Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-04-24 / 92. szám

2 NAWMlfeLET 1943 április 24. A történelmi borúlátás örök körbe zárja a bűnt, bajt, a halált. A földet, az egész látó­határt szörnyű karjaival körülöleli egy ember­húson, embervéren hízott szörnyeteg, aki sá­táni gúnnyal nézi a középütt álló mezítelen embert, aki fejét lehajtva, megtörtén, csüg­gedten áll, nincs menekvés, nincs remény. Talán a mai eniber is ilyen reménytelenül áll s mikor körülötte leomlik minden, a világ- katasztrófa képe mered rá, benne is össze­omlik minden eszmény, amit az emberiségről, emberiességről, haladásról stb. alkotott. De ugyanígy állhatott a görög és a római művelt ember, amikor köröskörül a barbárok szoron­gatták a birodalmat s látta légióit elhullani, palotáit rombadőlni s mint égetnek meszet márvány szobraiból s egy menekvést látott: az öngyilkosságot. S éppen a kereszténység, amelyet tűzzel-vassal irtott, mint bomlásának főokozóját, éppen ez örökölte a világbiro­dalmat a szó teljes értelmében és éppen ez mentette át a régi kor művelődését és új élet, új kultúra kiindulója lett. Valóban igaz, hogy senki sem tudja, mivé fejlődhet az egyszer megindított háború s mi lesz a kifejlődése. De aki meglátja a történelmi tragédiában a gondviselő Istent, az örök Böl- cseséget és Jóságot, az rábízza magá't s meg­nyugszik Benne, hogy új élet felé tart az idő folyama s az egyén s az emberiség végleg nem mehet tönkre Krisztus példájára. EDISON MOZI Szombaton csak 1 előadás 1/a8 órakor Husvétvasárnap 2, 8/44, V26 és 1/28 órakor Budapestet megelőzve! EGÉR A PALOTÁBAN Németh Romofa, v. Benkő Gyula, Rajnay, Vaszary Piri, Csikós Rózsi, Puskás. Húsvéthétfőn 2, 8/44, Va6, és V28 órakor kedden és szerdán 4, 3M> és V28 órakor Husvétvasárnap d. e. 11 órakor bemutató j reklám előadás olcsó helyárral! I Az idei szezon mindent felülmúló csodafilmje! Elejétől végig uj technikával készült termé­szetes színezésű film. Ez az a film, melyről évek múlva is beszélni fognak! Adjunk apát a hadiárvának Irta: vitéz gróf TELEKI BÉLÁNÉ, az Országos Hadigondozó Szövetség zalavármegyei tagozatának elnöke. Miniszterelnökünk nemeslelkű hitvese, — amint ez már társadalmunk előtt ismeretessé vált a rádió és a sajtó útján, — nagyarányú mozgalmat indított meg a bolsevizmus ellen folyó kereszteshadjáratnak legjobban sújtott áldozatai, a hadiárvák fölnevelése érdekében és ennek a mozgalomnak megszervezését a Hadi­gondozó Szövetségre bízta. Ennek az áldozatos munkának eredményes lebonyolítása érdekében ismét a vármegye mindig segítő és megértő társadalmához for­dulok kérő szóval. Tegyük lehetővé várme­gyénk hadiárváinak, hogy legnagyobb áldoza­tukért — édesapjuk elvesztéséért — csekély kárpótlásul tőlünk, itthonmaradottaktól annyit kapjanak, hogy ezzel fölnevelésük és az élet­ben való elhelyezkedésük biztosítva legyen. Kérő szavunkat személyesen fogjuk eljut­tatni a háztulajdonosokhoz, házcsoportokhoz és azok lakóihoz. Kérem vármegyénk társa­dalmát, fogadják megértéssel és szeretettel a felajánlásokat gyűjtő szövetségi tagjainkat. De addig is, amíg kérésünket vármegyénk lakos­ságának egyenként is tolmácsolhatjuk, az alap­elvekről az alábbiakban tájékoztatom a komoly kérő szót mindig megértő társadalmat. A mozgalom alapja a ház. Tehát nem a háztulajdonos és nem a lakó. A ház, mint ilyen adja össze a hadi (honvédelmi) árva fölneveléséhez szükséges összeget és a ház tulajdonosa (a házcsoport tulajdonosai) és lakói által választott személy fogja a hadi (honvédelmi) árva nevelését a ház (házcsoport) által összegyűjtött pénz rendeltetésszerű fel- használását ellenőrizni, a kiskorút látogatni, szükségleteit megállapítani és soronkívüli szük­ségletek fedezésére szövetségünknek javaslatot tenni. A”hadiárva fölnevelését a ház az életbe lépé­séig, tehát addig vállalja, amíg az árva a jövője , megalapozását jelentő kereső foglalkozásban helyezkedik el, a leányárva férjhez megy stb. A kötelezettség pedig az aláírás napját követő hónap első napjától kezdődik. Egy-egy hadi (honvédelmi) árva fölnevelési összegét 100—120 pengőre tehetjük havonta. Tehát olyan egységeket kell létesíteni, ame-- lyek az egy-egy hadi (honvédelmi) árva föl­neveléséhez szükséges összeget össze tudják adni. Különösen megyei városokban és köz­ségekben sok ház, egész utcasor, sőt egy egész község, vagy több község házai (szá­molnunk kell a kisközségek apró kis házaival és szegényebb tulajdonosaival, vagy lakóival is) fogják az egy hadiárva fölneveléséhez szük­séges összeget felajánlani. Viszont nagyobb és