülőhellyel) kilométerenként 100 fillér. A várakozási díj óránként 2.20 fillér, úgy hogy minden megkezdett félóra félórának számít. Tizenötezer hold földet vetnek be a kutyatejnek nevezett gyermekláncfűvel, amelynek nedvéből megindul a hazai nyersgumi gyártás Valóság lesz egy eipészmesfer ötletéből J an,kó Lajos szegedi cipészmester, akinek önműködő gumiragasztója már egy évtized óta világszabadalom, megtalálta a módját, miképpen lehet hazai növények nedvéből ipari feldolgozásra alkalmas nyersgumianyagot előállítani. Jankó Lajos megállapításai már régebben ismertek az illetékes körök előtt és azokkal a földmívelésügyi minisztérium növényvédelmi osztálya is foglalkozott. Az ügyben most érdekes fordulat állott be. A földmívelésügyi minisztériumban nagyszabású guminövénytermesztési tervezetet dolgoztak ki, amelynek va- lóraváltása azt fogja eredményezni, hogy 1945- ben már az ország egész gumiipari nyersanyagszükségletét hazai növényekből lehet majd fedezni. Most került nyilvánosságra az a terv, amely szerint már az idén is mintegy kilencszáz holdnyi területet vetnek be a pitypang — tudományos nevén — Kok-Sagys — magjával. Az ebből a magból sarjadó növényeket még fi'em használják fel gumigyártási célokra, hanem felmagoztatják és a remények szerint az így nyert nagymennyiségű pitypang-maggal jövőre már 15 ezer holdat vetnek majd be. A pitypang ugyanis, amelynek fehér, tejszerű nedvével Jankó Lajos teljes sikerrel kísérletezett, nagyon szapora magtermő, ha azonban a magot a szárán beérni hagyják, a növény kiszikkad és nedve nem alkalmas ipari célokra, Az első gumiszüret tehát tulajdonképpen csak két esztendő múlva, 1945-ben lesz Magyarországon. Az eddigi tervek szerint ebben az évben már akkora lesz a termés, hogy annak háromnegyedrészét ipari célokra használhatják fel és egynegyedrésze elegendő lesz arra, hogy a következő évi növényszükségletet biztosítsa. Az előkészületek már folyamatban vannak. Tárgyalások indultak a termelési szerződések megfelelő előkészítéséről és ezzel párhuzamosan folynak a tudományos kísérletek a pitypang kellő felhasználására is. Ezeknek a kísérleteknek során megállapították, hogy a pitypang (népies nevén kutyatej, vagy gyermekláncfű) guminedvességtartalma teljesen kielégítő. Az összegyűjtött éq megfelelő szakszerűséggel tárolt guminedvből jobb és rugalmasabb gumipépet lehet főzni, mint az amerikai gumifa nedvéből. Szölö-és gyümöcstermelők figyelmébe! Akik a pálinkafőzésnél fát és időt akarnak megtakarítani, jelentkezzenek kedvezményes pálinkafőzésre Kovács Józsefnél Zalasgerszeg, Hegyi-u 7. Megvonhatia-e az egyetem a doktori elmet? Jogászi körökben széleskörű vita indult meg Tom.csányi Móric egyetemi tanár, felsőházi tag egyik tanulmánya nyomán, amelyben azt a kérdést vetette föl, megilleti-e az egyetemet a doktori címmegvonás joga. Tomcsányi Móric 'ebben a cikkében azt az álláspontját fejtette 'ki, hogy az egyetem megvonhatja a doktori címet és hivatkozott arra, hogy p Pázmány egyetem tanácsa az 1919—20-as években több doktor tudori címét megvonta. Hivatkozott arra is, hogy a doktorok felavatásuk alkalmával a jövőre szóló erkölcsi leköte- lezés hatályával esküt tesznek, amelynek célja és értelme, hogy a doktorrá avatott az egyetemmel váló kapcsolata’ megszűnte után is ,a doktori címre méltatlanná ne váljék. A kérdéshez most a Magyar Jogi Szemlében Tusa Jenő törvényszéki tanácselnök szól hozzá. Azt