Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-07-01 / 145. szám

1943 jjújlius 1. A mai nap országos és világ' vonatkozású eseményei Könnyebb gépkocsiszerencsétlenség érte ifjú Horthy Miklóst, amikor mint karpaszományos honvéd a legutóbbi ünnepeken kapott szabad­ságáról Kenderesről visszatérőben volt gép­kocsiján Budapestre. Törökszentmiklós köze­lében egy vigyázatlan kisleány az 50 kilomé­teres sebességgel haladó gépkocsi elé szaladt. A gyermek megmentése érdekében Kormány­zó Urunknak fia hirtelen fékezett és kocsiját az útszéli ároknak fordította. Aközben há­romszoros kulcscsonttörést szenvedett. A saját kocsija erősen megsérült, így egy arra haladó gépkocsi szállította be a szolnoki csapatkór- házbá, ahol sikerült kisebb műtétet hajtottak végre rajta. A Budapesti Közlöny mai száma kormány­rendeleteket közöl, amelyek intézkednek az árak, fizetések és bérek szabályozásáról, to­vábbá az adókról és illetékekről. Fenntartja a rendelet azt az eddigi rendelkezést, hogy a közalkalmazottaknak az újszülött után első- ízben a fölemelt családi pótlék ötszörös össze- < gét kelt folyósítani. Családi pótlékban részesül a hadiárvát örökbefogadó, vagy hadiárva gyermek neveléséről a saját háztartásában gondoskodó közalkalmazott, vagy nyugdíjas abban az esetben is, ha az örökbefogadott nem vérrokona. Az atyátlan árva után fizetett nevelési járulék nem lehet kevesebb a családi pótléknál. Ez az összeg a hősi halált halt alkalmazott árvájánál a családi pótlék össze­gének másfélszeresére, a szülődén árvánál an­nak kétszeresére emelkedik. Emelik a nyug­díjasok családi pótlékát is, továbbá a köz- alkalmazottak újonnan megállapított fizetését veszik a nyugellátás kiszámításának alapjául. A magánalkalmazottak fizetésének újabb sza­bályozása kiterjed az ipari, kereskedelmi, bá­nya- és kohóüzemekben, üzletekben és ál­talában a keresetszerűen folytatott vállalkozá­sokban és irodákban ..alkalmazott magántiszt­viselőkre. A munkaadó köteles alapfizetést megállapítani és annak alapján kiszámított járandóság, úgyszintén a túlóradíj és az eset­leges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell adni. A pótlék mértéke az ország egész területén egységesen nyert megállapítást. Meg kell állapítani a munkásoknak alapbérét is, amely a június 30-án érvényben volt' járan­dóság 77 százaléka. Az alapbér alapján kiszá­mított járandóság után hadiüzemekben 60 szá­zalék, egyéb üzemekben 50 százalékig emel­hető fel a bérpótlék. Rendelet intézkedik arról is, hogy azok az adók, amelyek tételesen állapíttattak meg, to­vábbá az állami szolgáltatásokért járó díjak és egyes közületi bevételek összhangban legye­nek az új árszínvonallal. Emelkedik a mozi­jegy adóterhe, a szesz, só és élesztő eladási ára és a dohánygyártmányok ára is. Az utóbbiak­nál az olcsóbb fajtáknál kisebb az emelkedés. Növekedett az ásványolaj, izzólámpa, szivarka- papír, a bor - és a hús fogyasztási adója is, emelkedett a cukor ára, drágult a cukorrépa beváltási ára. A fogyasztói cukorárnak válto­zatlan szinten való tartása csak az államkincsi- tárnak igen nagy áldozatával vált lehetségessé. A legtöbb vendéglátó üzemben július 15-étől a vendégek által fizetett összegről számoló­lapot kell kiállítani és arra a rendelet értelmé­ben járó illetéket le kell róni. A jövőben a belügyminiszter rendelettel állapítja meg a helyhatósági közszolgáltatások legmagasabb értékét. Rendelet jelent meg a földadóról is. Eszerint az 1943 évre már kivetett földadón*’1 felül a kataszteri tiszta jövedelem minden" Koronája után 15 