Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-07-01 / 145. szám
2 \ 1943 július 1. MAOTARfcLET Öltözködjünk T Két** nnilrahái ét* riihanCTÜfu * Kész nőikabát és ruhaosztály Urldivat és szöveteladás úri és női szabóságából S v a s t i t s Géza főmérnök, felsőházi póttag Keszthely kérelmét tolmácsolta az elemi iskp- lák államosítása és a nagyjövőjű állami polgári fiúiskola részére épület emelése érdekében. A főmérnök kifejtette, hogy kevés város rendelkezik azzal a sokféle iskolajelleggel, mint Keszthely. Büszke is erre a község, bár az 'iskolák fenntartása súlyos terhet jelent számára. A költségvetésben 154 ezer pengő a fedezetlen hiány, amiből 86 ezer pengő a tanügyre fordított kiadás. A 79 százalékos pótadóból tehát 50 százalék a tanügyi kiadásra esik. Vázolta az állami polgári fiúiskola helyzetét, hogy részben az elemi iskola vendéglátására szorult, részben pedig alkalmatlan bérházban van elhelyezve. De az elemi iskolának is szüksége van a kölcsönadott helyiségekre és a mostani állapot mellett a polgári fiúiskolának szükségszerű fejlesztéséről szó sem lehet. A kultuszminiszter a felszólalásokra olyan őszinte választ adott, amilyent kevés politi-' kustól lehetett eddig hallani. Mindenekelőtt kijelentette, hogy nem először van Zalában, Keszthelyen is többször átutazott, ismeri az itteni kérdéseket, amelyeknek megoldását a főispán a maga energiájával mindig helyesen eltalálta, mert be tudta kapcsolni az országos érdek hálózatába. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a mai háborús időkben nem lehet mindent megoldani és sok mindent nem lehet kilátásba se helyezni. A mai időkben csak a legnagyobb óvatossággal lehet miniszternek ígéreteket tenni. Tizenhat éve működik a politikai pályán, A kastélyban való vendéglátás után indult el a miniszter és kísérete Belsőgöcsejnek meglátogatására. Az útvonal Bakon, Zalatárnokon, Nován, Szilvágyon, Pajzsszegen át vezetett Csonkahegyhátra. Felségesen szép, változatos terepen, több helyütt szerpentinen robogtak végig a gépkocsik. Hegyrészek, a stájeri Alpok kiágazása, dombhajlatok, fennsíkok, púpok, horgosok, a hegyekbe, dombokba nyúló festői és bájos völgyek, Völgyzugok, százéves bükkösök, tölgyesek, a »szegek« közt elterülő erdők, a községek mentén mosolygó szőlők, szántók, rétek napfényes zöld foltjai, csevegő patakok és csermelyek nyújtottak feledhetetlen emlékű képet Göcsej szépségeiről. Nován megtekintette a miniszter és társasága a barokk ízlésű templomot, amelyet egyesek szerint Böle András szombat- helyi püspök, mások szerint Bíró Márton veszprémi püspök építtetett. A szép és tiszta stílusú épület, nevezetességeit Farkas Sándor esperes magyarázta el. Különösen mély hatást tettek Dorfmeister István nagyértékű falfestményei, amelyek közül is kiemelkedik a szentély kupoláján a Szentháromság dicsőítése című és a főhajó egyik boltozatának mennyezetén Jézus bemutatása a templomban című falfestmény, valamint ugyancsak Dorfmeister- nek Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltár! olajképe. A villám egy alkalommal becsapott a templomba, rongálást végzett a képeken, amelyeknek nyomai itt-ott ma is láthatók. A színezés üdesége mélyen megkapó Dorfmeister alkotásain, amelyeket nemrég az Eredeti szellemében tataroztak. Nagy érdeklődéssel nézték a vendégek a faragott szószéknek domborműveit is, amelyek evangéliumi jeleneteket ábrázolnak. Érdekes, hogy bár a de kétes értékű dicsőséget sohasem keresett. Nem szereti bokmdítani az embereket és kimondja az igazságot, még ha az fájna is. A múzeumügyeket külön is szívébe zárta, külön magának tartja fenn az azokban való intézkedést. A keszthelyi múzeum ügyén is rajta tartja a kezét, mert mint a hagyományok tisztelője, tudja, hogy ezeknek meggyökereztetésében milyen óriási fontossága van a köz- gyűjteménynek. Az a véleménye, hogy először összpontosítsuk az erőnket a gyönyörű múzeum befejezésére. Kijelentette, hogy a dísztermet be is fogja fejeztetni és boldog volna, ha a felavatásán is minél előbb résztvehetne. A keszthelyi elemi iskola államosítását azonban nem képviselheti. Köztudomású, hogy a községek valósággal versengenek az iskolákért, hiszen az iskolák a forgalom emelkedése tekintetében nagy gazdasági előnyt jelentenek a fejlődésben és a községek háztartására nézve is. Ha csak 70 százalék Keszthely pótadója, ez olyan előny, hogy nem merne a törvényhozáshoz Keszthely iskola-államosítási kérelmével előállani. Hiszen mindenki tudja, hogy van számos olyan község, amely hathatós államsegély mellett is 150, sőt 200 százalékos pótadóval birkózik. Keszthelyen van történelmi család, amelynek neve összeforrott a várossal, mint