tehetősebb lakójú városokban előfordulhat az is, hogy egy nagyobb bérház lakói nem 100— 120 pengőt, hanem 300—400 pengőt is fel fognak ajánlani. Amennyiben a ház egy vagy több árvának, a házcsoport pedig egy árvának a fölneveléséhez szükséges összeget megajánlotta, össze kell hívni a felajánlókat, akik javaslatot tesznek arra nézve, hogy a ház, vagy házcsoport sze­mély szerint melyik hadiárvát, vagy hadiárvá­kat kéri nevelésre kijelölni. Ha nem kívánnak személy szerint hadiárvát kijelöltetni, akkor a felajánlások gyűjtése alkalmával rendelkezésre bocsátandó jelentkezési ív vonatkozó rovatába be kell írni, hogy »az árva kijelölését az OHSz-re bízzuk«. Ha árvát személy szerint kívánnak a felajánlók kijelölni, ebben az eset­ben ennek személyi adatait a rendelkezésre álló rovatok kitöltésével a jelentkezési íven közölni kell. Ha több hadiárvát tud egy ház (bérház, község) fölnevelni és személy szerint kijelöltetni kíván, akkor a jelentkezési ív bal­oldali szabad helyén kell a hadiárva személyi adatait feltüntetni. A hadiárva személyére vonatkozó javaslat- tétel után következik a »pártfogó apa« megválasztása. A felajánlók maguk közül azt, aki hajlandó az árva ügyeivel foglalkozni és akit arra érde­mesnek és alkalmasnak tartanak, »pártfogó apául« megválasztják, illetve kinevezésre ajánl­ják. A »pártfogó apa« tisztségének a viselése megtisztelő és egyszersmind felelősségteljes megbízatás. A »pártfogó apa« az Országos Hadigondozó Szövetségtől külön megbízó ok­iratot fog kapni, amelyben kötelességei és jogai részletesen körül lesznek írva. Senki se vállaljon tehát ilyen megbízatást első felbuzdu­lásában, hanem számoljon azzal, hogy apja helyett apja lesz a kis hadiárvának és kötelességeit a rendes családapa gondos- • ságával tartozik majd ellátni. Áldozatos munkája esetleg sok fáradozással fog járni, de az árva és a társadalom hálája és megbecsülése a kötelességét lelkiismerete­sen teljesítő »pártfogó apa« iránt nem fog lelmaradni. Ha most már a felajánlások, a házcsoportok alakítása, a hadiárva és a »pártfogó apa« személye tekintetében szükséges intézkedések megtörténtek, a közösségnek ki kell jelölnie azt a személyt, aki havonta a felajánlott ösz- szegeket összegyűjti és az Országos Hadigon­dozó Szövetségnek 20.100 számú postatakarék­pénztári csekkszámlájára befizeti. Ezt a fel­adatot a »pártfogó apa« is elláthatja. Az ösz- szegyüjtött összegeket ugyanis az OHSz köz­pontilag fogja kezelni és erre a célra nyitott fenti számú postatakarékpénztári csekkszám­lát. Az Országos Hadigondozó Szövetség számlájára befolyt összegeket egyénenként fogjuk kezelni, tehát minden ház, vagy ház­csoport részére külön főkönyvi lapot nyitunk^ Ez a főkönyvi lap az egy hadiárva részére gyűjtött összegek kezelésére szolgál. Ha egy nagyobb ház több hadiárvát fog fölnevelni, ennek a háznak a részére annyi főkönyvi lapot nyitunk, ahány hadiárvát fölnevel. Viszont a házcsoportba tömörült valamennyi ház részére egy főkönyvi lap szolgál és ezen a főkönyvi lapon, a házcsoport valamennyi házát feltün­tetjük. Ha egy község egy hadiárvát nevel' fél, a község részére nyitunk lapot. Egy-egy hadiárva nevelésére befolyt összeg­ből annak tényleges szükségleteit fogjuk fe­dezni. Tehát folyósítjuk a kiskorút gondozó anya, gyám, vagy nevelőszülő részére a szük­séghez mért havi átalányösszeget, a fennma­radó összeget pedig tartalékoljuk a rendkívüli szükségletekre (betegség, rendkívüli ruházati ellátás, továbbtaníttatás és még, ha ezen felül is maradna az árva részére befizetett pénzből, akkor kelengyebeszerzés, kiházasítás, üzletnyi­tás stb.) céljaira. Az átalányösszeget megha­ladó szükségletekre a »pártfogó apa« javasla­tára fogjuk a pénzt kiutalni, szintén közvetle­nül az árvát gondozó személy kezéhez. Az árvák nevelésére felajánlott, befizetett és összegyűlt összegeket kezelési költségek nem fogják terhelni. Minden olyan ház, amely egy hadiárva föl­neveléséhez szükséges összeget ajánlott fel, emléktáblát kap, amely a ház falába fel­tűnő helyen építendő be. Ez az emléktábla hirdeti a ház áldozatkészsé­gét. Ha egy ház több hadiárva fölnevelését vállalja, annyi emléktáblát kap, ahány árva fölnevelésére vállalkozott. A községekben a községházán helyezzük el az emléktáblát. A jelentkezési íveket községenként és váro­sonként csoportosítva a Hadigondozó Szövet­ség vármegyei tagozata útján az Országos Hadigondozó Szövetségbe kell küldeni. Pál Inára úri és női divat különlegességek. Textil nagykereskedés Aranyéremmel kitüntetve Zalaegerszeg Telefon 170.

Next

/
Thumbnails
Contents