fillér külön földadót kell kjvetni. Ez után azonban se állami, se egyéb járulékos adót kivetni nem lehet. A földadó kulcsa 1944-tői kezdve az aranykoronában megállapított tiszta jövedelem 40 százaléka pengő értékben. Az erdőművelési ágban nyil­vántartott területeknek kataszteri tiszta jöve­delmét 1944 január 1 -étöl a kétszeresére kell emelni. A földadó után az állami pótadó kul­csa 1944-től kezdve 25 százalék. (MTI) Ugyancsak a hivatalos lap mai száma kor­mányrendeletet közöl, amely szabályozza a méhviasz és műlép minőségét és forgalomba- hozatali módját. A Budapesti Közlöny június 29-iki száma rendeleteket közöl a vasúton, hajón, vagy gépkocsin szállított állatokon végzett vizsgálatért az államkincstár részére fizetendő díjak megállapításáról, a marhalevél kiállításáért, kezeléséért fizetendő díjakról, a tej és tejtermékek beszolgáltatásának, forgal­mának és felhasználásának, valamint a sertés A keszthelyi népművelési előadóképző tan­folyamon már több előadás hangzott el. Ezek mind nagyértékűek, számos gondolat vonul rajtuk végig, amelyeket tovább fűzni hálás feladat. Az előadások ismertetésében azonban nem követhetjük az elhangzás időrendjét, ha­nem alkalmazzuk azokat az eseményekhez való kapcsolódásuk, vagy napi érdekességük szerint. Esemény volt a türjei műkedvelők színi­előadása. Ennek mintegy elméleti igazolása az az előadás, amelyet a műkedvelő színjátszás népművelési feladatairól tartott N o v á g h Gyula gimnáziumi igazgató, a székesfővárosi népművelés vezetője. Az előadó kifejtette, hogy a műkedvelő színjátszás falun valóságos művelődési intézmény. Sajnos, száz százalékig megfelelő műkedvelő színdarab alig van, mert hiányzik az a követelmény, hogy a darab ne kívánjon különösebb színészi szaktudást, ha­Kenyérgabonából a gazdálkodó a szerződés szerint járó arató- és cséplőrészt, cséplőinun- kásrészt és gépkeresetet természetben kiad­hatja az új rendelet szerint. Az új rendelet úgy módosítja a korábban megjelent rende­letet, hogy a kenyérgabonából kiadott cséplő­részt akkor is be kell számítani a beszolgál- tatási kötelezettség teljesítésébe, ha a gaz­dálkodó szántóterülete a 20 katasztrális hol­dat meg nem haladja. A kenyérgabonából kiadott aratórészt pedig a 20 katasztrális hold­nál kisebb szántóterületen gazdálkodónál is be kell számítani a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe akkor, ha a gazdáükodó igazolja, hogy az aratási munkálatokat maga és család­tagjai tartós munkaképtelenség, vagy háborús katonai szolgálat miatt nem végezhették el, valamint akkor, ha a gazdálkodó munkakép­telen hadirokkant, vagy hadiözvegy. Az a gazdálkodó, aki az aratórész és cséplőmunkásrész címén kiadott kenyérgabo­nának a kenyérgabona beszolgáltatási köteles­ség teljesítésébe való beszámítását igényelheti, köteles az ilyen kenyérgabona kiszolgáltatását három nafíon belül a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak írás­ban bejelenteni. A cséplőrészből a bércséplést végző cséplőgépbirtokosnak járó kenyérgabo­na átvételét a cséplőgép felelős veze'tőjé a cséplési eredménylapon aláírásával köteles igazolni. A gépkeresetből a cséplőgép vezetője az általa alkalmazott munkásoknak a szerződés szerint járó részt természetben kiszolgáltatí- Ijatja. Ha a cséplőgépmunkásokat nem a gaz­dálkodó, hanem a bércséplést végző cséplő­gép tulajdonosa, vagy bérlője alkalmazta, a gazdálkodó a gépkereseten kívül a cséplő- munkásrészt is a cséplőgép felelős vezetőjének köteles kiadni. A cséplőgép vezetője az alkal­mazott gépész, fűtő, etető és