fejtegeti, hogy az egyetem önkormányzati hatalma, fegyelmi szabályzata a hallgatóra csak addig terjed ki, amíg doktorrá felavatták és ezzel az aktussal teljesen megszűnik. A doktori eskü tisztán erkölcsi útra^ bocsájtás és ennél több jogi jelentősége nincs. Az egyetem önkormányzati jogát a 'doktor'to- vábbi életére nem terjesztheti ki. Ennélfogva Tusa Jenő szerint az egyetemet a doktori cím megvonásának joga nem illeti meg. A »doktor« fogalom nem egyszerű cím, hanem az egyetemen elérhető legmagasabb tudományos fokozat, képesítés, amelyet az egyetem nem ajándékban, nem kegyből, kitüntetésből osztogat, hanem amelyet a hallgató szerez meg azzal, hogy bizonyságot tesz e fokozatnak megfelelő tudományos képzettségéről. Amint a középiskola nem vonhatja vissza az éretté nyilvánítást, az egyetemnek sem lehet semmiféle joga és hatalma a doktori cím fokozat megvonására. Nincs is szüksége az egyetemnek arra, hogy a doktori fokozatot bárkitől is megvonja, mert az egyetem kötelékéből elbocsájtott doktor lehet hálátlan az Almia Mater iránt, de az egyetem becsületén és jóhírnevén semmiféle foltot nem ejthet. Arról az egyetem nem tehet, hogy a doktornak csak a tehetségét, készültségét ismerhette meg és bizonyíthatta, a jeT lemét pedig nem és nem is lehet felelős azért, hogy a doktor később jellemtelenné válik. Szokásjogi gyakorlattal nem szerezhet jogot magának az egyetem a doktori jog lefokozására, mert azok az esetek, amelyekre hivatkoznak, az egyetem törvényes hatáskörének túllépésével következtek be. Az a körülmény, hogy az egyetem cselekedete az aTkor ural-» kodó erkölcsi felfogást nem sértette és következményeket sem vont maga után, nem jelenti azt, hogy az intézkedése az állam törvényeid vei nincs ellentétben, de azt sem jelenti, hogy a természetes igazsággal megegyezik. Az a körülmény, hogy az egyetem nem tudja a foglalkozásától eltiltani azt, akit a doktori fokozattól megfosztott, a iegkéíségtelenebb bizonyítéka annak, hogy az egyetemnek erre ,a megvonásra nincs joga, mert hiszen vannak foglalkozások, amelyek a doktori fokozat megszerzése nélkül nem gyakorolhatók. Nemcsak a termesztés történik tervszerűen, hanem megfelelő módon megszervezik országosan a guminövény gyűjtését is. A feladat itt kettős: az első két évben csak a. magot, a harmadik esztendőben azonban már a nedvtartalmú szárat is gyűjteni fogják. Mind a kettőhöz bizonyos szakértelem szükséges, erre oktató füzetekben és vándorelőadásokon tanítják ki majd a gyűjtésre vállalkozókat. Mindez természetesen még hosszabb előkészítést igényel, azonban biztosra veszik, hogy az idei termésig befejeződnek az előkésdíle- és a kísérleti eredmények gyarapítani fogják azokat a tapasztalatokat, amelyek ezt az eddig semmibe se vett hazai gyomnövényt úgyszólván egyik napról a másikra az ország legértékesebb ipari növényeinek sorába emelték. Az egyre fejlődő műszaki tudomány eszközeinél nélkülözhetetlen anyag a gumi: a szárazföldi, vízi- és légijáróművek kerekei, futószerkezetei és más alkatrészei rengeteg meny- nyiségü gumianyagot használnak el. Az egyre fokozódó szükséglet fedezésére nemcsak a mostani háborús viszonyok között veszik jó hasznát a pitypang nedvéből sajtolható «magyar gumi«-nak, de a békegazdálkodásra való áttérés után is nagy jelentősége lesz a hazai gumigyártásnak főként abban a tekintetben, hogy jelentősen mérséklő hatással lesz a gumi világpiaci árának kialakulására.