adófizető sokat jelent egymaga is és amint eddig is készséggel nyújtott segítséget, ezután is remélni lehet a támogatását. A polgári fiúiskola építését azonban magáévá teszi és azt a háború utáni átmeneti gazdálkodási időnek programjába állítják be. Ezután a miniszter és az államtitkár beírta nevét a múzeum vendégkönyvébe, majd a főispánnal együtt Pölöskére utaztak. templomnak faragott padjai állítólag egyidő- ben készültek a zalaegerszegiével, Nován a padokat már alaposan megrongálta a szú. Kedves jelenet volt az is, amikor az esperes felhívta figyelmét a miniszternek a főbejárat nagy íve alatt levő faragott márvány szenteltvíztartókra, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy telefonálni lehet egyiktől a másikig. Ha ugyanis valaki az egyik szenteltvíztartó fölé hajolva halkan szavakat mond el, a másik szenteltvíztartó fölé hajló ember tisztán meghallja a suttogást. A miniszter és az esperes mindjárt ki próbálták és egymással üzenetet váltottak sut- togóba. Az esperes tréfásan megjegyezte, hogy ez a két szenteltvíztartó a leányok és legények öröme, mert — ha csak a plébános nem áll közben — mise alatt is beszélgethetnek. Tudni kell ugyanis, hogy a rend kedvéért a templom baloldalán szigorúan a leányok, a jobboldalán pedig szigorúan a legények foglalhatnak helyet. A templomban megjelent a miniszter fogadtatására a község vezetősége és a nép egy része is. A miniszter jóleső érzéssel nézte végig a pirosán pufókos gyermekeket és érdeklődött az iskolaviszonyok felől. Az esperes elmondotta, hogy évekkel ezelőtt a Noa-bor ivása nagy pusztítást vitt végbe a lakosság között. Még az idén is annyi gyermektemetés volt, mint ahány születés. Azelőtt nemcsak a felnőttek reggeliztek bort, de még a gyermekeket is azzal itatták. — Ideje volna, hogy a Nohát végleg kipusztítsák — válaszolta a miniszter. Majd megsímogatta az egyik gyermeket és megkérdezte tőle: — Ugy-e, fiacskám, te nem iszol Noha- bort? Az esperes még a miniszternek, az egyház hű fiának figyelmébe ajánlotta a göcseji iskolaügyeket és a göcseji szegénység kérdéseit. Ezután Nováról, Göcsej szívéből tovább indultak a vendégek Göcsej legmagasabban fekvő községébe, Csonkahegyhátra, ahol a 291 méter magas fennsíkon kedves műsorral, eredeti népjátékokkal gyönyörködtették a vendégeket. Erről az eseményről legközelebb írunk. A színes, hangulatos játékokban való elgyö- nyörködés és a nagy tömegben összejött nép fiaival és vezetőivel való elbeszélgetés annyira kimerítette a rendelkezésre álló időt, hogy az eredeti útitervtől el kellett térni és a vendégek nem Nagylengyelen és Bazitán, hanem Teskándon át kerültek be Zalaegerszegre, ahol szintén csak át akartak futni a gépkocsik. Észrevette azonban a miniszter, hogy a 'fe1- rences templom előtt várta az egyházközségi képviselőtestületi tagokkal Hársligethy- Vinkovits Viktor kiérdemült tartományfőnök, jelenleg házfőnök és llly Károly plébános. Erre visszafordíttatta a miniszteri autót, leszállt és pár percig elbeszélgetett a papokkal, miközben a szép templomnak még fennálló hiányosságait adták tudomására. Sajnos, a város nevezetességeinek megtekintésére a rövid idő keretén belül már nem kerülhetett sor. A miniszter kíséretével Keszthelyre tért vissza, ahol ő és a főispán Festetics hercegasszony vendége volt, az államtitkár pedig résztvett a türjei Kaiot műkedvelők színielőadásán a Hungáriában. Darvas József drámáját, a Szakadék-,ot adták elő ezúttal is dr. Tót h T'éter premontrei kanonok betanításában. Az előadásnak igen nagy sikere volt, zsúfolt terem nézte végig és egyhangú volt a megállapítás, hogy a dráma megjelenítése nagyszerű műkedvelő teljesítmény volt, felér a legsikeresebb népművelés hatásával. P. P. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ t , MEGHÍVÁS. Az 1898: XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó Csatár és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Fhtelszövetkezet tagja, 1943 évi július hó 11-én délután 4 órakor, határozatképtelenség esetén 1943 évi július hó 18-án délután 4 órakor a saját helyiségében rendes közgyűlést tart, amelyre a tagok az alapszabályok 37. szakasza értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárószámadások megvizsgálása és a fel- mentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság három tagjának választása. 6. Napibiztosi díjak megállapítása. 7. Netaláni indítványok. Kelt Csatár, 1943 év június hó 30-án. IGAZGATÓSÁG. Kézzel fonott, szövött és festett tiszta kenderárúk szép színekben érkeztek a Schütz Árúházba. Női és férfi kabátkára, shortra, valamint bútorszövetre alkalmas tarka mintázatban. Schütz Árúház. Látogatás Gőtseiben