cséplőmunkások részére mukaöér címén természetben kiszoi­3 és zsiradék beszolgáltatásának és forgalmá­nak újabb szabályozásáról. * * A Német Távirati Iroda katonai tudósítójá­nak közlése szerint most működnek elsőízben a Fekete-tengeren német tengeralattjárók. Az afrikai partokon erős német repülőkötelékek támadást hajtottak végre ellenséges hajók el­len. Közli továbbá, hogy az angol légitámadá­sok következtében 133 templom pusztult el, 494 pedig erősen megrongálódott. Csak ma­gában Kölnben 31 templom esett az ellenséges bombák áldozatává. Eden az angol alsóházban kijelentette, hogy az angolok nem haboznak Rómát olyan he­vesen bombázni, amilyen módon csak lehet­séges, ha a háború alakulása következtében ez célszerűnek látszik. (NTI) nem hogy ösztönös színjátszási készséggel elő lehessen adni. Mindenegyes műkedvelő elő­adás a szereplők részére széleskörű tanulmány, önképzés^ ami természetesen többet ér bár­mely szabadelőadás hatásánál. Arra a kér­désre, honnan lehetne megfelelő darabot te­remteni műkedvelők számára, Novágh Gyula kifejtette, hogy nagy jelentősége volna annak, ha a tanítóság a magyar mese- és monda­világot színpadra feldolgozná. A rendezésnél nagy tapintatra is van szükség, nehogy a szereplők kiválogatásával sértődések és ebből falusi cselszövények keletkezzenek. Az elő­adások hatása abban is nyilvánul, hogy fe­gyelmezésre szoktatnak, ismereteink gyarapí­tására késztetnek, szókincsünk, kifejezéskész­ségünk gyarapszik, megjelenésünk, mozgásunk kifinomodik és mindennek tetejében megsze­retjük az irodalmat. gáltatott kenyérgabonára vonatkozóan köteles bejelentést tenni az illetékes hatóságnál. A bércséplést végző cséplőgép tulajdonosa a gépkeresetből legfeljebb 10 mázsa kenyér- gabonát saját háztartási szükségletére meg­tarthat. Abban az esetben, na a cséplőgép többek tulajdonában van, a tulajdonos és á bérlő együttesen sem tarthatnak meg többet, mint 10 mázsa kenyérgabonát. Az a cséplő- [géptulajdonos is csupán 10 mázsa kenyér­gabonát tarthat meg saját szükségletére, aki­nek tulajdonában, vagy bérletében több csép­lőgép van. A cséplőgép tulajdonosa köteles * a gépkeresetének kiadható, illetőleg megtart­ható mennyiség levonása után fennmaradó részt valamelyik vásárlásra jogosított kereske­dőnek hetenként megvételre felajánlani és a gépkereset felhasználásáról a Gabonakeres­kedelmi Központnál október 31-ig elszámolni. Árpából, kölesből és hajdinából a keres­kedő a szerződés szerint járó arató- és cséplő­részt, cséplőmunkásrészt és gépkeresetet ter­mészetben kiszolgáltathatja, amelyet a beszol­gáltatási kötelezettség teljesítésébe nem lehet beszámítani, kivéve, ha a gazdálkodó a kenyér- gabonabeszolgáltatási kötelesség teljesítéséül árpát is beszolgáltathat, mely ebben az eset­ben szintén beszámít a gazdálkodó kenyérga- bonabeszolgáítatási kötelességének teljesítésé­be. Zabból az arató- és cséplőrészt nem sza­bad természetben kiszolgáltatni. A ki nem szolgáltatott arató- és cséplőrész címén a gaz­dálkodó köteles zabtermésének 15 százalékát a cséplés befejezésétől számított 15 nap alatt valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek megvételre felajánlani. A zabból ki nem szol­gáltatható arató- és cséplőmunkásrész helyett a hatóság által megállapított termelői árakkal számított megfelelő értékű más gabonafélét köteles kiszolgáltatni. Az így kiadott terményt azonban a gazdálkodó beszolgáltatási köte­Előadás Keszthelyen a műkedvelő színjátszásról Az arató- és cséplőrész kiadása és annak beszámítása

Next

/
Thumbnails
Contents